Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-07 / 209. szám

SZOMBAT, 1996. SZEPT. 7. FIATALOKNAK 3 Árpád korabeli leletek • Esztergom (MTI) Árpád korabeli régészeti leletek kerültek elő Eszter­gomban, egy házalap ásása közben. A telek tulajdonosa csaknem két méter mélyen egy régi csontvázra bukkant. Akkor félbehagyta a munkát és értesítette a Balassa Bá­lint Múzeumot. Az ásást már a hozzáértő szakemberek folytatták, s egy honfogla­láskori temetőt, vagy temet­kezési helyet találtak. A fel­tehetően katonaember ma­radványaival együtt nyíl­vesszőket, kést, zablát, lán­dzsahegyet és egy lókopo­nyát hoztak felszínre. Borapródok világtalálkozója • Hajós (MTI) Borapródok világtalálko­zója lesz a hétvégén Hajó­son, ahová ez alkalomból mintegy 100 külföldről, el­sősorban Ausztriából, Né­metországból és Svájcból érkező vendéget várnak. A 10 éves hagyományra visszatekintő rendezvény lé­nyege a játék. Orbán-apró­dot választanak a Hajósra látogató német ajkú turista­csoportokból, egy-egy alka­lommal 2-3, a játékra, mó­kára hajlandó vendég sze­mélyében. Ők azok, akiket aztán minden év szeptember elején találkozóra hívnak, amelyen bizonyos feladato­kat is teljesíteniük kell. Szá­muk jelenleg 4-5 ezerre te­hető. Tiltakoznak a bányászok • Márkushegy (MTI) A dolgozók többsége nem ért egyet azzal a közel­múltban meghozott fel­sőszintű döntéssel, hogy Bokodról Tatabányára köl­töztessék át a Vértesi Erő­mű Rt. központját. Mindezt a rendkívüli munkásgyűlé­sen mondták el a márkushe­gyi bányaüzemben a villa­mosipari és a bányaipari szakszervezet vezetői. Azért tartják indokolatlannak a központ áthelyezését, mert az felesleges terheket ró az amúgy is meglehetősen ne­héz anyagi helyzetben lévő vállalatra. Emellett Boko­don, Oroszlányban és Már­kushegyen 4 ezer 800-an, míg Tatabányán csak kétez­ren dolgoznak. Szőlőszüret, jégveréssel • Kecskemét (MTI) Jégeső szakította félbe pénteken kora délután Kecskemét-Lajosmizse vo­nalában a szőlőt szüretelők munkáját. A viharral, ziva­tarral érkezett, nem nagy szemű, de annál sűrűbb jég kártevéséről természetesen még nem készült felmérés, de az már most látható, hogy sok, még éretlen sző­lőszem kirepedt. Ezek már nem érnek be, rothadásnak indulnak. A jégverés ugyan nem tartott tovább 10 perc­nél, az eső azonban kitartó­nak bizonyult, ezzel tovább erősítve a gazdák aggodal­mát. Az alföldi borvidéken az idén a téli fagy és a ko­rábbi, félmilliárd forintos veszteséget okozott jégverés ellenére igen jó, összeségé­ben 1,5 millió mázsás sző­lőtermés várható. A szép ki­látást azonban az esős idő­járás alaposan leronthatja. Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtől péntekig 7-12-ig• 481-281 'e'°rra' ®s gyósiköilemények) 8-12,14-17-ig: 318-999,7-j5.fr 320-239 ^ 8-i4.ig: 481-411,311-310 Látogatók M i, öregebbek, középkorosztályba soroltak, ugye jól emlékszünk: a magyar politika külön kiérlelt rítusa volt a látogatások szent intézménye. Jöttek hoz­zánk Budapestről az elvtársak, csak úgy tátogott a sok üres autócsomagtartó a primőrtől duzzadó üvegházak, barackosok környékén, beírásra tárult minden komo­lyabb brigádnapló, a tájékoztatókból meg kiderült, hogy a vidék híven követi a központ minden, s igen­csak iránymutató tanácsát. Aztán asztalra került a bográcsban főtt pörkölt, meg a környéken érlelt pálin­ka is, a helyi hatalmasságok meg, ha kedvük úgy dik­tálta, hát elkezdték a főelvtársak gyömöszölését. Csak egy kis pénzt sertéstelepre, csak egy kis támogatást a Puli autónak, meg jó lenne néhány gyárrekonstrukció is. Hogy a sok protokoll csevelynek, kvaterkázásnak végül is mennyi igazi haszna lett, azt talán nem igazán kell elmagyarázni a Pest felé öklét rázó alföldi pa­rasztembernek, vagy a fővárosba áhítozó kispénzű ér­telmiségnek. Épp ezért az ily' emlékeket eldobhatnánk történelmünk szemétkukájába is. Igen ám, csak hogy a látogatások kora nem járt le. Parlamenti fővezetők, mint mondják, most is kíváncsi­ak a vidék bajára. Természetesen mind a dínom, mind a dánom, mind a degeszre tömött hivatali kocsik ideje lejárt (ugye, le?), ám ettől még nem igazán nyugod­tabb a vidéki polgár. Ugyanis ma sem tudja pontosan, az ilyen villámlátogatások résztvevői meg is hallgat­ják, fol is dolgozzák, programjukba be is építik-é a fel­sorolt panaszokat? A vendéglátók rájöttek-e már arra, hogy filléres, csak nekünk, de senki másnak kuncsor­gással (pardon: lobbyzással...) aligha lehet méreteset változtatni a térség gondjain. Kialakult-e olyan rend, amely értelmet is ad ezeknek a munkavágtatásoknak, kézszorongatásoknak, vagy igaza lenne annak, aki le­gyint, vendég hírét hallva: na, ez is csak egy választási cafrang. A Z optimizmus ily kijelentést diktál: világunk csak fejlődik, miért ne alakulna ebben a protokoll-lá­togatások rendje is. Vágyunk, miszerint panaszainkat hallgassák is meg, pedig igen csak erős vendégcsalo­gató. Ami pedig a mai tenyérszorongatások és terme­lési beszámolók végeredményét illeti - hát nem holnap derül ki, az biztos. De mi, itt „vidéken", már úgyis megtanultunk vár­ni. Csak sajnos, ezt tudják is rólunk... ! • Szabó miniszter nem elégedett megyénkkel Racionalizálás ­érdeksérelmekkel Dr. Szabó György Szentesen Szirbik Imre polgármestertől (balról) vette át a kárházi ágyszámok csökkentése ellen tiltakozók aláírását tartalmazó dokumentumokat. (Fotó: Enyedi Zoltán) Nagy várakozás előz­te meg dr. Szabó György népjóléti miniszter tegna­pi, Csongrád megyei lá­togatását. Nem csoda, hiszen a törvényben meghatározott - még az idén végrehajtandó ­kórházi ágyszámcsök­kentés érzékenyen érinti régiónkat. Az' ezzel kapcsolatos tilta­kozó akciók, illetve az egész­ségügy vezető szakemberei, valamint az érintett önkor­mányzatok által megfogal­mazott érvek, észrevételek vélhetően nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy a minisz­ter módot talált arra: sze­mélyesen is tájékozódjon a Csongrád megyei helyzetről. Ezért, elfogadva a szentesi kórház meghívását - ahol fe­lavatta az új mosodát és gyógyszertárat -, találkozott az ügyben érintettekkel. Mint azt a megyeházán megtartott sajtótájékoztatón Lehmann István, a közgyűlés elnöke többek között elmondta: fel­merült, hogy a minisztérium esetleg figyelmen kívül hagy­ta - az ágyszámok megállapí­tásakor -, hogy a szentesi kórház Szolnok megyei bete­geket is ellát. Ennek felül­vizsgálatára most a miniszter is ígéretet tett, bár hozzátette, hogy ez nem befolyásolhatja az előírt 521 ágy „leépítését". Szabó György ugyanakkor hangsúlyozta: egyáltalán nem elégedett Csongrád megye helyzetével, mert annak el­lenére, hogy az egészségügyi ellátás szempontjából ez az ország egyik legfejlettebb ré­giója, döbbenetesen nagy a megbetegedési és halálozási arány. Lapunk azon kérdésére, hogy véleménye szerint ezen gond megoldását miként szolgálhatja az ágyszámcsök­kentés, hiszen a kivizsgálá­sok lebonyolítása, a preven­ció érdekében inkább több ágyra lenne szükség, ha pe­dig mégis indokolt ez a dön­tés, akkor miért nem előzte azt meg az egyébként terve­zett ápolási otthonok létreho­zása, a járulékreform, illetve a jelenlegi rossz egészség­ügyi finanszírozási rendszer átalakítása? - Jogos az észrevétel, de el kell mondanom - válaszol­ta Szabó György -, hogy a prevenció érdekében is sze­rettük volna - már február­ban - bővíteni a háziorvosi hálózatot, de kevesen pályáz­tak. A kórházi ágyak kihasz­náltsága pedig napjainkban sem közelíti meg a 100 szá­zalékot. így mindenképpen indokolt a racionalizálás, amely persze érdekeket sért­het. Ami viszont az ápolási osztályokat illeti: először a felesleget kívántuk leépíteni, a felszabaduló épületeket pe­dig a szociális gondoskodás számára igénybe venni. • Azzal, hogy több kór­házat, klinikát érintő ágy­csökkentés történik, ez nem következik be? - Ez igaz, és nem is tartom helyesnek. Az ÁNTSZ kép­viselőivel folytatott tárgyalá­son már jeleztem ezzel kap­csolatos aggodalmamat. Ter­mészetesen azt is nehéz el­várni, hogy bárhol kimondják egy adott intézmény vagy kórházi osztály teljes felszá­molását. Ezért, ha nem abba az irányban mozdulnak el a megyék, amit a törvény prio­ritásként előír, és az OEBP olyan egyezségeket fogad el, amelyek nem felelnek meg a törvény előírásainak és szel­lemének, akkor törvényességi jogomnál fogva kezdemé­nyezni fogom azok felülvizs­gálatát. N. Rácz Juciit • Kelet-Magyarországra tart a nyugati tőke? Tévhit, hogy a Duna választóvonal Az SZDSZ pártelnöke, Pető Iván (balról a második) ellátogatott a Pankota Agrár Rt. fábiánsebestyé.ni sertéstelepére is. (Fotó: Enyedi Zoltán) Igencsak zsúfolt, de tapasztalatszerzésre mindenképp alkalmas programot állítottak össze azok, akik Pető Ivánt, az SZDSZ elnökét hívták szentesi látoga­tásra. A kisebbik kor­mányzópárt vezető poli­tikusát ugyanis tegnap délelőtt előbb a Konta­villnél fogadták, majd délre már a Pankotai Agrár Rt. fábiánsebes­tyéni szakosított sertés­telepén várták. Az ebéd utáni sajtótájé­koztatóját követően a párt­elnök az Alsó-Tisza vidéki Vizügyi Igazgatóság szentesi szakaszmérnökségén ismer­kedhetett a Kurca rehabilitá­ciós programjával. Ezt köve­tően: irány a szegvári Primőr Kft. termálvizes korai zöld­ségtermesztő telepe. Téma, többek között: a termálener­gia felhasználásának bonyo­dalmai. Akik elfogadják azt a mi­nősítést, hogy az SZDSZ vá­rosi párt, talán kissé megle­pődve olvassák ezt az igen­csak mezőgazdaság-centri­kus érdeklődést. De mind dr. Gombos András szentesi országgyűlési képviselő, mind maga Pető Iván is hangsúlyozta a Pankota Ag­rár Rt. központjában tartott sajtótájékoztatón, hogy a szabad demokratákat koránt­sem illő ilyen skatulyába zár­ni. Politikusait igenis élén­ken foglalkoztatják a vidék gondjai, s lehetőségeikhez mérten kívánnak is tenni a mezőgazdaság felvirágozta­tásáért. Pető Iván a sajtó munká­sai előtt előbb néhány orszá­gos jelentőségű témában mondott véleményt. így pél­dául kijelentette, hogy Soós Károly Attila ipari államtit­kár lemondásának ügyét nem kívánja kommentálni, s azt, hogy Tölgyessy Péter, volt SZDSZ-es pártelnök, pártjukból történő kilépése után - megítélése szerint - a Parlamentben szabadelvű gondolkodóként nem fogja megtalálni helyét. A ma­gyar-román alapszerződés­ről szólva elhangzott: az SZDSZ annak minden pont­jával egyetért, ám szeren­csétlen megoldásnak tartja, hogy aláírására éppen Te­mesváron kerül sor. Pető Iván úgy vélekedett, hogy sokkal helyesebb lett volna egy semleges helyszín, mint például Genf vagy Strass­burg kijelölése. Lapunk kérdése már in­kább régiónk problémáihoz kapcsolódott. Azt szerettük volna megtudni, niiként véle­kedik a pártelnök a vidék ]C. zárkóztatása érdekében meg­valósított kormányzati lépé­sek ereményeiről, s mit szán­dékoznak tenni annak érde­kében, hogy az Alföld ne szakadjon le a gyorsabban fejlődő dunántúli területek­től. A válasz pedig: aki azt remélte a kormányváltáskor, jn7"v a vidéki hátrányok fel­számolási területén fordulat­szerű változás to£ beállni, az csalatkozott illúzióiban. Ara mindenképp kiszámíthatóbb a mai koalíció vidékpolitiká­ja - állította Pető Iván -, bár az eredmények nem érik el a kívánt optimumot. A regio­nális különbségekről szólva elhangzott: tévhit az, hogy hazánkban a Duna választó­vonalként funkcionálna, hi­szen szép folyónk nyugati partján is találhatók elmara­dottabb területek. De az tény, hogy Kelet-Magyarország gyorsabb fejlődése érdeké­ben kormányzati feladat az infrastruktúra gyorsabb fej­lesztése. Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, hogy Kecske­métig már nagyobb lendület­tel elmerészkedik, s mind ke­letebbre tart a nyugati tőke ­mondta az SZDSZ-es pártel­nök. A szentesieket most leg­inkább foglalkoztató kérdés­re - mi lesz a kórházuk jövő­beni sorsa? - így összegezte véleményét: a kórházi ágyak csökkentésekor immáron helyben kell megtalálni a leg­optimálisabb megoldást, ám ha kibékíthetetlen ellentét ta­pasztalható a kistérségek kö­zött, a Népjóléti Minisztéri­umra hárit! a végső döntés. B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents