Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-23 / 222. szám

HÉTFŐ, 1996. SZEPT. 23. HAZAI TÜKÖR 11 családi események Házasságot kötött Kákonyi Mihály és Szögi Ildikó, Sebők István és Rácz Tünde, Czombos Imre Zsolt és Kovács Helga, dr. Bunford Gábor és Szabó Mónika Már­ta, Vas József és Berta Ág­nes, Berta Gábor Sándor és Palatínus Piroska Szilvia, dr. Höhn József Tibor és Duna Anikó, Krisztin Jenő és Péva Beáta, Révész András Zsolt és Bánszki Edit, Váradi La­jos és Gyömbér Csilla Ildikó, Bende András Attila és Pósta Szilvia Éva, Papp Róbert és Czesznak Annamária, Bite Ferenc és Deák Erika Mária, Papdi László Zoltán és Né­meth Szilvia, Zsoldos Gábor Zsolt és Nagyi Krisztina, So­modi Attila János és Szilágyi Ágnes Henriett, Pálfi Ferenc és Ágoston Julianna, Dudás Lajos és Kóti Beáta, Paronai Lajos és Puskás Katalin And­rea, Nagy Zoltán és Süli Ildi­kó, Nyerges Ferenc és Dudás Ibolya, Bata Tibor Imre és Kucska Aranka, Szabó János és Martonosi Bernadett Mar­git, Oláh János Csaba és Ré­vész Éva. Született Kószó László és Grósz Andreának Tünde Laura, Gombkötő János és Turkus Tímeának Alexandra, Mészá­ros Tibor és dr. Bálint Csillá­nak Anna, Ördög Zsolt Tibor és Jónácsik Krisztina Évának Dávid Dániel, Csajkás Attila és Edelényi Anna Máriának Nikolett Katalin, Juhász György és Csongrádi Erika Ildikónak Anita, Kókai Sán­dor és Dósa Judit Rozáliának Szilvia, Ternyák Lajos és Solti Ágnesnek Lilla, Pap László János és Seres Krisz­tinának László Benedek, Pet­róczi László és Hollóczki Te­réziának László, Tanács Atti­la és Gyuris Mártának Kor­nélia Lilla, Horváth István Zoltán és Kocsis Anikónak Marianna, Biliczki László és Sipka Ilonának Nóra, Kis Zsolt és Kispéter Ágnes Juli­annának Levente, Sári Zoltán László és Kóródi Gyöngyi­nek Barbara, Szűcs Sándor és Szabó Tündének Eszter An­na, Tösmagi János és Vidács Katalinnak János Dávid, Szűcs Mihály Sándor és Vizi Katalinnak Dániel Mihály, Négyökrű Zsolt és Patik Esz­ternek Martin, Dávid Pál és Tivadar Máriának Evelin, Vajda András és Borka Kata­linnak Lilla Nelli, Kiss János és Fogas Évának Ádám, Ba­logh Zoltán és Magony Kata­linnak Melinda, Nagy Attila András és Berényi Beáta Gabriellának Balázs András, Horváth Sándor és Dér And­reának Áron, Kovács József Gábor és Kakucsi Móniká­nak .Roland, Szövő György és Kerekes Erikának Dóra, Gyuris Lajos és Licska Mó­nikának Richárd Márk, Lisz­kai Gyula és Galgóczi Gyön­gyi Katalinnak Krisztina Lil­la, Nacsa József és Magony Lídia Ilonának András Ben­ce, Vígh István és Keresztes Máriának István, Jójárt Csa­ba és Prágai Edina Zsófiának Zsófia Edina, Kocsispéter Alajos és Hunyadvári Éva Jolánnak Anett, Kakuja Gá­bor és Szabó Erikának Flóra, Keszthelyi Gábor és Fülöp Zsófiának Nóra, Dudás Ist­ván és Farkas Juditnak Dáni­el, Sápi László és dr. Török Magdolnának Emese, Csató József és Szabó Zita Máriá­nak Barbara Zita, Kovács­Tanács Attila és Balogh Ildi­kó Irénnek Vivien, Nagy Zoltán és Nagy Magdolnának Gabriella, Nagy Béla és Hecskó Gabriella Borbálának Nikolett, Barcs Róbert Sán­dor és Barta Anikónak Ró­bert, Polereczki István Csaba és Rakonczai Ágnes Erzsé­betnek Alexandra, Balogh Csaba és Deák Éva Tündé­nek Bence, Farkas Endre és Frecot Máriának Fanni, De­zső Gergely és Pál Marianná­nak Gergely, dr. Pesti Gábor és dr. Nógrádi Beátának Gá­bor, Dobó Lajos és Ábrahám Katalinnak Krisztián, Ma­gyari Zoltán és Rácz Ritának Dániel, Kárpáti Péter és dr. Varga Erika Irmának Emma Gabriella, Bernát Gáspár és dr. Gyuris Márta Beátának Ádám, Szabó Zoltán és Bab Mónikának Tamara, Szath­mári Endre László és Berényi Katalinnak Ádám, Belléncs Gábor és Bende Anitának Ni­kolett, Boldizsár László és Misán Annának Norbert, Ki­szely Jenő és Goia Minodora Olimpiának Alexander Dávid nevű gyermeke. Meghalt Ábrahám-Tandari Ferenc, Miskolczi Zoltán Lászlóné Molnár Ilona, Gál Gyula, Guvat Zsolt, Szombathelyi Lajosné Makai Piroska, Hor­váth Lénárdné Baji Matild, Dombi Mihály, dr. Pollák Tibor, dr. Tokaji Géza Lász­ló, Örögh János, Szűcs Fe­renc, Frányó Ferencné Pol­gár Etelka, dr. Vadász Ká­rolyné Bittó Eszter, Kisszabó Sándor, Fülöp Mihály Vince, Szabó Józsefné Kertmegi Ilona, Szilágyi István, Kissné Bakó Prudence Zsuzsanna, Gyémánt Mihályné Teiber Rozália, Török József Péter, Szélpál Imre, Barna Jenő, Kiss Lajos, Bottyán Mihály, Faragó Istvánné Erdélyi Er­zsébet, dr. Kovács László, Karkas Mihály, Vincze Imre, Klonka Józsefné Török Ro­zália, Fekete Istvánné Bárká­nyi Piroska, Kovács Mihály András, Rovó Sándor, Ábra­hám Sándor, Hertling Fe­rencné Bakos Ilona, Dobó Ferencné Ábrahám-Furus Valéria, dr. Selmeci György­né Szendrei Irén Borbála, Balogh László, Jancsikin Boskó, Ludányi József, Dar­vasi Albert, Fehérné Juhász Rozália, Komáromi Ede, Né­meth Imréné Nagybata Ibo­lya, Terhes Istvánné Terhes Ételka, Devera Géza, Kuczo­ra István, Karai István, Pósa Istvánné Rovó Erzsébet, Szűcs Lajosné Kszég Gizel­la, Németh Jánosné Filó Má­ria, Süle Zoltán. Értesítem Algyő városrész lakosságát, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 907/1996. (IX. 5.) Kgy. sz. határozatával helyi népszavazást írt ki a városrészben 1996. október 21-re, vasárnapra. Ennek előkészítéseként elkészült a választók nyilvántartása, amely megtekinthető a polgármesteri hivatal algyői ügyfélszolgálatán (Kastélykert u. 40.), 1996. szeptember 20-tól szeptember 30-ig. A névjegyzékből való kihagyás miatt ez idő alatt kifogással lehet élni. Dr. Tóth László, jegyző A Nautilus Algyön is kikötött Az algyői Nautilus diszkó tulajdonosai nem babonásak: szeptember 13-án, pénteken nyitot­ták meg a diszkót, mely immáron a harmadik ilyen nevü szórakozó­hely a megyében, hiszen Kisteleken és Mórahal­mon is van egy Nautilus. Algyön azonban még hi­ányoznak az utolsó si­mítások: ha minden együtt lesz, egy komp­lett intézményt látogat­hatnak az algyőiek. Nem kell tehát télen sem Szegedre utazni azoknak az algyői fiataloknak, akik színvonalas diszkóba akar­nak menni. Jellegénél fogva a Gyevi Kócsag időszakos, hiszen már ezen a télies őszön is egy kicsit huzatos a Tisza, de nem sokkal messzebb megnyílt a Nauti­lus. Pillanatnyilag elsősor­ban diszkó, illetve olyan hely, ahol kicsik és nagyok egyaránt találhatnak ked­vükre való programot. A pénteki és szombati diszkó elótt öttől kilencig tinidizsi van, vagyis akik még ifjak az éjszakázáshoz, itt tudnak szórakozni, ismerkedni ­akár a „nagyok". Vasárna­A pénteki és szombati diszkó sok érdeklődőt vonz. (Fotó: Nagy László) ponként Papp Józsi és zene­kara este héttől Ötórai tea címmel nosztalgiazenét ját­szik, igény szerint a hatva­nas, hetvenes évekből, vagy esetleg a legfrissebb sláger­gyanús dalokból. Csütörtö­könként pedig egy új kezde­ményezés szerepel a műso­ron: Pleskonics András Jazz meg Az címmel igényesebb zenét játszik a vájtfülűek­nek. A zenehallgatás és tánco­lás közben, nehogy valaki szomjan maradjon, természe­tesen működik a bár, s a kí­nálatot Stanley koktéljai szí­nesítik. A mixer a kíváncsi­aknak elkészíti például a Ba­lalajkát, vagy az Alibaba kobblert; aki a megszokott ízekhez ragaszkodik, annak a Boody Mary-t, vagy a Tequi­la Sunrise-t, de ha esetleg szeszmentes italra vágyik a vendég, megkóstolhatja az American lemonade-t. Á Na­utilusban készül a pizzéria (Algyőn az első), s ezzel együtt egy melegkonyhát is beindítanak, egyszerű, olcsó, házias ételekkel. A Nautilus működtetői remélik, az al­győiek hamar megkedvelik és megszeretik ezt a régi-új diszkót. A. L. • Hétszáz forint közelében tetőzött a jegy A kárpótlásnak nevezett csapda A kárpótlási jegy napi árának alakulása (1996. augusztus 1., 15. és szeptember 1-17.) VIII. 1. VIII. 15. IX.10. IX.11. IX.11. IX. 13. IX. 16, A jegy önálló életet kezdett élni a tőzsdén. (MTI SAB) • Budapest (MTI Press) Öt éve, 1991-ben lá­tott napvilágot az első vagyoni kárpótlási tör­vény. Mintegy 900 ez­ren jelentkeztek kárpót­lásért, több, mint 817 ezer határozat született ez ügyben. A második, a XXIV. számmal jelölt 1992. évi törvény után a kérelmek száma megha­ladta a 78 ezret, csak­nem ugyanennyi határo­zattal. Az úgynevezett pót-kárpótlási törvény 1994-ben további 500 ezret meghaladó igény­löt vonzott. A személyi kárpótlásokra vonatkozó 1992 évi XXXII. sz. törvény, amire 1994-ben pótigényt fogadtak el, továb­bi 450 ezer döntéssel járt. Mindezek révén csak a kár­pótlási jegyes határozatok száma eléri az egymillió 600 ezret, értéke meghaladja a 131 milliárd forintot. • E hatalmas számok és összegek ismeretében mi­ként vonható meg a kár­pótlás öt évének társadal­mi mérlege? - kérdeztük dr. Nagy Ferenc címzetes államtitkárt, az OKKH el­nökét. - A politikai játéktéren a kárpótlás egyúttal a tulaj­donváltás és tőkefelhalmo­zás szempontjából is eszköz lett. Mint ismert, kezdettől nagy vitát és gyakorlatilag három jól elkülönülő állás­pontot indukált: az egyik az volt, hogy nem kell semmi­lyen kárpótlás. A másik, minden tulajdon kerüljön vissza az eredeti tulajdonos­hoz; és végül a harmadik, a kárpótlás szakaszosan és részlegesen valósuljon meg. Ez utóbbi bizonyos kompro­misszumokat tükröz, érzé­kelteti, hogy a kárpótlást mindvégig politikai-taktikai csatározások és azok lépése­inek időzítése vezényelte. • A kárpótlás körüli vita máig sem ült el, változat­lanul sokan kétségbevon­ják indokoltságát. Vajon mellőzhető lett volna a ma még beláthatatlan kö­vetkezményekkel járó döntéssorozat? - Kétségtelen, az 1990-es választási programokból úgyszólván hiányzott a gaz­daságpolitika. Többek között ez is magyarázza a kárpótlá­si folyamat rögtönzés-jelle­gét, ellentmondásosságát, át­gondolatlanságát. Mégis, ezek ellenére, azt kell mon­danom, hogy sem történeti­leg, sem politikailag, sem a tulajdonviszonyok szem­pontjából ezt nem lehetett megkerülni. Más lapra tarto­zik, hogy alapos megfonto­lásoknak kellett volna meg­előznie a kárpótlási törvé­nyek kibocsátását. • Hogyan és mikor lehet pontot tenni a kárpótlási folyamat végére? - 1994 óta messzemenően törekszünk a mielőbbi befe­jezésére és felgyorsítására, ám ez nem csak elhatározás kérdése. Az jogállamban aligha elképzelhető, hogy egy tollvonással embereket kisemmizzenek, eltérő jogi helyzetbe hozzanak. Az át nem gondoltság már eddig is odavezetett, hogy a részlege­sen és jelképesen, de jogo­san kárpótoltak a társadalom egy részében ellenérzést vál­tottak ki, ők becsapottnak, kisemmizettnek érzik magu­kat. A politikai kárpótlás még két súlyos kérdést vet föl: az egyik a holocaust ál­dozataival szembeni elégté­tel; a másik, a nemzetközi szerződésekkel okozott ká­rok rendezésének ügye. Az utóbbi ma nincs napirenden. # Megtudhatnánk, mibe kerül a Hivatal működé­se? - Az OKKH és a megyei kárrendezési hivatalok lét­száma az utóbbi két évben csökkent, jelenleg 953 fő. Az OKKH-ban 194 alkal­mazott dolgozik, a megyei hivatalok közül legtöbben Pest, illetve Hajdú-Bihar megyében, több mint negy­venen végzik ezt a munkát. A legalacsonyabb a létszám Nógrád- és Komárom me­gyében, itt nem éri el a hú­szat. Az OKKH működésé­re fordított összeg az 5 év alatt meghaladja a tízmilli­árd forintot, ennek három­negyed része 1993-95 kö­zötti években került felhasz­nálásra. Várhatóan ebben az évben lesz a legkisebb költ­ségkihatása a hivatal műkö­désének. • A kárpótlási jegy a közel­múltban önálló életet kezdett élni a tőzsdén. Augusztus elején még 350 forint alatt volt az árfolyam, a hónap közepére felkúszott 400-ra, majd szeptember elején lát­ványosan tovább erősödött. Ötszáz forint fölött megállt néhány napra, majd szerdán 697 forintnál tetőzött, csü­törtökön 535 forintot ért. Kárpótlási jegyes határozatok értéke (év) érték darabszám 1992 1993 1994 1995 1996 Végösszeg 22 938 053 000 Ft 64 388 258 000 Ft 28 698 441 000 Ft 14 643 520 000 Ft 468 188 000 Ft 131 136 460 000 Ft 373 014 db 561 104 db 287 881 db 411 559 db 5 101 db 1 638 659 db Ellenőrzött játék­automaták • Budapest (MTI) Játék- és pénznyerő automatákat ellenőriz­tek a közelmúltban a vendéglátóhelyeken a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség munkatársai. Tapasztalataik szerint a szigorított törvényi szabályo­zás az automaták üzemelteté­se területén kedvező változást hozott - tájékoztatta a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség a sajtót. Az utóbbi időben az illegálisan működő játék­és pénznyerő automaták szá­ma jelentősen csökkent. A vizsgálat során mindössze 12 helyen tapasztalták, hogy en­gedély nélkül üzemeltették a gépeket, ez a vizsgált helyek 4 százalékában fordult elő. A kedvező változásokhoz szá­mottevően hozzájárult, hogy az engedély nélkül működő gépeknek helyet adó vállalko­zások a szabálysértési bírság kiszabásán túl az üzlet műkö­désének felfüggesztését is kockáztatják, s a veszteség nem áll arányban a jogellen­esen szerzett adómentes jöve­delemmel. Mindemellett va­lószínűleg jelentős visszatartó erő, hogy a Szerencsejáték Felügyelet akár egymillió fo­rintos bírságot is kiróhat az illegálisan működtetett gépek miatt. A játéktermek többsé­gében pénznyerő automatákat üzemeltetnek, a játékautoma­ták száma jelentősen vissza­esett. A külterületen lévő já­téktermek többnyire piszko­sak, füstösek, a teremfelügye­letet a szolgálatban lévő csa­pos látja el. Azt, hogy a fia­talkorúak bizonyos automatá­kat nem használhatnak, a já­téktermek 7,7 százalékában nem jelezték. Több helyen azonban a meglévő tiltó táb­lák is kifogásolhatók, mert olyan apró betűkkel írták ki azokat, hogy alig olvashatók. Bollobás helyett Dérer • Budapest (MTI) Dérer Miklóst, az Észak­atlanti Tájékoztató Központ igazgatóját választotta főtit­kárául a Magyar Atlanti Ta­nács, miután Bollobás Enikő a testület legutóbbi közgyűlé­sén bejelentette: egyetemi oktatói elfoglaltsága miatt nem tudja tovább ellátni e tisztet. A Magyar Atlanti Ta­nács 1992-ben alakult a min­denkori kormánytól függet­len társadalmi szervezetként. Tevékenységének célja az at­lanti együttműködés célkitű­zéseinek támogatása és meg­ismertetése a magyar közvé­leménnyel, Magyarország képviselete és népszerűsítése az atlanti mozgalom nemzet­közi testületeiben és a NA­TO-országokban. Az alap­szabály értelmében a szerve­zetnek legfeljebb 100 tagja lehet, jelenleg politikusok, köztisztviselők, tudósok, ve­zető üzletemberek foglalnak helyet soraiban. A testület el­nöke, Jeszenszky Géza or­szággyűlési képviselő, volt külügyminiszter. Alelnökei: Bruhács János, a pécsi szék­helyű JPTE professzora. Sur­ján László országgyűlési képviselő, volt népjóléti mi­niszter, Szájer József képvi­selő, Tabajdi Csaba, a Mi­niszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára. Vásárhelyi Miklós, a Soros Alapítvány társelnöke és Vizy E. Szil­veszter akadémikus.

Next

/
Thumbnails
Contents