Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-17 / 217. szám

SZERDA, 1996. SZEPT. 5. SZEGED 5 Lámpások(k) C

ak semmi tablettát, Feleim, alacsony vérnyomás ellen. Sokkal inkább kéretik Szegedre költözni, autót vásárolni, s mondjuk vasárnap délelőtt elindulni a kihalt városban. Ahogy a kamasznyelv fogalmaz: tök nyugodtan beemelni a feneket a tragacsba, s rákanyarodni, mondjuk a József Attila sugárútra, netán a körtöltésnél. Majd figyelni, milyen leleménnyel is állíthatóak be a modern kor legmodernebb vívmányai, a közlekedési lámpák. A nagy számok, no meg Murphy törvényei alapján, a Budapesti körút kereszteződésénei garantáltan pirosat kap az autós, majd a KRESZ-ben megjelölt sebességgel haladva a totálisan üres úton, a Rózsa utcánál következik az újabb piros lámpa. Amikor pedig végre fölpöröghetne a motor, a következő sarkon (Kecskeméti utca), hol a hét leglustább napján még elektromos kancsukával sem lehetne a mellékutcából autót kihajtani, újabb veres fény kötelez megállásra. Ugye, azt már ne is mondjam, hogy a Nagykörúthoz érve szintúgy piros lámpa fogad, s e színt kínálja a Radnóti gimnáziumi csomópontnál vigyorgó technika is. Nos, akkor kéretik a pulzusszámot elosztani kettővel, s ha így sikerül kikerülni az infarktusveszélyes tartományból, a közlekedési játékban résztvevő amatőr versenyző oly belső motorral rendelkezik, hogy nyugodtan indulhat Hawaii-ban az acélemberek szupervilágbajnokságán. Ha nem... Hát akkor is fölösleges elkeseredni. Ugyanis a szív és az érrendszer Szegeden hétköznapokon is könnyen edzésben tartható a közlekedési akadálypályán. Mert az előbb említett agyatlan lámparend már oly annyira városunk része, mini a Pick szalámi, a paprika, a papucs, vagy a koszos Tisza-part. S hogy meddig? Nos, ilyeneket nem érdemes errefelé kérdezni. Hacsak nem arra vágyik a polgár, hogy napi negyvennyolc órában hallgathassa szakemberék önérzetes kifogásait. S bebizonyítsák róla, hogv a szeme se áll - pardon: lát-jól... Bátyi Zoltán Básthy Gábor: a város barterszerzödést kötött a rendörséggel. (Fotó: Nagy László) Miniszterek a polgármesterekhez Közmunkával i parlagfű ellen Szeged: hitelek nélkül! Kétségtelen tény, hogy növekszik a felsőlégúti megbetegedések száma az utóbbi időben és jelentős népegészségügyi gonddá vált. E megbetegedések leggyakoribb okozója a parlagfű, ami nagyon elszaporodott az ország műveletlen szántóföldjein éppen úgy, mint a városok elhagyatott telkein. A népjóléti miniszter, a belügyminiszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a munkaügyi miniszter felhívással fordult a települések önkormányzataihoz. A felhívásban ismertetik a környezet és az ember egészsége közötti kapcsolatot, az allergiás megbetegedéseket, a virágpor okozta allergia megelőzésének lehetőségeit, a prevencióval kapcsolatos teendőket és ebben a „szerepek" elosztását. Az önkormányzatok feladatait sorolva a következőket írják: helyi szabályozással, önkormányzati rendelettel elősegíthetik, hogy a lakosság és a hétvégi ingatlanok tulajdonosai vegyenek részt az allergiás megbetegedéseket okozó gyomok irtásában. Az önkormányzatok a megyei munkaügyi központokkal együttműködve terjesszék ki a közhasznú foglalkoztatást a parlag- és pázsitfüvek kaszálására. Ha ezt a munkát a kiközvetített munkanélkülivel - elsősorban jövedelempótló támogatásban részesülőkkel végeztetik, akkor a foglalkoztatás közvetlen költségének 70 százalékát igényelhetik a munkaügyi kirendeltségektől. A Népjóléti Minisztérium az ÁNTSZ szakembereinek közreműködésével segítséget ad a parlagfű és a gyomok irtását szervezőknek, irányítóknak. Szegeden már megtörtént a szakmai felkészítés, most már az önkormányzaton múlik, tesz-e valamit a felhívásban foglaltak megvalósítása érdekében. Mi a magunk eszközeivel próbáljuk megkönnyíteni munkájukat, s bemutatjuk azokat a városrészeket, utcákat, tereket, telkeket, ahol el lehet kezdeni a gaz elleni akciót. K. K. • Az A város az első félévben kevesebbet költött, mint amennyi a bevétele volt, s ez azt jelenti mondja Básthy Gábor, Szeged gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere -, hogy az önkormányzat a második félévben megemelkedett közalkalmazotti béreket kifizetve is, nagy valószínűséggel hitelek nélkül gazdálkodhat 1996ban. Ezt pedig kevés megyei jogú város mondhatja el magáról, pénzügyminiszterünk pedig igencsak örvendezne, ha így állna az ország költségvetése állítja Básthy úr. • Azért nem lehet minden tökéletes, ha a város már sokadszorra módosítja idei költségvetését. - A fontos az, hogy az intézményeknek oda tudjuk adni azokat a pénzeket, amelyekre a megemelkedett kiadások miatt szükségük van. A megtakarításokat újra lehet osztani, például mindenki hozzájut a hosszú tél miatt megnövekedett energiaköltségekhez, s a szeptemberi fizetés is emelt összegű lesz már. Ennek ellenére meg tudjuk állítani a vagyonfelélést, ami csak a tavalyi évben félmilliárd forint volt. Nagyobb gondok a felhalmozással vannak, komoly az elmaradás, ha az APV Rt. nélküli felhalmozási bevételeket nézzük. • Az egyensúly tartós lehet, vagy csak pillanatnyi állapot? - Ott kell kezdenem, hogy 1997-ben sok új, többletkiadással járó feladat került az önkormányzatokhoz, s ezekhez messze nem kapunk akkora pótlólagos forrást. Csak 530 millió forint plusz várható a normatívákból és az átengedett adókból, miközben több mint 1,1 milliárdra rúgnak az idei bérfejlesztés áthúzódó hatásai, az 1997. évi béremelések, a végkielégítések, a felmentések költségei, a közoktatási törvény új feladataihoz kapcsolódó kiadások. Számításaink pontossága különben megfelel a pénzügyminisztériumi kalkulációk pontosságának. 0 A PM elég sok önkormányzati kérdést megválaszolatlanul hagy mostanában. Melyek ezek közül a legsürgetőbbek? - Nem világos, hogy mi lesz a csődbe jutó önkormányzatokkal, mert a kérdést a csődtörvény kezeli ugyan, de a településeket mindenképpen működtetnie kell. Az is ellentmondásos, hogy a PM szerint azért nem kell növelni a címzett és céltámogatások alapjait, mert nincs elegendő saját erő az önkormányzatoknál. Ez elég cinikus megközelítés, ami nem változtat azon a tényen, hogy drámai visszaesés tapasztalható az önkormányzati beruházásokban. A minisztérium mindössze 6-7 százalék átengedett adó- és támogatásnövekedéssel számol nominálisan, miközben ez a közalkalmazotti béremelés költségemelkedésére sem elegendő. Ez a csomag pedig 40-60 százaléka az önkormányzat összes kiadásának. Szerintem egyszerűen forráskivonás történik, melynek eredményeképpen csökken az önkormányzatok részesedése GDP-ből. 0 Tehetnek valamit ez ellen az önkormányzatok? - Sírhatnak plusz pénzekért, de túl sok a jelentkező. Vagy ésszerűsíteniük kell gazdálkodásukat, amire egyre több önkormányzat ma már rákényszerül. Például Miskolc, Pécs, de itt van közelebb Makó. Ezt Szeged városháztartási reformként fogalmazta meg. Máshol az adósságteher kigazdálkodása miatt kénytelenek mozdulni, mi - a csődhelyzet megelőzése érdekében - az egyensúly megtartása miatt teszünk lépéseket. Nálunk az a cél, hogy a jövőben a fejlesztési forrásokat valóban fejlesztésre tudjuk fordítani, s ne éljük fel működési költségként. - Az ésszerűsítésekkel, a kiadások lefaragásával tényleg közelíteni lehet az egyensúlyhoz, de a bevételnövelés is ebbe az irányban hat. 0 Az utóbbiban mekkora a mozgástér? - Azt előre kell bocsátanom, hogy nem szükséges számottevően emelni a helyi az iparűzési adót, amit egyébként még a HVG is méltányosnak tartott. A következő évben azonban nem kizárt a vagyoni típusú adó bevezetése, az ingatlanokba fektetett magánvagyonok közteherviselésbe történő bevonása érdekében. 0 Ezzel mintha már próbálkozott volna a kormány, de az Alkotmánybíróság megvétózta. - Itt egy kicsit máshogy nézne ki, kevesen tudják, de van lehetőségünk telekadó, építményadó kivetésére. Nem a lakótelepi lakások tulajdonosait kívánjuk megsarcolni, de azt nem lehet tagadni, hogy sok nagy értékű ingatlan tulajdonosa lehet ilyen adó alanya. 0 Engem máris kíváncsivá tett. - Azt elismerem, hogy kockázatos dolog, hogy hol húzzuk meg a határt, illetve milyen lesz a nyilvántartás, hogy ne vita legyen, hanem adófizetés. Egyébként a helyi adótörvény módosítói azon is gondolkodnak, hogyan lehet értékalapra helyezni, összevonni a korábbi választható értékalapot, illetve négyzetmétert. Még mindig a helyi adótörvényen belül maradva, az eszköztár munkahelyteremtő, beruházásösztönző elemekkel is bővíthető. Esetenként indokoltnak tűnik a kommunális adó elengedése. Hasonlóképpen a közcélú kommunális beruházásoknál feltételekhez kötötten mérsékelhető lenne az iparűzési adó. 0 Például? - Ilyenek lehetnek a logisztikai központhoz tartozó, vagy a fejlesztés előtt álló ipari innovációs parkhoz csatlakozó beruházások, illetve a preferált környezetvédelmi célok. Teljes adóelengedésről persze nem lehet szó, a túlzott nagyvonalúság könnyen visszaüthet. 0 Hol tart ma a logisztikai központ ügye? - A központ átfogóan kezeli a közlekedés, szállítás, raktározás kapcsolatrendszerét, s a Közlekedéstudományi Intézet már elkészítette a megvalósíthatósági tanulmánytervet. Erre a városfejlesztés és a gazdaságfejlesztés egyaránt felfűzhető. A befektetőket ma már nem tartós lehet csak az olcsó munkaerő, hanem az adott település logisztikai kapcsolatrendszere is érdekli. Példa erre Győr, Fehérvár, szóval: a recept az autópálya és logosztikai központ együtt. A tanulmányterv alapján pályázni lehet európai, illetve elkülönített állami pénzalapokra, de van már banki érdeklődés is. Ettől függetlenül is szükséges a termelő infrastruktúra fejlesztése. Az alapot erre az APV Rt.-től származó bevételből képeztük. Ez a jelentős magánbefektetésekkel együtt erősíti a termelő szférát, ami pedig hosszabb távon növeli a város adóbevételeit. 0 Ezek a távolabbi dolgok, mi az, aminek a hasznát már a közeli jövőben érezheti a polgár? - Szükséges a közteriiletek állapotának radikális javítása. Továbbá készül az önkormányzat környezetvédelmi programja, kiemelten kezelve a szennyvízproblémát, melyhez a saját erő mellé támogatást is várunk. Mé^ nem olyan közeli jövő, de foglalkoznunk kell a panelházak felújításával is. Pályáztunk a német panelprogramra, s ez első lépésben az önkormányzati lakóépületeket érinti. Osztogatni nem fogunk, de kedvező kamatozású önkormányzati hitelkontsrukción - a magántulajdonba került panelépületek miatt - gondolkodnunk kell. Ennek forrásait sürgősen elő kell teremtenünk. Ha pedig a közérzetnél tartunk, abban akár látványos javulás is bekövetkezhet. Pontosabban a közbiztonság területén, lévén, hogy a Móra szakközépiskola kiürített épületét térítésmentesen bocsátottuk az ORFK rendelkezésésre. így ismét önálló rendőr-szakközépiskola működik majd, s a fiatalok szakmai gyakorlaton a város területén jelentenek majd biztonságérzetet javító erőt. Ehhez egy készenléti rendőri egység letelepülése is társul, s a két szervezet összlétszáma eléri a négyszázat. Tulajdonképpen barterszerződésnek is tekinthetjük a dolgot, ők jelenléttel fizetnek a helyért. K. A. Vegetára ült a bolgár Az elmúlt héten a pénzügyőrök Csongrádban és Békésben 68 felderítést könyvelhettek el 5,3 millió forint értékben. Két esetben csíptek fülön csempészeket, vámszabálysértésből 64 akadt. Röszkén nyúlcipőt kötött az egyik utas, amikor meglátta, hogy mindenkinek a csomagját ellenőrzik az egyenruhások. Motyóját hátrahagyva visszafutott jugoszláv területre. Magányos útipoggyászában 150 karton cigarettát találtak. Ugyancsak Röszkénél történt: egy bolgár állampolgár kalanddal és Vegetával fűszerezte meg a határon való átkelését. Autója ülései alól 170 kilogrammot szedtek elő az ételízesítőből. Nagylakon sem telt egyhangúan az élet az elmúlt napokban. A román C. D. 50 bőr nadrágszíjat és 57 nyakörvet igyekezett becsempészni az országba, ám nem sikerült neki, a portékát lefoglalták tőle. Egy török kamionos is próbált túljárni a vámosok eszén. A TIR-es okmányok azt tanúsították, hogy a járművön 800 doboz papucs és cipő van. A pénzügyőr viszont úgy gondolta, hogy a lábbeliket szállításkor nem „dobozban", hanem párban szokták számlálni. Az újabb papír már 14 ezer párról szólt. Ilyen előjáték után alapos és tételes vizsgálatot tartottak. Kiderült, hogy 15 ezer 775 pár cipővel több lapul a kamionon, mint azt jelezték. A többlet értéke: 3 millió 660 ezer forint volt. Az említetteken kívül lefoglaltak még 500 karton cigarettát, 71 üveg szeszesitalt, 276 liter román benzint, 1500 liter gázolajat, 50 karórát, 20 porcelán kávéskészletet. A hódmezővásárhelyi vámhivatal munkatársai piacellenőrzés során hét lengyel állampolgárt bírságoltak meg szabálysértés miatt 200 ezer forintra. v. r. $. Nem jönnek a japánok • Munkatársunktól Pál Tamás karmester, főzeneigazgató a következők közlésére kérte szerkesztőségünket: a japán Mushasinu konzervatórium zenekarának e hétre tervezett színházi fellépésére technikai okok miatt nem kerülhet sor. „Nemzeti gyász" • Munkatársunktól A magyar-román alapszerződés felér egy „Világossal"! - közölte álláspontját szerkesztőségünkkel Kalmár Ferenc, a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezetének titkára. E politikai párt többször deklarálta: nem ért egyet azzal, hogy most és ezt az alapszerződést a magyar kormány román partnerével aláirja. A tegnapi, temesvári diplomáciai színjáték elleni tiltakozásul a KDNP szegedi székházára kitűzték a gyász fekete színű lobogóját. ALAPÍTVÁNY A SZEGEDI ZSINAGÓGÁÉRT! Hangverseny a szegedi zsinagógában 1996. szeptember 18-án, szerdán, 19 órakor a ZENEI VILÁGNAP alkalmából. Műsoron: . HAYDN: A TEREMTÉS c. oratórium. Előadják: a VASZY VIKTOR KÓRUS és a SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR. Közreműködnek: Szél Bernadett - szoprán, Bodecz Tamás - tenor, Attorjay Tamás - basszus. Vezényel: Gyüdl Sándor. jegyek válthatók a Nemzeti Filharmónia és a Szegedi Nemzeti Szfnház szervezési és jegyirodájában és a hangverseny előtt, a helyszínen. Kérjük íérfilátogatóínkat, hogy a zsinagógában kalapot vagy sapkát viseljenek.