Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-17 / 217. szám

KEDD, 1996. SZEPT. 17. A HELYZET 9 « Zsarupalota T?pül Budapesten egy ház. Bár első (második, MJj harmadik, de még sokadik) ránézésre is igen­csak tisztességtelen dolog csak úgy, háznak titulál­ni azt az építményt, amelyben jövő évtől az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság, s talán még a tűzoltók főhadiszállása kap helyet. Ez utóbbi bizonytalanság azért jelent­kezik e cikkben, mert amikor a televízió operatőré­nek kamerája körbepásztázta a 75 százalékos ké­szenlétű, csupa üveg, s gyaníthatóan nem kevés márványt magában foglaló palotacsodát, én in­kább csak a látványra, s néhány számra tudtam fi­gyelni. Ezek szerint - tudtam meg a nyúlfarknyi riport­ból - az eredeti tervek azt sejtették, 4,7 milliárd fo­rintból készül el a zsarupalota, ám időközben emelkedtek az árak, változott velünk a világ, s a várható végösszeg így meghaladja a... ne tessék ta­lálgatni: a 15 milliárd(!) forintot is. Na, ugye, hogy nem ház... Tudom én, hogy a magyar forint nem igazán ér­tékes valuta, de ez a tizenöt milliárd - még ha tu­dom is: ebben impozáns, s immáron nélkülözhetet­len információs, meg számítógépes központ is fog­laltatik... - azért úgy szájba vágott, mint legfeljebb egy Tyson nevú profi bunyózó tehetné. Vagyis tel­jes volt a K.O. - még akkor is, amikor a riportban nyilatkozó főrendőr elmagyarázta: a pénz túlnyo­mó részét a rendőrség éppen palotaügyileg áruba bocsátott ingatlanjaiból fedezik. Vagyis az állam­kassza nem ürül, hacsak el nem tekintünk attól a 2-3 milliárdtól, amit azért kikunyerálnak az új fő­hadiszállás érdekében. Szöveg folytatódik, kamera pásztáz, s rám még mindig számol a képzeletbeli bunyóbíró. Ugyanis silány kis gondolataim között olyan emlékképek kergetőznek, mint a fizetésükről panaszkodó vidéki kis rendőrök, vagy szintén a yardnál dolgozó isme­rősöm, aki elárulta, hogy ő bizony saját stukkert is vásárolt magának, mert az egy pillanatig sem biz­tos, hogy a szolgálati fegyvere akkor is sül el, ami­kor ő is szeretné. S látom magam előtt azt a zsarut, aki forgalmas belvárosi utcán rúgott egy nagyot az URH-s autóba - mint e gépjárművet egykoron hív­tuk -, mert ki tudja hányadik alkalommal hagyta már cserben a kiszolgált járgány. S persze eszembe jutnak az általam is ismert rendőrkapitányságok, innen, kies Alföldünkről, amelyekben sok minden­nel találkoztam már, csak az a bizonyos üveg, meg a márvány számított hiánycikknek. Lehet persze, hogy teljesen fölöslegesen aggó­dom. Mert elképzelhető, hogy a magyar rendőri ál­lomány - nem is beszélve a minap oly elkeseredet­ten tüntető tűzoltókról - petícióban kérte a közpon­ti kormányzatot: ugyan készüljön már egy, a mo­dern kor követelményeihez igazodó pesti főzsaru­centrum, abba aztán építsenek bele minden apait is, anyait is, s ne fecséreljék el a belügyi javakat oly kicsinységekre, mint mondjuk falvakban ro­hangászó autó, nyomozókat kiszolgáló mobiltele­fon, vagy éppen megbízható szolgálati fegyver. Még az is előfordulhatott, hogy a rendőrszakszer­vezet kérte a hivatásos állományt: igencsak tekin­télyes havi fizetésükből - ami akár egy tarkopasz biztonsági őr három napi javadalmazását is kitehe­ti - ajánljanak föl néhány ezrest erre a zsarupalo­tára, mert hát mindannyiuk büszkesége lesz, nem igaz? Hogy pesti palotaügyben a sok találgatás helyett miért nem kérdeztem meg inkább egy vidéken posz­toló rendőrt, vagy a létszámhiány miatt már har­madik gyomorfekély-gyanús rohamát átélő kapi­tányt? Hát, tessék találgatni. S elárulom: minden tekintélyemmel azon leszek, hogy a helyes választ adók között kisorsolhassak egy kétszemélyes belé­pőt, ami az új ORFK-BRFK meglátogatására jogosít. Nem semmi látvány lesz, tessék hát készülődni... Bátyi Zoltán MM A „szeméthegytől félnek Sándorfalván Tapasztalattal rendelkező területi képviselő­merchandisert keresünk 35 éves korig, piacképes élelmiszer-ipari termékek forgalmazására, kiemelt, jutalékos rendszerű bérezéssel, Szegedről vagy Hódmezővásárhelyről A munkához gépkocsi és telefon feltétlen szükséges. Jelentkezését a (06-l)-ít<k-91-00 számon várjuk. M A Szegedi Vízmű Kft. a felesleges raktári anyagkészletéből BÖRZÉT RENDEZ 1996. szeptember 26-án 9-16, 27-én 9-15 óráig Szeged, Kátay u. 21. sz. alatt. Érdeklődni: 321-701 telefonon Szüret a Gazdaboltokból Boroshordók, szüretelőkádak, üvegballonok 25-50 liter műanyag hordók 30-200 literes nagyságban szőlőprések (7-70 liter) és szőlődarálók, na meg sok minden egyéb, ami ilyenkor elkél a gazdáknál, a ház körül. Gazdaboltok Szegeden, a Mars téri kofasoron. Tel.: 321-039. Szőregen, Hősök tere 10. Tel.: 405-428 Sándorfalván ismét parázslik a „szemét­ügy", igaz ez alkalom­mal szerencsére nem a hulladékhegy forróso­dott fel, hanem a Rózsa utca és környéke lakói­nak hangulata. A köze­lükbe tervezett hulla­dékudvar ellen tiltako­zók pedig - ha kell ­akár az Alkotmánybíró­sághoz fordulnak kör­nyezetük jelenlegi tiszta­ságának védelmében. - Sajnálom, hogy a hulla­dékudvar htre ilyen riadal­mat váltott ki - hangsúlyozta Darázs Sándor polgármes­ter. - Amikor bezárattuk a szemét tárolására valóban al­kalmatlan telepet, felmerült a községben keletkező kü­lönböző hulladékok elhelye­zésének kérdése. A bomló, szerves anyagot is tartalma­zó háztartási szemét elszállí­tása ugyanis nem oldotta meg a gondot. Ezért 1995. augusztus 21-én a Szegedi Környzetgazdálkodási Kht.­vel vállalkozási szerződést kötöttünk egy közel 3 hektá­ros hulladékudvar létrehozá­sára, illetve működtetésére. Ez egy fedett, 9 konténer el­helyezésére alkalmas, szoci­ális helyiséggel is ellátott, nappali felügyeletet biztosító hulladékgyűjtő udvar lesz. Oda - átmeneti időre - a háztartásokban, a kertekben keletkező olyan anyagok, tárgyak kerülnének, amelyek nem helyezhetők zsákokba. A létesítéséhez szükséges jogerős építési engedély már a birtokunkban van, és a szakhatóságok is megadták hozzájárulásukat. Nekünk csak a területet kellett bizto­sítani, a hulladékudvar kiala­kításának költségeit a kör­nyezetgazdálkodási kht. fi­nanszírozza. Amikor a polgármester a helyszínt is megmutatta, hangsúlyozva, hogy a sze­métszállítási díj - a megálla­podás értelmében - a hulla­dékudvar kialakítása miatt nem emelhető, perceken be­lül kicsalta otthonaikból a környező házak lakóit. így hamarosan egy vitafórum kellős közepében érezhettük magunkat. Az ügyben érin­tettek elmondták aggodal­maikat - hangsúlyozva, mi­lyen hálásak, amiért az ön­kormányzat felszámolta az életüket évekig megkeserítő szeméttelepet - polgármes­ternek is, azzal együtt, hogy érthetetlen és elfogadhatat­Dr. Fejér László felháborítónak tartja, hogy a szakhatóságok hozzájárultak a hulladékudvar megépítéséhez. (Fotó: Miskolczi Róbert) lan számukra a mostani dön­tés. Az egybegyűltek kivétel nélkül egyetértettek a két szóvivő - Kozma Józsefhé és dr. Fejér László - vélemé­nyével. Nehezményezték, hogy a megkérdezésük nél­kül ismét a házaik közeiébén akarják gyűjteni a szemetet. Szerintük - nem vitatva, hogy a huliadékelhelyezés megoldásra vár - legalább egy kilométerrel távolabbra kellene építeni a lerakót, amelyhez vezető út kiépíté­séhez munkával és anyagi­akkal is hozzájárulnának. A közelben ugyanis laknak kis­gyermekes családok is. Fel­háborodásukat pedig a pol­gármester megnyugtató sza­vai sem csökkentették, hi­szen az előző lerakó eseté­ben szintén ugyanezeket az érveket hallották. A korábbi helyzet miatt országos fóru­mokhoz is fordultak, és nem lesz ez másként most sem, ha az önkormányzat egy táj­védelmi körzet határán, két lakott, összközművesített ut­ca közelében akar hulladék­udvart működtetni. Mivel a szakhatóságok engedélyez­ték a terv megvalósítását, velük szemben is panasszal kívánnak élni, emberi jogaik védelme érdekében. A hal­lottak után természetesen kí­váncsiak lettünk a szakértők véleményére is. Várvölgyi Pál, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi fel­ügyelője: - Sándorfalva rég­óta küszködik a szemételhe­lyezés gondjával. Mi azért járulhattunk hozzá a terv megvalósításához, mert zárt technológiás udvarban, kon­ténerekben és nem a földre halmozva akarják tárolni a feleslegessé vált hulladéko­kat. Beljebb viszont nem en­gedhettük, mert természetvé­delmi szempontból egyre ér­tékesebb a nádas, mocsaras terület, ott fészkelőhelyek találhatók. Az engedélyezett terület viszont roncsolt és ar­ra még a gépjárműforgalom sem zavaró. Emellett: remé­nyeink szerint ezzel a jövő­ben megszűnnek majd az il­legális szemétlerakók a sán­dorfalvi erdőben és a kör­nyéken. Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezetője: - A célunk az, hogy megszabadítsuk az ön­kormányzatokat a települési szilárd hulladék kezelésének gondjától, amelyre elsőként Sándorfalva és Újszentiván jelezte igényét. Szerződéses ajánlatunkban a heti egy al­kalommal történő szállítást vállaltuk minden ingatlanról, továbbá olyan hulladékudvar létrehozását, ahol átmeneti időre elhelyezhetők azok a hulladékok, amelyek az em­lített szervezett szállításba nem kerülhetnek be. Ezzel párhuzamosan ígéretet tet­tünk a vadlerakók felszámo­lására is. Csak Szeged térsé­gében ugyanis évente mint­egy 80-100 ezer köbméternyi szennyező anyag kerül ki a zöld területekre. Ezért is vall nagy felelősségérzetre, hogy Sándorfalva önkormányzata ennek következményeit már felmérte. A hulladékudvar lényege pedig, hogy térítés­mentesen fogadjuk és szelek­tálva helyeztetjük el az ott­hon feleslegessé vált tárgya­kat, anyagokat, amelyeket természetesen rendszeresen elszállítunk. Elhullott állatok azonban nem veszünk át, hi­szen azok veszélyes hulla­déknak minősülnek. Kónya Károly, az Atiköfe műszaki igazgatóhelyettese: - Szegeden is terveznek jó pár ilyen udvart. Az üzemel­tető felel a kerítésen belüli rendért, a kívül elhelyezett szemétért pedig a polgármes­teri hivatal. Szerintünk meg­felelő helyen van, hiszen 1-2 kilométerre senki nem megy el. Egy szűk réteg van a hul­ladékudvar ellen, mert a régi, rendezetlen lerakó képe él bennük. A cél ugyanakkor nem lehet más, mint az, hogy ne kerüljenek az akkumulá­torok, a lejárt gyógyszerek, festékesdobozok stb. közvet­len talajközeibe, hanem biz­tonságos helyre. Nyilvánva­ló, ha felmerül, hogy a be­nyújtott dokumentációtól, vagy az engedélyezett tech­nológiától eltérnek, akkor nem járulunk hozzá az üzem­be helyezéshez, de később is korlátozhatjuk vagy meg is szüntethetjük annak működé­sét. N. Rácz Judit • Az orvosi kamara véleménye Ne nyíljon tovább az olló! • Nyíregyháza (MTI) A Magyar Orvosi Ka­mara határozottan kiáll az egészségügy átalakí­tásánál a szakmai szem­pontok messzemenő ér­vényesítése mellett. Ezt Gógl Árpád, a szervezet elnöke fogalmazta meg Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatóján, melyre a kamara tájé­koztatási és információs bizottságának kihelye­zett ülése után került sor. Az orvosi kamara tiszt­ségviselője elmondta: a szakmának az a véleménye, hogy a tervezett átszerve­zésnek együtt kell járnia az egészségügyi ellátás szín­vonalának emelésével, a meglévő területi különbsé­gek megszüntetésével. Az utóbbi különösen az ellátás úgynevezett második lép­csőjénél, a járóbetegeket gyógyító rendelőintézetek és kórházi ambulanciák kö­zött a legszembetűnőbb. Ezen a területen akad olyan régió, amelynek négyszeres a lemaradása. Gógl Árpád példaként Nógrád megyét említette, ahol szerinte a gyógyító munkához negyedannyi le­hetőséggel rendelkeznek csak a szakemberek, mint amennyi az országos átlag. A kamara elnöke úgy vélte: törvényben biztosított for­rásra lenne szükség a hát­rányos helyzetben lévő tér­ségek felzárkóztatásához, nem pedig pályázati lehe­tőségre. Az utóbbinál ugyanis a pályázónak saját pénz­összeggel is rendelkeznie kell a fejlesztéshez, amit a bajban lévők érthetően nem tudnak előteremteni, így le­maradásuk a jövőben még nagyobb lesz. A kamarai vezető a saj­tótájékoztatón reményét fe­jezte ki, hogy az átalakítás­nál a jövőben a szakma vé­leményét jobban figyelem­be veszik az illetékesek, a gyógyító munka érdekeit mindenben szolgáló párbe­széd alakul ki az érintettek között. Ez elengedhetetlen sze­rinte, mert nem mindegy, hogy milyen színvpnalú lesz az egészségügyi ellá­tás, hiszen a lakosság álla­pota sok mutató alapján ri­asztó. megnyitotta Szeged legújabb a Vásárhelyi Pál út és Lajta utca sarkán. Olasz import csempék és padlóburkoló lapok, szart iteráruk, fürdőkádak, zuhanytálcák, csaptelepek és egyéb fürdőszobai kiegészftők széles választékával várják a kedves vásárlókat. Díjtalan szaktanácsadás. Nyitva tartás: Hétfő-péntek 8-17 Szombat 8-12 Telefon: 3244116 JN^MHC SZERVIZ KFT AMELY AZ MHC LTD. LONDON 100%-0S LEÁNYVÁLLALATA. A HYSTER, BT, TENNANT TARGONCÁK, ILLETVE TAKARÍTÓGÉPEK KIZÁRÓLAGOS MAGYARORSZÁGI FORGALMAZÓJA. ELADÁSAINAK BŐVÍTÉSÉRE TERÜLETI REFERENST KERES KELET-MAGYARORSZÁGI TERÜLETRE. OLYAN CÉLRATÖRŐ FIATALEMBEREK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK, AKIK AZ ÚJ VEVŐK FELKUTATÁSA MELLETT NAPI KAPCSOLATOT TARTANAK CÉGÜNK PARTNEREIVEL, AKIKKEL MIND MŰSZAKI, MIND KERESKEDELMI TÉMÁKBAN TÁRGYALNAK. ILLETVE ANYAGMOZGATÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁI KRA MEGOLDÁST TALÁLNAK. A JELENTKEZŐKNEK AZ ALÁBBI KÖVETELMÉNYEKNEK KELL MEGFELELNI: - MŰSZAKI VAGY KERESKEDELMI VÉGZETTSÉG. ESETLEG KERESKEDELMI. ÜZLETKÖTŐI GYAKORLAT, - JOGOSÍTVÁNY, - IGÉNYES, ÖNÁLLŐ MUNKASZERVEZÉS ÉS MUNKAVÉGZÉS, - JÓ TÁRGYALÓKÉSZSÉG, - JÓ MEGJELENÉS. AZ ANGOL NYELV ISMERETE ELŐNY. A MUNKAKOR ELLÁTÁSÁHOZ AZ MHC SZEMÉLYGÉPKOCSIT BIZTOSIT. KÉRJÜK, ÖNÉLETRAJZUKAT AT, ALÁBBI CÍMRE KÜLDJÉK: M.H.C SZERVIZ KFT., SZENTMARTONY TIBOR ÜGYV. IC. H - 1Q16 BUDAPEST, TIGRIS U. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents