Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

PÉNTEK, 1996. OKT. 11. AZ ÜGY 7 • Fidesz-MPP: Közlemény, határozat helyett Beléfojtottálc a szót a Fidesz - Magyar Polgári Párt szegedi önkormányzati képviselő csoportjába. Ezt is mondhatnánk, hiszen minden városatya tudta, e párt ismét felveti a közgyűlés októberi ülésszakának elején, napirend előtti felszólalásban elmondottakat. A Fidesz - MPP szegedi elnöke, dr. Tímár László képviselő szerint semmis az önkormányzat és a Vektor Rt. közötti megbízási szerződés. A „sikerdíj" a várost illeti. Az érvrendszer azonban el sem hangozhatott a közgyűlés tegnapi ülésén. Ugyanis még mielőtt a Fideszes képviselő szólásra emelkedett volna, a közgyűlést feloszlatta a polgármester. Az indok: a szavazógép szerint határozatlanképtelennek mutatkozott a testület. Ezért állítás és indoklás, kérdés és válasz, illetve közgyűlési határozat helyett csak a Fidesz-MPP képviselőjének megközelítését tartalmazó nyilatkozatozatot közölhetjük. „A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. között 1995. november 3-án létrejött megbízási szerződést megtámadni szükségtelen, mert az a Ptk. 200.§ (2) bekezdése alapján semmis, ezáltal érvénytelen. Ez a jogszabályhely a következőt tartalmazza: Semmis az a szerződé^, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Jogszabályba ütközik mindenek előtt az a szerződés, amely kogens jogszabályi rendelkezést sért. A szerződés 2. oldalának 3. bekezdése a Megbízó peres és peren kívüli képviseletének az ellátására vonatkozik, ami az Ügyvédi Törvény szerint ügyvédi feladat. Aki ezt megsérti, az a zugfrászat bűncselekményét követi el, amennyiben ezt a cselekményt rendszeresen és ellenérték fejében végzi. A bírói gyakorlat semmisnek tekinti az úgynevezett kontár munka végzésére vonatkozó szerződést, mert a kontárnak nincs engedélye az iparosmunka •végzésére, s aki engedély nélkül végez engedélyhez kötött munkát, az kontár. Ugyanígy kontár szerződésnek tekintendő a szóbanforgó szerződés is. Az engedélyt a cégbírósági bejegyzés nem pótolja! A Ptk. 234.§ (1) bekezdése szerint a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nékül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Szemben a megtámadható szerződésekkel, amelyek esetében a szerződés érvénytelenné válásához külön eljárást kell lefolytatni, s ennek kezdeményezésére csak meghatározott személyek jogosultak. A Ptk. 237.§ (1) bekezdése szerint érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A fenti paragrafus (4) bekezdése szerint a bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő félnek visszajárna. Ebben az ügyben látnivaló az is, hogy a Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. két állami szerv közötti mondhatnám: .jószolgálati" tevékenység elvégzésére lett kitalálva, ami - egyetértve Sárközi professzor úr véleményével - már önmagában nonszensz. Mit keres egy magáncég két állami szerv között? De mondom tovább: A szerződés 2. oldalának utolsó bekezdése szerint a megbízási díj a részvény vagy üzletrész növekmény 8%-a, amelyet részvényben vagy üzletrészben kell megfizetni. A kérdéseim a következők: 1. Miért nincs meghatározva, hogy ez a javadalmazás bruttó, vagy nettó 8%? 2. Miért lett több kifizetve, mint 8%? (Ezt a jogi bizottság is megállapította a 800960/1996.JÜB. számú határozatában 1996. március 26án.) 3. Ha a díjazás részvényben vagy üzletrészben fizetendő, miért lett készpénzben kifizetve? 4. Miért szolgáltat ki a város minden olyan dokumentumot egy magáncégnek, amely nem vállal titoktartást a dokumentumok tartalmáért? 5. Mindezeket a szerződést aláíró személy miért nem vette észre? 6. Az aláírás viszont miért történt teljes titoktartással?" Együttműködést javasol Szentes • Munkatársunktól A megye önkormányzatai közül Szentes és Szeged volt - a városi érdekeket figyelembe véve - az a két település, amelyik a Pick privatizációja kapcsán nagy „fogáshoz" jutott. Szirbik Imre, Szentes polgármestere elmondta: az országban csupán 7-8 önkormányzat tárgyalhatott olyan részvénycsomagról, amelynek tőzsdei árfolyama a névértéknél magasabb volt. Ezt természetesen nem volt könnyű elismertetni az APV Rt.-vel, és kifizettetni a 11-szeres árfolyamnak megfelelő összeget. Ezért vált elkerülhetetlenné a szakértői egyeztetés, amelyhez a Vektor Rt. segítségét kérték. Mivel a sikeres tárgyalások eredményeként Szentes például a 27,7 helyett közel 330 millió forint készpénzhez jutott, a Vektornak kifizetett nettó 15 százalékos sikerdíj sem tekinthető magasnak. Ugyanakkor az is tény, hogy a részvénycsomagok utáni kamatkövetelések rengeteg közgazdasági kérdést vetnek fel. Ennek tisztázása érdekében - hangsúlyozta a polgármester - az önkormányzatok szövetségének egy tárgyaló delegációt kellene felállítani, hogy a kormány - az egyházakkal már megkötött konkordátumhoz hasonló - kártalanítási szerződést kössön az önkormányzatokkal. • A jegyző megszólítva (találva) érezte magát Minden lépés „állásfoglalás" kérdése? A polgármesteri hivatal munkáját a jegyző irányítja, koordinálja. Ezért érezte megszólítva magát dr. Tóth László jegyző a lapunk tegnapi számában megfogalmazott Kamatos kérdések című írás kérdőjelei olvastán. Az önkormányzat közgyűlésének határozatát miért nem hajtja végre a polgármesteri hivatal? - kérdeztük, többek között. A jegyző a városháza folyosóján, a közgyűlés kezdete előtt kért szót. - Amikor márciusban a közgyűlés meghozta határozatát, miszerint a sikerdíjat bruttóban érti, s nem nettóban, mint a Vektor, akkor felszólítottuk egy, a polgármester úr aláírásával ellátott levélben a Vektor Rt.-t, hogy a különbözetet utalja vissza. Erre nem válaszolt a Vektor. Ezért júniusban egy sürgető levelet küldtünk. Szóbeli választ kaptunk: a város követelését a Vektor nem készpénzben, hanem munkában, vállalkozásban szeretné ledolgozni. Mi erre nem láttunk lehetőséget, s szeptemberben ismételt, utolsó felszólítást küldtünk a Vektornak, hogy a pénz átutalásáról intézkedjen. Miután ez az összeg eddig nem érkezett meg, pert indítunk. Tehát téves az az információ, hogy a hivatal nem intézkedett! Egyébként sem a jegyzői iroda feladata ez. Az apparátuson belül indifferens, hogy a levelet ki fogalmazza meg. A polgármester úr mint a testület egyedüli képviselője írta alá és továbbította a város követelését a Vektornak. • A jogszabályok szerint A jegyző szerint kamatot is kapott a város. (Fotó: Nagy László) nem kellett volna ilyen hosszú ideig kivárni a követelés behajtásával. Most a 29 millió forintnyi „áfát" avagy ennek késedelmi kamattal növelt összegét követeli Szeged a Vektor Rt.-től? - Természetesen a pénz a kamattal együtt kell, hogy visszakerüljön a város számlájára. • Azt is többen és többször felvetették, hogy mintegy egy hónapon keresztül a Vektor számláján pihent a város pénze, azaz az áfával megfejelt „sikerdíj" levonása utáni „maradék", holott itt is kamatozhatott volna. - Pontosítás szükséges: ezt az összeget a Vektor Bróker egy hónapra értékpapírba fektette. A Vektor az összeg átutalásakor az árfolyamnövekményt is átutalta a városnak, ami a kamatnak megfelelő nagyságrendű. Ebből vonta le közvetítési jutalékát, 1,3 millió forintot. Tehát körülbelül 24-25 millió forintnyi nagyságrendű „kamat" beérkezett a város kasszájába. • Az ÁPV Rt.-vel szembeni kamatkövetelés mennyire jogszerű? - Állásfoglalás kérdése. Ha egyszer van egy törvény, mely szerint az önkormányzatoknak jár a belterületi földérték, teljes egészében, akkor nem kell közvetítőt megbízni. Ezt az ÁPV Rt.nek hivatalból ki kellet volna fizetnie az önkormányzatok részére. Miután ezt nem tette, s az önkormányzatok kénytelenek voltak közvetítőt alkalmazni, fölmerül a lehetőség: a többletköltséget az önkormányzat az APV Rt.-től követelje. • Szeged számára járható az az út, amire a budapesti főjegyző hívta föl a figyelmet, s melyre Kaposvár már rálépett: a közvetítőnek kifizetett sikerdíjat az ÁPV Rt.-től követeli vissza? - Abban az esetben, ha pert kell indítani az ÁPV Rt. ellen, akkor nem sok reményt látok arra, hogy megkapjuk a pénzt. Ellenben egyértelmű jogszabályértelmezésre kell jutni, s ha ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok követelése jogos, akkor ezt nem perrel vagy peren kívüli egyezséggel, hanem hivatalból kell teljesíteni. Ebben az esetben a szegedi igény megalapozottsága és bejelentése esetén az ÁPV Rt.-nek fizetnie kell. Ú. I. • Az MSZP városi elnöke szerint: Pótolhatatlan ember - nincs! Dr. Révész Mihály az MSZP városi szerevezetének elnöke. A tegnapi közgyűlés kezdete előtt beszélgettünk vele. így nem kerülhettük meg az „eszemesz-vitát" sem, amelyről dr. Révésznek az a véleménye, hogy mindenképpen módosítani kell, mégpedig azért, mert ez a város hosszútávú érdeke. Rámutatott például arra, hogy a közgyűlési „résztémákról" sokszor órákig vitáznak, indulatokat gerjesztenek a képviselők. Ugyanakkor, milliárdos üzletek nem kerülnek a képviselőtestület elé, illetve nem jutnak el időben a városatyákhoz. • Elnök úr milliárdos ügyeket említett. Itt van például a Vektor... - Az MSZP elnöksége hivatalosan nem foglalt állást, de azt megbeszéltük, hogy az ilyen típusú ügyekben a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása mindenképpen fontos. Nyilvánvaló, hogy szigorú üzleti ügyekben a közgyűlés zárt ülése is indokolt, de azt is hozzá kell tennem, hogy a közgyűlés olyan köztestület, amelyet tájékoztatni kell. Dr. Révész Mihály: Egy köztestületet illik tájékoztatni! (Fotó: Nagy László) • Tavasszal, amikor kirobbant a Vektor-ügy, ezzel kapcsolatban az elnökségnek határozott állásfoglalása volt. - Igen, felhívtuk a polgármester és a gazdasági alpolgármester figyelmét, hogy a közgyűlésre tartozó ügyeket vigye a városatyák elé. Ha jól emlékszem, ez a határozatban valamilyen módon tükröződött is. • Igaz-e a hír, hogy az MSZP elnöksége és frakciója javasolja Básthy Gábor alpolgármester leváltását? - Úgy gondolom, vannak olyan emberek, akikben megfordult ez a gondolat, vagy határozottan meg is fogalmazódott... • Nyilvánosan? Tehát az elnökségi ülésen? - Nem. Az ülésen ez nem is volt téma. Ugyanakkor azonban - éppen a szerda esti elnökségi ülésen - felmerült, hogy ismételten fel kell hívnunk a polgármester és az alpolgármester, a képviselőtestület minden tagjának a figyelmét arra, hogy a köztestületeknek vannak bizonyos normái, amelyeket be kell tartani. Az üzleti tárgyalásoknak is vannak formai követelményei, amelyeket szintén be kell tartani. Ezalatt azt értjük, hogy türelemmel meg kell hallgatni a másik félnek a véleményét is és megfelelő, racionális érveléssel elmondani neki, ha más a véleményünk. A közvéleményt és a közgyűlést pedig meg kell győzni, amennyiben ez lehetséges. • Személyi konzekvenciákról tehát nem esett szó az elnökségi ülésen? - Egy dolog elhangzott, egyébként éppen az én számból, hogy: aki nyilvánosan lemond, annak a lemondását el kell fogadni! Azt nem fogadjuk el, hogy bárki lemondással fenyegetőzzön. Ennek én az országos testületekben is hangot adtam. Azt hiszem, hogy aki vállalt egy funkciót, meg kell, hogy gondolja, amennyiben tényleg feladja és ezt nyilvánosan ki is jelenti, akkor azt el kell fogadni. Pótolhatatlan ember ugyanis: nincs! K. F. Mínusz 430 millió Érdekes részleteket kutatott ki a belterületi földekkel kapcsolatos Pick részvénycsomagról Rákos Tibor Fidesz-MPP önkormányzati frakcióvezető. Ez az államnak 430 millió forintjába került, a szegedi önkormányzat pedig ennyit, pontosabban ennek sikerdíjjal csökkentett összegét nyerte a bolton. A Szeged és az ÁPV Rt. közötti 1996 január végi megállapodásban szerepel egy kulcsmondat: „önkormányzatokat megillető részvények a korábban lezajlott privatizáció miatt már nincsenek az ÁPV Rt. birtokában, azokat kiadni nem tudja". így az ÁPV Rt. kénytelen volt engedni a Vektor nyomásának, hogy a készpénzben történő megváltás az egyszeri, 1994. évi rekordárfolyamon, 11 200 forinton történjen. A tét 119 800 darab Pick részvény volt. Igen ám, de 1996. március 13-án, szűk egy hónappal azután, hogy az ÁPV Rt. át is utalta a pénzt, volt egy óriási Pickkötés a tőzsdén. Egy 89 340 darabos. Rákos Tibor az Egy százalék rendszeres tőzsdei elemzéséből idéz: „Az állami tulajdonban maradt 89 ezer darab Pick-részvény eladásával a szegedi gyár gyakorlatilag teljes egészében magántulajdonba került." A nagy üzlet 6350 forintos árfolyamon köttetett. Az ÁPV Rt. eladta maradék Pick részvényeit. A szalámigyár '95-ös évet záró üzleti jelentésében az áll, hogy 89 340 darab részvény a nyilvántartás szerint az ÁPV Rt. tulajdonában van. Ettől a csomagtól szabadult meg kora tavasszal a vagyonkezelő. A képviselő több dolgot nem ért. Miért nem találta meg ezt a maradék csomagot a vagyonkezelő, amikor a Pick-részvényeket kérte tőle a város? Miért fizetett ki Szegednek szükségtelenül 430 millió forintot, amikor a részvényeket - azoknak háromnegyed részét értékpapírban is odaadhatta volna? Az ÁPV Rt. a városnak egymilliárd forintot fizetett ki februárban a 89 300-as csomagért - a sikerdíjat most nem számolva miközben a tőzsdén márciusban 567 millió forintért adta el ugyanezt a részvénymennyiséget. Szegednek ez bombaüzlet volt, a közvetítő Vektor is több tízmillióval lett gazdagabb. Csak azért, mert az ÁPV Rt. nem találta meg azt a részvénycsomagot, ami március közepére valahogy mégis a tőzsdére került. Persze a város akkor is perelhette volna az ÁPV Rt.-t, ha a csomag nagy részét történetesen a részvényekben kapja meg. Mégpedig arra hivatkozva, hogy elméleti, 1994 februári rekordárfolyamon értékesíthette volna őket, ha időben hozzájut jogos követeléséshez. Mindazonáltal ebből a jutalékmaximalizáló üzletmenetből akár olyan következtetés is levonható, hogy a sikerdíjból nem &sak a közvetítő részesedett. K. A.