Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

KEDD, 1996, OKT. 1. INFORMÁCIÓ 13 • Csehországban Egyéni kárpótlást kapnak a németek? • Olmütz (MTI) A csehországi németeket - mint közösséget - a hatályos törvények szerint nem lehet kárpótolni a második világháború után elkobzott vagyonukért, mert a kárpótlási törvény visszamenőleges határideje 1948. február 25-e. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a németek egyéni kérelem alapján mégis vagyoni kárpótlást kapjanak, amennyiben be tudják bizonyítani, hogy korábban nem fejtettek ki Csehszlovákia ellenes tevékenységet, s így a benesi dekrétumok alapján 19451948. közötti őket ért vagyonelkobzás jogsértés volt. Egyebek között erre az álláspontra jutottak annak a szakmai és politikai vitafórumnak a résztvevői, amelyet a hét végén tartott Sumperkben, a Cseh- és Morvaországi, valamint Sziléziai Németek Közössége, a cseh kormány Nemzetiségi Tanácsa és az olmützi Palacky Egyetem jogi kara. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenleg hatályban lévő cseh kárpótlási' törvény, éppen az említett határidő miatt, kizárja akárpótlásból a német kisebbség tagjait, akiknek vagyonát szinte kivétel nélkül 1948. előtt kobozták el a hírhedt benesi dekrétumok alapján. Ezt diszkriminációnak lehet tekinteni, mert ezek a személyek később csehszlovák állampolgárságot kaptak, tehát az akkori hatóságok is elismerték, hogy nem vétettek a csehszlovák állam ellen. Tekintettel arra, hogy a kárpótlási törvényt már nem lehet módosítani, a németeknek egyéni úton kellene kérelmezniük a vagyoni kárpótlást. Az ötvenezres német nemzeti kisebbség szervezeteit tömörítő Cseh- és Morvaországi, valamint Sziléziai Németek Közösségének vezetői a tanácskozáson elmondták, hogy már mintegy 220 személy kárpótlási kérelmét regisztrálták. A kérelmeket még a szervezet kárpótlási bizottsága is megvizsgálja, majd továbbítják őket az illetékes állami szervekhez. A németek bfznak abban, hogy az elbírálás pozitív lesz. Mint ismeretes, a II. világháború után az akkori prágai kormány az országban lakó minden németet és magyart kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánított, megfosztotta őket állampolgári jogaiktól és elkobozta minden vagyonukat. A cseh határvidékről, az úgynevezett Szudétákról pedig több mint hárommillió németet Németországba telepítettek ki. A Csehországban maradt német kisebbség első ízben 1968-ban, a Prágai Tavasz idején hallatott magáról és alakította meg első képviseleti szervezetét. A rendszerváltás után a németek igyekeznek elérni, hogy Prága ítélje el a kollektív bűnösség elvét, s ők is vagyoni kárpótlást kaphassanak. • A magyarság 1100 éve Alkalmazkodás és fennmaradás • MTI Press A magyar törzsek honfoglalása csak földrajzi és kronológiai értelemben veszi kezdetét 895896. táján. A Kárpát-medencébe behozott társadalomszerkezet, az esetleges önálló államiság csírái, a törzsek etnikainyelvi kétarcúsága, az életmód gazdasági alapjai a magyar törzsszövetség megalakulására, a kazárok nomád államában eltöltött időkre vezethetnek vissza, de erről a korszakról a meglehetősen gyér és sematikus források nem nyújtanak elég információt. A Kárpát-medencében régészetileg megfogható magyarság nyomai alig néhány sírban lelhetők fel a Verecke és a Volga által határolt területeken. A legújabb történeti embertani statisztikák szerint a honfoglaló magyarság kifejezetten szép szál, magas növésű embercsoport lehetett, s genetikai anyaga jó ideig nem oldódott fel a Kárpát-medencét a honfoglalás előtt lakó népességben, számaránya pedig jóval alulmúlta a már itt tartózkodó populációkat. Éry Kinga paleoantropológiai összehasonlító vizsgálatai a meglehetősen csekély feldolgozottsági arány (mintegy 540 egyén csontmaradványának adata) ellenére koponyaformájukat tekintve markánsan elkülönülő csoportokat feltételez. Erre azonban eleddig igazán meggyőző régészeti, társadalomszerkezetietnikai csoportosulásokat a Kárpát-medencén belül még nem sikerült rávetíteni. Ellentmondás van az avarok Duna-Tisza közi továbbélésének történeti és régészeti-embertani megfigyelései között. A honfoglaláskor itt talált szláv népek genetikai, gazdasági és kulturális súlyáról egymásnak már-már bántóan ellentmondó következtetéseket von le a történész, a régész és a nyelvész. A Kárpátmedence magyar törzsek által történő betelepítésének menete kronológiai nehézségekbe ütközik, s felveti a magyar törzsszövetség etnikai-törzsi egységei összetevőinek kérdését. Bizonyosodni látszik, hogy a tudományos alapon már bizonyított finnugor nyelvi eredetünkre legalább ennek megfelelő erejű török nyelvészeti, régészeti és kulturális hatás rétegződött, minthogy a honfoglalás korára a finnugor genetikai elemeket hordozó etnikum is háttérbe szorult a különböző bolgár, török népességekkel szemben. A honfoglalók fellelt régészeti hagyatékában szinte nincs tipológiailag sajátosan magyarnak minősíthető tárgy és motívum. A híres nagyszentmiklósi kincslelet figurális és dfsztőelemeiben is inkább a késői avar kornak megfelelő motívumsor lelhető fel, semmint a sajátosan magyar. A Kárpátmedencén belül feltárt temetők, illetve azok területi viszonyai és az egyes sírok mellékletgazdasága vizsgálataiból remélték a társadalmi szintezettség megismerését, valamint az alávetett etnikumok kimutatását. A szenzációs karosi leletegyüttesek napvilágra kerülése újabb lendületet adott a kutatásoknak, összegző munkák megírására késztetett. Szembetűnőek az ország területén belüli eltérések - például Baranya, Tolna megye honfoglaló régészeti hagyatéka - az ország egyéb területén fellelt temetőktől. Nem érdektelen Kristó Gyula azon észrevétele, mely szerint egyes területek gazdag mellékletű sírjai az ott tartózkodó törzs, illetve nemzetségcsoport nagy nemesfémzsákmánnyal járó kalandozásainak a nyomait őrzik, más sírok szegénysége a kalandozások beszűkülésével, s így a zsákmányszerzés vagy adó elmaradásával lenne magyarázható. Ez az elképzelés azonban nem számol azzal, hogy a sírok mellékletgazdagsága mögött az eltemetettek közötti embertani különbségek is meghúzódnak. Talán még az embertani paradoxonoknál - miszerint a 11-12. századi magyarság genetikailag nem tekinthető a honfoglaló magyarok közvetlen leszármazottjának - is jobban megosztja a kutatókat a honfoglaló és letelepülő magyarság életmódjának kérdése. Kétségtelen, hogy a nagyállattartó nomád gazdasági - és az ezzel összefüggő politikai-társadalmi - viszonyokat a Kárpát-medencében több emberöltőn keresztül nem lehetett fenntartani. Ugyanakkor a kutatók egy része szerint a honfoglalók már a betelepülés előtt rendelkeztek olyan mértékű földműveló, szőlő- és kertművelő kultúrával, amellyel ellensúlyozni tudták a legelőterület beszűkülésével fellépő változásokat, míg mások az itt élő népek hatásának tudják be a duális („félnomád") mezőgazdaság kialakulását. A Kárpát-medencén belüli életmód és annak alakulása szükségszerűen felveti a törzsek letelepedésének, egymáshoz viszonyított elhelyezkedésének kérdését, valamint a törzsek közötti viszonyok, s a törzsszövetségi vezetéshez való hozzállás mindenkori alakulásának problematikáját. Itt a helységnevek vizsgálata jelenti a legfőbb kutatási területet, némely esetben - mint például a Keszi törzs esetében - jól nyomon lehet követni a törzs Kárpát-medencén belüli szétszóródását, illetve szétszórását. Az Árpádok törzsének dominanciájára utal, hogy a magyar állam az Árpádok törzsi államának utódja, még ha az Árpádfiaknak a Kárpát- medence egészére kiteijedő hatalmi rendszere csak az 1030as évekre válik teljessé. Minden nép saját történelmében az egyedit, a más népekétől való eltérő vonásokat igyekszik hangsúlyozni. A magyarság honfoglalás előtti históriáját éppen a szinte sablonos nomád szerkezet mindenáron történő fenntartása, a Kárpátmedencébe való bejövetelünk utáni időket pedig egy új rendhez történő csatlakozási igény és kényszer együttes jelenléte jellemzi - egyes történészeknél. Pedig tucatszámra tűntek el a magyarnál sokkal erősebb, hatalmasabb, népesebb embercsoportok az belsőázsiai sivatag szélétől a keleteurópai sztyeppéig, a „Heti Mogyer" népe pedig európai berendezkedésű államot tudott alapítani, s alig 3-4 emberöltővel a megtelepedés után már sikeresen állt ellen a hegemón törekvésekkel fenyegető német-római császárságnak. Ezen folyamatnak, a magyarság történeti-genetikai evolúciójának méltán kiemelkedő eseménye a honfoglalás. Talán pontosan az az alkalmazkodási képesség - sok esetben kényszer -, amely más népeknél belső ellenállásra talált, s általában fizikai megsemmisüléssel, genetikai kimosódással járt, a magyarságot korai történelme kapcsán előnyökhöz jutatta, amely előnyöket bátran válthatta be a világtörténelem akkori piacán. Mende Balázs Gusztáv MTA Régészeti Intézet „Nem kél a nap, se hajnal, se dél, sem éjjel... de hát a semmit nem lehet felfogni ésszel, ha semmivé válik, ki mindenünk volt a létben, miért éppen ő?! Miért éppen 6 ne éljen?! Annyi az ember, jók és rosszak, de élnek. A haláltól mindanynyian félnek, félnek, félnek... akik még élnek." Fájdalomtól porig sújtva tudatjuk, hogy a legdrágább férj, a szerető édesapa, fiú, testvér, nagybácsi, keresztapa és rokon, BÖRCSÖK ISTVÁN 48. évében elhunyt. Temetése október 3-án 16 órakor lesz a röszkei temetőben. 15 órakor gyászmise a templomban. Gyászoló családja, Röszke. „Elcsitul a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra Te sohasem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerettünk, LÁZÁR FERENC életének 58. évében hosszan tartó betegségben elhunyt. Temetése október 3-án 11 órakor lesz a mórahalmi temetőben. Előtte gyászmise 10 órakor. Gyászoló család, Mórahalom, Algyő. Fájó szfvvel tudatjuk, hogy a szeretett édesanya és élettárs, DOBÓ FERENCNÉ Ábrahám Furus Valéria 61 éves korában csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása október 3-án 15 órakor lesz az alsóvárosi temető kápolnájából. Gyászoló család. re Fájdalommal tudatjuk, hogy dr. SIPOS JÓZSEF 80 éves korában elhunyt. Kívánságára szűk családi körben eltemettük. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik fájdalmunkban osztoztak. Gyászoló család. Megrendülten tudatjuk, hogy SZÉCSI SZILVESZTER tanár, 56 éves korában elhunyt. Temetéséről később értesítéssel leszünk. Gyászoló családja. Szomorúan tudatom, hogy APRÓ ANTAL 75 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása az újszegedi temető ravatalozójában október 3-án 11 órakor lesz. Gyászoló lánya és a család. te Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy a szeretett édesanya és Mamika, DÉKÁN ÁRPÁDNÉ Takács Mária hamvait szeptember 30-án szülei sírjában örök nyugalomba helyeztük. Emléke a szívünkben él. A gyászoló család. gyászközlemények Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy a gyászközlemények keretes, fényképes formában is feladhatók. Bővebb információt a gyászhír felvételekor kaphatnak + „Elcsitul a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra Te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleségem, édesanyám, nagymamánk, KOROM MIHÁLYNÉ Temkó Mária 65 éves korában hosszú betegség után elhunyt Temetése október 2-án 11 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerető feleség, édesanya, anvós és nagymama, • MEGYERI JÓZSEFNÉ 1996. szeptember 27-én elhunyt. Búcsúztatása szűk családi körben történik. Gyászoló család, re Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy a szeretett nagynéném, FÖLDESILAJOSNÉ Varga Irén 82 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése október 4-én 11 órakor lesz az alsóvárosi temető ravatalozójából. Gyászoló unokahúga és rokonai. Fájdalommal tudatjuk, hogy TEMESVÁRI FERENC, a Mahart nyugdíjasa, 65 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása október 3án 12 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló család, is Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, nagyapa, testvér és rokon, KOVÁCS ANTAL életének 84. évében hirtelen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása október 4-én 14 órakor lesz az algyői temetőben. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerettünk, TÓTH MIHÁLY 69 éves korában elhunyt. Temetése október 2-án 11 órakor lesz a bordányi temetőben. A gyászoló család. M. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szerettünket, CSÓTY NÁNDORNÉT utolsó útjára elkísérték és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. M. Ezúton mondok köszönetet dr. Dobranovics Ilona és dr. Perényi László a szegedi II. kórház főorvosainak, dr. Rekeczki Erikának és az osztály ápolónőinek lelkiismeretes munkájukért, hogy drága feleségem, MEGYERI JÓZSEFNÉ életének meghosszabbításán fáradoztak. Megyeri József. re, Köszönetet mondunk a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak, jó szomszédoknak, akik szeretett édesanyánk, DÉKÁN ÁRPÁDNÉ Takács Máriát utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot helyeztek. A Koszó és a Toldi család. íéKöszönetet mondunk mindazoknak, akik szerettünk, BÁBA JÁNOS temetésén megjelentek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy MARÁZ ANDRÁS életének 23. évében tragikus baleset következtében elhunyt. Temetése 1996. október 4. napján 12 órakor lesz a Belvárosi temetőben. Gyászoló családja. Erdős Pál, a géniusz • Washington (MTI) Korunk egyik legkiemelkedőbb elméjének és személyiségének nevezte a közelmúltban elhunyt (Varsóban, szállodai szobájában találtak rá...) Erdős Pál matematikust a Washington Post véleményoldalán közölt méltató kommentár. Az tudós életútjára visszatekintő cikk szerint Erdős Pál élete annyira hihetetlen, hogy alakját egyetlen regényíró sem találhatta volna ki. - Nem volt sem otthona, sem családja. Nem volt állandó lakhelye, sem tulajdona. Két, félig megtelt bőrönddel járta a világot, az egyikben ruháit tartotta, a másikban matematikai iratait. Konferenciáról konferenciára utazott, egyetemről egyetemre vándorolt. Barátaihoz, ismerőseihez és kollégáihoz mindig váratlanul toppant be. .Jilmém nyitva áll előttetek" - mondta, és már bent is volt. Mindenki szívesen befogadta, megtiszteltetésnek vették, hogy megosztja velük tudásának morzsáit. Barátai gondoskodtak mindennapi életének teendőiről - befizették helyette a számlákat, kitöltötték adóbevallását, enni adtak neki. Ő csak a számoknak élt - írta kommentárjában Charles Krauthammer. - Sosem nősült meg, esetleges rokonairól nem tudnak - jegyezte meg a cikkíró. Hozzáfűzte: Erdős Pál nemcsak tudását osztotta meg a világgal, hanem mindenét - szinte nem maradt utána semmi, csak emberi nagysága. Temetkezési szolgóltatás ügyelettel: Dorozsma 361-039 Rúzsa 385-197,06-60-382-2% Mórahalom Gyep sor 12. 381-301 Szőreg, Kisszoli u. 52. 405-594 Kistelek, Bocskai u. 3. 364-825 Makó. Verebes u. 2. 412-840, 06-60-382-297 Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunkat, GYAPJAS ANDRÁST utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család. m. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunkat, WOLFORD LAJOST utolsó újtára elkísérték. A gyászoló család. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szerettünket, BALOGH LÁSZLÓT utolsó útjára elkísérték és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. Dr. SCHWANNER JÁNOS életének 62. évében elhunyt Betegeitől, kollégáitól, valamint azoktól, akik életében szerették és tisztelték ezúton búcsúzik. Temetésére kiváltságára, szűk családi körben kerül sor. Felesége és fiai. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunkat, ' özv. SCHWARCZ SÁNDORNÉT utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család. >*. Fájó szfvvel tudatjuk, hogy szeretett mama, édesanya, anyós és dédmama, özv. DICSŐ ANTALNÉ Mig Viktória életének 94. évében elhunyt. Temetése október 3-án Szőregen 10 órakor katolikus templomban gyászmise 11 órakor temetése katolikus temetőben. Szögi és Zsa Temetkezési Iroda Szegeti TÖRÖK U. 11/B. TEL.: 314-447, H-CS: 8-16-ig, P: 8-15-ig TEMETÉSEK SZERVEZÉSE, TELJES ÜGYINTÉZÉSSEL Hulolts/.állítási ügyelet: (rádiótelefon) <16-30-557-556: 0-24-1G Kiváló minőségű, olasz importból származó MÁRVÁNYBÓL, GRÁNITBÓL lépcsők, párkányok, asztallapok, kandallók, konyhai és mosdópuhok, egyedi méretek alapján, padlólapok, 30x301; 40x40x2 slb. 40-féle színben SÍREMLÉKEK MÁRVÁNYBÓL, GRÁNITBÓL, MŰKŐBŐL. MÁRVÁNY KFT., Szeged, Kálvária sgt. 52. T.: 319-582, Kistelek, Temető sor 1. T.: 364058 M7'4