Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

SZOMBAT, 1996. OKT. 12. BELFÖLD 3 Vízszint • Kisköre (MTI) A műszaki szempontból télen tartható legmagasabb vízszint mértékében állapod­tak meg az érintettek és érde­keltek Kiskörén, a Közép-Ti­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság szakaszmérnökségén. Ér­vényes kormányrendelet ér­telmében - húsz éves távlat­ban - a tározó maximális víz­szintje megegyezik a jelenle­gi 725 centiméterrel. A 127 négyzetkilométernyi vízfelü­let jegesedése előtt - novem­ber közepétől kezdődően fo­lyamatosan - több mint 1 mé­terrel kell és lehet a víz szint­jét apasztani; a 610 centimé­teres vízállást még elviselik a jégnyomással terhelt gátak, ez esetben még termelni tud­nak az erőmű turbinái és a halak áttelelése szempontjá­ból is megfelelő ez a vízszint. Üzemavató • Jászberény (MTI) Az Elektroiux jászberényi gyárában pénteken felavatták azt a hűtő- és fagyasztóbox üzemet, amelyet Spanyolor­szágból telepítettek Magyar­országra. A jászsági üzemben évente 100 ezer 50 és 70 lite­res hűtőszekrény készül majd. Leif Johansson, az Electrolux AB elnöke újabb magyarországi beruházásokat is bejelentett: 1997-ben évi 400 ezer porszívó gyártására képes üzemet építenek Jász­berényben, és megkezdi a termelést a Dániából áttelepí­tett fagyasztóláda-gyár is. Ez utóbbiban évente 200 ezer mélyhűtőt állítanak majd elő. Gombakiállítás • Kecskemét (MTI) A gombamérgezések egyik sajnálatosan főszezon­jának tekinthető őszelőn kü­lönösen időszerű kiállítás nyílik a hétvégén, szombaton Kecskeméten, az Erdei Fe­renc Művelődési Központ­ban. A hazai erdőkben, me­zőkön, kertekben, szántóföl­deken fellelhető, jelentősebb tömegben termő több mint száz gombafajtát ismerhetnek meg közelről a látogatók, megtudva róluk a legfontos­abbat is, hogy tudniillik ehe­tők-e avagy mérgezők. A ki­állításon a környezetet - pél­dául a réteket, fenyveseket ­hűen ábrázoló terepasztalon felsorakoztatott gombák mindegyike valódi, egy új, úgynevezett fagyasztva szárí­tó eljárásnak köszönhetően őrizték meg eredeti alakjukat, színüket, sőt túlnyomó több­ségben még illatukat is. Adakozó székfoglalák • Györ (MTI) A Győri Nemzeti Színház­ban az idei évadban megnyí­lik a Győri Páholy. Ebben a formában mostanáig több­száz cég és vállalkozás karol­ta fel a színház ügyét; arany, ezüst és bronz fokozatú pá­holytagságot váltottak 60 ezer. 40 ezer, illetve 20 ezer forintért. A páholytagok el­lenszolgáltatásként öt elő­adást kapnak egy évadban a színháztól. Ekkor térítésmen­tesen vehetik igénybe a réz­táblákkal jelölt nézőtéri szé­keket. amelyeken a támogató neve olvasható. A színház aulájában elhelyezett hálafal ugyancsak az adományozók népszerűsítését szolgálja. Ed­dig 320 szék talált ily módon gazdára és több mint 10 mil­lió forint gyűlt össze. • . Ullési agrárnapok Számháború a mezőgazdaságban? Orosz Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a „nyerget" is megpuhította Üllésen. (Fotó: Somogyi Károlyné) Mezőgazdasági szak­mai napok és gépbemu­tató kezdődött tegnap Üllésen, a Déryné Műve­lődési Házban. A kétna­pos rendezvénysorozat keretében többek között a környékbeli termelők is bemutatkoznak. A mű­velődési ház udvarán gépkiállitással, a nagyte­remben pedig szakmai előadásokkal várják az érdeklődőket. Nyáriné Tajti Anna pol­gármester elsősorban az in­formációcsere miatt tartja fontosnak az eseményt. Meg­tudtuk, ebben a formában második alkalommal rendez­nek mezőgazdasági napokat Üllésen. Tegnap délben Orosz Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke részvételével tartottak fórumot. A képviselő előtte sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal, ahol a mező­gazdaság helyzetéről és ak­tuális gondjairól fejtette ki véleményét. - Most mindenkit a jövő évi agrártámogatási rendszer tart izgalomban - mondta Orosz Sándor. - De azt is lát­ni kell, hogy a hazai termelé­si struktúra megújítása éppen olyan fontos feladat lenne. Sajnos jelentős érdekkülönb­ségek vannak a magyar me­zőgazdaság szereplői között. A lobbyk pedig egyre kifino­multabb módszerekkel dol­goznak. A képviselő szerint máris számháború folyik a jövő évi támogatási rendszer elosztása körül. A pénzügyi kormány­zat bő 88 milliárd forintot tartana kívánatosnak erre a célra fordítani, míg az Agrár­kamara legalább 130 milliár­dot szeretne „kivasalni" a kormányból. Orosz Sándor szerint ma 120-150 milliárd forint támogatást igényelne a hazai mezőgazdaság. - Azt szeretnénk elérni, hogy a költségvetési vitában elsőbbséget kapjon a magyar mezőgazdaság támogatása, hiszen ez nemzeti ügy, éppen ezért nem széthúzásra, ha­nem összefogásra lenne szükség. A képviselő elmondta azt is, hogy az idei költségvetés módosítása során várhatóan újabb 7 milliárdos kiegészítő forráshoz juthatnak a terme­lők. A szakemberek mégis szűkmarkúnak tartják a kor­mányt. - Az Európai Unióhoz va­ló csatlakozás a mezőgazda­ságban is számos problémát vet fel. A magyar kormány és az unió agrárpolitikája között nincs nagy különbség. A nagy baj az, hogy a kilencve­nes években egyszerűen szé­tesett a magyar agrárium. Most a régi fényét kellene helyreállítani egy megfontol­tabb és fejlesztő agrárpoliti­kával. Orosz Sándor szerint ugyanis akár az európai csat­lakozás áldozata is lehet a hazai mezőgazdaság, ha nem jól sáfárkodunk azzal, amink van. Okos kompromisszu­mok esetén azonban nyerhe­tünk is az európai „házassá­gon". R. G. • Budapest (MTI) A Klauzál téri és a Wes­selényi utcai robbantással kapcsolatban az ORFK szó­vivője nem tudta megerősí­teni azt a lapinformációt, amely szerint a magát Iste­nek Magyar Akaratának ne­vező szervezet lenne valójá­ban a tettes. • Istenek Magyar Akarata Vagyonmentés Garamvölgyi László pén­teki sajtótájékoztatóján el­mondta: természetesen vizs­gálják az újság szerkesztő­ségéhez érkezett telefonhí­vást. A pénteki sajtótájé­koztatón Mikó István, az ORFK vizsgálati osztályá­nak vezetője beszámolt egy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen keze­lés miatt indított nyomozás­ról is. A vizsgálat eddigi adatai alapján Cs. Zoltánt, a mis­kolci IP(C) Rt. elnök-vezér­igazgatóját azzal vádolják, hogy csaknem 144 millió forint vállalati vagyont ját­szott át saját részére. • Rapcsák és Koboíd Latorcai meliett Nem lesz szakadás a KDNP-ben A Kereszténydemok­rata Néppárt jövője - si­keres polgármestereink szemével címmel kezde­ményezett lakossági fó­rumot Kalmár Ferenc, a párt szegedi szervezeté­nek elnöke. Az úgyneve­zett Szegedi Szalonban, amelynek tagja a Fidesz­MPP és az MDF is, ezút­tal dr. Rapcsák András, Hódmezővásárhely és Kobold Tamás, Miskolc polgármestere tartott előadást ebben a téma­körben. A rendezvényt megelőző­en sajtótájékoztatót tartottak a KDNP-székházban, ame­lyen először Kovács Kálmán, a párt megyei, majd Kalmár Ferenc, szegedi elnöke is­mertette az összejövetel cél­ját, ezt követően pedig a két kereszténydemokrata polgár­mester fejtette ki véleményét pártja és az ország helyzeté­ről. Kobold Tamás azzal kezdte, hogy - véleménye szerint - pártjának vezetésé­ből jelen pillanatban hiány­zik a realitásérzék. Ezt röbb szempontból is megindokol­ta, s kifejtette, hogy 1. a KDNP-nek szembe kell néz­nie a valósággal, jelesül az­zal, hogy Magyarország még nem egy keresztény ország, 2. nemcsak érzelemmel, ha­nem értelemmel kell politi­zálni, 3. még mindig érvé­A kereszténydemokráciának van jövője - mondja a miskolci és a vásárhelyi polgármester, meg az országgyűlési képviselő. (Fotó: Miskolczi Róbert) nyes az a kijelentés, hogy a KDNP egy „gettópárt", amit az is bizonyít, hogy néhány évvel ezelőtt, s most is 7 szá­zalékon „van" a párt, 4. még mindig ideologisztikus voná­sokat vonultat fel a keresz­ténydemokrácia, nem pedig gyakorlatias, pragmatikus politikát. Azt is kimondta: Latorcai János személyében látják azt a vezetőt, aki ezek­nek a szempontoknak a fi­gyelembe vételével és alkal­mazásával egy erős pártot tud majd „teremteni." Dr. Rapcsák András meg­erősítette a miskolci polgár­mester által elmondottakat, s hangsúlyozta, hogy nem val­lási pártként óhajtanak pros­perálni, mint ahogyan sokan gondolják, hanem a társada­lom széles rétegeinek meg­nyerésével, az önkormányza­tokban való aktívabb részvé­tellel és az élet minden terü­letén kifejtett szerteágazó munkájukkal, tehát pragma­tikus politikával akarják megnyerni a választópolgá­rok bizalmát. Hódmezővá­sárhely első embere ezután igencsak elmarasztalta Kun­cze Gábor belügyminisztert, mert, mint mondotta, minisz­terként és miniszterelnök-he­lyettesként, ő hibáztatható az önkormányzatokban történ­tekért, a Zemplényi-ügyben való szakszerűtlen és felelőt­len megnyilatkozásáért (úgy nyilatkozott, hogy nem tör­tént mulasztás Zemplényi hazacsempészésében, majd ezt a legfőbb ügyész ellenté­tes kijelentése után sem má­sította meg). Rapcsák beje­lentette, hogy a jövő héten a Parlamentben interpellálni fog az ügyben. A két politikus egybe­hangzóan úgy vélekedett, hogy a januári elnökválasz­tás után nem lesz szakadás a KDNP-ben. K. F. jegyzet Erdőben, puska nélkül rtűrű, sötét erdőben egy láthatatlan vadra vadá­ÍJ szunk, ráadásul puska nélkül. Valahogyan így fest a mai magyar mezőgazdaság helyzete, állította tegnap egy beszélgetésen Orosz Sándor, a Parlament mező­gazdasági bizottságának elnöke. Valóban, ami volt szétvertük, jobb egyelőre azonban nincs helyette. Ma­rad a sokfelé hasadt agrárlobbyk harca, aminek könnyen az lehet a vége, mindnyájan a rövidebbet húzzuk. Elvben készülünk arra, hogy a nagy európai gazdasági családhoz kössük magunkat, de a fejünk még egészen másként gondolkodik. Tévedés pedig azt hinni, hogy a hazai termelő majd éppen azt csinál az Európai Unióban, amit akar. A szabadság ugyanis, nem azonos a szabadossággal. Kőkemény elvárások­nak kell majd megfelelnünk, ahol a játékszabályokat nem elsősorban mi diktáljuk. 'h'hí Mai szemünkkel csak a mai Európát látjuk. Pedig a holnapit kellene, hogy ahhoz igazodjunk. Egyelőre idehaza azon vitatkozunk, mekkora támogatást érde­melnek a magyar gazdák jövőre: 88 milliárdot vagy 130-at - itt valahol ki is merül nemzeti agrárprogra­munk. Pedig ennél többre lenne szükség: olyan infor­mációkra, amelyekből megtudja a termelő is, mit ül­tessen, termeljen ma, hogy holnap el is tudja adni, akár külföldön is. Versenyképességünknek többek kö­zött az a gátja, hogy az egész magyar gazdaság infor­mációhiánnyal birkózik. Nem elég - sőt egyáltalán nem biztosan üdvözítő - az állami támogatások folyto­nos felsrófolása. Helyette szervezni kellene a gazdasá­gi életet és az agrárszférát, megfelelő keretet adni a termelésnek. Úgy tűnik, ezt igazából egyetlen lobby sem tűzte eddig a zászlajára - mindenki az állami pén­zek osztogatásánál serénykedik a markát tartani. L ehet, hogy nem is az az igazi kérdés, hány milli­árddal tömjük jövőre a hazai mezőgazdaságot? Olykor ugyanis a kevesebb több, ha megfelelő helyre kerül. Arról már nem is beszélve, hogy a sokmilliárd­nyi állami segítséget legfeljebb újabb adóemelések árán lehetne biztosítani: akkor pedig csökken a vásár­lóerő, s hiába termel többet a földműves, nem lesz, aki megvegye tőle a piacon. A termelőt ugyanis elsősor­ban a vásárlónak illene „támogatni"... (^PffeJl • Debrecen és Pécs Százmilliós követelés • Debrecen, Pécs (MTI) Debrecen polgármes­tere szerint az állami va­gyonkezelő szervezet jogszerűtlen magatartá­sa miatt érte jelentős kár az önkormányzatokat, s kényszültek rá több tíz milliós, esetenként száz­milliós sikerdíj kifizetésé­Hevessy József pénteki sajtótájékoztatóján emlékeze­tett rá, hogy az 1990-es vá­lasztásokat követően az álla­mi vállalatok átalakulása kapcsán a belterületi ingatla­nok - illetve az ennek megfe­lelő értékű részvények - tu­lajdonba adásával akarta az önkormányzatokat vagyon­hoz juttatni az állami va­gyonkezelő, az akkori AVÜ. Utóbbi ajánlata azonban rendszerint jóval alatta ma­radt a független értékbecslők által kiszámított összegnek, így az önkormányzatok ­köztük a debreceni is -, hogy ne veszítsenek vagyont, bíró­sági perre kényszerültek. Az 1993. óta tartó bírósági eljá­rásokban még a tárgyalásig sem jutottak el, ekkor jelent­kezett a Vektor Rt., amely fe­lajánlotta közbenjárását. A Vektor Rt. 15 százalékos si­kerdíjat, és 2 százalékos költ­ségtérítést kért a debreceni önkormányzattól, amit meg is kapott. Ez az összeg Deb­recen esetében áfa nélkül 110 millió forint volt. A debrece­ni polgármester szerint az ön­kormányzatok nem kénysze­rültek volna közvetítői szol­gáltatások igénybevételééi, ha a vagyonkezelő (az AVÜ, majd az ÁV, illetve az ÁPV Rt.) jogszerűen jár el. A köz­feladatokat ellátó állami pri­vatizátor az ugyancsak köz­feladatokat ellátó önkor­mányzatoknak piaci nyok szerint akarta elosztani a privatizációból származó anyagi eszközöket. EZ Téve­dés - mondta Hevéis^l^z ÁPV Rt. közfeladata ÁÍÜl^n tanúsított „piaci" magatartá­sával kárt okozott az önkőr­mányzatoknak. Ezért Détífe­cen városa tárgyalásokat ajánlott az ÁPV Rt.-nek a 110 milliós sikerdíj visszafi­zetésére abban a remértyben. hogy követelését nem kell bí­rósági úton érvényesíteni. • ' í Százmillió forintos, siker­díjra kifizetetett összeget kö­vetel vissza Pécs önkormány­zata az ÁPV Rt-től. Páva Zsolt polgármester a városi közgyűlés határozatát ismer­tető pénteki sajtótájékoztató­ján elmondta: az önkormány­zat portfólióját kezelő Dél­dunántúli Regionális Fejlesz­tési Rt. (DDRF) a privatizá­ciós társaság jogszerűtlen el­járása miatt kényszerült igénybe venni a Vektor Rt. „pénzbehajtó" közreműködé­sét. A belterületi ingatlano­kért járó a 620 milliónyi készpénz és a 120 millió fo­rint értékű részvény behajtá­sáért kifizetett 13,5 százalé­kos sikerdíj csaknem száz­millióra rúgó összege azon­ban a testület szerint az ÁPV Rt.-t terheli.

Next

/
Thumbnails
Contents