Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

PÉNTEK, 1996. SZEPT. 20. SZEGED 5 Egy esztendeje hunyt el Baka István jkjekünk egy év, neki már csak az örökkévalóság. 1Y Hosszá és konok telünk volt az idén, aligzöld, semmi tavaszunk, érthetetlenül bolond nyarunk, es most, amikor e kedvenincs néhány sort fogalmazom, novemberi hideg hepciáskodik a szeptemberi gyümölcsös tálban. Nincs kedvem ehhez az íráshoz. Legszíveseben hozzá se kezdtem volna, mert féltem a tolakodásra máris kész közhelyektől, féltem az önismétléstől és a sekélyességtől, féltem a gyász manlrjától. Ennek az egy évnek nem akadt napja, hogy ne gondoltam volna rá, így hát személyes gyászomból kell most közügyet, publikusságra is hajlamos napi cikket fabrikálnom. Fényképe ott az asztalomon azóta is, karácsonyi giccsangyalka hegedül neki. Bocsáttassák meg ez a kéretlen személyesség, közel áll hozzám. Nincs kedvem ehhez az íráshoz, mert félek, hogy ő is „csak" téma lesz végül, kötelező penzum, megoldandó feladat. Az élet pedig megoldhatatlan, mert pontatlan, a halálról meg nem tudunk semmit. Azért ez elmúlt egy év alatt Baka csinált egy újabb irodalomtörténeti bravúrt is. Gyors egymás utánban három folyóirat is elbúcsúztatta, három irodalmi periodika szentelt neki külön számot. Megannyi tanulmányt és memoárt, verselemzést és tárcát, kritikát és naplójegyzetet, interjút és monográfiarészietet közöltek róla és neki, hozzá és vele kapcsolatban. Más lapok kritikáiról és tanulmányairól most nem is szólva. Ezt a zavarbaejtően bőséges és műfajilag is gazdag ' anyagot aligha „kapná" meg irodalmár kortársunk, ha - Isten ne adj - váratlanul elhalálozna. Cinikus kijelentés, de talán igaz. A kecskeméti Forrás szerető személyességével, a szegedi Tiszatáj gondosságával és alaposságával, a szekszárdi Dunatáj jóindulatú dilettantizmusával idézte meg és emlékezett rá. Olykor persze ugyanazon szerzőket közölve, hanem azért a névsorolvasásból az is kitetszik, hogy Bakát ezekben a megemlékező folyóiratokban olyan írók és irodalmárok tették figyelmük és szeretetük tárgyává, akik szelíden fogalmazva - különböző szekértáborokhoz tartoznak, más és más ízlést akceptálnak, egymásról jó véleménnyel aligha vannak, ám ez az alkalom mégis könnyedén és magától értetődően terelte őket ugyanazon lapokra és oldalakra. Miért e jótékony kiegyenlítő erő? Miért e műfaji bőség? Honnan a komor kedv, Pistánkoz, aki..., hogy is mondjam csak..., igazából soha sem tartozott semelyik kondérhoz, tábortűzhöz, mert talán csak magához tartozott, gyerekes zsörtölődéseihez és slendriánságához, a hanglemezjátszójához, naivitásával párosuló éleslátásához, szabadságvágyához, idealizmusához és depresszióra hajlamos lelkéhez? A lehető legegyszerűbben mondom. Nagyon lehetett szeretni. M

ásfelől viszont az ő szeretete fölöttébb kétséges dolog volt, amivel nem azt akarnám nyöszörögni, hogy képtelen lett volna a szeretetet viszonozni, hogy az érzelmeit ne tudta volna kimutatni és átadni, hanem inkább azt, hogy nála, vele és általa valamiképpen az első oldal lett a fontos. Legtöbb ismerősének elég volt az, hogy szerethette. Vannak az életben nagy, kizárólagos adományok. Baka két ilyen adománnyal bírt. Nagy költő volt és meg tudta szerettetni magát. És ezen most már az idő sem változathat. Darvasi László Kiállítás és versmondó verseny iijxüuq • Munkatársunktól / „Lapozz föl engem és leszek" címmel a tavaly ősszel elhunyt költőnek, Baka Istvánnak állít emléket a szeptember 23-án, hétfőn délután 4 órakor a Feketeházban (Somogyi u. 13.) megnyíló kiállítás. A kiállítást dr. Fűzi László irodalomtörténész, a Forrás szerkesztője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A Juhász Gyula Művelődési Központ Szimpla Színpada hagyományteremtő Primőr Zöldség-gyümölcs Bolt (Tisza Lajos krt. 44.) AJÁNLATA: Sophianae: 110 Ft. étolaj: 172-185 Ft cukor: 109 Ft Széles választék, olcsó árak! szándékkal december 1214-e között városi Baka István versmondó versenyt rendez 16-26 év közötti fiataloknak. (Hivatásos előadók nem indulhatnak.) Jelentkezni a művelődési központ címén - 6720 Szeged, Vörösmarty u. 5.; telefon: 62/312-248 - lehet október 15-ig. A jelentkezőnek repertoárjába az alább felsorolt öt vers közül hármat kell kiválasztania, és ezek mellé további két szabadon választott Baka István verset. A választható kötelező versek: Hurok (szonett), Farkasok órája, Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban, Ballada, Miért hallgatsz, tavaszi erdő. A versmondó verseny díjazása: I. díj: 10 ezer forint, n. díj: 8000 forint, III. díj: 5000 forint. • Mikor adjuk bérbe az iskolát? Szektáknak és csodadoktoroknak zárva! Illatszer, háztartási tisztítóanyagok, ruházat, gyógypaplan: mindezekkel a termékekkel idóról időre a szegedi iskolák tantermeiben is találkozni lehet. De a termékbemutatókon kívül tanulhatunk autóvezetést és járhatunk testártanfolyamra is, hogy csak néhány példát említsünk. Az oktatási intézmények igyekeznek minden lehetőséget kihasználni, hogy bevételhez jussanak. A tantermek és a tornatermek kiadásával, esetleg önálló gazdálkodással az oktatási intézmények évről évre megpróbálnak némi plusz bevételhez jutni. Előnyben az van, akinek jó nagy a tornaterme, az épületének kiválóak az adottságai, és természetesen előnyben vannak azok a szakközépiskolák, ahol a termelésből is bevételhez lehet jutni. A Deák gimnázium az az iskola, amelyik a városban valószínűleg legtöbbet keres a teremkiadásból: csak a tornacsarnok és a színházterem együttesen 2,5 millió forint körül hoz évente. A kisebb (és régebbi építésű) iskolák számára a gimnázium irigylésre méltó helyzetben van, hiszen a legtöbb lakótelepi intézmény a tornaterem mellett csak kisebb tantermeit adhatja ki. Jönnek hát a termékbemutatók, (általában egy-egy hónap kifutással, hogy egyik ne rontsa a másik üzletét), amelykere 3040 látogató érkezik, miután a környék postaládáit teledugdossák meghívóval. Illatszer, háztartási termék, ruházat, gyógypaplan - sok minden megfordul a szegedi iskolákban, de miután az ügynökök visszatérő ügyfelek, általában nincs rossz tapasztalat velük kapcsolatban. Rendesen fizetnek és semmi olyan zűr nem történik körülöttük, ami miatt meg kellene A szakközépiskolák a szerencsésebbek közé tartoznak, hiszen nekik termelési bevételeik is vannak (Fotó: Miskolczi Róbert) gondolni a terem kiadását. A megkérdezett iskolák közül valamennyiben nagyon szigorúnak mutatkoztak viszont abban a tekintetben, hogy kit engednek be az épületbe: szekták,vezoterikus igehirdetők és csodadoktorok számára a szegedi iskolák zárva vannak! Bérbeadásra vállalkozni természetesen csak akkor érdemes, ha az iskola nyer is valamennyit az üzleten. A terembérek 500 és 1000 forint körül változnak, és ebből, miután az energiaszámlákat, takarítást, stb. kifizették, fejlesztésre nem sok marad. Ez az összeg beépül az intézmény költségvetésébe, az általános iskolák esetében előbb visszakerül az önkormányzathoz, a középiskolák pedig önálló gazdálkodói bankszámlával rendelkeznek, ám a pénzük felhasználását közgyűlési határozat szabályozza. Az iskoláknak mindig az előző évi bevételeik jelentik az idei „tervet"; s a pluszra csak akkor van esélyük, ha ezt „túlteljesítik". Igaz, ekkor a következő év lenne reménytelen, így minden intézmény a saját túlélési startégiáihoz folyamodik és vigyáznak rá, hogy az új tanév ne legyen eleve reménytelen. Miután többször hallani egy „központosított városi kincstár" tervéről, a középiskolák attól tartanak, hogy akkor minden eszközvásárlásért előbb a kincstár hivatalnokához kell majd folyamodni, annak kell jóváhagynia, majd jóvá kell hagyatni a kifizetést is. Ugyanezzel a kincstárral kapcsolatban a szakközépiskolák szerint az a gond, hogy elriasztja a szakképzést támogató cégeket, mivel semmi biztosíték arra, hogy az összeg visszajut az iskolához, s nem tűnik el a kincstár feneketlen gyomrában. A központi „pedellusos" visszaosztás sem vált ki osztatlan örömöt az intézményekben. Az egyik iskolában klasszikus esetként mesélték el azt, amikor az énekkar 100 ezres utazási támogatást nyert egy pályázaton, a nyert összeget leadták az önkormányzathoz, ám onnan azt benzin- és gázolaj-támogatásként utalták ki - egy másik intézménynek, amelyikről tudták, hogy busszal rendelkezik... Panak József a Lopott autók vándorútja Márkában fizették a sofőröket A „nemzetközi dalárda" három nemzet fiait és lányait tömörítette. A karmester pálcája magyarokat, szerbeket és bolgárokat irányított. A dirigens - vélhetően egy bizonyos Boro nevű szerb férfi lehetett, aki összehangolta a lopott kocsik külföldre juttatásának akcióit, amelyek 17, többnyire huszonéves embert ültettek a vádlottak padjára. Valóban gyerekjáték egy autó kinyitása kulcs nélkül. Ezt minap tapasztalhattam, amikor bezártam a kulcsot a kocsiba, a szerelő megmutatta, miként lehet egy-két percen belül sértetlenül kinyitni az ajtót. Innentől fogva ugyancsak egy perc lehet, amíg hasonló trükkel beindítja a kocsit a szakképzett tolvaj és elegánsan távozik. A lopott járműveken túl is kell adni, ehhez viszont már profi értékesítő rendszer szükségeltetik: hamis okmányokkal, lefizetett határőrökkel és még sokan másokkal... A szerb D. Banjo és magyar élletársa, Sz. Melinda Budapesten vásárolta fel a nyilvánvalóan nem a Merkur-telep végkiárusításából származó autókat. A lopott járművek kicsempészéséhez H. Tibor - ő az ügy első számú vádlottja -, H. Zsombor és B. Szabolcs toborozta a sofőröket, akik Budapesten megkapták a slusszkulcsot, a hamis forgalmi engedélyt és a pontos címet, ahová vinniük kellett az autót. A kocsikat jobbára Szegeden „pihentették", szállodák és lakótelepek parkolójában, esetleg garázsban, vagy egy városkörnyéki tanyán. A következő láncszemet a röszkei átkelőn szolgáló határőrök némelyikének beszervezése biztosította. Jobbára ők jelezték, mikor tiszta a levegő, vagyis mikor vihetik a lopott kocsikat. A hamis okmányokat többnyire az autót vezető személy nevére állították ki. Amennyiben menet közben változás történt, akkor a jogos birtoklás igazolására adásvételi, illetve kölcsönszerződést kötöttek, így nem volt akadálya a röszkei átjutásnak. D. Banjo és Sz. Melinda minden alkalommal Röszkéig kísérte az „árut", amikor az autó már jugoszláv területen volt, akkor fizették ki a sofőröket és a beszervezett határőröket: Ö. Lászlót, Sz. Györgyöt és Sz. Attilát. Az akciókat minden alkalommal éjszaka hajtották végre. A sofőrök 200 és 700 német márka közötti összeget vághattak zsebre kocsinként. A határőrökkel különféle alkut kötöttek. Nyolc autó átsegítéséért Ö. 8 ezer márkát kapott. Két kollégái kevesebbel is beérték, mindössze 100 ezer forinttal lettek gazdagabbak, amiért öt autót átengedtek. Az elsőrendű vádlott, H. Tibor Szeged egyik báljában ismerkedett meg '93 végén a jugoszláv állampolgárságú, Boro nevű személlyel, aki felcsillantotta előtte, miként lehet könnyű munkával sok pénzt keresni. Még azon az estén egymás kezébe csaptak. H-t azonnal bedobták a „mély vízbe", egy lopott Passatot kellett átvinnie Röszkénél. Simán ment minden, a honoráriumot márkában kapta meg, 400 DM ütötte a markát. Ezt követően H. Tibor szervezte be az ismerőseit a csapatba. Az üzlet főleg '94-ben virágzott. Összesen mintegy 50 millió forint értékű járművet csemészett át a banda a határon. A sofőrök mellet az ügy mellékszereplője például olyan személy is, aki megengedte, hogy a tanyáján addig tárolják, pihentessék a lopott járművet, amíg az neki nem vág a kellő pillanatban a határnak. A „bérleti" díj 5000 forint volt autónként. A 17 vádlottas ügyet a szegedi bíróság tárgyalja hamarosan. V. Fakete Sándor „Adjon egy fát Szegednek!" Vasárnap, a takarítás világnapjának alkalmából a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és lapunk, a Délmagyarország szervezésében környezet- és egészségvédelmi program indul, amelynek célja az, hogy a kővetkező hetekben minél több fát ültessenek el a városban. A fásításhoz szükséges pénzt támogatók segítségével lehetne összegyűjteni. Az akció címe: „Adjon egy fát Szegednek!" Szeptember 21-én faültetési program kezdődik Szegeden. Szervezői és fő támogatói: a Szegedi Környzetgazdálkodási Közhasznú Társaság, valamint lapunk, a Délmagyarország. Azt szeretnénk, hogy a város lakói szebb, egészségesebb környezetben élhessenek. Ezért arra hívjuk föl a szegedi polgárokat, intézményeket, gazdálkodó szervezeket, hogy „adjanak egy fát Szegednek", azaz: pénzadományaikkal járuljanak hozzá a fásítási program sikeréhez. Amint az köztudott, Szegeden kiemelkedően magas az asztmás betegek aránya a gyermekek különösen veszélyeztetettek. Sok műlik a levegő tisztaságán, amelyen fák ültetésével sokat lehetne javítani. A szegedi önkormányzat fásításra fordított pénze egyre kevesebb. Ezt a feladatot azonban nem csak a torony alatt ülők segítségével lehet megoldani: minden szegedi polgárnak érdeke, hogy környezetünk egészségesebbé váljék. Talán kevesen tudják, hogy egyetlen fa kiültetése 5-20 ezer forintba kerül (a növény fajtájától függően). A magas ár azonban ne riassza el az áldozatkész támogatókat: egy iskolázott fát már 5-6 ezer forintért is meg lehet vásárolni. A környezetgazdálkodási kht. külön számlát nyit az adományok gyűjtésére. A fákat a kht. szakemberei ültetik majd el: megfelelő fafajtát a megfelelő helyre (a jó hely- és fajtaválasztás nagyon fontos, hiszen pl. elektromos vezetékek közelébe csak alacsony lombkoronájú fákat szabad ültetni). A Délmagyarország és a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a város központjában fából készült táblát állíttat, amelyre rézlapocskák kerülnek: rajtuk a faültetési program támogatóinak nevével, cégjelzésével. Szegeden most 25-30 ezer utcai sorfa és parkfa hiányzik. Mindannyiunkon múlik, hogy pótoljuk ezt a hiányt. Ny. P. Forgalomkorlátozás a rakparton • Munkatársunktól A II. Samsung futófesztivál miatt a tömegközlekedésben a Széchenyi tér-Kárász utca-Dugonics tér-Aradi vértanúk tere-Tisza Lajos körút-Alsó rakpart-Felső Tisza-part-Hajós utca útvonalon szombaton délelőtt 1112 óra között átmeneti forgalomkorlátozás lesz. A rendezők az utazóközönség megértését kérik.