Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. OKT. 10. HAZAI TÜKÖR 3 Szabolcsba megy a pénz • Nyíregyháza (MTI) A halmozottan hátrányos helyzetű Szabolcs-SzatmárBereg megyében több mint hatmilliárd forint értékű beruházás valósul meg a területfejlesztésre kapott és a befektetők között pályázat útján már fel is osztott 1,6 milliárdos központi támogatással. Hat magánvállalkozás, negyvenhét gazdasági társaság - bt., kft., rt. -, kilenc ipari, mezőgazdasági, illetve fogyasztási szövetkezet, valamint egy alapítvány munkahelyteremtő beruházást indít Szabolcsban. Közülük huszonkét befektető ipari üzemet létesít, míg kettő ipari parkot alakít ki. Tizennyolcan élelmiszeripari üzemet építenek, tizenhatan pedig mezőgazdasági termelést segítő fejlesztésbe kezdenek. Idegenforgalmi célú beruházás négy lesz, továbbá a tervek szerint megvalósul egy kereskedelmi szolgáltatói egység is. Határon túli könyvtárosok • Békéscsaba (MTI) A jelenkori, határon túli magyar irodalomról rendezett tanácskozáson vesznek részt Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban a szomszédos országokban élő magyar könyvtárosok. A csabai könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete immár a harmadik alkalommal szervezte meg a külhoni magyar könyvtárosok szakmai továbbképzését. A négynapos előadássorozaton és irodalmi fórumon neves hazai és külföldi fnagyar irodalomtörténészek, kritikusok, írók. költők és egyetemi tanárok adnak helyzetképet az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai, a felvidéki és a nyugati magyar irodalomról. Uráli *• nyelvek • Szombathely (MTI) Az uráli nyelvek fejlődése címmel rendeztek konferenciát Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. A szerdán kezdődött kétnapos tudományos tanácskozásra a főiskola uralisztikai tanszéke észt, finn, norvég, német és osztrák előadókat hívott meg. A hallgatóságot elsősorban magyar nyelvész, történész és régész szakemberek alkották. Az uráli nyelvek fejlődéstörténete azért izgalmas és aktuális kérdés, mert az utóbbi időben olyan új régészeti és nyelvészeti megfontolások kerültek előtérbe, amelyek, ha beigazolódnak és sikerül is azokat megfelelő tudományossággal is alátámasztani, akkor gyökeresen megváltozhat a magyar nyelv kialakulásáról vallott hivatalos álláspont. ÉszakEurópában, a jégkorszak alatt az eljegesedett terülek szélén élő népesség több tízezer évvel ezelőtt olyan nyelvet beszélt, amelyekből a finnugor nyelvek kialakulhattak. • ÁPV Rt.: állam az államban? Néhány „pofont" kaptak választott képviselőink... • Budapest ( MTI) Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdán folytatta a meghallgatásokat a Tocsikügyben. A bizottsági ülésen a meghívás ellenére nem vett részt Tocsik Márta. A jogásznő levélben mentette ki magát, leszögezte: az elmúlt hetek politikától sem mentes sajtókampánya annyira megviselte egészségi és idegállapotát, hogy képtelen volna a feltett kérdésekre korrekt és odaillő módon válaszolni. Tocsik Márta leveléből kiderült az is, hogy a jogásznő nem kibúvót keres alkotmányos kötelezettsége teljesítése alól, ezt - szerinte - bizonyította akkor is, amikor a tények teljes feltárásával rendelkezésére állt a KEI munkatársainak. Tocsik Márta levele végén arra kérte a bizottságot: tegye lehetővé, hogy a kérdésekre írásban válaszoljon. Az alkotmányügyi testület ezt a kérést elutasította. A bizottság ülésén a többi meghívott - Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgatója, Liszkai Péter, a privatizációs szervezet vezető jogtanácsosa, Puskás Sándor, a felügyelő bizottság elnöke, valamint Szokai Imre, az igazgatóság volt elnöke - megjelent. A képviselők elsőként Szokai Imrének tették fel kérdéseiket. Az ÁPV Rt. egykori munkatársa úgy vélekedett: nem lenne helyes, ha a Legfőbb Ügyészség vizsgálatát bárki „véleményformálással" megzavarná. Szokai Imre a konkrét kérdéTocsik Márta diákkori képe. (MTI Telefotó) sekre nem kívánt válaszolni, ezért a bizottság rövid idő múlva befejezte a meghallgatást. A testület ezt követően a jegyzőkönyv számára rögzítette, hogy az ÁPV Rt. elbocsátott munkatársa nem tett eleget alkotmányos kötelezettségének, amikor nem válaszolt a kérdésekre. Javaslat hangzott el arra, hogy a testület ajánlja a legfőbb ügyész figyelmébe: Szokai Imre közérdekű adatokat titkolt el. (Erről a felvetésről következő ülésén dönt a bizottság.) Liszkai Péter elöljáróban közölte: a büntetőjogi eljárás fenyegetése miatt egyetlen részletkérdésre sem fog válaszolni. - Ez nem okoskodás vagy kekeckedés, hanem egy sarokba szorított ember védekezése - tette hozzá a jogtanácsos. Liszkai annyit hajlandó volt elárulni, hogy az ÁPV Rt. az önkormányzatok vagyonigényének ügyében az ellentmondó és végrehajthatatlan törvényi szabályozás miatt - kényszerpályán mozgott. A külső tanácsadók igénybevétele - nagyobb tranzakciók esetében - az ÁPV Rt. bevett gyakorlata volt. Utalt arra is, hogy az önkormányzati igény 40 és 80 milliárd forint közé tehető. Liszkai Péter rámutatott arra, hogy méltánytalannak tartja az ÁPV Rt. vezérkara elleni kampányt. Kocsis István elöljáróban leszögezte: kész minden rendelkezésére álló információt a bizottságnak átadni. A dokumentumok egy része azonban üzleti titkot tartalmaz, ezért ezeket a bizottsági tagoknak zárt ülésen kellene áttanulmányozniuk. A titkokat nem érintő kérdésekre a vezérigazgató elmondta: nem tud arról, hogy Tocsik Mártával korábban is szerződésben állt volna az ÁPV Rt. A jogásznő neve az energiaszektor privatizációjakor mint aki segítséget tud nyújtani az aranyrészvények bejegyeztetéséhez - már felvetődött. Akkor azonban szerződéskötésre nem került sor. Kocsis István egy kérdése kapcsán rámutatott arra, hogy általában a privatizációs bevétel 2-3 százaléka szokott lenni a sikerdíj. Ezzel kapcsolatban elhangzott: júliusban a részvényi jogok gyakorlója - Suchman Tamás - kezdeményezte Tocsik Márta sikerdíjának csökkentését. Kocsis István beszámolt arról is, hogy létrehozott két operatív bizottságot az ÁPV Rt.-n belül. Az egyik testület a még ki nem elégített önkormányzati igényeket tekinti majd át, a másik pedig az elmúlt félév vonatkozó szerződéseit vizsgálja meg. A képviselők arra voltak kíváncsiak, hogy a honatyák számára összeállított dokumentumgyűjtemény tartalmazza-e az összes olyan iratot, amely ebben az ügyben született. Kocsis István arra helyezte a hangsúlyt, hogy nem tudja garantálni a dokumentumok teljeskörűségét, de a rendelkezésre álló iratokat összegyűjtötte. Puskás Sándor, a felügyelő bizottság elnöke ekkor kijelentette: az általa vezetett testület vizsgálata már megállapította, hogy Tocsik Márta vállalkozói ajánlatát nem lehet megtalálni. • 219 milliás csalás Újból loptak az államtól SZEGED. STEFÓNIfl 10.. SflJTóHŐZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL T-Töl ESTE 7-IG! . DÉLHAQYARORSZÁQ OTT. ' Van pénz ebben az országban, csak meg kell találni. Most (megint?) az államkasszát rövidítették meg közel 220 millió forinttal. Egy leleményes csoport a központi tartalék számára 42 ezer tonna búzát vásárolt az országnak. Az állam fizetett, búza sehol, a felvásárló pedig meglógott a milliókkal. Ötnapos nyomozás után nagyjából teljes képet kapott az ügy'lényegéről a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya. Bejelentés után indult meg a nyomozás, de a feljelentést már a gévések tették. Tóth-Molnár István alezredes, osztályvezető-helyettes a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, azt is tudják, ki lépett meg a nagy pénzzel. Szél Gábornak hívják az illetőt, aki a Kerekes Halászcsárda Kft. egyszemélyes tulajdonosa. A kft. azonban Szél Gábor tulajdonlása alatt egyetlen gazdasági ügyletet sem bonyolított le addig, amíg nem olyan sokára - kedvező ajánlatot kapott. Még mielőtt beléptek volna a képbe. 42 ezer tonna búza értékesítésére szerződést kötött a Tartalékgazdálkodási A körözött Szél Gábor. Nem fantomkép, de csak életlen fotót kaptunk róla Közhasznú Társasággal (továbbiakban TIQ), valamint a Cereália Szolgáltató és Információs Iroda. A TIG állami készletezéssel foglalkozott, állami tulajdonban van. A Cereália, mint közvetítő, s búzával nem rendelkező, azt vállalta, hogy 1 százalékos jutalékért felkeresi a partnereket. A Cereália viszont a Kerekes Halászcsárda Kft.-vei egyezett meg a búza leszállításáról, mely cégnek szintén nem volt búzája. Két vállalattal Szél Gábor meg is állapodott, s kifizetett nekik előlegként összesen nyolcmillió forintot. Ezután pedig leszámlázta a 42 ezer tonna búza árát, melyet a TIG szeptember 19-én át is utalt a Kerekes Halászcsárda Kft. számlájára. A pénzt egy 810 főből álló társaság vette fel az MNB Vár utcai fiókjában. A Szél Gábor által vezetett csapat jobbnál jobb nyugati autókkal. Mercedesekkel, Audikkai és terepjárókkal vonult fel, s testőrök biztosították a helyszínt. Szél pedig a pénzzel együtt azóta eltűnt, semmi nyoma, a búzát pedig természetesen nem szállította le. A 24 éves fiatalember előéletéről annyit tudni, hogy kidobóként dolgozott, vagyona nem volt, albérleteit sem fizette ki, sőt, mások is szeretnének vele beszélgetni, kisebb-nagyobb „baráti" kölcsönök ügyében. A kíséretében lévő férfiak közül három előzetes letartóztatásban van, további hármat köröznek. Az ügyhöz tartozik, hogy Szélék búzavásárlása eleve veszteséges volt. Nekik ugyanis 33 ezer forintba került volna egy tonna, s 28 ezerért tudták volna továbbadni. Tonnánként tehát ötezret veszíthetett - volna. Túl sok volna helyett: újból ugrott 219 millió forint az államkasszából. A rendőrség információkat vár Szél Gáborról, illetve a szeptember 23-i pénzfelvétel körülményeiről, az ott résztvevő személyekről, autókról. Bejelentést lehet tenni a főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán (Szeged, Kossuth Lajos sgt.. 22-24. III. emelet, illetve a 62/477577/13-20-as vagy 13-06-os mellékén) és bármely rendőri szervnél. A. L. jegyzet Megbízók J

óth-Molnár alezredes - természetesen - a sajtóra bízta a 219 milliós csalás értékelését. Mielőtt azonban erre kísérletet tennénk, idézünk egy mondatot a bűncselekményről szóló tájékoztatóból: „A nyomozás során az eljárás egyik fontos láncszeme annak vizsgálata, hogy a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság az érvényben lévő jogszabályok, előírások alapján járt-e el, illetve az ügyben érdekelt munkatársaik a tőlük elvárható gondossággal tevékenykedtek-e." Ennél az ügynél valami nagyon nincs rendben, sok-sok kínos kérdést tehetünk fel. Például jó volna tudni, miért kellett ilyen szép számmal megbízottakat alkalmazni? A természetes és olcsóbb ugyanis az, ha a megrendelő a termelőtől veszi meg az árut, nem iktat közbe senkit, hiszen az csak ráteszi a maga hasznát. Egyébként meg állami pénzről van szó, amivel jó volna ésszerűen gazdálkodni. Arra is kíváncsi volna a köz, hogy miért nem nézett utána az égvilágon senki, van-e valami alapja annak, hogy 219 millió forintot csak úgy átküldenek egy bankszámlára. Aztán vagy jön búza, vagy megy a pénz. M

ostanában már nem bokáig, hanem derékig tocsogunk különböző gyanús ügyletekben, melyek során iszonyatosan nagy pénzeket vesznek fel emberek, kiderül, hogy teljesen törvényesen történik minden, csak éppen a pénzünk fogy, látszólag oktalanul. Kérdés, hogyan, milyen isteni szikra alapján lehet megbízni egy vagyon nélküli, semmiféle szakmai reputációval nem rendelkező céget egy ilyen üzlettel. Ők tudják. Valami oka biztos volt... oUatÍp • A jegybank elnöke biztatja a kormányt Javuló mutatók • Budapest (MTI) Nincs szükség arra, hogy a kormányzat kiigazítsa ez évi programját. A makrogazdasági mutatók szerint az ország azon a pályán halad, amelyet e program meghatározott. Az államháztartás hiánya fokozatosan mérséklődik, és idén a GDP 4 százalékára csökken. A háztartások várható megtakarítása több az előzetesen tervezettnél. Többek között ezt hangsúlyozta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank szerdai sajtótájékoztatóján. Kifejtette: a folyó fizetési mérleg hiánya augusztusban az előzetes jegybanki adatok alapján 100 millió dollár volt, az év első 8 hónapjában az összesített folyó fizetésimérleg-hiány 1 milliárd 60 millió dollár körül alakult. így tartható az az előzetes terv, hogy idén az ország folyó fizetésimérlegdeficitje 1,6-1,9 milliárd dollár közötti legyen. Francia tulajdonban a Taurus • Budapest (MTI) A francia Compagnie Financiere Michelin 66 millió dollárért megvásárolta a Taurus Gumiipari Rt. többségi részvénycsomagját. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., illetve a francia cég vezetői Budapesten. A szerződés értelmében a befektető a cég részvényeinek 90 százalékát, továbbá 8,255 milliárd forintnyi, az ÁPV Rt.-vel szembeni tartozást vásárolt meg. Egyben vállalta, hogy öt éven belül 60 millió dollárt fordít fejlesztésekre, és a magyar cég jelenlegi termékeinek minimum 80 százalékánál megtartja a Taurus márkanevet. A Taurus jegyzett tőkéje 90 százalékának megfelelő, 1,6 milliárd forint névértékű részvénycsomag értékesítéséről szeptember döntött az ÁPV Rt. igazgatósága. A Taurus egykor tagja volt annak a 13+1 cégből álló vállalatcsoportnak, amelynél adóskonszolidációra nyflt lehetőség. A Taurusnál azonban ennek végrehajtása nem történt meg, ezért a követelésállomány a privatizációs szervezetnél maradt. Az ÁPV Rt. az idén kezdte meg a nagy ipari konszernek privatizációját, ennek egyik jelentős lépése a Taurus magánkézbe adása. A szerződés aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a befektető képviselői elmondták: ambiciózus üzleti tervet nyújtottak be. Terveik között szerepel, hogy a Taurust közép-európai tevékenységük központjává fejlesszék. A szerződésben vállalták, hogy a tervezett 60 millió dolláros beruházást a termelés fejlesztésére, új termékek beveztésére, gyártósorok javítására, minőségfejlesztésre költik. A befektető kötelezettséget vállalt arra is, hogy nem módosítja egyoldalúan a Taurusnál érvényben lévő kollektív szerződést. A társaságcsoport munkavállalóinak létszámát a következő három év alatt legfeljebb 10 százalékkal csökkenti. Az ÁPV Rt. a részvények 10 százalékát a dolgozók számára különítette el, ezt a privatizáció után ajánlják fel a munkavállalóknak a tranzakciós részvényárfolyam 50 százalékán. A Michelin kötelezettséget vállalt, hogy a munkavállalók által megvásárolt részvényekre visszavásárlási ajánatot tesz.