Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-17 / 217. szám

KEDD, 1996. SZEPT. 17. BELFÖLD 3 Aranyérmes bikavér • Eger (MTI) Az Egervin Rt. 1987-es év­járatú Egri Bikavére kapta a legmagasabb pontszámot azon a borversenyen, amelyen Magyarország legkiválóbb borkínáló pincérei értékelték az egri borvidék 23 különbö­ző, más-más pincéből szárma­zó bikavérét a hevesi megye­székhelyen. Ugyancsak arany­érmet kapott az Ostorosi Me­zőgazdasági Szövetkezet 1992-es bikavére, Thummerer Vilmosnak, az 1995-ös „Év borásza" cím nyertesének egy 1993-as bora. A versenyre a borkínáló pincérek találkozója adta az alkalmat, amely az egész szeptemberben tartó Tokaj-Eger Vinexpo elneve­zésű rendezvénysorozat része. A találkozón 20, az ország legszínvonalasabb éttermei­ben dolgozó pohárnok vesz részt. IFOR-fotótárlat • Nagykanizsa (MTI) Témakörét tekintve egye­dülálló fotókiállítás nyflt a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban. A 40 színes felvétel az Egyesült Államok hadseregének „harci kamera" egysége készítette Szarajevóban, Taszáron és Tuzlában; a képen az ott állo­másozó amerikai IFOR-ala­kulatok békefenntartó tevé­kenységét, mindennapi életét mutatják be. A fotótárlaton tíz napon át láthatja a közönség. Gazdaságvédelmi bizottság • Győr (MTI) A feketegazdaság elleni küzdelemben több csatát sike­rült megnyerni, de a háborút nem - mondta Bencze József a.'.'amtitkár-helyettes hétfőn Győrön. A Miniszter­elnöki Hivatal Gazdaságvé­delmi Koordinációs Bizouö^" gának vezetője egyebek kö­zött elmondta: 1994. óta vál­tozatlanul 28-30 százalékos a feketegazdaság GDP-hez vi­szonyított aránya. Bejelentet­te: a rendőrség eddig 446 ola­jügyben fejezte be a nyomo­zást. A 30 milliárd forintos kárt okozó manipulációknak 600 gyanúsítottja van. Csak illusztráció! • Munkatársunktól Tegnapi lapszámunk 3. ol­dalán egy illusztratív fotót kö­zöltünk, az „Egymillió fekete­munkás?" című cikkünk mel­lett. A képen profilból látható hölgy kérésére ezennel meg­erősítjük: az „intézkedést" szimbobzáló felvétel nem „az engedély nélkül dolgozókról" készült. Pulykát Szegeden a legolcsóbban a Felső Tisza part 26.-ban. Nyitva tartás: kedd, szerda, * n 17 csütörtök, péntek 0—1/ szombat 8-12 óráig Klassz nyugati kilósruha­vásár! Szegeden, a JATE Klubban (Toldi u.) szept. 19-20-án (csütörtökön és pénteken) 8-18-ig extra minőségű svájci áruval várja kedves vásárlóit > a debreceni csapati • Tüntetés a magyar-román alapszerződés ellen Igazat, ne csak a valódit! Andrásfalvy Bertalant és híveit Baranyában a szolidaritás hozta össze. (MTI Telefotó) • Pécs, Karcag (MTI) Meghirdetett céljuk szerint a Temesváron aláírt alapszerződésnél igazságosabb, a valódi magyar-román megbé­kélést szolgáló meg­egyezésért szerveztek közös tüntetést hétfőn délután Pécsett a parla­menti ellenzék pártjai és a MIÉP. A Nemzeti Szín­ház előtti téren hozzáve­tőleg félezren gyűltek össze. A gyászszalaggal átkötött nemzeti lobogók és a triano­ni határon kívül rekedt ma­gyarokkal való szolidaritást követelő táblák alatt sorako­zó emberek előtt András­falvy Bertalan, az Antall­kormány első művelődési és közoktatási minisztere, az MDF pécsi szervezetének el­nöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a pécsi demonstráció résztvevőit nem a gyűlölet, hanem a szolidaritás hozta össze, amelyet nemcsak a romániai magyarok, hanem a romá­nok iránt is éreznek. A ma­gyar tannyelvű iskolák és a magyar kultúra fennmaradá­sát évszázadokon át biztosító egyházi intézmények alap­szerződésből történt kizárása ugyanis nemcsak a jogfosz­tott magyarokat, hanem a jogbitorlás miatt szégyenke­ző románokat is sérti - vélte a politikus. A magyar nemzet joggal kéri iskoláit - fejtette ki az egykori miniszter -, mert Lórántffy Zsuzsanna Fogara­son már a XVII. században iskolát alapftott a románok­nak. Azzal vádolta a nyugat­európai hatalmakat, hogy azért félnek a kollektív jo­gok kinyilvánításától, mert maguk is adósak azok bizto­sításával saját kisebbségeik - köztük a franciországi kor­zikaiak, okszitánok, baszkok és bretonok - számára. A Székely himnusz és a Szózat eléneklésével zárult pécsi tüntetés résztvevői kö­zött a MIÉP aktivistái aláírá­sokat gyűjtöttek az alapszer­ződés ratifikálása ellen. A párt azt reméli, hogy száze­zer érvényes aláírással nép­szavazást kezdeményezhet az alapszerződés parlamenti jóváhagyásának megakadá­lyozására. Tiltakozó megmozdulás volt hétfőn délután Karca­gon, a református templom előtt közelmúltban felállított országzászlónál a magyar­román alapszerződés ellen. Három ellenzéki párt - az MDF, a Fidesz-MPP és a KDNP - helyi szervezetének rendezvényén félárbócra eresztették az nemzeti lobo­gót, miközben a jelenlévők egy-egy gyertyát gyújtottak. Mint a demonstráción el­hangzott: a résztvevők e csendes formában kívánták kifejezni, nem értenek egyet a szerződés temesvári aláírá­sával, mert meggyőződésük szerint a dokumentum nem két nép, hanem két kormány szűk körű érdekeit szolgálja. Az erdélyi magyarok képvi­seletében egy onnan szárma­zó család köszönte meg a karcagiaknak a kiállást a ha­táron túli magyarságért. • Budapest (MÍ?,1 A központi költse^ve" tés elsődleges egyenlege jövőre a bruttó hazai ter­mék 3,7 százaléka lesz, azaz mintegy 300 milli­árd forintos többlet kelet­kezik. A költségvetés ka­matkiadásai 1997-ben 800 milliárd forintra rúg­nak majd. így a nem végleges szá­mok alapján - beszámítva azt is, hogy a költségvetés és az MNB között az adósságállo­mány átrendezésére is sor ke­rül - a központi költségvetés hiánya a GDP 4,5 százaléka körül alakul. Többek között erről tájékoztatta az újságíró­kat Draskovics Tibor, a PM közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten, a Gazda­sági Kabinet ülését követően. Az államtitkár elmondta: a hétfői ülésen a testület csak konzultációt folytatott a jövő évi költségvetésről, annak koncepcionális kérdéseivel foglalkozott. így azzal a sa­rokszámmal, hogy jövőre a bruttó hazai termék várhatóan 8 ezer milliárd forint lesz, és ennek 3,7 százalékát teszi ki a központi költségvetés kamat­kiadások és egyszeri bevéte­lek nélküli, úgynevezett GFS­rendszerben számított egyen­lege. A koncepcionális viták főleg arra vonatkoznak, hogy mekkora központi forrás ke­rüljön az önkormányzatok­hoz, illetve az agrárszféra mi­lyen központi támogatásban Adónemek é5 szándékok részesüljön. Draskovics J'bor szerint célszerű lenne, ha a kormány az e hét pénteken tartandó kormányülésen a koncepcionális vitákat lezár­ná, hiszen a jövő héten már a PM-nek a komplett, számok­kal alátámasztott költségve­tést kell benyújtania. Az államtitkár aláhúzta: a kormány határozott szándéka a jövő évi adóterhek csökken­tése. így adók révén nem le­het növelni a központi költ­ségvetés bevételeit. A kabi­netülésen egyik tárca részéről sem hangzott el ilyen javaslat. Megerősödött az a vélemény: a regfőbb probléma, hogy a költségvetési intézményrend­szerben évek óta nem történt meg az állami feladatok sze­lekciója, az intézményi rend­szer racionalizálása. Á válto­zatlan struktúrák mellett a költségvetés egyre rosszabb feltételekkel tudja finanszí­rozni az állami feladatokat. Nyilvánvaló, hogy 1997-ben nagyszabású költségvetési in­tézményi reformot kell végre­hajtani. A Gazdasági Kabinet az összes, eddig nem tárgyalt adótörvény-módosítással is foglalkozott, Így napirendre került a fogyasztási adó, az áfa, a jövedéki törvény, illetve az adózás rendjéről szóló tör­vény módosítása. Nincs lé­nyeges változás az eddig is­mertté vált elképzelésekhez képes/ vagyis a kormány sem az adóterhes növelését, sem pedig az adótörvei77ek kon" cepcionális változtatását ne,?? látja indokoltnak. A fogyasz­tási adóról Draskovics Tibor általánosságban elmondta: a jövőre tervezett mintegy 18 százalékos inflációhoz képest a fogyasztási adó tételes mér­tékei 14-15 százalékkal nő­nek. Jó néhány terméknek megszűnik a fogyasztási adó­ja, köztük a csokoládénak, a rágóguminak, lényegesebb azonban, hogy a nemesféme­ket és a kávét terhelő fogyasz­tási adó mértéke a mostanihoz képest mintegy felére csök­ken. A kormányzat szeretné a feketegazdaságot visszaszorí­tani, így a nemesfémek és a kávé esetében a fogyasztásia­dó-szint mérséklődését behoz­za majd a várhatóan nagyobb legális forgalomból adódó többlet áfa-bevétel. A sze­mélygépkocsik jövő évi fo­gyasztási adójának mértéke még vitatott kérdés, amely szorosan összefügg a vámpót­lék 1997-es leépítésével. Összességében a kormány jö­vőre mintegy 260 milliárd fo­rintos fogyasztásiadó-bevétel­lel számol. A kormány szándéka to­vábbá, hogy a készpénzfor­galmat visszaszorítsa, így bi­zonyos összeghatár felett a készpénzfizetéses számlák után járó áfát nem lehetne visszaigényelni. Az összegha­tár még bizonytalan, azt kor­mányrendeletben rögzítik majd. A kormány 1997-re a tb-alapoknál egyensúly köriili pozíciót tervez, a munkaerő­piaci, környezetvédelmi alap esj'ében enyhe deficitet és az útalap, ilic/ye a vízügyi alap költségvetését is egyensúly­ban szeretné látni. Az IMF-el megkezdett konzultációról az államtitkár elmondta: ez a forduló is a va­lutaalappal tartott szokásos megbeszélések sorába illik. Aláhúzta: nem tart semmilyen konfliktustól a megbeszélések során, hisz a kormány elé ter­jesztendő jövő évi költségve­tés főbb pontjai teljesen meg­egyeznek azzal, amit a kor­mány az IMF-hez küldött szándéklevelében már rögzí­tett. Világos, hogy néhány ponton eltérés látszik a ké­szenléti hitelmegállapodásban rögzített eredeti programtól, de ez a valutaalap számára már nyáron látható volt. Az infláció ugyan magasabb, mint ahogy azt a kormány eredetileg szerette volna, mér­téke viszont hónapról hónapra csökken, és a Nemzetközi Va­lutaalap sem tudott mindenütt alkalmazható receptet monda­ni arra, hogyan lehetne csök­kenteni még nagyobb mértéi­ben az inflációt. jegyzet Békétlen megbékélés r gnap aláírták a magyar-román alapszerződést Temesváron. A hely jelképes: a magyar reformá­tus tiszteletes gyújtotta forradalmi lángot ott oltották el, ahol pislákolni kezdett. A két főszereplő nem a magyar és nem a román nép, hanem a 90-es változások két mai haszonélvezője, ki- és elsajátítója: Iliescu elnök Buka­restben, s Horn Gyula, a román fővárossal a főrendező nyugaton gyakran összekevert Budapesten. Párban vagyunk újra. Elvesztettük, alku és ellentételezés nélkül, azaz in­gyen átengedtük azokat a külpolitikai előnyöket, ame­lyeket az elmúlt hat évben Romániával szemben, ha nehezen is, de megszereztünk. Nincs például Bolyai Egyetem, nem ismerik el ott az itteni diplomákat, nincs konzulátus Kolozsváron, hogy az autonómiát, a kollek­tív jogokat ne is emlegessük... Egy kis tüntetés itt, egy kis tüntetés ott, de olyan tár­sadalmi méretű megmozdulás, amilyen például a 88-as Erdély-tüntetés volt, nem történt. Annak a tüntetésnek ez az alapszerződés a gyümölcse. Sikeredett a fővárosban egy-két, a néha „társadalmi vitákra" emlékeztető összejövetel. Az egyiket az írószö­vetség rendezte: Eörsi Mátyás, kormánypárti képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke jött el a kon­gó nagyterembe, s magyarázott a fél tucat írónak. Egy szempontból nagyon érdekes volt Eörsi jelenése. Meg­tudhatta, aki figyeli, hogy az a politikus garnitúra, ahová Eörsi is tartozik, hogyan nyilatkozik meg a ha­táron túli magyarokról olyankor, ha - azt hiszi, hogy ­befelé beszél. Reménytelen társaság, legyintett Eörsi, amikor Horn Gyula magyar világtalálkozós kifütyülése kapcsán szóba került a magyar-magyar csúcs. Hm. Eörsi honatya a pesti parlament hűvöséből egyetlen legyintéssel elintézhetőeknek tartja azokat a határon túli magyar politikusokat, akik a „terepen" él­ve, naponta találkoznak a magvarellenes intézkedések­kel... TTigy másik összejövetelt a Batthyány Alapítvány ren­M2j dezett, a címe önmagáért szól: „Mit ér egy (k)alap­szerződés?"... Annyit, ahogy a mai szlengben lekicsiny­lően mondani szokták. Vagyis nincs sok esélye. És ennek oka nem föltétlenül csak a politikában van. Hanem abban, hogy a két nép, a magyar és a ro­mán, igaz, más más okok miatt, és eltérő társadalmi helyzetben, de ma még saját magával sem képes meg­békélni Békétlen önmagával a magyar, békétlen önmagával a román. Hogyan tudnának így örök békére szerződni egymással? Ó utcai házomlás O Budapest (MTI) Az „O utcai házomlás" néven emlegetett ügy bünte­tőperében hétfőn tárgyalási napot tartott a Pesti Közpon­ti Kerületi Bíróság. Emléke­zetes, hogy egy asszony éle­tét vesztette, ketten pedig megsérültek, amikor 1994. február 24-én összeomlott Budapesten a VI. kerületben aj; Ö utca 24. szám alatti há­romemeieS? éPület A hétfői tárgyú/isi napon az ügyész a vádiratot ismer­tette. A VI. és VII. kerületi ügyészség foglalkozás köré­ben elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségével vádol négy sze­mélyt: az Ó utcai ház pincéje kimélyítésének irányítóját, az ingatlankezelési feladato­kat ellátó Minoritás Bt. mű­szaki ellenőrét, ennek a cég­nek a beltagját és a fenti he­lyiséget bérlő 1993. Általá­nos Szolgáltató Betéti Tár­saság képviselőjét. A vádirat szerint a pincét engedély nélkül mélyítették ki, és a vádlottaknak nem volt a munkához szükséges - jogszabályban előírt ­szakirányú végzettségük sem. A dokumentum tartal­mazz*; hogy a veszélyhely­zet és a bekövetkezett ered­mény szakszerű intézkedé­sekkel megelőzhető, illetve elhárítható lett volna. Az ügy tárgyalása tanúkihallga­tással folytatódik. Panasziroda • Budapest (MTI) A magyar kormány fel­adata a jó kapcsolatok kiala­kítása és ápolása a szomszé­dos országokkal. Minden, ezt elősegítő kormányzati törek­vést támogatni kell - olvas­ható abban a nyilatkozatban, amelyet a Magyarok Világ­szövetségének elnöke, több társadalmi szervezet és a par­lamenti ellenzéki pártok kép­viselői írtak alá. Az eseményen Csoóri Sándor, a Magyarok Világ­szövetségének elnöke beje­lentette: a Magyarok Világ­szövetsége külföldi magyar szervezetek segítségével iro­dát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyarok pa­naszt tehessenek itt, ha az ed­dig megkötött alapszerződé­sek megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják a nemzetközi szervezetekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents