Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-28 / 227. szám

SZOMBAT, 1996. SZEPT. 28. BELFÖLD 3 Emlékpark Recsken • Munkatársunktól Nemzeti emlékparkot avatnak ma délelőtt Recs­ken. Az ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök mond beszédet, majd kitün­tetéseket ad át az egykori kényszermunkásoknak. Megtudtuk, hogy Szegedről és a környező településekről mintegy százötvenen rabos­kodtak Recsken, közülük ma már csupán tucatnyian él­nek. Akinek az egészsége engedi, ott lesz ma a szenve­dések régi színhelyén, a nemzeti emlékpark avatásán. Lakásprogram • Zalaegerszeg (MTI) Több éves stagnálás után újra lendületet vett a lakásé­pítés és értékesítés Zalaeger­szegen. Megkezdődött a vá­rosi önkormányzat - külön pénzalapból finanszírozott ­programjának megvalósítá­sa: az idén eddig 14 új bérla­kást adtak át, s a közeli jövő­ben további kilenc, korsze­rűsített otthonba költözhet­nek a bérlők. Szintén a város építtette - az OTP-vel kötött kedvezményes hitelkonst­rukcióval támogatva - azt a 64 tömblakást, amelyeket a vevők jövő év elején vehet­nek birtokba, természetesen az érvényes szociálpolitikai kedvezmények igénybevéte­lével, valamint a leadott la­kások értékének beszámítá­sával. Az így képződő bevé­telek visszakerülnek a városi lakásalapba. Szoborajándék • Nyíregyháza (MTI) Nagy Sándor, Munkácsy­díjas szobrászművész Nyír­egyháza önkormányzatának ajándékozta alkotásainak egy részét, 680 szobrot. A szakértők becslése szerint a szoborajándék értéke meg­haladja a negyvenmillió fo­rintot. A 73 éves, Budapes­ten élő és alkotó művész a szülőföldhöz való kötődését, hovátartozását kívánja jelez­ni kulturális adományával. Nagy Sándor 1923-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Buj községben szü­letett, s az 1940-es évek má­sodik felében Nyíregyházán működő Bessenyei György Szabadiskola hallgatójaként figyeltek fel ábrázoló-művé­szi tehetségére a Képzőmű­vészeti Főiskola akkori taná­rai. A főiskola elvégzése után a fővárosban telepedett le. és rendkívül termékeny alkotóként több ezer szobrot készített. Vádemelés • Debrecen (MTI) A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádiratot nyúj­tott be a megyei bírósághoz Szidak Vladimír Georgije­vics ukrán állampolgár ellen nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt. Ezzel egyidejűleg az ügyész­ség fegyveresen elkövetett rablás kísérletével vádolja Zentai Tibor és Pilka László debreceni lakosokat. A há­rom vádlott ez év február 7­én gépkocsivásárlás címén kereste fel Ny. János debre­ceni autókereskedőt. Georgi­jevics - az előzetesen meg­beszéltektől eltérően - hat lövéssel megölte Ny. Jánost. A gyilkosság után a három férfi anélkül távozott a hely­színről, hogy bármilyen érté­ket magával vitt volna. Olimpikonok az emlékparkban Kovács István és Czene Attila koszorúzta meg az emlékmüvet. (Fotó: Cnyedi Zoltán) • Tudósítónktól Parádés névsort ígért a World 2000 elnevezésű fő­városi cég, mely a magyar olimpikonokat, illetve sport­vezetőket, s neves közéleti személyiségeket kívánt kö­szönteni és vendégül látni tegnap az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlék­parkban. A negyven ver­senyzőn kívül olyan nevek szerepeltek még a protokol­listán, mint Smilt Pál, Vitray Tamás, Kuncze Gábor, Horn Gyula, Göncz Árpád, Koltay Róbert, Friderikusz Sándor és még hosszasan lehetne folytatni a 220 névből álló sort. Helyettük, illetve kép­viseletükben érkezett egy 30 fős küldöttség, három olim­pikonnal. Az „aranyosok" közül a ökölvívó Kovács Ist­ván és az úszó Czene Attila jött el, s velük tartott egy bronzérmes, a vívó Imre Gé­za. Lehmann István, a me­gyei közgyűlés elnöke és Nagy László, az emlékpark igazgatója fogadta a delegá­ciót, majd Kovács István és Czene Attila megkoszorúzta az Árpád-emlékművet. Az emelvényről lefelé jövet, az ismerős arcok láttán összese­reglett diákok tapsa köszön­tötte a sportolókat. A há­zigazdák ezután körbevezet­ték az emlékparkban a ven­dégeket, majd piknikkel zá­rult az olimpikonok láto­gatása. • A számvevőszék a tb-alapok zárszámadásáról Szórják a pénzünket • Budapest (MTI) A törvényi szabályo­zás hiányosságai és el­lentmondásai, valamint bizonyos gazdálkodási szabálytalanságok miatt a vártnál kedvezőtle­nebbül alakult tavaly a nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási alap helyzete. A bevételek nem fedezték a kiadáso­kat, nem javult az ellá­tások színvonala és re­formértékű intézkedé­sekre igazából egyik ágazatban sem került sor - állapítja meg egye­bek mellett az tb-alapok 1995. évi szárszámadá­sához kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés. A számvevők rámutatnak: a tb-alapok 1995 közepén el­fogadott költségvetési törvé­nye mindkét alap esetében nullszaldóval számolt, holott ez az egyensúlyi állapot már a törvény megjelenésének pillanatában sem volt reális. A bevételek mindkét ágazat­ban jelentősen elmaradtak az előirányzattól, és bár a nyug­díjkiadások a tervezett szin­ten teljesültek, egyes egész­ségbiztosítási kiadásoknál jelentősen túllépték az elő­irányzatot. Az alapok együt­tes hiánya több mint 40 mil­liárd forint. A nyugdíjbiztosító gaz­dálkodásáról szólva az ÁSZ­jelentés elsősorban azt kifo­gásolja, hogy a zárszámadás egyes tételei eltérnek az au­ditált költségvetési beszámo­lóban foglaltaktól. A biztosí­tóhoz visszaérkezett 3,8 mil­liárd forint összeget kitevő nyugdíjat például függő be­vételként tartották nyilván, ilymódon növelve az ellátási hiány nagyságát. A számve­vők azt is felróják a nyugdíj­biztosítónak, hogy tartósan befektetett eszközt értékesí­tett azért, hogy abból 5 mil­lió forint értékű beruházást valósítson meg. A legtöbb problémát - állítja a jelentés - egyébként is a nyugdíjág­azat beruházási tevékenysé­gének szabályai jelentették. Epületberuházásokra az ág­azat már a törvény hatályba­lépésekor többet költött, mint az előirányzott 1870 millió forint. A törvényi elő­írások - legalábbis formális - betartása végett ezért bo­nyolult könyvelési manőve­reket hajtott végre a nyugdíj­biztosító. Ez a művélet-soro­zat önmagában több mint százmillió forint többlet-ter­het jelent a nyugdíjágazat­nak - mutatnak rá a számve­vők, akik néhány konkrét beruházást is megvizsgáltak. Ezek közül egy nyíregyházi építkezésnél kimutatták pél­dául, hogy a megvalósítás több mint kétszeresébe kerül az eredetileg tervezettnek, amit az alapterület növelése csak részben magyaráz. Rá­adásul a fizetést nem a meg­valósítással arányosan üte­mezték (60 százalékos ké­szültséghez 90 százalékos kifizetést engedélyeztek), és a szerződést nem módosítot­ták azután sem, hogy az át­adás jelentősen elhúzódott. Az egészségbiztosítási ág­azatnál elsősorban a finan­szírozás terén talált kifogá­solni valókat a számvevő­szék. Külön kiemelik a számvevők a művese kezelé­sek finanszírozását, ahol szembetűnő a sokkal drá­gább akut dialízisek arányá­nak növekedése, és amelyet gyakorlatilag a fekvőbeteg­ellátás rovására támogatott többletpénzzel a biztosító. Az ÁSZ-jelentés az ágy­számcsökkentésekre is kitér, és felhívja a figyelmet arra: miután a döntésekhez hiány­zott a regionális szintű szak­mapolitikai háttér és az in­tézmények objektív szakmai minősítése, a kórházak átala­kításánál valójában egy al­kufolyamatról volt szó. Ezt esetenként a politika, a szak­mai csoportok érdekérvé­nyesítő képessége, illetve a helyi közvélemény is igye­kezett befolyásolni. Az 1995. évi ágyszámcsökken­tés mindezek következtében sem az egészségbiztosítás, sem az intézmények szintjén nem vezetett megtakarítás­hoz. Kőnkért „eredmény" öt szülőotthon megszüntetése és két budapesti HM-kórház összevonása volt - mutat rá kritikusan a dokumentum, amely negatív véleményt fo­galmaz meg az egészségbiz­tosítónál bevezetett vénye­lemzési rendszerrel kapcso­latban is. Mint a jelentésből kiderül: az Országos Vénye­lemzési Rendszer fejleszté­sére - az érdekeit védő kikö­tések, feltételek nélkül - az egészségbiztosító 165,7 mil­lió forintot fizetett ki a Hica­re Kft.-nek, a rendszer azon­ban a határidő után két évvel sem működőképes. Tudományos tanácskozás a németek kitelepítésének 50. évfordulóján Történelmi nap ez a mai..." #/ A magyarországi né­metek hozzájárulása a közös haza építésében cimmel tartottak tegnap tudományos tanácsko­zást Budapesten, a Nép­rajzi Múzeumban. A magyarországi németek országos önkormányzatának szervezésében tartott nagy­szabású összejövetel fővéd­nökségét Göncz Árpád köz­társasági elnök vállalta. A köztársasági elnök elfoglalt­sága miatt ugyan nem lehe­tett jelen a tanácskozáson, de meleg hangú, közvetlen le­vélben köszöntötte a német kisebbségi önkormányzat e figyelemre méltó kezdemé­nyezését. amelyet a magyar­országi németek elhurcolá­sának félévszázados évfor­dulója alkalmával szervezett. A magyar és a német himnusz elhangzása után Kerner Lőrinc, a magyaror­szági németek országos ön­kormányzatának elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, a többi között dr. Ottó Raban­Heinichen német nagyköve­tet, Glatz Ferencet, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökét, Tabajdi Csabát, a Miniszterelnöki Hivatal po­litikai államtitkárát, Habs­burg Györgyöt, aki édesapja, Habsburg Ottó, a Páneuró­pai Unió elnökének képvise­letében jelent meg, továbbá a hazai és a külföldi tudóso­kat, történészeket, a német kisebbségi önkormányzatok (közöttük a szegediek) kép­viselőit. akik részt vettek e konferencián. Kerner beve­zető szavaiban történelmi­nek nevezte szeptember 27­ét, amelyen a magyarországi németek a nyilvánosság előtt beszélhetnek a korábban ta­butémának nyilvánított kite­lepítésről, nyíltan szembe­néznek történelmükkel, de büszkén vonhatnak mérleget arról is, hogy miként járultak hozzá a közös haza építésé­hez. Dr. Glatz Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke bevezető referátumá­ban történelmi áttekintést adott az 1945-48-as időszak­ról. A többi között kijelen­tette, hogy „a kollektív elv alapján nem dönthetünk egyének sorsáról", s ez a formula ma is érvényes, mert ötven évvel a taglalt események után is tapasztal­ható a „tiszta nemzetállami formára való törekvés", ami eleve kudarcra van ítélve, hi­szen egy-egy államot az ott élő összes etnikum alkot. Minden etnikumnak van ér­tékformáló ereje. Ezt kell fi­gyelembe venni, ha Európa felé igyekszünk. A tegnapi tudományos összejövetelen ezután a töb­bi között dr. Szita László pé­csi professzor a németek Magyarországra való 18. századi bevándorlásáról, Friedrich Spiegel-Schmidt, Németországban élő törté­nész a 19. századi magyaror­szági németekről, Tilkovszky Lóránt pécsi adjunktus a két világháború németségéről tartott előadást, majd Schuth János, a Neue Zeitung fő­szerkesztője megnyitotta Kőnig Róbert grafikusnak a témával kapcsolatos kiállítá­sát. Kisimre Ferenc jegyzet Tb-játszmák fenn és lenn A Z idén várhatóan 58 milliárd forint lesz a tb-alapok hiánya. Ehhez az óriási hiányhoz képest csepp a tengerben az a néhány száz millió, amennyit eleddig jogsértések árán szórt el az Egészségbiztosítási Pénztár, illetve a hozzá nem értés miatt az egészségbiztosítási önkormányzat. S noha tényleg csak aprópénzről van szó - legalábbis a milliárdokhoz képest - mégis érde­mes felemlegetni a szabálytalanságokat, korrupciógya­nús ügyeket, csalásokat, amik az utóbbi kél évben könnyítettek a tb büdzséjén. Az OEP gazdálkodását ­mondhatjuk úgy is, hogy simlijeit - kideríteni hivatott, 10 hónapja szorgoskodó parlamenti vizsgálóbizottság eddig felszínre és nyilvánosságra hozott esetei sejtetni engedik, hogy nemcsak a felfedett félrelépések történ­tek meg, hanem vélhetően vannak ügyesen kivitelezett, s ennek okán kideríthetetlen félrelépések - stílusosan - félrefinanszírozások. A fejétől bűzlik a hal elve alapján vegyük elsőnek az OEP egykori főigazgató-helyettesének - az idén érde­mei elismerése mellett felmentett - Illés Bélának „csa­ládi vállalkozását". Az Egészségbiztosítási Pénztár má­sodik számú vezetője, Illés úr, a fia állal vezetett Sza­maritánusok Budakörnyéki Mentőegyesülelével kötött tavaly szerződési. Persze önmagában az nem baj, ha az OEP egyik fővezérének fia fékezhetetlen vágyat érez emberek mentésére, s szerződik a papa vezette intéz­ménnyel. A baj ott kezdődik és végződik, hogy az Illés­fiú keze alá egy olyan mentőtársulat is dolgozott, ame­lyik két betegszállítás között menetleveleket hamisított, aminek eredményeképpen tényleges teljesítményük he­lyett jóval nagyobb teljesítmény után vettek fel - nem kevés pénzt - a tb-től. Aztán itt van az elhíresült CM­klinikák ügye. A biztosító a sohasem működött fan­tomklinikának 150 millió forintot utalt át működési költség címén '94-ben. A CM tartozását az a- Rolitron csoporthoz tartozó - Hi-Care Kft. fizette ki, amely cég viszont 200 millió forintot „nyert" az OEP-től a ma­gyarországi vényellenőrzési rendszer kiépítésére, s amely rendszer azóta sem működik. A biztosító vagyon­gazdálkodását vizsgáló bizottság legújabb bejelenlésé­ből kiderül, hogy a tb nem járt el gondosan az államtól kapott vagyonnal. Magyarán rosszul gazdálkodott, ami­nek kövekezménye: 240 milliós értékvesztés. F olynak folydogálnak hát a százmilliók szerte-szana, s a hiányokhoz hozzátesznek eme tételek is. S, hogy senki ne maradjon ki a balhéból, a tb-vagyonnal „gazdálkodók" sietnek hozzátenni: a feketegazdaság­ban keresett milliárdok után senki sem fizet tb-járulé­kot, s emiatt óriási összegektől esik el a biztosító. A né­pek szemére vetik a játékszabályok be nem tartását, ép­pen azok, akik nagyban játszanak. 1/cJU u <jpLotcJU.~ A Medikémia és a Démász a BNV-n Illatok és wattok Az autóápolás gyerekjáték, meg egy kis Kampec és végük (a piaci) legyeknek is. (Fotó: Ertyedi Zoltán) • Munkatársunktól Három újdonságra figyel­tünk föl az őszi BNV-n a szegedi Medikémia Rt. standján. Egy új rovarirtó szerre, az ötletes autófénye­zőkre és új szisztémájú (vagy fantáziájú) légfrissí­tőkre. Mayer Róbert export­és marketingtanácsadó a leg­frissebb, az idén nyáron szü­letett Kampec rovarirtó-csa­lád jellemzőit sorolta el­őször. Kellemes illata van ennek a rovarirtónak, a szú­nyog* és kulancsriasztó pe­dig egy lábon, vagy kézen kellemesen szétkenhető illa­tosított hab. Az autósok bi­zonyára az új komplett autó­polírozókat fedezik fel, a légfrissítőknél az illatasszo­ciáció alkalmazása az érde­kes. A héten a Démász Rt. két napon is bemutatkozott a B pavilonban: az energiatotót naponta több száz érdeklődő töltötte ki. Az energiabicikli tekerése közben pedig sokan rájöhettek, mekkora emberi erőfesztést igényel a villamos energia előállítása. A Dé­mász Rt. vásári szereplésével azt kívánta hangsúlyozni, hogy mindenki annyi energi­át használjon el, ameny­nyire valóban szüksége van.

Next

/
Thumbnails
Contents