Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-09 / 236. szám

SZERDA, 1996. OKT. 9. UNIVERSITAS 9 A kollégium ára A

Z egyik diák egyenrangú a másik diákkal: mindketten az egyetem polgárai, azonos jogokkal és kötelezettségekkel Az egyetemen belül csak a tanulmányi teljesítményük különbözteti meg őket. A napi valóság nem ilyen szép. Az egyetem nem inkubátor, a társadalmi különbségek a diákok között is egyre nagyobbak. Van aki autóval jár az előadásokra - és ha nem jár, könnyedén kifizeti az utóvizsgák díjait, félévet halaszt, élvezi a gondtalan diákévek örömeit, ameddig csak a statútum engedi. Ott van mögötte a szülők pénztárcája. Van aki nyáron át dolgozik, hogy megkeresse a tandíjra valót. Aztán munkát vállal a szorgalmi időszakban is, hogy fönn tudja tartani magát. Hajnalban kel, pakolja a gyümölcsös ládákat és néha kihagyja az előadásokat, mert muszáj aludnia. De muszáj jól tanulnia is, szüksége van az ösztöndíjra. Mert nem tudják támogatni a szülei Ha egy szegény (családból való) diák nem kap kollégiumban helyet, nem tudja elkezdeni vagy folytatni a tanulmányait. Ez immár nem mese. Tény. A szegedi felsőoktatásban nemcsak azért nagyon kevés a kollégiumi férőhely, mert a hallgatók száma nőtt és ezt a létszámnövekedést nem kísérte arányosan kollégiumi bővítés. Hanem azért is, mert a felvett (vagyis a felvételin megfelelt, jó képességű, diplomaszerzésre érett) diákok között egyre többen vannak a szegények, vagyis a kollégiumra rászorulók. A magyar felsőoktatási rendszerváltás éppen csak megkezdődött. Évek fognak elmúlni, amíg kialakul az oktatási rendszer, amelyben nem szükségszerűen kallódnak el a kevésbé tehetős tehetségek. Mert - például módjuk lesz rövidebb képzési idő alatt is szakmát szerezni. Addig? Észre kellene venni, hogy a kollégium léte vagy hiánya nem egyszerűen diákszociális téma. Egy társadalom életképességének az az egyik mutatója, hogy használja, vagy „elengedi" a népesség tehetséges tagjait. S. E. Liberalizmus, konzervativizmus • Munkatársunktól A politikai eszmetörténet két jelentős, magyar nyelven eddig kevéssé olvasható szerzőjének egy-egy művét adta ki a napokban a pécsi Tanulmány Kiadó. A Szabadságbeszélgetések címkéjű sorozatban Róbert Nisbeth: Konzervativizmus: álom és valóság (Beck András fordítása), valamint John Gray: Liberalizmus (Nagy László Ábel fordítása) című könyve a modern kori politikai elmélet egy-egy jelentős irányzatának eszmei térképét tátja fel. Róbert Nisbeth a konzervatív gondolkodás ideológiai felépítését - ahogyan nevezi: dogmatikáját - fejtegeti, olyan témákat követve végig, mint a történelem és a hagyomány, az előítélet és az ész, a tekintály és a hatalom, a szabadság és az egyenlőség, a tulajdon és az élet, a vallás és az erkölcs. John Gray könyve a liberalizmust négy sajátosságából kiindulva jellemzi: a liberalizmus - mint fija - individualista, mivel azt állítja, hogy az egyén erkölcsi szempontból elsőséget élvez mindenfajta közösséggel szemben; egalitárius, mivel minden emberi lénynek ugyanolyan erkölcsi státust biztosít; univerzalista, mivel a faj erkölcsi egységét hangoztatja; és melorista, mivel azt állítja, hogy az emberi élet az ész kritikai használatával vég nélkül javítható. Sajátos magyar gyógyszerészképzés A világon jelenleg körülbelül háromezer-hétszáz gyógyszeralapanyagot ismernek. A nemzetközileg regisztrált gyógyszerkészítmények közül valószínűleg Németországban van a legtöbb forgalomban, mintegy tizenhatezer. Hazánkban körülbelül ötezerötszáz készítmény forog a „gyógyítás piacán", ami azt jelenti, hogy ma egy magyar gyógyszerésznek elvileg legalább ennyit kell ismernie. A gyógyszerésznek ugyanolyan nehéz a dolga, mint a slágerben megénekelt katonának, hiszen ekkora ismereta-. nyagot csaknem képtelenség fejben tartani. Dr. Stájer Géza egyetemi tanárral, a kémiai tudomány doktorával, a Szent-Görgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánjával a gyógyszerészképzésről és a gyógyszerészi hivatásról, szakmáról beszélgettünk. 0 Milyen ma Magyarországon a gyógyszerészképzés? - Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a gyógyszerészképzés a világon sokféle. Két alapvető irányvonal azonban világosan felismerhető az amerikai és a német típusú gyógyszerészképzésben. Az előbbi irányzat főként a gyógyszerek hatására koncentrál, míg az utóbbi inkább kémiai jellegű. A német típusú gyógyszerészképzésben például csak az utóbbi időben kezdtek foglalkozni a biokémiával és a képzés orvosi-biológiai, klinikai, tehát a terápiás oldalakkal. • A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán milyen típusú a képzés? - Képzésünk valahol a német és az amerikai irányzat között helyezkedik el, de Stájer Géza: „A gyógyszerészeknél nincs munkanélküliség." (Fotó: Nagy László) annyira speciális, hogy azt lehet mondani: létezik egy karakterisztikus magyar gyógyszerészképzés is. A hallgatók négy félév alatt megszerzik a kémiai alapokat, mely után a képzés orvosi-biológiai irányt vesz. Ehhez tudni kell, hogy 1987ben, amikor megemeltük az orvosi-biológiai tárgyak óraszámát, bevezettük az úgynevezett klinikai alapismereti tárgyakat. Az ötéves gyógyszerészképzésnél a kilencedik félévtől számítjuk a szakképzési időszakot. Persze a hallgatók korábban is tanulnak szaktárgyakat, de speciálisan csak akkor választhatnak szabadon a különböző szakirányokból. • Mennyire keresett szakma a gyógyszerészeké? - A gyógyszertárak privatizációjával felértékelődött a gyógyszerész szakma, tudniillik régen nem voltak olyan óriási lehetőségek, mint manapság. Ma a gyógyszerész, ha egyben ügyes üzletember is, forgathatja a tőkét, és jelentős vagyonra is szert tehet. Mi azt mondjuk a hallgatóknak, hogy a gyógyszerészi szakma tisztes polgári foglalkozás, de mint ahogy máshol, ezen a pályán is vannak különbségek emberek között. A szakma felértékelődésének egyébként más jelei is vannak. Az elmúlt években például jelentkeztek hozzánk végzett diplomások: orvosok, vegyészek, kémia és biológia szakos tanárok. • A karra már évek óta másfél-kétszeres a túljelentkezés. Az új felvételi rendszer bevezetésével hogyan változott a jelentkezési arány? - Szeretném jelezni: az új felvételi rendszer kissé csalóka! Hozzánk például kettő híján ötszázan jelentkeztek a száz helyre. Első helyen száznegyvenheten jelöltek meg bennünket, akik közül hatvannyolcat vettünk fel. Mondhatjuk azt, hogy ötszörös a túljelentkezés a gyógyszerész karon, s ez nagyon jó számnak hangzik, de ebből véleményem szerint körülbelül kétszázan szerettek volna eredetileg is gyógyszerészek lenni. • Ez is azt jelenti, hogy kétszeres a túljelentkezés, azaz stabilnak mondható a jelentkezési arány. - Igen. A gyógyszerészi pálya vonzza a fiatalokat. Közismert, hogy az országban nagy a munkanélküliség. Nem tudom, más szakmákban tapasztalható-e olyan, mint nálunk, de a gyógyszerészeknél nincs munkanélküliség. Hirdetőtáblánk például tele van hirdetésekkel, mi több, van, aki személyesen jön az egyetemre, mert azonnali belépéssel keres végzett gyógyszerészt. Új gyógyszertárak nyíltak, igen sok gyógyszernagykereskedelmi vállalat működik az országban, létrejött az orvoslátogató hálózat, ahol a gyógyszergyártó cégek képviselői ajánlják az új készítményeket. Nos, a felsoroltak mind-mind szakembert igényelnek. Szabó C. Szilárd • Szeged és tudományegyeteme ünnepel 75 éves a felsőoktatás e Munkatársunktál „A régió szellemi központja" - fogalmaznak büszkén a városismertetök. Joggal. A mondat mögött a szegedi felsőoktatást és a magas szintű tudományos kutatást értjük. A napokban a szellemi központ születésére emlékezik a város és tudományegyeteme: 1921-ben, 75 évvel ezelőtt kedte meg szegedi működését az otthonától megfosztott és ideiglenesen itt elhelyezett kolozsvári tudományegyetem. A két napos évfordulós ünnepségekre Szegedre várják Göncz Árpád köztársasági elnököt és Magyar Bálint kultuszminisztert. A rendezvények helyszínei a város legszebb terei és épületei: október 11-én, pénteken egész napos eseménysorozatra a Dóm térre invitálja a József Attila Tudományegyetem valamennyi polgára a város polgárait. A programsorozatot délelőtt 10 órakor a diákok képviselői nyitják meg: lesz népművészeti vásár, tankönyv-bemutató és hasznos csere-bere, grafikaiés fotótárlat, néptáncműsor, dixie-koncert (Molnárék), filmvetítés. Délután 2 órakor kezdődik az auditórium maximumban a JATE Baráti Kör alakuló ülése. Az egyetem professzori kara délután fél 6-kor indul a Dugonics térről a Dóm térre: a tekintélyes taláros menet egyedi látványossága lesz az ünnepségsorozatnak. A rektor és a dékánok koszorúkat helyeznek el a pantheonban: SzentGyörgyi Albertnek, az egyetem Nobel-díjas egykori rektorának szobránál, József Attilának, az egykori hallgatónak, a mai egyetem névadójának szobránál, Klebelsberg Kunó szarkofágjánál, akinek kitüntető támogatása hozzásegítette a várost a gyors fejlődéshez. Szombaton, október 12-én reggel fél 9-kor ünnepi szentmisét celebrál a szeged-csanádi megyéspüspök a Fogadalmi Templomban. 11 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban tartják az Egyetemi Tanács ünnepi ülését, amelyen díszdoktorokat avatnak. Kollégiumi látlelet Intézmény nappali tagozatos diákok száma (fő) kollégiumok száma (db) kollégiumba jelentkezők száma (fd) férőhelyek száma (fő) 1 hallgatóra jutó férőhelyek száma 1 jelentkezőre jutő férőhelyek száma kollégiumi dlj (Ft/hő/fő) albérleti támogatás (Ft) SZOTE 1 130 5 1 200 962 0,81 0,80 1 700-1 800* szoc. segély JATE 6 800 4 2 137 1 122 0,11 0,52 2 500 szoc. segély Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2 900 1 1 500 750 0,21 0,50 2 500 szoc. segély** SZÉF 670 1 400 300 0,45 0,75 3000 szoc.segély Összesen 11 500 3 134 0,27 * = 1997 januárban emelés várható ** = 40 diák más bérleményben történő elhelyezésének költségéhez (5.000 Ft) a főiskola 2.500 Ft-tal járul hozzá A 4 nagyobb szegedi felsőoktatási intézmény kollégiumi viszonyai 1996 szeptember • Munkatársunktól A szegedi felsőoktatás hallgatóinak száma az elmúlt öt évben csaknem a kétszeresére emelkedett, ám nagyobb kollégiumi fejlesztést az utóbbi években nem hajtottak végre Szegeden. A szegedi felsőoktatás kollégiumi helyzete az elkövetkező integráció legsúlyosabb gondjai közé tartozik: egy határon túl nem fejlődhetnek tovább a szegedi intézmények, ha a hallgatók Szeged helyett a jobb kollégiumi ellátást ígéró új, vidéki felsőoktatási intézményeket választják majd. A szegedi kollégiumi helyzet a valóságban még a kimutatásoknál is rosszabb képet mutat. A kollégiumok várakozólistáin egyre több olyan hallgató van, akiket szociális helyzetük alapján rászorultnak lehet tekinteni. A tapasztalatok szerint a rászoruló hallgatók jó része előre tisztában lévén a kollégiumi bejutás nehézségeivel inkább olcsó albérletet keres, s így nem is jelentkezik felvételre. A helyzetet jól jellemzik a József Attila Tudományegyetem kollégiumi elhelyezési mutatói. Míg 1993-94ben 24,5 százalékos volt az elhelyezés, vagyis 4555 hallgatóra 1118 hely jutott, 1994—95-ban csak 20,8 százalékos elhelyezést regisztráltak, vagyis 5390 hallgatóra 1121 hely jutott, 1995-96-ban pedig már mindössze 19,2 százalékos voltz az elhelyezési arány, vagyis 5803 hallgatóra 1118 hely jutott. Ugyanakkor, a jelentkezési lapok alapján megítélve a tudományegyetemen 35-40 százalékos kollégiumi elhelyezési arány lenne indokolt. Net-hírek • Munkatársunktól Friss híreinket a kizárólag a hálózaton megjelenő iNteRNeTTo folyóiratból válogattuk (http://www.idg.hu/ internetto). Alkotmányozás Internet Law & Policy Forum (ILPF) néven globális társaság alakult az Internet jogi szabályozási alapelveinek tisztázására. Jelenleg a világon országonként eltérő a világhálózat jogi megítélése, azonban mivel a felhasználók száma havi 6,5 százalékkal növekszik, számos jogi és politikai kérdés (szerzői jogok, domain nevek, a szolgáltatók adózása, cenzúra, kriptográfia stb.) globális megoldásra vár. Az ILPF ötlete az Internet Law Task Force-tól, egy 200 jogászt és politikust tömörítő szervezettől származik, amely 1995ben alakult. Fali tévé A Sony a japán Electronics Show vásáron bemutatta első PALC (plasma addressed liquid crystal) képernyős televíziókészülékét. A Plasmatron fantázianevű készülék képernyője 25 inch átmérőjű, azonban mindössze 132 milliméter vastag, a tunere külön dobozban, így a tévé képekhez hasonlóan a falra akasztható. Meghalt Seymour Cray Két héttel súlyos autóbalesete után, szombaton meghalt Seymour Cray, a számítástechnika legendás alakja. Nevéhez fűződik az első, csak tranzisztorokból épített szuperszámítógép megalkotása (1958), s évtizedeken keresztül ő gyártotta a világ leggyorsabb számítógépeit. Cray volt a RISC (Reduced Instruction Set Computing) kitalálója is. Vállalata, a Cray Research az utóbbi években gondokkal küszködött, mivel a hidegháború befejeztével, illetve az olcsó, nagy teljesítményű PC-k elterjedésével megcsappant a kereslet a szuperszámítógépek iránt. A Cray Research-et végül két évvel ezelőtt felvásárolta a Silicon Graphics. iNteRNeTTo Szeged Az információtenger világítótornyának fénysugara Szegeden is fellobbant három héttel ezelőtt (http:// www.tiszanet.hu/internetto), s azóta folyamatosan frissülnek oldalai. A múlt héten nyílt meg a Sajtóház Stefánia Klubjában Németh György karikaturista kiállítása, alkotásait most az Internet vándorai is megnézhetik, s elolvashatják a művésszel készül inteíjút is. A részletes szegedi kulturális programajánlat mellett önálló színházi rovat indult, ahol Farkasréti Mária operaénekes portréja és a Bolygó Hollandi kritikája szerepel először. Újdonság az önkormányzati linkgyűjtemény, mely folyamatosan gyarapodik. Hasonlóképpen a Fradi-dossziéhoz, ahol a patinás klub körül zajló események újabb és újabb lapokat töltenek meg. A Ferencváros a fő téma a Drukkerkocsma névre keresztelt interaktív fórumban, itt kiderül: a tengeren túl is szép számmal élnek Fradi-drukkerek.