Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-26 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. SZEPT. 26. BELFÖLD 3 • Kecskeméti autópálya: 12 forint plusz áfa Januárban már fizetünk Épül a kapu Újhartyánnál (MTI Telefotó) zsebünkből jegyzet Pénzszórás A Z Állami Számvevőszéknek a tb-alapok zárszáma­dásáról készült jelentésében egy mondatrész így hangzik: „A bevételek mindkét ágazatban jelentősen elmaradtak az előirányzattól, és bár a nyugdíjkiadá­sok a tervezett szinten teljesültek, egyes egészségügyi kiadásoknál jelentősen túllépték az előirányzatot." Nos, nem tudom, mit szól majd mindehhez nyugdíjas ismerősöm. Hogyan kommentálja azt, hogy „ a nyug­díjkiadások a tervezett szinten teljesültek"? Az ő - 40 év után megérdemelt - teljes nyugdijösszege ugyanis valamivel több mint 16 ezer forint. Miután kifizeti a „panelrezsit", meg a számára egyetlen szórakozást­művelődést jelentő televízió után az előfizetési dijat, összeszámolja a pénzét. Napra tételesen beosztja: 250 forintot „szabad" költenie. Egy fillérrel sem többet. Ez pedig, mint mondja, az éhenhaláshoz sok, a jóllakás­hoz kevés. Tudniillik a párizsi kilója még mindig „csak" 400forint körül van, üzlettől függően... Mindez abból az apropóból jutott eszembe, hogy tegnap több olyan információ is eljutott szerkesztősé­günkbe, amely a pénzről szói Magyarán arról, hogy a szegény eklézsiának mennyire kevés bevétele van és mekkora kiadásai. Meg többet is költünk a megenge­dettnél, a legtöbb esetben indokolatlanul, s akkor még nagyobb lesz a hiányunk...Éppen ezért, mondja az ál­lam embere, még jobban meg kell szorítani a nadrág­szíjat, még rigorózusabb rendeleteket, szabályokat kell alkotni, s azokat következetesen betartani. Demagógia. A hozzánk érkezett információk szerint ugyanis éppen „állam bácsi" teszi ennek az ellenkező­jét. Az, aki ezt a szigorúságot megköveteli tőlünk, a kisemberektől, az állampolgároktól. Tudnillik, egysze­rűen nem tudom, s nyilván ezzel nem vagyok egyedül, hogy miként fizethet ki (a templom egerénél is szegé­nyebb) egészségbiztosító 165,7 millió forintot egy ká­eftének az Országos Vényelemzési Rendszer fejleszté­séért, amikor ez a rendszer ma sem működőképes?! Vagy: hogyan kerülhet sor arra, hogy az ÁPV Rt. egy maszek , jogtudornak" 10 százalékos sikerdíjat ad, ha „megrövidíti" az önkormányzatokat?! É sikerdíj összege pedig elérheti az 3 milliárd (!) forintot is. S zóval, egyre több ilyen anomáliára derül fény, ami bennünket ugyan nem boldogít, nem is leszünk tőle gazdagabbak. Csak szomorúbbak, lehangoltabbak és elkeseredettebbek. (Vajon mitől ilyen pesszimista ez a nemzet, teszik fel a bölcs kérdést az érdeklődő nyu­gatiak...) Mert tessék nekem megmondani: mi fordul­hat meg a fejében az írásom elején említett nyugdíjas ismerősömnek, amikor elolvassa a „sikerdíj" összegé­ről szóló tudósítást? Csak gyanítom: imáiba foglalja a szakértői kor­mányt és ügyeskedő szatellit-szakértőit. vÍüaine*-* • ÉT-kormány párviadal A helyzet tarthatatlan Surányi „leg" • London (MTI) A brit pénzügyi-gazdasági magazin, a Euromoney szep­temberi számában adja hírül, hogy dr. Surányi Györgyöt, az MNB elnökét az év leg­jobb kelet-európai jegyban­kárának választotta. A tevé­kenységét méltató cikkben kiemelik, hogy a Surányi György és Bokros Lajos ne­vével fémjelzett stabilizációs program hatására az ország pénzügyi egyensúlya helyre­állt. Erőfeszítésének köszön­hetően a nemzetközi hitelmi­nősítő intézetek is várhatóan az eddiginél magasabb kate­góriába sorolják Magyaror­szágot. A Global Fináncé amerikai pénzügyi szaklap szintén a szeptemberi szá­mában arról számol be, hogy saját közvéleménykutatása alapján két jegybankvezér, dr. Surányi György, az MNB elnöke és Luis Angel Rojo, a spanyol központi bank elnöke kapott 1996-ban kiváló „A" minősítést. A magyar tökevonzás • Washington (MTI) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megítélése szerint a világgazdasági kilátások ked­vezőek, jóllehet még a fejlett államoknak is többet kell ten­niük a munkaerőpiac átalakí­tására és a humán erőforrá­sok fejlesztésére. A pénzinté­zet 1996-ra 3,8 százalékos bővülést vár a világgazdaság egészétől, jövőre pedig 4,1 százalékos ütemet jósol. Szerdán közzétett összefogla­ló jelentésében leszögezte azt is, hogy az átalakuló gazda­ságú országoknak a szociális problémák ellenére sem sza­bad enyhíteniük a reformok következetességén, hanem a magánbefektetések ösztönzé­sével, a munkaerő átképzésé­vel és a jóléti kiadások cél­irányosabb felhasználásával kell megoldaniuk a problé­mákat. Megállapítása szerint Közép- és Kelet-Európában az idén 1,6 százalékot érhet el a növekedési ütem, jövőre azonban már 4,2 százalékos­ra emelkedhet. Közalkalmazotti bérek • Budapest (MTI) A Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyseztető Taná­csának (KIÉT) szakszerve­zetei - átmeneti megoldás­ként - elfogadták, hogy az idei átlagosan 19,5 százalé­kos béremelés teljesíthetősé­géhez a központi költségve­tés pótlólag 6,7 milliárd fo­rinttal járul hozzá. Erről a szakszervezetek, valamint a KIÉT kamarai oldalának képviselői Kiss Péter mun­kaügyi, valamint Medgyessy Péter pénzügyminiszterrrel írtak alá megállapodást szer­dán a Munkaügyi Miniszté­riumban. A kormányzati ol­dal várja, hogy az önkor­mányzatok is csatlakozzanak a megállapodáshoz. Magyar atomcsend • Washington (MTI) Magyarország is csatlako­zott az atomkísérleteknek véget vető atomcsendszerző­déshez: a nukleáris robban­tásokra teljes és általános ti-» lalmat bevezető egyezményt az ENSZ-Közgyűlés ülés­szakán tartózkodó Kovács László külügyminiszter írta alá szerdán New Yorkban. A jövő év első heté­ben átadják az M5-ös koncessziós autópálya Budapest-Kecskemét közötti szakaszát, s a személygépkocsival uta­zók várhatóan átlago­san 12 forint plusz áfa úthasználati díjat fizet­nek kilométerenként, de lesznek kedvezményes bérletek, sőt ingyenes szakaszok is - hangzott el az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. teg­napi, újhartyáni nemzet­közi sajtótájékoztató­ján. Az autóút és az autópálya találkozásánál, az újhartyáni közlekedési csomópontnál rendezett tegnapi sajtótájé­koztatón részt vett Lotz Ká­roly közlekedési miniszter, Fritz Oberlerchner, az AKA Rt. igazgatótanácsának elnö­ke, Patrick Paul vezérigaz­gató, valamint több érintett térségi önkormányzati veze­tő, illetve kivitelező cég képviselője. Az AKA Rt. 1994 tava­szán nyerte el az autópálya továbbépítésére és üzemel­tetésére kiírt koncessziós pá­lyázatot, melynek időtarta­ma 35 év, és közös meg­egyezéssel további 17,5 év­vel meghosszabbítható. A beruházás 1997 első hetében átadandó szakasza tartal­mazza a Budapesttől Újhar­Emlékszünk: a kor­mányfő visszautasította az ellenzék azon állítá­sát, mely a korrupció, a visszaélések, a gyanús üzletek elharapódzása következtében kialakuló maffiagazdasággal hoz­ta összefüggésbe a kor­mány tevékenységét. A Parlament múlt heti poli­tikai vitanapját jellemző szópárbajra Deutsch Ta­más, a Fidesz-MPP or­szággyűlési képviselője keddi, napirend előtti felszólásában utalt. A honatya szerint az ellen­zék állítását a sajtóban is megjelent „újabb tény" igazolja. Az előzmény: az állam privatizációs szervezete 1992 óta vitában áll az ön­kormányzatokkal arról, hogy a településeket mekkora va­gyonrész illeti meg az egy­kori állami, újabban privati­zált cégek által használt bel­területi földek ellenértéke­ként. Az „ újabb tény ": az ÁPV Rt. igazgatótanácsa - pá­lyáztatás nélkül - megbízta dr. Tocsik Márta jogvégzett vállalkozót, hogy tárgyaljon az önkormányzatokkal kész­tyányig tartó, már meglévő autópálya felújítását, vala­mint a félautópálya autópá­lyává történő építését, a szükséges csomópontok kia­lakításával, összesen 73,5 kilométeres hosszon. A Kecskemétet elkerülő sza­kasz megépítését 1998 elejé­re ígérik, míg Kiskunfélegy­házáig, vagyis a 114. kilo­méterig az év közepére jut el az autópálya. A szakasz megvalósítási költségeit folyó áron 70 mil­liárd forintra becsülik, a leg­nagyobb hitelező, az EBRD, 69 millió ECU értékben vi­szontbiztosítja a finanszíro­zásban részt vevő 14 keres­kedelmi bankot. A magyar állam 1998 ás 2004 között pénz- és részvényigényük­ről. Az ügyvéd feladata az, hogy peren kívüli egyezség­re bírja az önkormányzato­kat, s lefaragja az állammal szemben támasztott követe­léseiket. E feladatért a siker­díj: az önkormányzatok által igényelt vagyontömeg és a ténylegesen kifizetett összeg közti különbözet 10 százalé­ka. Azaz az esztendő végéig 3 milliárd forint jár „törvé­nyesen" az ÁPV Rt. jogi megbízottjának. Az esetből „ügy": a meg­bízás módja, s a „sikerdíj" nagyságrendje miatt kereke­dett. Ráadásul a honatya sze­rint az ügyvédnő nem is tár­gyalt az önkormányzatokkal, egyszerűen kitöltette velük az ÁPV Rt. blankettaszerző­dését. így - állítja a képvise­lő - dr. Tocsik az a magyar polgár, aki „a lehető legke­vesebb munkával a lehető legtöbb pénzt kapta" az ál­lamtól. A másik fél: a privatizáci­ót is felügyelő ipari és keres­kedelmi miniszter, Suchman Tamás reagált a honatya állí­tásaira. A sikerdíj nagysága „nem szokványos, de törvé­nyes" - mondta. Szokványos a külső tanácsadó megbízása is. (Egyes lapértesülések készenléti típusú üzemelte­tési hozzájárulást nyújt az Útalapból, 1993-as áron szá­mítva maximálisan 9 milli­árd forint értékben. Az AKA Rt. osztalékának - már ami­kor lesz neki - 26,8 százalé­kát fizeti be az Útalapba. A 97 kilométeres új autó­pálya építkezése során 5 millió köbméter anyagot mozgatnak meg, negyedmil­lió négyzetméter burkolatot újítanak fel és 1,6 millió négyzetméter vadonatújat feketetnek le. Tizenkét cso­mópont mellett 44 autópá­lyahíd biztosítja majd a kör­nyező települések kapcsola­tát. A fizető autópályán a sze­mélygépkocsik 12 forint szerint a sikerdíjként kiutalt összeg kevesebb, mint ami­ről a képviselő tud. S a .ju­talék" degresszív, azaz mér­téke egy bizonyos összegha­tár után kevesebb, mint 10 százalék.) A miniszter meg­ígérte, hogy kivizsgálják az ügyet. Az eredményről tájé­koztatják a közvéleményt. Kijelentette: a magánosítás befejezéséig az állam min­den kötelezettségének eleget kíván tenni. Az önkormány­zatok türelmét kérve hangsú­lyozta: az ÁPV Rt. minden­kivel egyformán tárgyal. Deutsch kommentárja: „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytár­saság nyilvánvaló vissza­éléssel külső személyt jutta­tott olyan megbízáshoz, amelynek következtében az illető 3 milliárd forintnyi jut­tatást fog felvenni és ki tud­ja, milyen csatornákon szét­folyatni". • A hónap botránya több kérdést is fölvet. Az állam privatizációs szervezete azért honorál mil­liárdokkal egy magánzó ügy­védnőt, hogy a jogvégzett asszonyság minél többet le­alkudjon az önkormányza­toknak a törvény szerint járó plusz áfát fizetnek kilométe­renként, tehát az ingyenes szakaszokat figyelembe vé­ve 850 forintba kerül egy Budapest-Kecskemét út. A kis és közepes tehergépko­csik ennél alig fizetnek vala­mivel többet, a kamionok viszont négyszeres tarifával futnak majd. Fizetni lehet forinttal, valutával, bankkár­tyákkal, de lesznek ingyen használható szakaszok is. Ilyenek a Budapest-Gyál, Budapest-Inárcs, Lajosmi­zse-Kecskemét útvonalak mindkét irányban, valamint a Kecskemétet, illetve Kis­kunfélegyházát elkerülő sza­kaszok. Kovács András pénzből. Kik részesülnek a milliárdokból? Nehezen hi­hető, hogy csak a „vállalko­záshoz" nevét adó jogász. Ez egyetlen „ ügy". De ha ez megtörténhet, mi minden zajlik a kulisszák mögött?! Az Európai Unióhoz csatla­kozni óhajtó hazánkat „eu­rópai körökben " egy keddi hír szerint a Balkánhoz so­rolják, talán nem csak geo­politikai „ tévedés " miatt. Az állam, az ügyvédnő (és még ki tudja, ki) az önkor­mányzatok kárára gazdago­dik? De hát az „állam" és az „önkormányzatok" is mi, polgárok vagyunk! Azaz vég­ső soron a mi zsebünkből húznak ki milliárdokat - már nem először. Meddig lehet ezt csinálni következmények nélkül?! Nem ez az első eset, mikor a polgár szigorú vizs­gálatot, a vétkesek felelős­ségre vonását követeli. Mert egy „igazi" és „működő" demokráciában egy ilyen botrányszagú ügy következ­ménye: helycsere az állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, illetve a „hírbe ho­zott" céget felügyelő minisz­térium élén. Nálunk a történtek után is minden marad a régiben?! Ú. I. • Budapest (MTI) A részleteken lehet még néhány hétig vitat­kozni, de a társadalom­biztosítási járulékok re­formjából nem engedhet a kormány. Ezt Akar László pénzügyminiszté­riumi államtitkár szögez­te le az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) szerdai ple­náris ülésén. A szociális partnerek ugyanis a tár­sadalombiztosítás re­formjára vonatkozó kor­mányzati előterjesztés alapján nem tartották le­hetségesnek a témakör részletes megvitatását, további tárgyalásokra tartottak igényt. Akar László rámutatott: mielőbb meg kell állapodni­uk a változásokról. A jelenle­gi helyzet tarthatatlan, 2,5 millió munkavállaló társada­lombiztosítási járulékaiból kell fenntartani az egész tár­sadalombiztostítást, népmoz­galommá vált a járulékfizetés elkerülése. Mindenképpen szükséges tehát, hogy a sze­mélyi jövedelemadó köteles jövedelmek szinte teljes kö­rét társadalombiztosítási járu­lékalappá tegyék. A vita csak a részleteken lehetséges. A kormányzati oldal javasolta, megoldással megszűnne an­nak lehetősége is, hogy a mi­nimálbérrel vagy - önfoglal­koztatás esetén - ennél is ala­csonyabb szinten bevallott jövedelemmel bújjanak ki so­kan a tényleges járulékfizetés alól. Ezért vezetnék be a ter­mészetbeni egészségügyi el­látás céljaira - idős embere­ket és tanulókat kivéve ­mindenki után a 13 százalé­kos, de legalább 5400 forin­tos járulékot. A munkanélkü­liek után a Munkaerőpiaci Alap Fizetné ezt a járulékot. Akar László külön is szólt a szerzői díj jelenlegi társada­lombizlosílási járulékmentes­ségéről. Mint mondta, elter­jedt gyakorlattá vált, hogy egyes szakmákban, mint pél­dául a sajtó területén fizetés helyett szerzői díjat utalnak át a dolgozó magánvállalko­zásának vagy társaságának, a társadalombiztosítási kötele­zettséget megkerülve. A munkaadói és a munkaválla­lói oldal a részletes vita során egyaránt felvetette, hogy a minimális járulék bevezetése egész ágazatokat vihet csőd­be, így a munkanélküliséget is növelheti. Azokban az ága­zatokban. ahol a dolgozókat nem adó- és járulékkikerülés miatt, hanem ténylegesen mi­nimálbéren foglalkoztatják, az 5400 forintos kötelezett­ség teljesíthetetlen. • Munkatársunktól A sikerdíj meglehetősen új fogalom a magyar jogrend­szerben, s a piacgazdasággal kapcsolatos folyamatok „hozták be" az elmúlt években. Oly­annyira új elem joggyakorla­tunkban, hogy bírósági eseti döntésekben sem bukkant még fel, azaz a tárgyalótermekben ­legalábbis ilyen néven - nem foglalkoztak sikerdíjas ügyek­kel. Ami a fellelhetőséget illeti, a „siker­díj" kifejezés legmagasabb szintű jog­A siker díja forrása a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Művé­szeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről. A jogszabály mellékleteként találha­tó az Alapítvány Alapító Okirata, s en­nek 3. számú mellékletében, a 12/b pont alatt olvashatók az alábbiak: „A forgalomképes közalapítványi vagyon kezelése esetén a vagyonkeze­lő érdekeltsége az egyes vagyonhasz­nosításokhoz kapcsolódóan meghatá­rozott sikerdíj formájában valósítható meg. Ebben az esetben a szerződésben meghatározott limit feletti bevétel ké­pezi a mozgó sikerdíj alapjait." Az előbbi szakaszon túl még két APEH-irányelvben lelhető fel a „siker­díj" kifejezés. Jóllehet idézetünk egy konkrét eset­re vonatkozik, ezt nem zárja ki a kiter­jesztő, azaz más, hasonló esetre vonat­koztatott értelmezést. Azonban a leg­tisztább az volna, ha a szerződés pon­tos szövegét ismernénk, s akkor már a Ptk. szabályai szerint értékelhetnénk az ÁPV Rt. és dr. Tocsik Márta megálla­podását. • A hónap botránya Milliárdok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents