Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-28 / 227. szám
SZOMBAT, 1996. SZEPT. 28. BELFÖLD 3 Emlékpark Recsken • Munkatársunktól Nemzeti emlékparkot avatnak ma délelőtt Recsken. Az ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök mond beszédet, majd kitüntetéseket ad át az egykori kényszermunkásoknak. Megtudtuk, hogy Szegedről és a környező településekről mintegy százötvenen raboskodtak Recsken, közülük ma már csupán tucatnyian élnek. Akinek az egészsége engedi, ott lesz ma a szenvedések régi színhelyén, a nemzeti emlékpark avatásán. Lakásprogram • Zalaegerszeg (MTI) Több éves stagnálás után újra lendületet vett a lakásépítés és értékesítés Zalaegerszegen. Megkezdődött a városi önkormányzat - külön pénzalapból finanszírozott programjának megvalósítása: az idén eddig 14 új bérlakást adtak át, s a közeli jövőben további kilenc, korszerűsített otthonba költözhetnek a bérlők. Szintén a város építtette - az OTP-vel kötött kedvezményes hitelkonstrukcióval támogatva - azt a 64 tömblakást, amelyeket a vevők jövő év elején vehetnek birtokba, természetesen az érvényes szociálpolitikai kedvezmények igénybevételével, valamint a leadott lakások értékének beszámításával. Az így képződő bevételek visszakerülnek a városi lakásalapba. Szoborajándék • Nyíregyháza (MTI) Nagy Sándor, Munkácsydíjas szobrászművész Nyíregyháza önkormányzatának ajándékozta alkotásainak egy részét, 680 szobrot. A szakértők becslése szerint a szoborajándék értéke meghaladja a negyvenmillió forintot. A 73 éves, Budapesten élő és alkotó művész a szülőföldhöz való kötődését, hovátartozását kívánja jelezni kulturális adományával. Nagy Sándor 1923-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Buj községben született, s az 1940-es évek második felében Nyíregyházán működő Bessenyei György Szabadiskola hallgatójaként figyeltek fel ábrázoló-művészi tehetségére a Képzőművészeti Főiskola akkori tanárai. A főiskola elvégzése után a fővárosban telepedett le. és rendkívül termékeny alkotóként több ezer szobrot készített. Vádemelés • Debrecen (MTI) A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be a megyei bírósághoz Szidak Vladimír Georgijevics ukrán állampolgár ellen nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt. Ezzel egyidejűleg az ügyészség fegyveresen elkövetett rablás kísérletével vádolja Zentai Tibor és Pilka László debreceni lakosokat. A három vádlott ez év február 7én gépkocsivásárlás címén kereste fel Ny. János debreceni autókereskedőt. Georgijevics - az előzetesen megbeszéltektől eltérően - hat lövéssel megölte Ny. Jánost. A gyilkosság után a három férfi anélkül távozott a helyszínről, hogy bármilyen értéket magával vitt volna. Olimpikonok az emlékparkban Kovács István és Czene Attila koszorúzta meg az emlékmüvet. (Fotó: Cnyedi Zoltán) • Tudósítónktól Parádés névsort ígért a World 2000 elnevezésű fővárosi cég, mely a magyar olimpikonokat, illetve sportvezetőket, s neves közéleti személyiségeket kívánt köszönteni és vendégül látni tegnap az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. A negyven versenyzőn kívül olyan nevek szerepeltek még a protokollistán, mint Smilt Pál, Vitray Tamás, Kuncze Gábor, Horn Gyula, Göncz Árpád, Koltay Róbert, Friderikusz Sándor és még hosszasan lehetne folytatni a 220 névből álló sort. Helyettük, illetve képviseletükben érkezett egy 30 fős küldöttség, három olimpikonnal. Az „aranyosok" közül a ökölvívó Kovács István és az úszó Czene Attila jött el, s velük tartott egy bronzérmes, a vívó Imre Géza. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke és Nagy László, az emlékpark igazgatója fogadta a delegációt, majd Kovács István és Czene Attila megkoszorúzta az Árpád-emlékművet. Az emelvényről lefelé jövet, az ismerős arcok láttán összesereglett diákok tapsa köszöntötte a sportolókat. A házigazdák ezután körbevezették az emlékparkban a vendégeket, majd piknikkel zárult az olimpikonok látogatása. • A számvevőszék a tb-alapok zárszámadásáról Szórják a pénzünket • Budapest (MTI) A törvényi szabályozás hiányosságai és ellentmondásai, valamint bizonyos gazdálkodási szabálytalanságok miatt a vártnál kedvezőtlenebbül alakult tavaly a nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási alap helyzete. A bevételek nem fedezték a kiadásokat, nem javult az ellátások színvonala és reformértékű intézkedésekre igazából egyik ágazatban sem került sor - állapítja meg egyebek mellett az tb-alapok 1995. évi szárszámadásához kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés. A számvevők rámutatnak: a tb-alapok 1995 közepén elfogadott költségvetési törvénye mindkét alap esetében nullszaldóval számolt, holott ez az egyensúlyi állapot már a törvény megjelenésének pillanatában sem volt reális. A bevételek mindkét ágazatban jelentősen elmaradtak az előirányzattól, és bár a nyugdíjkiadások a tervezett szinten teljesültek, egyes egészségbiztosítási kiadásoknál jelentősen túllépték az előirányzatot. Az alapok együttes hiánya több mint 40 milliárd forint. A nyugdíjbiztosító gazdálkodásáról szólva az ÁSZjelentés elsősorban azt kifogásolja, hogy a zárszámadás egyes tételei eltérnek az auditált költségvetési beszámolóban foglaltaktól. A biztosítóhoz visszaérkezett 3,8 milliárd forint összeget kitevő nyugdíjat például függő bevételként tartották nyilván, ilymódon növelve az ellátási hiány nagyságát. A számvevők azt is felróják a nyugdíjbiztosítónak, hogy tartósan befektetett eszközt értékesített azért, hogy abból 5 millió forint értékű beruházást valósítson meg. A legtöbb problémát - állítja a jelentés - egyébként is a nyugdíjágazat beruházási tevékenységének szabályai jelentették. Epületberuházásokra az ágazat már a törvény hatálybalépésekor többet költött, mint az előirányzott 1870 millió forint. A törvényi előírások - legalábbis formális - betartása végett ezért bonyolult könyvelési manővereket hajtott végre a nyugdíjbiztosító. Ez a művélet-sorozat önmagában több mint százmillió forint többlet-terhet jelent a nyugdíjágazatnak - mutatnak rá a számvevők, akik néhány konkrét beruházást is megvizsgáltak. Ezek közül egy nyíregyházi építkezésnél kimutatták például, hogy a megvalósítás több mint kétszeresébe kerül az eredetileg tervezettnek, amit az alapterület növelése csak részben magyaráz. Ráadásul a fizetést nem a megvalósítással arányosan ütemezték (60 százalékos készültséghez 90 százalékos kifizetést engedélyeztek), és a szerződést nem módosították azután sem, hogy az átadás jelentősen elhúzódott. Az egészségbiztosítási ágazatnál elsősorban a finanszírozás terén talált kifogásolni valókat a számvevőszék. Külön kiemelik a számvevők a művese kezelések finanszírozását, ahol szembetűnő a sokkal drágább akut dialízisek arányának növekedése, és amelyet gyakorlatilag a fekvőbetegellátás rovására támogatott többletpénzzel a biztosító. Az ÁSZ-jelentés az ágyszámcsökkentésekre is kitér, és felhívja a figyelmet arra: miután a döntésekhez hiányzott a regionális szintű szakmapolitikai háttér és az intézmények objektív szakmai minősítése, a kórházak átalakításánál valójában egy alkufolyamatról volt szó. Ezt esetenként a politika, a szakmai csoportok érdekérvényesítő képessége, illetve a helyi közvélemény is igyekezett befolyásolni. Az 1995. évi ágyszámcsökkentés mindezek következtében sem az egészségbiztosítás, sem az intézmények szintjén nem vezetett megtakarításhoz. Kőnkért „eredmény" öt szülőotthon megszüntetése és két budapesti HM-kórház összevonása volt - mutat rá kritikusan a dokumentum, amely negatív véleményt fogalmaz meg az egészségbiztosítónál bevezetett vényelemzési rendszerrel kapcsolatban is. Mint a jelentésből kiderül: az Országos Vényelemzési Rendszer fejlesztésére - az érdekeit védő kikötések, feltételek nélkül - az egészségbiztosító 165,7 millió forintot fizetett ki a Hicare Kft.-nek, a rendszer azonban a határidő után két évvel sem működőképes. Tudományos tanácskozás a németek kitelepítésének 50. évfordulóján Történelmi nap ez a mai..." #/ A magyarországi németek hozzájárulása a közös haza építésében cimmel tartottak tegnap tudományos tanácskozást Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. A magyarországi németek országos önkormányzatának szervezésében tartott nagyszabású összejövetel fővédnökségét Göncz Árpád köztársasági elnök vállalta. A köztársasági elnök elfoglaltsága miatt ugyan nem lehetett jelen a tanácskozáson, de meleg hangú, közvetlen levélben köszöntötte a német kisebbségi önkormányzat e figyelemre méltó kezdeményezését. amelyet a magyarországi németek elhurcolásának félévszázados évfordulója alkalmával szervezett. A magyar és a német himnusz elhangzása után Kerner Lőrinc, a magyarországi németek országos önkormányzatának elnöke köszöntötte a megjelenteket, a többi között dr. Ottó RabanHeinichen német nagykövetet, Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Tabajdi Csabát, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, Habsburg Györgyöt, aki édesapja, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnökének képviseletében jelent meg, továbbá a hazai és a külföldi tudósokat, történészeket, a német kisebbségi önkormányzatok (közöttük a szegediek) képviselőit. akik részt vettek e konferencián. Kerner bevezető szavaiban történelminek nevezte szeptember 27ét, amelyen a magyarországi németek a nyilvánosság előtt beszélhetnek a korábban tabutémának nyilvánított kitelepítésről, nyíltan szembenéznek történelmükkel, de büszkén vonhatnak mérleget arról is, hogy miként járultak hozzá a közös haza építéséhez. Dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bevezető referátumában történelmi áttekintést adott az 1945-48-as időszakról. A többi között kijelentette, hogy „a kollektív elv alapján nem dönthetünk egyének sorsáról", s ez a formula ma is érvényes, mert ötven évvel a taglalt események után is tapasztalható a „tiszta nemzetállami formára való törekvés", ami eleve kudarcra van ítélve, hiszen egy-egy államot az ott élő összes etnikum alkot. Minden etnikumnak van értékformáló ereje. Ezt kell figyelembe venni, ha Európa felé igyekszünk. A tegnapi tudományos összejövetelen ezután a többi között dr. Szita László pécsi professzor a németek Magyarországra való 18. századi bevándorlásáról, Friedrich Spiegel-Schmidt, Németországban élő történész a 19. századi magyarországi németekről, Tilkovszky Lóránt pécsi adjunktus a két világháború németségéről tartott előadást, majd Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője megnyitotta Kőnig Róbert grafikusnak a témával kapcsolatos kiállítását. Kisimre Ferenc jegyzet Tb-játszmák fenn és lenn A Z idén várhatóan 58 milliárd forint lesz a tb-alapok hiánya. Ehhez az óriási hiányhoz képest csepp a tengerben az a néhány száz millió, amennyit eleddig jogsértések árán szórt el az Egészségbiztosítási Pénztár, illetve a hozzá nem értés miatt az egészségbiztosítási önkormányzat. S noha tényleg csak aprópénzről van szó - legalábbis a milliárdokhoz képest - mégis érdemes felemlegetni a szabálytalanságokat, korrupciógyanús ügyeket, csalásokat, amik az utóbbi kél évben könnyítettek a tb büdzséjén. Az OEP gazdálkodását mondhatjuk úgy is, hogy simlijeit - kideríteni hivatott, 10 hónapja szorgoskodó parlamenti vizsgálóbizottság eddig felszínre és nyilvánosságra hozott esetei sejtetni engedik, hogy nemcsak a felfedett félrelépések történtek meg, hanem vélhetően vannak ügyesen kivitelezett, s ennek okán kideríthetetlen félrelépések - stílusosan - félrefinanszírozások. A fejétől bűzlik a hal elve alapján vegyük elsőnek az OEP egykori főigazgató-helyettesének - az idén érdemei elismerése mellett felmentett - Illés Bélának „családi vállalkozását". Az Egészségbiztosítási Pénztár második számú vezetője, Illés úr, a fia állal vezetett Szamaritánusok Budakörnyéki Mentőegyesülelével kötött tavaly szerződési. Persze önmagában az nem baj, ha az OEP egyik fővezérének fia fékezhetetlen vágyat érez emberek mentésére, s szerződik a papa vezette intézménnyel. A baj ott kezdődik és végződik, hogy az Illésfiú keze alá egy olyan mentőtársulat is dolgozott, amelyik két betegszállítás között menetleveleket hamisított, aminek eredményeképpen tényleges teljesítményük helyett jóval nagyobb teljesítmény után vettek fel - nem kevés pénzt - a tb-től. Aztán itt van az elhíresült CMklinikák ügye. A biztosító a sohasem működött fantomklinikának 150 millió forintot utalt át működési költség címén '94-ben. A CM tartozását az a- Rolitron csoporthoz tartozó - Hi-Care Kft. fizette ki, amely cég viszont 200 millió forintot „nyert" az OEP-től a magyarországi vényellenőrzési rendszer kiépítésére, s amely rendszer azóta sem működik. A biztosító vagyongazdálkodását vizsgáló bizottság legújabb bejelenléséből kiderül, hogy a tb nem járt el gondosan az államtól kapott vagyonnal. Magyarán rosszul gazdálkodott, aminek kövekezménye: 240 milliós értékvesztés. F olynak folydogálnak hát a százmilliók szerte-szana, s a hiányokhoz hozzátesznek eme tételek is. S, hogy senki ne maradjon ki a balhéból, a tb-vagyonnal „gazdálkodók" sietnek hozzátenni: a feketegazdaságban keresett milliárdok után senki sem fizet tb-járulékot, s emiatt óriási összegektől esik el a biztosító. A népek szemére vetik a játékszabályok be nem tartását, éppen azok, akik nagyban játszanak. 1/cJU u <jpLotcJU.~ A Medikémia és a Démász a BNV-n Illatok és wattok Az autóápolás gyerekjáték, meg egy kis Kampec és végük (a piaci) legyeknek is. (Fotó: Ertyedi Zoltán) • Munkatársunktól Három újdonságra figyeltünk föl az őszi BNV-n a szegedi Medikémia Rt. standján. Egy új rovarirtó szerre, az ötletes autófényezőkre és új szisztémájú (vagy fantáziájú) légfrissítőkre. Mayer Róbert exportés marketingtanácsadó a legfrissebb, az idén nyáron született Kampec rovarirtó-család jellemzőit sorolta először. Kellemes illata van ennek a rovarirtónak, a szúnyog* és kulancsriasztó pedig egy lábon, vagy kézen kellemesen szétkenhető illatosított hab. Az autósok bizonyára az új komplett autópolírozókat fedezik fel, a légfrissítőknél az illatasszociáció alkalmazása az érdekes. A héten a Démász Rt. két napon is bemutatkozott a B pavilonban: az energiatotót naponta több száz érdeklődő töltötte ki. Az energiabicikli tekerése közben pedig sokan rájöhettek, mekkora emberi erőfesztést igényel a villamos energia előállítása. A Démász Rt. vásári szereplésével azt kívánta hangsúlyozni, hogy mindenki annyi energiát használjon el, amenynyire valóban szüksége van.