Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám

8 EURÓPA-NAP PÉNTEK, 1996. SZEPT. 13. Magyar népmese 1rí gy szer valahol valaki már kifejtette, hogy mi, maHj gyarok miért hiányzunk sok-sok éve Európa (értsd: a fejlettebb világ) ezerszer átrajzolt térképéről Mosolyt fakasztó s egyben töprengésre késztető a vád: minden bajok gyökere szeretett és generációról generációra szálló népmeséinkben rejlik. Mondom is, mi a gond ezekkel a szivünknek oly\ kedves történetekkel. Arról van szó, hogy a mi hőseink - tisztelet a kivételnek, persze - többnyire csalnak és hazudnak. A jól ismert séma szerint, elindul például a szegény ember (milyen is lenne?...) legkisebb fiúgyermeke szerencsét próbálni, s hogy, hogy nem, csellel és fortéllyal előbb vagy utóbb övé lesz a fél ország, meg természetesen a királylány keze. Ezzel szemben tőlünk kicsivel nyugatabbra a mesék lovagjai mindenért (rangért, birtokért, szerelemért) keményen megharcolnak, ha úgy tetszik, megdolgoznak. Semmi furfang, semmi átverés, semmi dörzsöltség. Csak munka. Ebből a teljesen nyilvánvaló kontrasztból persze nem azt a következtetést kell levonni, hogy a magyar népmesék alapvetően rosszak, s hogy az olvasás, itt, Közép-keleten, léleksorvasztó tevékenység. Inkább csak abba kellene már belenyugodnunk, hogy létezik egy másik, egy egyenesebb út is. Az, amelyiken a (mostani) példaképek járnak. Azt mindenesetre látnunk, éreznünk kell, hogy a pályamódosításra e pillanatban nagyobb az esélyünk, mint korábban bármikor. Szavahihető úr, egy igazi király utalt erre a napokban, méghozzá éppen a mi Parlamentünkben. I. János Károly, a spanyolok uralkodója végre nem azt akarta elhitetni udvariasan tapsikoló képviselőinkkel s velünk, hogy az EU és a NATO számára kulcskérdés Magyarország integrációja, nem is igyekezett méltatni gazdaságunk egyelőre még könnyen felülmúlható eredményeit, a pénzügyi stabilizáció aprócska jeleit, hanem ehelyett elmondta - az igazat. Azt, hogy a Nyugatnak elsősorban nem üzleti és katonai érdekei miatt „illik" foglalkoznia kis hazánkkal és pár esztendeje szabaddá vált sorstársaival; a „kommunizmusból kitörő" országok esetében a törődés, a segítségnyújtás, a befogadás erkölcsi kötelesség, így fogalmazott I. János Károly. Qizóval, mi most tényleg helyzeti előnyben vagyunk. tJ Ezért is kell megtanulnunk: Európa, ez az oly gyakran emlegetett varázsszó, ma még nem a célt jelenti számunkra. Csupán a távolságot. • Jogharmonizáció helyett jogközelítés Még senki nem akart kilépni Napjaink divatos kifejezése a jogharmonizáció, melyet az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltételeként emlegetnek. A fogalmat azonban sokan nem ismerik pontosan, sőt, mint az alábbi beszélgetésből kiderül, talán nem is használjuk helyesen. A kérdés megvilágítására dr. Bodnár László egyetemi tanárt, a József Attila Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kara Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetőjét kértük fel, aki egy OTKA által támogatott kutatási témát vezet „A magyar jogrendszer harmonizációja az Európai Unió jogához" címmel. • Tulajdonképpen mit jelent a jogharmonizáció fogalma? - Meggyőződésem szerint nem a legjobb terminus technicust választottuk ennek a folyamatnak, tevékenységnek jelölésére. A jogharmonizáció részben többet, részben mást jelent, mint amilyen értelemben használjuk. A Magyar Köztársaság Társulási Egyezménye, vagy a Római Szerződés szóhasználatával élve a tényleges tevékenységet a jogközelítés fogalma fedi. A társulási egyezményünk külön fejezetet szentelt erre a kérdéskörre, s ezen fejezet címe is „A jogszabályok közelítése". Ebből is következően nem pontos a jogharmonizáció kifejezés. Ezt a fogalmat a nemzetközi közjogból származik, s ott ez a szó azt jelenti, hogy egy állam a saját nemzeti jogrendszerét úgy alakítja, hogy az ne ütközzön nemzetközi kötelezettségvállalásba. Megítélésem szerint a jogharmonizáció, mint gyűjtőfogalom magában fogDr. Bodnár László: „Az egész magyar jogrendszert át kell tekinteni." (Fotó: Miskolczi Róbert) lalja az előbbi tartalmat is, valamint a jogközelítést, sőt a jogegységesítést is. A társulással kapcsolatban azonban a jogközelítést kell alkalmaznunk, s ennek kell eleget tennünk. • Ez nem jelenti azt, hogy hazánk és az EU tételes jogának bizonyos része azonos lesz? - Az már egészen más kategóriát jelent: az a jogegységesítés tartalmát merítené ki. Ez nemcsak nemkívánatos az EU-n belül, hanem nem is járható út, hiszen különböző nemzeti jogrendszerbéli sajátosságoktól nem lehet eltekinteni. A szerződésben vállalt kötelezettségünk, hogy a jogközelítést teljesítsük. Az Európai Unió és előszervezetei egy rendkívül spreciális döntéshozatali rendszert építettek ki. Az unió működésének alapvető feltétele, hogy a funkcióképesség biztosított legyen. Maguk a korábban meghatározott célkitűzések igénylik ezt a speciális döntéshozatalt, s ennek előfeltétele a tagállamok nemzeti jogrendszerének közelítése, illetve az uniós szabályok feltétlen érvényesülése. Ez a szisztéma semmilyen más nemzetközi szervezetnél nem lelhető fel. Az unió bírósága gondosan őrködik afelett, hogy egyetlen nemzeti bíróság se hozhasson olyan jogerős határozatot uniós kérdésben, mely az EU szabályait nem tartja be. • Ez a döntéshozatal hogyan működik? - Az unió és előszervezetei arra az elvre épültek, hogy az alapító szerződéseket kötelesek a tagállamok alkalmazni, állami szervek, természetes és jogi személyek tekintetében egyaránt. Az EU a jogalkotási döntéshozatali szerveit, a Tanácsot és a Bizottságot feljogosítják az alapszerződések, hogy e két szerv által alkotott ún. másodlagos jogszabályokat rendeleteket, irányelveket közvetlenül kötelezőknek tekintsék. • Nem sérti ez az állami szuverenitást? - A tagállamok a belépéssel szuverenitásuk jelentős részét átruházzák a döntéshozó szervekre. Hogy sérti-e az önállóságot, azon lehet vitázni, de tény, hogy ebből a szervezetből még nem akart senki sem kilépni. Másrészt senki sincs kötelezve szuverenitása egy részének átruházására. Ennek ellenére érdekes módon sokan szeretnének az EU-ba kerülni. • A jogközelítés kapcsán milyen feladat hárul a magyar jogalkotásra? - A legfontosabb területeket a társulási egyezmény tételesen rögzíti. Gyakorlatilag azonban az egész magyar jogrendszert át kell tekinteni hatályos jogszabályaink körében is. • Fel vagyunk erre készülve? - Nem rossz a magyar jogközelítési tendencia, illetve az eddigi eredmények. Már a társulási egyezmény előtt születtek az uniós szabályokhoz közelítő törvények, elsősorban a versenyjog és a termékfelelősség területén. • A jogközelítés egy szükséges út számunkra, azaz nincs más választásunk ha az unióhoz akarunk csatlakozni? - Szükséges, de nem elegendő feltétel, hiszen például a gazdasági feltételek hiányát a legkifinomultabb EU-konform nemzeti jogrendszer sem pótolhatja. Arató László Az Európai Unióhoz való csatlakozás reményekkel tölti el az agrárszakembereket, ugyanakkor szaporodik az aggódok tábora is. Akik óvják a magyar embert a hurráoptimizmustól, attól félnek, kelló agrártámogatási' rendszer nélkül lemarad a versenyben a magyar mezőgazdaság. Alábbi összeállításunkban Csongrád megye agrárértelmisége, valamint az érdekképviselet vezetői arról nyilatkoznak, mit kell átgondolniuk a döntéshozóknak a csatlakozás előtt. Kovács I.ajos, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke: — A mezőgazdaság jelenlegi anyagi helyzetén, fejlettségén kell változtatni ahhoz, hogy minket az EU szívesen fogadjon, és ne úgy, mint a szegény rokont. Ehhez elsősorban termékeink minőségének kell megváltoznia, valamint be kell tartanunk az EU kvótáit, az eladható mennyiséget. Fontos dolog az, hogy gazdaságunkat annyira átalakítsuk, hogy „kivegyük" azokat a területeket, amelyek még mennyiségi termelésre sem felelnek meg. Ezeken erdőket, gyümölcsösökéi lehet telepíteni. Amennyiben az EU elfogadta, hogy termőterületünket csökkentettük, már nyert ügyünk van, hiszen annyi hektáron termelünk csak, amennyi a kevesebb támogamegtörténtek a gabonánál, nem hiszem, hogy bármelyik nyugati ország megengedne magának. El kell jutni odáig, hogy a gazdaságosan termelő vállalkozók fejlődni tudjanak, és tőlük nem szabad elvenni a profitot. így aztán beindulhat a gazdasági fejlődés. Futó Tamás, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke: - Az EU-hoz való csatlakozással a magyar mezőgazdaság olyan versenyhelyzetbe kerül, amilyenre nem fogunk tudni felkészülni. Hiszen a támogatások alacsonyak, nem elegendők arra, hogy fejleszteni lehessen belőlük. Nemcsak a termelőkre gondolok, hanem a feldolgozóiparra, kereskedelemre is. Egyetlen egy örvendetes jelenséget lehet csak észrevenni, hogy néhány élelmiszeripari cég privatizációja jól sikerült: van tőkeinjekció, van műszakitechnikai fejlesztés és van foglalkoztatás, mert Magyarországon termeltetik meg a nyersanyagot. Én különben nem értek egyet azzal, hogy drágán termel a magyar mezőgazdaság. Ma árakban még mindig 20-30 százalékkal alatta vagyunk a nyugatiaknak. Ami jó eredmény, mert az energiát, a gépet, a növényvédő szert drágábban vesszük meg. Például a német termelő a gázolaj árának a felét visszakapja, 2-3 százalékos infláció mellett. Fekete Klóra • Az EU és a piros-fehér-zöld címke Fogadják-e a szegény rokont? A gabonával az Unióban sem lesz bajunk. (Fotó: Tésik Attila) tással is érvényesülni tud a nyugati piacokon. - Nagy gond, hogy a magyar mezőgazdaság költségei jelenleg magasabbak, mint amilyen áron a termékek értékesíthetők. Az okok között a drága energiát, a még drágább eszközöket lehet felsorolni. A csatlakozás idejére ezeket a költségeket csökkenteni kell. Vass Sándor, a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. vezetője: - Jelenleg döntési helyzetben egyes egyedül a földtulajdonos van, aki határozhat, búzát akar-e termeszteni, vagy erdőt művelni. Akinek nincs földje, legfeljebb abban segítheti a magántulajdonos, hogy tanácsot ad, mit tegyen a jövőben. Az egész erdőtelepítés ezen múlik. Ha a földtulajdonosnak bárki bebizonyítja, hogy az erdőtelepítés jobb befektetés, mint magas költséggel rossz minőségű búzát termeszteni, akkor meg fogja csinálni. Az unión belül is gazdasági jellegű döntésre lesz szükség, hogy mit preferálnak, a magas költségű mezőgazdaságot-e, vagy az egyszeri nagyobb befektetést igénylő, ám később akkumulációra képes erdőtelepítést. Ilyen egyszerű az egész. Farkas Sándor, a Fábiánsebestyéni Kinizsi Szövetkezet elnöke: - Sajnos, ma még nincsenek meg azok a törvények, amelyek a 2000 utáni éveket kiszámíthatóvá tennék. Ezek nélkül pedig Európai Unióhoz való csatlakozást el se tudok képzelni. Az EU-hoz véleményem szerint csak akkor tudunk tartozni, ha meg tudjuk védeni a saját érdekeinket, ha majdan azok tárgyalnak róla, akik nem a hivatali bársonyszékben ülnek, hanem láttak már magyar parasztot közelről. És ha levetkőzzük a régi beidegződéseket, ha ugyanis nem tudjuk megszervezni a munkánkat, ha nem tudunk eléggé hatékonyak lenni, akkor nem kellünk és nem is lesz létjogosultságunk az unióban. - Akik ma mezőgazdasággal foglalkoznak, képesek arra, hogy sokkal olcsóbban, sokkal hatékonyabban állítsanak elő olyan terméket, amire az európai áruk piacán nyugodtan rá lehet tenni a piros-fehér-zöld címkét. A mai termelői és felvásárlási árak ugyanis manipulált árak, mert igazán piaci viszonyok nem léteznek. Olyan beavatkozásokat például, amelyek Egyetemi kapcsolatok • Munkatársunktól A szegedi egyetemeken hagyománya van a törekvésnek, hogy a nemzetközi tudománynak és oktatásnak egyre szervesebb részévé váljanak. Külkapcsolataik sokrétűek és folyamatosan gazdagodok. A magyar felsőoktatás reformja során az intézmények új oktatási és kutatási stratégiákat dolgoztak ki, amelyekben fontos szempont volt a világ más részeivel való szorosabb kapcsolatok alakítása. József Attila Tudományegyetem Az intézmény nemzetközi tevékenységének főbb formái: tagság nemzetközi szervezetekben; kétoldalú intézményi, valamint intézeti és tanszéki együttműködések; közös kutatások, oktatók és hallgatók cseréje; nemzetközi programokban és projectekben való részvétel. A JATE tagja az Európai Egyetemek Szövetségének (CRE), az OECD felsőoktatási programjának (Programme on Institutional Management in Higher Education). Az egyetem oktatói és kutatói számos nemzetközi szervezetben tisztségviselők, illetve tagok. Testvéregyetemi kapcsolatokat a következő - európai - intézményekkel ápolnak: Masaryk Egyetem (Brno), Georg-August Egyetem (Göttingen), Lódzi, Újvidéki, Temesvári, Turkui, Udinei Egyetem, szentpétervári Herzen Egyetem, Odesszai Állami Egyetem. Az oktatók és kutatók a világ legkülönbözőbb részeire kapnak vendégprofesszori, kutatói meghívást. A nemzetközi pályázatokon elért sikereket jelzi, hogy a Phare Tempus programjában az elmúlt években több mint húsz JEP (Joint European project) valósult meg a JATE részvételével. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Körülbelül 200 tudományos témakörben 191 külföldi intézettel dolgozik együtt az orvosegyetem 28 intézete. A közös kutatási projectek, szakértőcserék anyagi hátterét részben a nemzetközi szervezetek, intézmények, alapítványok, gazdasági társaságok nyújtják, sikeres pályázatok révén (Tempus, WHO, British Council, stb.) Az európai egyetemek közül a turkuival ápol legszorosabb kapcsolatot a SZOTE. Szerződéses kapcsolata van ezen kivül Marseiffe, Caen, Strasbourg, Essen, Halle Ulm egyetemével. Tempusprogramban dolgozik együtt a Pathológiai Intézet a Sheffieldi Egyetemmel, egy British Council-programban a Népegészségtani Intézet Manchester egyetemével, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának pedig kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak egy WHO-program keretében. Egyéb intézetek 35 különböző európai egyetemmel folytatnak kutatási együttműködést. Az orvoskaron 1984-ben, a gyógyszerészkaron két évvel később indult az angol nyelvű képzés: jelenleg 39 országból 274 orvos és 83 gyógyszerész hallgató tanul a SZOTE-n.