Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

SZERDA, 1996. SZEPT. 4. SZEGED 5 • Igent mondanak csütörtökön? Központosított humán szolgáltatás ## Új színházi korszak kezdődik" Telt ház az évadnyitó társulati ülésen. (Fotó: Miskolczi Róbert) A sok kicsi szociális intézmény helyett egyet­len nagy, Humán Szol­gáltató Központnak ne­vezett hálózat lesz Sze­geden - ha így döntenek csütörtökön a képviselők a Torony alatt. A haté­konyságot szolgáló, szakmailag korszerűbb­nek mondott változtatás más nagyvárosok, pél­dául Szolnok és Kecske­mét tapasztalatai alap­ján történne. Az intézményhálózat bő­vülése kifejezi az önkor­mányzat szociális feladatai­nak burjánzását. Szegeden a területi gon­dozás intézménye 1994-ben alakult, jelenleg 19 telephe­lyen működik. Az idős- és házigondozás, a szociális ét­keztetés, a családsegítés tar­tozik ide, továbbá az idősek klubjai, a fogyatékosok nap­pali intézménye, a szállás­biztosító klubok. Időközben a hajléktala­nok ellátásába bekapcsolódó népkonyha és éjjeli mene­dékhely is létrejött, majd idén elkészült a férfi és női átmeneti szálláshely és a há­ziorvosi rendelő. Közgyűlési döntésre vár a repülőtéri két épület funkciójának megha­tározása. Vagyis: a jelenlegi hajléktalan szállásnak helyet adó főépületben legyenek szociális bérlakások, s az üresen álló Bajai út 9. alatt alakítsák ki a hajléktalanok átmeneti szállását és mene­dékhelyét - szól a javaslat. A hajléktalanok gondozási köz­pontját és információs szol­gálatát is ezután kell kialakí­tani. A családsegítő hálózat bővülése is szükségszerűség. Az önkormányzat az állam­tól feladatul „kapta" a család­védelmi és -segítő szolgálta­tás ellátását. A Tabán Család­segítő Közösségi Ház mellett a tervek szerint Kiskundo­rozsmán, a Kamilla utcában is lesz Családsegítőház. A Rákóczi utcába pedig Csa­ládgondozóházat terveznek. Az eddig független, illetve Az orvosi szaknyelvi képzés idén szeptem­bertől minden orvostan­hallgató és gyószerész­nek tanuló diák számá­ra kötelező. Orvosi szakfordítókat tíz éve képeznek a szegedi or­vostudományi egyete­men. Ebből az alkalomból nemzetközi konferenciát rendez szeptember 5-7. kö­zött a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Idegennyelvi Intézete. A ta­nácskozás célja, hogy az or­vosi és a gyógyszerészeti szaknyelvet oktató szakem­berek kicseréljék tapasztala­tajkat. A középiskolából az egyetemre egyre jobb ide­gennyelv-tudással érkeznek a diákok. Ezért a SZOTE-n az általános nyelvtanulás mellett egyre többen vállal­koznak angolból az orvosi és a gyógyszerészeti szak­nyelv elsajátítására - tudtuk meg dr. Demeter Évától, az egyetem Idegenyelvi Intéze­az ezután létrehozandó intéz­ményeket az új struktúra, a Humán Szolgáltató Központ hálózatba szervezi - tudtuk meg Majláthné Lippai Évá­tól, a polgármesteri hivatal népjóléti irodájának vezető­jétől. Az önkormányzati, de intézmények által végzett humán szolgáltatások „köz­pontosítása" a városháztar­tási reform egy lépését jelen­ti. De a változtatás nem csu­pán gazdasági megfontolá­sok miatt indokolt - állítja az irodavezető. Á Humán Szol­gáltató Központ célja: a szo­ciálisan rászorult polgároknak a személyes szolgáltatást nyúj­tó ellátások biztosítása; az egyének, a családok és a kö­zösségek érdekeinek képvi­selete, szociális, mentális problémáiknak és szükségle­teiknek feltárása, e problé­mák kezelésében és megol­dásában való közreműködés - olvasható a közgyűlés elé kerülő dokumentumban. A tevékenységi körök a szakma szempontjából is áttekinthe­tőbbek lesznek. Az alapellá­tás keretébe tartozik az ét­keztetés, a házi segítségnyúj­tás és a családsegítés, míg szakosított ellátásnak neve­zik a nappali ellátás intézmé­nyeit (az idősek klubjait, a fogyatékosok nappali intéz­ményét és a hajléktalanok nappali melegedőjét), továb­bá az átmeneti ellátás intéz­ményeit (a szállásbiztosító klubok, a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szálláshelye). A humán szol­gáltatás gépezetébe került személyek útját, sorsának alakulását jobban figyelem­mel tudják kísérni. A polgármesteri hivatal népjóléti irodájának szakmai irányítását ezentúl három in­tézménycsoport élvezné: az Acél utcai Idősek Otthona, a három részből álló Egyesített Szociális Intézmény mellett a 23 telephelyből összetevő­dő Humán Szolgáltató Köz­pont. Az egyedi ügyek elbí­rálása, kérelmek alapján to­vábbra is a Torony alatt tör­ténik. Ú. I. tének vezetőjétől. A lektorá­tus 25 nyelvtanára összesen körülbelül 1200 egyetemi hallgatót oktat. Az angol or­vosi és gyógyszerészeti szaknyelvvel egy-egy évfo­lyamon 40-60 diák ismerke­dik. ők úgy gondolják, az ilyen jellegű nyelvtudás a szakmai siker eszköze lehet. Az országban egyedül a szegedi orvostudományi egyetemen képeznek orvosi szakfordítókat. A képzésbe bekapcsolódó, angolból kö­zépfokú nyelvvizsgával ren­delkező orvostanhallgatók öt éven át, heti 6-8 órában ismerkednek a szaknyelv­vel, s azzal, hogy a tudomá­nyos életben hogyan hasz­nálhatják az idegen nyelvet. A képzés végén szakfordítói diplomát kapnak. A tanácskozásra a négy magyarországi orvostudo­mányi egyetemről, az egészségügyi főiskolákról, Lengyelországból, Románi­ából és Angliából összesen 60 szakembert várnak. Ú. I. Tegnap tartották a Szegedi Szabadtéri Játé­kok évadzáró, illetve a Szegedi Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülé­sét, amelyen Nikolényi István igazgató egyebek mellett elmondta, hogy a hosszú, esős nyári sze­zonban egyetlen elő­adás sem maradt el a Dóm téren, majd ismer­tette a 113. évad műsor­tervét és bemutatta az újonnan ideszerzódött művészeket. Az ország legnagyobb szabadtéri fesztiválján - me­lyen hét bemutatót, tizen­nyolc előadást rendeztek ­hatvanezer körüli volt a fize­tő nézők száma, ami jegyár­bevételben negyvenhat mil­lió forintot jelentett - közöl­te az igazgató. A Szegedi Szabadtéri Játékok életében ez volt az első olyan szezon, amelyet nem önálló intéz­ményként, hanem a kőszín­házzal közösen bonyolított le. Mivel a szabadtéri szín­házak idén már nem kaptak állami támogatást, más for­A Cserepes sor kör­nyéke, a Sancer-tó vidé­ke nem tartozik Szeged fényűző városnegyedei­hez. Holott itt is élnek, vagy próbálnak az em­berek, bár egészen más gondokkal is meg kell küzdeniük. Aki például az újszeged! fasorok csendes andalgásához szokott, itt meggyorsítja lépteit, és sűrűbben te­kint jobbra, balra, hát­ra. Utunk egy magán­házhoz vezetett, ahol valamikor egy család élt. Ma már csak hálni és félni járnak haza. Schulhoffer Ferencné és fia, Rudolf a Vadaspark hát­só bejáratához vezető kis ut­cácska egyik házában lakik. A kerítés itt-ott hiányzik, pe­dig egy időben nem lehetett belátni az udvarra, mely egyébként sem így nézett ki. Az istálló és a szín már ro­mokban hever. Elbontották, a téglákat elvitték. A ház sem nyújt vigasztalóbb lát­ványt. Mintha legalábbis rásokból kellett megszerez­niük a pénzt. Nikolényiék a városi önkormányzattól har­minc, különböző pályázatok­ból és a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumtól harminckettő, míg a szpon­zoroktól - s itt külön kiemel­te a Pick Rt.-t és a Coca-Co­lát - tízmillió forintot kap­tak. A tervek szerint jövőre ismét bemutatják a Dóm té­ren az Aidát és az Elisabeth című musicalt. Mindezek mellett olyan darabokat sze­retnének színpadra vinni, amelyek szoros kapcsolat­ban állnak a Szegedi Nem­zeti Színházzal. A kőszín­házzal kapcsolatosan közöl­te, hogy bevezették a tago­zatgazdálkodást, amely min­denkitől megköveteli a szi­gorú pénzügyi fegyelmet. Nikolényi István ezután is­mertette az évad műsorter­vét, amelyből kiderült, hogy jövő nyárig tizenöt bemuta­tót - hat prózát, hat operát, két balettet és egy operettet - tartanak. A bemutatók ­amelyek között olyanok sze­repelnek, mint Csehov Ma­nója, Szép Ernő Lila akáca, belövés érte volna a második világháborúban, s azóta sen­ki sem foglalkozott vele. Pe­dig a történet nem olyan ré­gi­- Tavaly szeptemberben néhány hétig külföldön vol­tam a fiammal - meséli Schulhofferné. - Amikor visszajöttem, teljesen kifosz­tott lakást találtam. Elvitték a 280 literes hűtőmet, a szí­nes tévét, magnót, bútorokat, mindent, ami mozdítható. Feljelentést is tettem, de nem lett meg semmim. Be­falaztam az egyik ajtót, ahol rendszeresen bejöttek, s az egyik ablakot is be kellett rá­csozni. De aztán máshol jöt­tek be, s én egy időre elköl­töztem innen. A melléképületben az egyik ágyon Schulhofferné emberi ürüléket is talált, sze­rintem ott kínoztak egy em­bert, aki nem bírta a fájdal­makat... Sok jel utalt azon­Puccini Manón lescautja, Wagner Bolygó hollandija, valamint Szirmai Mágnás Miskája - mellett felújítják Lorca Bernarda Alba házát, Donizetti Szerelmi bájitalát, Kálmán Marica grófnőjét, hogy csak néhányat említ­sünk. Mindezek mellett ter­veznek egy szilveszteri gá­lát, ahol a három tagozat együttesen vesz részt. Az erre az évadra Szeged­re szerződött színművészek: Bacsa Ildikó, Derzsi János, Létay Dóra, Mészáros Ta­más, Quintus Konrád, Szeré­mi Zoltán, Tímár Éva és Vincze Gábor Péter; az új rendezők: Telihay Péter és Zsótér Sándor, az új drama­turg Faragó Zsuzsa, az új rendezőasszisztens Gábor Anikó. A Szegedi Kortárs Balett új tagjai: Acél Gergő és Kopeczny Katalin, tánc­kari tagok: Kiss Izabella és Cuibus Claudia; az új magá­nénekesek: Agim Hushi, Farkasréti Mária és Kele­men Zoltán, énekkari tagok: Judik Patrik és Zalai Gabri­ella. Szikora János művészeti ban arra, hogy valakik rend­szeres látogatást tesznek a gyakran üresen álló épü­letben. Az itt lakók már nem is mernek napközben itt ma­radni, a városban keresnek menedéket. Esténként pedig hozzák a lepedőket, pléde­ket, s ruhástul alszanak a rendkívül lelakott házban. - Hogy lehet ilyet tenni egy anyával és a fiával? ­kérdezi Schulhoffer Ferenc­né. - Többször meg is fe­nyegettek minket, mondták, adjuk el a házat, különben Rudikát elcsapatják egy au­tóval, én pedig kapok egy ál­last. - Volt olyan - szól közbe Rudika -, hogy ebédeltünk a konyhában, s egyszer csak látjuk, hogy a ruhaszárító kötélről eltűnnek a pulóve­rek. El is vitték a ruhákat. A betörések okozta kárt a biztosító rendőrségi jegyző­könyv hiányában nem fizeti vezető beszédében Róbert Musil „A tulajdonságok nél­küli ember" című alkotásá­ból is idézett. Elmondta: a neves író úgy jellemezte Kö­zép-Kelet Európát, hogy itt az emberek mindig mást csi­náltak, mint amit mondtak, és mindig mást mondtak, mint amit gondoltak. Sziko­ra szerint ma Magyarorszá­gon mindenki mindent mondhat, mindenki minden­kit szabadon szidhat; a prob­léma az, hogy az emberek a nyílt beszéd helyett csak ma­kognak. A művészeti vezető hangsúlyozta: a társadalmi légszomj, a szellemi szemét­termelés korszakában a szín­házat egyfajta végvárnak tudja elképzelni, ahol az em­bereket még értelmes módon lehet szórakoztatni. „Mi azért vagyunk, hogy a szellemi hiányokat pótol­juk, s ha ezt megtettük, akkor hihetetlenül nemes dolgot cselekedtünk." Szikora Já­nos véleménye szerint az évadnyitóval egy új színházi korszak veszi kezdetét Sze­geden. Sz. C. Sz. ki, a család azonban már nem sokáig bírja az idegi megterhelést. Nyugodt ott­honra vágynak, de Schulhof­ferné meg van róla győződ­Ve, hogy házuk időnként sú­lyos bűncselekmények hely­színe. Állítása szerint több helyen még vérfoltokat is ta­lált, a padlón, a falon, a pla­fonon. Hogy rendszeresen bejárnak hozzájuk, arra nem csak a szétszedett kerítés le­het bizonyíték, hanem az is, hogy a hátsó kerítésen, s az ahhoz illeszkedő cseréptetőn is több nyom utal arra: on­nan is érkeznek hívatlan lá­togatók. Márpedig a szom­széd 71 éves néni aligha ké­pes ilyen tornamutatványok­ra. Hogy pontosan mi is tör­ténik abban a házban, talán sosem derül ki. De hogy nem egészen normális, s talán nem is egyedi állapotok uralkodnak arrafelé, az egészen biztos. Kérdés, meddig lehet ezt el­viselni? A. L. A hatór­mentiség földrajza „Határon innen - ha­táron túl" címmel nem­zetközi földrajzi tudo­mányos konferenciát rendeznek a határ men­tiség kérdéséről a Jázsef Attila Tudományegye­tem Gazdasági Földrajzi Tanszéke szervezésé­ben. Szeptember 4. és 6. között a konferencián mintegy 100 előadás hangzik el. A rendezvényt dr. Mészá­ros Rezsó egyetemi tanár, a JATE rektora nyitja meg szeptember 4-én 10 órakor a városháza dísztermében, ahol ezután Szalay István polgármester és Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke a város, illetve a for­málódó Tisza-Maros euroré­gió szerepéről, Tóth József egyetemi tanár a Kárpát-me­dencei és a nemzetközi regio­nális együttműködés, Mé­száros Rezső pedig az euró­pai regionalizmus idevágó kérdéseiről tart előadást. A konferencia szeptember 4-én délután, illetve szeptember 5-én az MTA Szegedi Aka­démiai Bizottság székházá­ban szekcióülésekkel folyta­tódik. A rendezvény központi témájáról dr. Mészáros Re­zső a következőket nyilat­kozta: „Az európai regiona­lizmus szempontjából nézve a dél-alföldi határ mentiség egyre fontosabb szerepet kap. A konferencia ennek a gondolatnak kíván fóruma lenni, a kutatók, az igazgatá­si vezetők és más érdeklő­dők számára, és lehetőséget kíván teremteni, hogy a ha­tár két oldalán élő szakem­berek találkozhassanak. Úgy gondoljuk, ha a tudomány kissé előrébb tart az együtt­működésben, mint a politika és a gyakorlat, az ösztönző hatású lehet, s reméljük, tu­dunk hasznos ismereteket adni a régió szervezői szá­mára." S. P. S. • Közéleti kávéház Óvónő Afrikában • Munkatársunktól Lángh Júlia volt már ta­nár, tanító, reklámszakem­ber, fordító, szociális gondo­zó és újságíró, a müncheni Szabad Európa Rádió mun­katársa - óvónő azonban egészen 1994-ig nem. Akkor azonban egy apróhirdetés hatására nekivágott Afriká­nak, hogy egy nigeri bozót­faluban ezt is kipróbálja. Le­nyűgöző tapasztalatait osztja meg a szegedi közönséggel szeptember 4-én, 18 órától a Közéleti Kávéház estéjén. Beszélgetőtársa Tímár Judit geográfus, az MTA Regio­nális Kutatások Központjá­nak munkatársa lesz. • Munkatársunktól Megváltozott az elveszett vasúti igazolványok pótlásá­ért fizetendő díj összege. Jö­vőben új igazolvány kiállítá­sa esetén 1000 forint külön­díjat kell fizetni. Amennyi­ben a kérelmező rendőrségi igazolással bizonyíja, hogy igazolványát ellopták, akkor ez a különdíj csak 300 fo­rint. Hogyan tanítsunk szaknyelvet? • Kísértetház a Cserepes-„negyedben" Vér (?) a falon

Next

/
Thumbnails
Contents