Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. SZEPT. 12. A VÁROS 5 • Védekezzünk! Garázsok veszélyben O Az anyatej feketepiaca Nemkívánatos üzlet A gyűjtőállomáson steril körülmények között dolgoznak. (Fotó: Somogyi Károlyné) A bűncselekmények statisztikájában előkelő helyet foglal el a gará­zsok és tárolók feltöré­se. Minden napra jut né­hány, s felderítésükre nem sok remény van - a rendőrök is csak részsi­kereket érnek el. Ugyanakkor ezek a lo­pások rendkívül bosz­szantóak, hiszen a pol­gárok nem ritkán nagy értékeket halmoznak fel ezekben a helyiségek­ben, melyek biztosítása, védelme nem áll össz­hangban a kárértékkel. Értelemszerűen ott törté­nik a legtöbb betörés, ahol erre adottak és megfelelők a körülmények, vagyis a lakó­telepeken, főleg azokon a környékekén, ahol a garázs távolabb van az épületektől. Ezek a helyiségek általában hengerzárral védettek, s egy betörőnek nem okoz különö­sebb gondot a feltörése. A tárolóban, garázsban pedig már nincs nehéz dolga, s ami mozdítható, elviszi. Tipikus a kerékpárlopás: hetente 30­40 bicikli eltűnését jelentik be. A nyomozásban nehéz­séget okoz, hogy a nyugat­• Munkatársunktól Az Alföld-Fiumei Vasút­vonal százhuszonötödik szü­letésnapja alkalmából a hé­ten emléktáblákat avatnak a vonal tizenegy állomásán, így Hódmezővásárhelyen is. A jövő héten pedig ugyanitt tudományos emlékülést szentelnek az évfordulónak; az eseményen Rigó Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója is részt vesz. Az évforduló alkalmából készült bronz emléktáblát ­mely Návai Sándor munkája - a vasútvonal tizenegy állo­másán avatják föl. Szeged­ről pedig emlékvonat indul és bejárja a vonal alföldi szakaszát. Hódmezővásárhelyen Szegedi Színkör néven önálló társulat kezdte meg működését a na­pokban. Hogyan jött lét­re az új színház? Mi a műsora? Hol működik? Ezekre a kérdésekre ta­lán választ kaptak olva­sóink az évadnyitójukról szóló, szeptember 11 -én megjelent tudósításból. Más kérdéseinkre Varsa Mátyás színész-rendező, a Színkör vezetője vála­szolt. • Van-e köze a Színkör­nek a Szegedi Nemzeti Színházhoz? - Szervezetileg nincs. A Szegedi Színkör egyesület­ként működik, saját anyagi háttérrel. A pénzt részint a kultuszminisztérium alterna­tív színházi formákra szánt pályázati alapjából nyertük és számos más pályázat út­ján. Szponzoraink is vannak - persze nem elegen. Más­részt azonban sok közünk van a Szegedi Nemzeti Szín­házhoz. Az általunk szerződ­tetett színészek - Dobos Ka­talin, Téglás Judit, Szanka Dóra, Flórián Antal, Kiss László, Somló Gábor, Halász Gábor - korábban a nagy­ról, illetve délről - főként Olaszországból - érkezett kétkerekűkön nincs semmi­féle azonosítási jelzés. Egy biciklit átfesteni, átalakítani már nem olyan nagy gond, s máris oda a több tízezer fo­rintos érték. így azt tanácsol­ják a rendőrök, hogy az ilyen kerékpárok alvázába üttessenek bele valamiféle jelet, nevet, számot. A gará­zsok kifosztása már az előb­binél „ritkább", egy hétre 8­10 ilyen esemény jut. A kár azonban jelentős: sok tulaj­donos itt tartja szerszámait, hűtőládáját, sonkát, kolbászt, szalonnát. Sőt, a kiskereske­dők raktárnak is használják a garázsokat, s az árukészlet több százezer forint is lehet, mely persze a feketepiac or­gazdáinál ennél jóval keve­sebbet ér. A rendőrség rész­sikereket könyvelhet el egy­egy betörőbanda leleplezésé­vel, de a legtöbb esetben a nyomozás eredménytelenül zárul. Éppen ezért tanácsos minden garázs- és tárolótu­lajdonosnak jobban odafi­gyelnie az értékeire, s - tet­szik, nem tetszik - biztonsá­gosabb, hatékonyabb védel­mi rendszert felszerelni. A. L. szombaton fél kilenckor avatja föl Nóvák Imre alpol­gármester az emléktáblát, és a békéscsabai, fő megemlé­kezésre delegáció utazik a városból. Az évforduló tiszteletére szeptember 17-én, kedden 10 órakor a vásárhelyi vá­rosháza dísztermében vasút­történeti emlékülést rendez­nek. E rendezvényen többek között részt vesz Rigó Zol­tán, a MÁV Rt. vezérigazga­tója, Horváth Lajos, a KHVM főosztályvezetője és Tóth Imre, a szegedi üzlet­igazgatóság igazgatója. Az előadók a magyar vasút múltjáról, jelenéről és fej­lesztésének lehetőségeiről szólnak. színházzal álltak szerződéses viszonyban. Sőt, néhányan most is, hiszen egyes felada­tokra igényt tartanak rájuk. Éppúgy, mint a mi társula­tunk a Szegedi Nemzeti Színházzal szerződéses vi­szonyban álló művészek né­melyikére, hiszen a velem együtt is csak nyolc szí­nésszel nem lehetne azokat a darabokat előadni, amelyeket műsorra tűztünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy semmi­képpen nem tekintjük ma­gunkat a Szegedi Nemzeti Színház valamiféle riválisá­nak, ez - gondoljon csak a méretek különbségére - mo­solyogtató nagyképűség len­ne. De hiszünk a színházmű­vészet folyamatosságában és jelképes gesztusainkkal uta­lunk erre. Például azzal, hogy Csehov Sirályával nyit­juk az évadunkat, mint egy­kor Székely Gábor is és Zsámbéki Gábor is; Szeged­hez kötődő nagy színészek­ről neveztük el a bérleteinket - a bemutatókra szólót a leg­Három évvel ezelőtt '93 őszén emelte a tb 200-ról 500 forintra az anyatej literenkénti térí­tési díját. Azóta úgy fe­lejtették, jóllehet 1993 óta mindennek jócskán felment az ara. A fekete­piaci ár persze követte a gazdaság ármozgását, az anytejgyűjtőt kikerülő - kézből kézbe adott ­anyatej literjéért 1000­1200 forintot is megad­nak. Az anyatejgyűjtő­ben nemhogy nem tolon­ganak, de alig-alig je­lentkeznek a felesleges tejüket áruba bocsájtók, hiszen a feketepiacon lé­nyegesen drágábban, a hivatalos ár egy-másfél­szereséért adhatják el. Az, hogy valaki így is szeretné kiegészíteni csa­ládja kaszszáját, nem baj, az már igen, hogy drámaian kevés az a tej­mennyiség, amennyit a rászorulók számára szét­oszthatnak az anyatej­gyűjtőben. Kereslet-kínálat - Reggelente jó, ha húsz anyuka kínálja fel a gyűjtő­nek friss tejét, akkor, amikor az anyatejért több tucat szülő áll sorban - mondja Tassi Jó­zsefné, a szegedi anyatejgyűj­tő állomás vezetője. - Ha megnézzük az 1993. őszi időszakot, amikor 200 forint­ról 500 forintra emelték a li­terenként fizetendő díjat, má­ra nagymértékű csökkenést látunk. Közvetlenül az eme­lést követő időszakban 470 ezer gramm tejet hoztak be havonta. Aztán az árak el­húztak az anyatej ára mellett, s mi maradtunk a literenkénti 500 forintnál, miközben min­den a többszörösére emelke­dett. Értelemszerűen a ne­künk leadott mennyiség egy darabig tartotta magát, majd drasztikusan csökkent, s az idén 240 ezer gramm a havi átlagos „tejbevételünk". Ez a mennyiség nagyon kevés, hi­szen sok csecsemő között kell elosztani - panaszolja a vezetőnő. - A feketepiacon kapható anyatej esetében elő­fordulhat, hogy bakteroló­utóbb eltávozottról, Mentes Józsefről. Tisztában vagyunk azzal, hogy kicsik vagyunk, kezdők vagyunk, sokan má­sok kísérleteztek előttünk és jönnek majd utánunk. • Mégis: miért és ho­gyan akarnak máskép­pen működni, mint a töb­bi színház? - Nem szeretnék most be­giailag szennyezett, ami az anytejgyűjtőből elvitt tej ese­tében kizárt, hiszen mi meg­vizsgáljuk a hozzánk hozott anyatejet és az édesanyát egyaránt. Az tejet adó anyák­tól - betegséget nem mutató - kivizsgálás után fogadjuk el a tejet. Egy liter kevert - A feketepiacon előfor­dulhat, hogy hamisított, ke­vert anyatejet adnak el - ve­szi át a szót dr. Haluska Ist­ván főorvos, az anyatejgyűjtő állomás vezetője -, vagy táp­szerrel, vagy tehéntejjel, ne­tán vízzel növelik a mennyi­ségét. Az anyatejgyűjtő állo­máson a reagensekkel ki tud­juk mutatni, ha nem színtisz­ta anyatejet hoz be valaki. Mi gondoskodunk a sterilitás eszközeiről, feltételiről, de nem biztos, hogy ugyanez el­mondható a feketepiacon kapható tejről. Az anyatejgyűjtő hiába szolgál megbízható minőségű anyatejjel, ha nem tudnak annyit adni, amennyire szük­sége lenne egy-egy kisbabá­nak. Az anyatejgyűjtő a be­vitt tejmennyiség kétharma­dát a gyerekkórházban, a gyermekklinikán, a fertőző osztályon fekvő gyermekek­nek adja, illetve a szegedi csecsemőotthon újszülöttei­nek. Az otthonukban lakó lebonyolódni a mai színházi intézményrendszer termé­szetének elemzésébe. Egyet­len, a mi szempontunkból lé­nyegesnek látszó vonásra utalok: a mai magyar színhá­zi intézményrendszerben működő művészek és a kö­zönség kapcsolatában vala­mi zavar van. A befogadók egyre inkább a kommersz csecsemők között havonta mindössze kb. 3 liter anyate­jet oszthatnak szét. Haluska főorvos sorolja fel, kiket illet - pontosabban illetne meg - biztosítási ala­pon az ingyenes anyatej: a koraszülötteket, a kis súllyal napvilágra jött csecsemőket, a súlyosan beteg kicsiket, azokat az újszülötteket, akik­nek édesanyja beteg, illetve azokat a normál súlyú cse­csemőket is, akiknek szülő anyjának nincs (elég) teje gyermeke szoptatásához. Csakhogy ezeknek a felté­teleknek nagyon sokan meg­felelnek, és sokan igénylik is a tejet. A kis mennyiség okán azonban nemhogy minden igényt, de legfeljebb csak tö­redékét lehet kielégíteni. Kilós szelekció - Mivel az elosztható mennyiség kevés, muszáj szelektálni - mondja Halus­ka doktor. - A 4 kg-ot meg­haladó testsúlyú babáknak már nem tudunk adni anyate­jet, hiszen kell azoknak a ki­csiknek, akiknek az életben­maradása függ az anyatejtől, s szüleik nem képesek a te­jért a szabad piacon több mint 1000 forintot megadni. Mondanom sem kell, hogy a családok többsége nem tudja megfizetni az anyatej fekete­piaci árát. Mi pedig mind ki­vonzásába kerülnek, a mű­vészek pedig a kielégítetlen­ség érzetével küzdenek. A szakma belterjessé vált, a művészek gyakran egymás­nak írnak, rendeznek, játsza­nak. A jelek szerint valami­lyen más színházat igényel a mai világ embere, mint amit a beállt intézményrendszer produkálni képes. Egy ilyen kicsi társulat, mint a Színkör - azt reméljük - képes lehet sokkal közelebb kerülni a művészetre nyitott emberek­hez. Újfajta, sajátos marke­tinggel azt szeretnénk elérni, hogy egy intim közegben, folyamatos párbeszédben le­hessünk a közönséggel. Ezért dolgozunk együtt fia­talokkal, például az Egyete­mi Színkörrel, vagy dráma­pedagógiai foglalkozásokon középiskolásokkal. Segítünk amatőröket, hogy szakszerű­en dolgozhassanak. Ezzel tá­gítjuk a mi közönségünk kö­rét is, azt reméljük, hogy egyre többen lesznek a szín­ház iránt érzékenyek. sebb és kisebb mennyiséget tudunk adni, mert mind keve­sebbet és kevesebbet hoznak be. Már csak a legönzetle­nebbek adják le nekünk az anyatejet, hiszen literenként 500-ért miért hozná ide, ami­kor hirdetés útján eladhatja a duplájért. - Nem egyszer játszód­nak le drámai jelenetek ­folytatja Tassi Józsefné. ­Képzelje el, amikor egy 900 grammal született kis csecse­mő számára nem tudunk annyit adni, amennyire szük­sége lenne, mert ugyanakkor egy másik újszülött - aki történetesen 1400 grammal jött a világra - ugyanúgy igényli az anyatejet. Sokszor ötven grammokért folyik a küzdelem, az alkudozás, a könyörgés. A megoldás az lenne, ha a tb emelné az összeget, tehát a jelenlegi ár kétszeresét tud­nák kifizetni az anyatejgyűj­tőbe tejet leadó édesanyák­nak. Ismerve a tb kivonulási szándékait, nem feltételezhe­tő, hogy éppen az anyatejért fizetendő összeget emeli meg. A következmény pedig a tej lassú elapadása a gyűj­tőben, hiszen mindenki a sza­badpiacon fogja eladni a fel­esleget. Onnan pedig a csalá­dok többsége nem tudja megvásárolni. Kalocsai Katalin • Ezért játszanak - jobb szó híján - alternatív elő­adásokban klasszikuso­kat? - A fiatalok és a felnőtt színházértők szórakoztatásá­ra. Mert azt gondoljuk, hogy a klasszikusok a legalkalma­sabbak. hogy a mai világban is eleven hatást tegyenek. Mert kellően összetettek. Nehezen tudom kifejezni magam úgy, hogy igaztala­nul ne sértsek senkit, de hát látni kell, hogy a mai színhá­zi előadások általában kira­gadnak egy-egy szálat vala­mely műből, a nézőt pedig arra késztetik, hogy fejben sakkozzon. Nem akar. Nos, mi nem szeretjük meghatá­rozni, miről szóljon egy elő­adás; veszünk egy vitathatat­lan értéket, megkíséreljük a maga teljességében közvetí­teni és sokféle hatását érvé­nyesíteni. Hagyjuk, hogy hasson, de nem hagyjuk ma­gára a nézőt. Erre csak ilyen, nem üzemszerű működésre kényszerített, kis társulatban van mód, amelynek tagjai jól ismerik egymást, megbíznak egymásban és mindig azt csinálhatják, amit szeretnek. Sulyok Erzsébet Honfoglalás Szegeden • Munkatársunktól Folytatódik a tavasszal egy hétig zajló „Jó napot, Szeged!" névre keresztelt, egészséges életmódra ser­kentő rendezvénysorozat, szeptember 28-án ugyanis Honfoglalás Szegeden név­vel egész várost megmozga­tó „akadályversenyt" ren­deznek. A résztvevő csapatok dél­előtt indulnak a Széchenyi térről, hogy a kapott térkép segítségével keressék fel a város területén elhelyezett hét állomást, melyeket egyébként a hét vezérről ne­veztek el. Mehetnek gyalog vagy kerékpárral a csapatok, hi­szen a verseny célja nem az, hogy végigrohanják Szege­det, hanem hogy a játékos vetélkedőn szellemi totókat töltsenek ki, egyszerűbb ügyességi feladatokon pró­bálják ki magukat, illetve számot adjanak helytörténeti ismereteikről. Millecentená­riumi a nap során elérhető maximális pontszám is: 1100. A Széchenyi téren egyébként folyamatosan zaj­lanak majd a programok, az eredményhirdetést este 7-kor tartják, utána pedig záróbulit terveznek. Bárki részt vehet a ver­senyben, 6 fős csapatok ne­vezését várják szeptember 26-ig a városi sportigazgató­ságon, vagy a helyszínen 9 órától. Korhatárt ugyan nem szabtak a rendezők, de a 14 évnél fiatalabbakból álló csapatoknak kell, hogy le­gyen két felnőtt tagja is. Bár nevezési díj nincs, minden résztvevő ajándékot kap, az első három helyezett nagyér­tékű díjakat. A sajtótájékoztatón meg­tudtuk, hogy a rendezvény fővédnöke és szülőanyja Ró­zsa Edit országgyűlési kép­viselő, felelőse a Szeged Vá­rosi Sportigazgatóság. A rendezésben közreműködik az ÁNTSZ Csongrád Me­gyei Intézete, az Universitas Diákcentrum, a Kékfa Egye­sület, a SZITI Ifjúsági Infor­mációs és Tanácsadó Iroda, a JGYTF Testnevelés tan­széke, a tápéi Maraton Te­replovas Klub, az Olajbá­nyász SE, a Százszorszép Gyermekház, valamint a szegedi vízi rendőrség. Lomtalanítás Tápén • Munkatársunktól A tápéi részönkormányzat képviselőjének megbízásá­ból a szegedi városgondnok­ság lomtalanítási akciót szer­vez szeptember 20-a és 22-e között. A fenti napokon a ki­helyezett konténerekbe a háztartási hulladékot, mellé az összekötözött faágakat, külön rakva a fémhulladékot és a feleslegessé vált tárgya­kat kérik elhelyezeni. Az el­szállításáról a szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. gondoskodik. A kijelölt gyűjtőhelyek az alábbiak: Honfoglalás utca-buszfordu­ló, Régész tér-Háziipari Szövetkezet előtti terület, Zsukov tér, valamint a kö­vetkező utcák kereszteződé­se: Rév utca-Honfoglalás ut­ca, Szendrey Júlia utca-Rév utca, Árvácska utca-Török­verő utca, Budai Nagy Antal _ utca-Sziklai Sándor utca, Budai Nagy Antal ut­ca-Beszterce utca, Bencfa­hát utca-Rába utca és Dráva utca-Fiume utca-Iker utca. • Vásárhelyre jön a MAV vezére Százhuszonöt éves vasútvonal • A Színkör: más Klasszikusokkal a közönségért Varsa Mátyás: „A néző nem akar fejben sakkozni." (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents