Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám

8 EURÓPA-NAP PÉNTEK, 1996. SZEPT. 13. Magyar népmese 1rí gy szer valahol valaki már kifejtette, hogy mi, ma­Hj gyarok miért hiányzunk sok-sok éve Európa (értsd: a fejlettebb világ) ezerszer átrajzolt térképéről Mosolyt fakasztó s egyben töprengésre késztető a vád: minden bajok gyökere szeretett és generációról gene­rációra szálló népmeséinkben rejlik. Mondom is, mi a gond ezekkel a szivünknek oly\ kedves történetekkel. Arról van szó, hogy a mi hőseink - tisztelet a kivé­telnek, persze - többnyire csalnak és hazudnak. A jól ismert séma szerint, elindul például a szegény ember (milyen is lenne?...) legkisebb fiúgyermeke szerencsét próbálni, s hogy, hogy nem, csellel és fortéllyal előbb vagy utóbb övé lesz a fél ország, meg természetesen a királylány keze. Ezzel szemben tőlünk kicsivel nyuga­tabbra a mesék lovagjai mindenért (rangért, birtokért, szerelemért) keményen megharcolnak, ha úgy tetszik, megdolgoznak. Semmi furfang, semmi átverés, semmi dörzsöltség. Csak munka. Ebből a teljesen nyilvánvaló kontrasztból persze nem azt a következtetést kell levonni, hogy a magyar népmesék alapvetően rosszak, s hogy az olvasás, itt, Közép-keleten, léleksorvasztó tevékenység. Inkább csak abba kellene már belenyugodnunk, hogy létezik egy másik, egy egyenesebb út is. Az, amelyiken a (mostani) példaképek járnak. Azt mindenesetre látnunk, éreznünk kell, hogy a pályamódosításra e pillanatban nagyobb az esélyünk, mint korábban bármikor. Szavahihető úr, egy igazi ki­rály utalt erre a napokban, méghozzá éppen a mi Par­lamentünkben. I. János Károly, a spanyolok uralko­dója végre nem azt akarta elhitetni udvariasan tapsi­koló képviselőinkkel s velünk, hogy az EU és a NATO számára kulcskérdés Magyarország integrációja, nem is igyekezett méltatni gazdaságunk egyelőre még könnyen felülmúlható eredményeit, a pénzügyi stabili­záció aprócska jeleit, hanem ehelyett elmondta - az igazat. Azt, hogy a Nyugatnak elsősorban nem üzleti és ka­tonai érdekei miatt „illik" foglalkoznia kis hazánkkal és pár esztendeje szabaddá vált sorstársaival; a „kom­munizmusból kitörő" országok esetében a törődés, a segítségnyújtás, a befogadás erkölcsi kötelesség, így fogalmazott I. János Károly. Qizóval, mi most tényleg helyzeti előnyben vagyunk. tJ Ezért is kell megtanulnunk: Európa, ez az oly gyakran emlegetett varázsszó, ma még nem a célt je­lenti számunkra. Csupán a távolságot. • Jogharmonizáció helyett jogközelítés Még senki nem akart kilépni Napjaink divatos kife­jezése a jogharmonizá­ció, melyet az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltételeként emleget­nek. A fogalmat azon­ban sokan nem ismerik pontosan, sőt, mint az alábbi beszélgetésből ki­derül, talán nem is hasz­náljuk helyesen. A kér­dés megvilágítására dr. Bodnár László egyetemi tanárt, a József Attila Tu­dományegyetem Állam­és Jogtudományi Kara Nemzetközi Jogi Tanszé­kének vezetőjét kértük fel, aki egy OTKA által támogatott kutatási té­mát vezet „A magyar jogrendszer harmonizáci­ója az Európai Unió jogá­hoz" címmel. • Tulajdonképpen mit jelent a jogharmonizáció fogalma? - Meggyőződésem szerint nem a legjobb terminus tech­nicust választottuk ennek a folyamatnak, tevékenységnek jelölésére. A jogharmonizá­ció részben többet, részben mást jelent, mint amilyen ér­telemben használjuk. A Ma­gyar Köztársaság Társulási Egyezménye, vagy a Római Szerződés szóhasználatával élve a tényleges tevékenysé­get a jogközelítés fogalma fe­di. A társulási egyezményünk külön fejezetet szentelt erre a kérdéskörre, s ezen fejezet címe is „A jogszabályok kö­zelítése". Ebből is követke­zően nem pontos a jogharmo­nizáció kifejezés. Ezt a fogal­mat a nemzetközi közjogból származik, s ott ez a szó azt jelenti, hogy egy állam a sa­ját nemzeti jogrendszerét úgy alakítja, hogy az ne ütközzön nemzetközi kötelezettségvál­lalásba. Megítélésem szerint a jogharmonizáció, mint gyűjtőfogalom magában fog­Dr. Bodnár László: „Az egész magyar jogrendszert át kell tekinteni." (Fotó: Miskolczi Róbert) lalja az előbbi tartalmat is, valamint a jogközelítést, sőt a jogegységesítést is. A tár­sulással kapcsolatban azon­ban a jogközelítést kell alkal­maznunk, s ennek kell eleget tennünk. • Ez nem jelenti azt, hogy hazánk és az EU té­teles jogának bizonyos ré­sze azonos lesz? - Az már egészen más ka­tegóriát jelent: az a jogegysé­gesítés tartalmát merítené ki. Ez nemcsak nemkívánatos az EU-n belül, hanem nem is járható út, hiszen különböző nemzeti jogrendszerbéli sajá­tosságoktól nem lehet elte­kinteni. A szerződésben vál­lalt kötelezettségünk, hogy a jogközelítést teljesítsük. Az Európai Unió és előszerveze­tei egy rendkívül spreciális döntéshozatali rendszert épí­tettek ki. Az unió működésé­nek alapvető feltétele, hogy a funkcióképesség biztosított legyen. Maguk a korábban meghatározott célkitűzések igénylik ezt a speciális dön­téshozatalt, s ennek előfelté­tele a tagállamok nemzeti jogrendszerének közelítése, illetve az uniós szabályok feltétlen érvényesülése. Ez a szisztéma semmilyen más nemzetközi szervezetnél nem lelhető fel. Az unió bírósága gondosan őrködik afelett, hogy egyetlen nemzeti bíró­ság se hozhasson olyan jog­erős határozatot uniós kér­désben, mely az EU szabá­lyait nem tartja be. • Ez a döntéshozatal ho­gyan működik? - Az unió és előszerveze­tei arra az elvre épültek, hogy az alapító szerződéseket kö­telesek a tagállamok alkal­mazni, állami szervek, termé­szetes és jogi személyek te­kintetében egyaránt. Az EU a jogalkotási döntéshozatali szerveit, a Tanácsot és a Bi­zottságot feljogosítják az alapszerződések, hogy e két szerv által alkotott ún. má­sodlagos jogszabályokat ­rendeleteket, irányelveket ­közvetlenül kötelezőknek te­kintsék. • Nem sérti ez az állami szuverenitást? - A tagállamok a belépés­sel szuverenitásuk jelentős részét átruházzák a döntésho­zó szervekre. Hogy sérti-e az önállóságot, azon lehet vitáz­ni, de tény, hogy ebből a szervezetből még nem akart senki sem kilépni. Másrészt senki sincs kötelezve szuve­renitása egy részének átruhá­zására. Ennek ellenére érde­kes módon sokan szeretné­nek az EU-ba kerülni. • A jogközelítés kapcsán milyen feladat hárul a magyar jogalkotásra? - A legfontosabb területe­ket a társulási egyezmény té­telesen rögzíti. Gyakorlatilag azonban az egész magyar jogrendszert át kell tekinteni hatályos jogszabályaink kö­rében is. • Fel vagyunk erre ké­szülve? - Nem rossz a magyar jogközelítési tendencia, illet­ve az eddigi eredmények. Már a társulási egyezmény előtt születtek az uniós sza­bályokhoz közelítő törvé­nyek, elsősorban a verseny­jog és a termékfelelősség te­rületén. • A jogközelítés egy szükséges út számunkra, azaz nincs más választá­sunk ha az unióhoz aka­runk csatlakozni? - Szükséges, de nem ele­gendő feltétel, hiszen például a gazdasági feltételek hiányát a legkifinomultabb EU-kon­form nemzeti jogrendszer sem pótolhatja. Arató László Az Európai Unióhoz való csatlakozás remé­nyekkel tölti el az agrár­szakembereket, ugyan­akkor szaporodik az ag­gódok tábora is. Akik óvják a magyar embert a hurráoptimizmustól, attól félnek, kelló agrár­támogatási' rendszer nél­kül lemarad a verseny­ben a magyar mezőgaz­daság. Alábbi összeállí­tásunkban Csongrád me­gye agrárértelmisége, valamint az érdekképvi­selet vezetői arról nyilat­koznak, mit kell átgon­dolniuk a döntéshozók­nak a csatlakozás előtt. Kovács I.ajos, a Csong­rád Megyei Agrárkamara el­nöke: — A mezőgazdaság je­lenlegi anyagi helyzetén, fej­lettségén kell változtatni ah­hoz, hogy minket az EU szí­vesen fogadjon, és ne úgy, mint a szegény rokont. Ehhez elsősorban termékeink minő­ségének kell megváltoznia, valamint be kell tartanunk az EU kvótáit, az eladható mennyiséget. Fontos dolog az, hogy gazdaságunkat annyira átalakítsuk, hogy „ki­vegyük" azokat a területeket, amelyek még mennyiségi ter­melésre sem felelnek meg. Ezeken erdőket, gyümölcsö­sökéi lehet telepíteni. Amennyiben az EU elfogad­ta, hogy termőterületünket csökkentettük, már nyert ügyünk van, hiszen annyi hektáron termelünk csak, amennyi a kevesebb támoga­megtörténtek a gabonánál, nem hiszem, hogy bármelyik nyugati ország megengedne magának. El kell jutni odáig, hogy a gazdaságosan termelő vállalkozók fejlődni tudja­nak, és tőlük nem szabad el­venni a profitot. így aztán beindulhat a gazdasági fejlő­dés. Futó Tamás, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyve­zető alelnöke: - Az EU-hoz való csatlakozással a magyar mezőgazdaság olyan ver­senyhelyzetbe kerül, ami­lyenre nem fogunk tudni fel­készülni. Hiszen a támogatá­sok alacsonyak, nem elegen­dők arra, hogy fejleszteni le­hessen belőlük. Nemcsak a termelőkre gondolok, hanem a feldolgozóiparra, kereske­delemre is. Egyetlen egy ör­vendetes jelenséget lehet csak észrevenni, hogy né­hány élelmiszeripari cég pri­vatizációja jól sikerült: van tőkeinjekció, van műszaki­technikai fejlesztés és van foglalkoztatás, mert Magyar­országon termeltetik meg a nyersanyagot. Én különben nem értek egyet azzal, hogy drágán termel a magyar me­zőgazdaság. Ma árakban még mindig 20-30 százalékkal alatta vagyunk a nyugatiak­nak. Ami jó eredmény, mert az energiát, a gépet, a nö­vényvédő szert drágábban vesszük meg. Például a né­met termelő a gázolaj árának a felét visszakapja, 2-3 szá­zalékos infláció mellett. Fekete Klóra • Az EU és a piros-fehér-zöld címke Fogadják-e a szegény rokont? A gabonával az Unióban sem lesz bajunk. (Fotó: Tésik Attila) tással is érvényesülni tud a nyugati piacokon. - Nagy gond, hogy a ma­gyar mezőgazdaság költségei jelenleg magasabbak, mint amilyen áron a termékek ér­tékesíthetők. Az okok között a drága energiát, a még drá­gább eszközöket lehet felso­rolni. A csatlakozás idejére ezeket a költségeket csök­kenteni kell. Vass Sándor, a Dél-Alföl­di Erdészeti Rt. vezetője: - Jelenleg döntési helyzetben egyes egyedül a földtulajdo­nos van, aki határozhat, búzát akar-e termeszteni, vagy er­dőt művelni. Akinek nincs földje, legfeljebb abban se­gítheti a magántulajdonos, hogy tanácsot ad, mit tegyen a jövőben. Az egész erdőtele­pítés ezen múlik. Ha a föld­tulajdonosnak bárki bebizo­nyítja, hogy az erdőtelepítés jobb befektetés, mint magas költséggel rossz minőségű búzát termeszteni, akkor meg fogja csinálni. Az unión belül is gazdasági jellegű döntésre lesz szükség, hogy mit prefe­rálnak, a magas költségű me­zőgazdaságot-e, vagy az egy­szeri nagyobb befektetést igénylő, ám később akkumu­lációra képes erdőtelepítést. Ilyen egyszerű az egész. Farkas Sándor, a Fábi­ánsebestyéni Kinizsi Szövet­kezet elnöke: - Sajnos, ma még nincsenek meg azok a törvények, amelyek a 2000 utáni éveket kiszámíthatóvá tennék. Ezek nélkül pedig Európai Unióhoz való csatla­kozást el se tudok képzelni. Az EU-hoz véleményem sze­rint csak akkor tudunk tartoz­ni, ha meg tudjuk védeni a saját érdekeinket, ha majdan azok tárgyalnak róla, akik nem a hivatali bársonyszék­ben ülnek, hanem láttak már magyar parasztot közelről. És ha levetkőzzük a régi beideg­ződéseket, ha ugyanis nem tudjuk megszervezni a mun­kánkat, ha nem tudunk elég­gé hatékonyak lenni, akkor nem kellünk és nem is lesz létjogosultságunk az unió­ban. - Akik ma mezőgazdaság­gal foglalkoznak, képesek arra, hogy sokkal olcsóbban, sokkal hatékonyabban állít­sanak elő olyan terméket, amire az európai áruk piacán nyugodtan rá lehet tenni a pi­ros-fehér-zöld címkét. A mai termelői és felvásárlási árak ugyanis manipulált árak, mert igazán piaci viszonyok nem léteznek. Olyan beavat­kozásokat például, amelyek Egyetemi kapcsolatok • Munkatársunktól A szegedi egyeteme­ken hagyománya van a törekvésnek, hogy a nemzetközi tudomány­nak és oktatásnak egy­re szervesebb részévé váljanak. Külkapcsola­taik sokrétűek és folya­matosan gazdagodok. A magyar felsőoktatás re­formja során az intéz­mények új oktatási és kutatási stratégiákat dolgoztak ki, amelyek­ben fontos szempont volt a világ más részei­vel való szorosabb kap­csolatok alakítása. József Attila Tudományegyetem Az intézmény nemzetközi tevékenységének főbb for­mái: tagság nemzetközi szer­vezetekben; kétoldalú intéz­ményi, valamint intézeti és tanszéki együttműködések; közös kutatások, oktatók és hallgatók cseréje; nemzetkö­zi programokban és projec­tekben való részvétel. A JA­TE tagja az Európai Egyete­mek Szövetségének (CRE), az OECD felsőoktatási prog­ramjának (Programme on Institutional Management in Higher Education). Az egye­tem oktatói és kutatói szá­mos nemzetközi szervezet­ben tisztségviselők, illetve tagok. Testvéregyetemi kap­csolatokat a következő - eu­rópai - intézményekkel ápolnak: Masaryk Egyetem (Brno), Georg-August Egye­tem (Göttingen), Lódzi, Új­vidéki, Temesvári, Turkui, Udinei Egyetem, szentpéter­vári Herzen Egyetem, Odesszai Állami Egyetem. Az oktatók és kutatók a vi­lág legkülönbözőbb részeire kapnak vendégprofesszori, kutatói meghívást. A nem­zetközi pályázatokon elért sikereket jelzi, hogy a Phare Tempus programjában az el­múlt években több mint húsz JEP (Joint European project) valósult meg a JATE részvé­telével. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Körülbelül 200 tudomá­nyos témakörben 191 külföl­di intézettel dolgozik együtt az orvosegyetem 28 intézete. A közös kutatási projectek, szakértőcserék anyagi hátte­rét részben a nemzetközi szervezetek, intézmények, alapítványok, gazdasági tár­saságok nyújtják, sikeres pá­lyázatok révén (Tempus, WHO, British Council, stb.) Az európai egyetemek közül a turkuival ápol legszoro­sabb kapcsolatot a SZOTE. Szerződéses kapcsolata van ezen kivül Marseiffe, Caen, Strasbourg, Essen, Halle Ulm egyetemével. Tempus­programban dolgozik együtt a Pathológiai Intézet a Shef­fieldi Egyetemmel, egy Bri­tish Council-programban a Népegészségtani Intézet Manchester egyetemével, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának pedig kiterjedt nemzetközi kapcsolatai van­nak egy WHO-program ke­retében. Egyéb intézetek 35 különböző európai egyetem­mel folytatnak kutatási együttműködést. Az orvos­karon 1984-ben, a gyógysze­részkaron két évvel később indult az angol nyelvű kép­zés: jelenleg 39 országból 274 orvos és 83 gyógysze­rész hallgató tanul a SZO­TE-n.

Next

/
Thumbnails
Contents