Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-10 / 211. szám
KEDD, 1996. SZEPT. 10. BELFÖLD 3 Csikói Miklós elégedetlen • Budapest (MTI) A jövő évi költségvetésből továbbra is többlettámogatást igényel a mezőgazdaságnak a Magyar Agrárkamara (Mak). Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke nem tartja elegendőnek a pénzügyminiszter által ígért jövő évi agrártámogtást. Medgyessy Péter szerint az agrárium a jövő évi költségvetésből 105 milliárd forintnál kevesebbre számíthat. Ez az összeg nem éri el az FM által igényelt támogatási szint alsó határát sem. Csikai Miklós szerint minimálisan 120 milliárd forintra lenne szüksége a mezőgazdaságnak 1997-ben ahhoz, hogy a tavalyelőtti támogatás reálértékét megkaphassák a gazdálkodók. Minderről az agrárkamara elnöke tájékoztatta az újságírókat egy szűk körű sajtóbeszélgetésen. Áradnak a Körösök • Gyula (MTI) A Fekete-Körösön 7 méteres ár várható. Az előző hét második felében naponta általában egy métert áradt a Körösök vízszintje s az augusztus végi, szeptember eleji csúcsokat döntögető hatalmas esőzés miatt keletkezett jelentős árhullám következtében a hét végén elrendelt árvízvédelmi készültség tovább tart. A Körösök romániai vízgyűjtő területén az elmúlt 24 órában alig volt csapadék, a korábbi esőzések miatt viszont tovább áradnak a folyók. Menekültek - Debrecenbe • Nagyatád (MTI) A nagyatádi menekülttáborból hétfőn reggel nyolc órakor elindult az a különvonat, amely 194 menedékest szállított a debreceni átmeneti szállásra. A korábbi tiltakozások és fogadkozások, miszerint nem akarnak másik táborba költözni az itt lakók, mára elcsitultak és belenyugvással vették tudomásul, hogy távozniuk kell Nagyatádról. A többségében még 1992-ben érkezett és most Debrecenbe indult jórészt bosnyák menedékes között 51 gyermek van, 64 férfi és 77 nő. A táborban 210-en maradnak, többségük néhány héten belül elhagyja a tábort. Szeged, Arad? • Budapest (MTI) A Magyar Demokrata Néppárt kezdeményezi, hogy a magyar és a román parlamenti pártok küldöttei közös tanácskozást tartsanak az alapszerződés ratifikálása előtt Aradon vagy Szegeden - jelentette be Szabad György, az MDNP parlamenti képviselője hétfői sajtótájékoztatóján. Az indítványt a honatya terjesztette az Országgyűlés elé. Szabad György elmondta: elképzelése támogatását azért tartja rendkívül fontosnak, mert a magyar-román kormányközi megállapodás kialakításának időszakában a két parlament pártjainak egyáltalán nem volt lehetőségük a dokumentum rendelkezéseivel kapcsolatban állást foglalniuk. > De kinek van pénze gépre, magra, műtrágyára? Nemcsak kukoricáztak Aki tegnap délelőtt ellátogatott a Hód-Mezőgazda Rt. vásárhelyi központjába, az biztos nem mondja többet, hogy a magyar agrárszakemberek nem érdeklödnek az új technológiák iránt. Zsúfolt nagyterem közönsége előtt köszönthette a résztvevőket Egyed Béla vezérigazgató azon a tanácskozáson, amelyet, szép hagyományt folytatva, azért rendezett meg a Hód-Mezőgazda, hogy a kukorica, a napraforgó, s idén már a ciroktermesztés, hazai kilátásairól adhassanak szakértők objektív képet. S bár a tanácskozás az előbb említett három, Alföldünkön oly fontos növényre koncentrált, érdemes idézni néhány érdekes tényt abból a tájékoztatóból is, amelyet dr. Öcsödi Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott. Mint elmondta - a legfrissebb adatok szerint is a magyar mezőgazdaság alaposan veszített értékéből. Míg 1990-ben a bruttó nemzeti össztermék 17 százalékát adta, addig a mostanra ez a szám már csak 11.6 százalékot tesz ki. Az állattenyésztés által produkált érték 151 milliárd forint, a növénytermesztésé 186 milliárd (korábban ez az arány fordított volt). S megértük azt, hogy az egykori 1 millió 571 ezer szarvasmarha heAz idei kukoricatermés sokkal jobbnak ígérkezik a tavalyinál. De ettől még nem felhőtlenül boldog a magyar gazda. (Fotó: Miskolczi Róbert) lyén ma már csak 960 ezer legel, míg a csúcsnak számító 8 milliós sertésállomány után 1996-ban 5,8 millió is elégségesnek bizonyul. A drasztikusan visszaeső hazai fogyasztással és a fizetésképtelen keleti piacokkal indokolta mindezt a főosztályvezető, kijelentve: természetesen mindez korlátozza a növénytermesztés lehetőségeit is. Kukoricát egyébként még ma is 1 millió hektáron termeszt a mezőgazdaságunk, s az egyesült Európába készülve is szeretnénk legalább ennyit megőrizni. Hogy az ezernyi gonddal küszködő agrárszféra mégis milyen támogatásra számíthat? Nos, Öcsödi úr elmondta - míg tavaly 73 milliárdot, az idén 83-86 milliárdot kapott ez az ágazat, addig szeretnék elérni, hogy jövőre ez az összeg megközelítse a 100 milliárdot. De erre szükség is lenne derült ki a délelőtti hozzászólások során -, ugyanis ma már komoly gondot okot a gazdáknak megfizetni a minőségi vetőmagot, trágyázásra, új gépek vásárlására sincs pénz, s a termésátlagok bizony meg sem közelítik a néhány évvel ezelőttieket. Legalább ekkora probléma, hogy a mezőgazdaság eltartóképessége is jelentősen visszaesett, így ideje lenne feldolgozni a nyugat-európai tapasztalatokat. Ahol már régóta nincs létjogosultsága a szétparcellázott kisgazdaságoknak, és például Hollandiában 70 tehén nevelése szükségeltetik ahhoz, hogy eltartsanak egy parasztcsaládot. Ilyen információk birtokában hallgatták aztán a résztvevők több nagy vetőmagforgalmazó cég ajánlatát - mert hogy magból van szerencsére elég... majd terepszemléztek az orosházi út mellett elterülő bemutatóbirtokon. Tapasztalataik hasznosítását pedig remélhetőleg már a jövő évi termésen is lemérhetjük. B. Z. • Humanitási index Csongrád megyében nem volt vérhiány A nyár elején sok helyen, de főleg a fővárosban vészharangot kongattak, mert kevés volt a vér, s a szabadságolások kezdetével még kevesebbnek ígérkezett. Szegeden e nyár elején sem volt pánik, mint ahogyan az elmúlt években egyszer sem kellett véradókért és vérért kiáltani a szegedi véradó állomáson. A véradó vezetője, dr. Gál György professzor most is arról tájékoztatott, hogy nem volt gond a vérellátással a nyár - véradás szemponjából - legkritikusabbnak számító három hónapjában, júniusban, júliusban, augusztusban sem. Az idén augusztus végéig 900-zal több vérvétel volt, mint az elmúlt esztendő első kilenc hónapjában. - Csongrád megye az országban a legjobb a véradások számát tekintve mondja Gál professzor. - A megyében 1995-ben ezer lakosra 76 vérvétel jutott, '95-ös adatok szerint Szegeden ezer lakosra 80 véradás esett. A véradásban megyénk az első, Győr-Sopron a második, Veszprém a harmadik az országos listán. Az országos átlag ezer lakosra 45 vérvétel, a fővárosban ez a szám 46. Gál professzor szerint több magyarázata van a Csongrád megyeieket jellemző kitűnő véradási kedvnek: - Az itt lakók tudják, a megye több egészségügyi intézményében sok vérre Véradási kiskáté 1995. Vérvételek Szívműtét Érműtét Vesetranszpl. száma Január 1483 0 13 6 Február 1554 0 15 2 Március 1735 0 16 3 Április 2034 0 7 9 Május 1541 0 17 6 Június 1761 28 3 5 Július 1419 32 1 2 Aug. 1476 30 7 4 Összesen 13 003 90 79 37 1996. Január 1864 37 8 4 Februáf 1723 34 3 4 Március 1888 35 2 4 Április 2098 36 2 4 Május 1834 35 25 3 Június 1532 28 27 7 Július 1498 27 20 2 Aug. 1482 18 18 0 Összesen 13 919 250 105 28 van szükség, tudják, hogy az orvosegyetem klinikáin nagy vérigényű szívműtéteket, veseátültetéseket végeznek. Ezek az ismeretek fontos motívumok a véradási kedv felkeltésében. A véradások számát befolyásolja, hogy a szervezésben szerepet játszó helyi Vöröskereszt és a véradó állomás között jó kapcsolat legyén. Nálunk így van, ám nem minden megyében mondható el ez. Utoljára, de nem utolsó sorban mondja a professzor - a véradás szervezése is jóra vizsgázik hónapról hónapra, s mi mindannyian nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megbecsüljük a véradóinkat. Minden alkalmat és módot megragadunk e megbecsülés kifejezésére. Több tényező együttes megléte kell tehát ahhoz, hogy a véradókat megtartsuk és évről évre újabbakat nyerjünk meg e nemes mozgalomnak. Gál professzor szerint: a magyarok humanitási indexe jó, s ennek is köszönhető a véradási világranglistán elfoglalt vezető helyünk. Franciaországban, Németországban, Angliában ezer lakosra 50 vérvétel jut évente, az USA-ban 46, ami megegyezik a mi vérvételi arányunkkal. • Ennek ellenére visszavisszatérő gond a vérhiány az ország több megyéjében, de főleg a fővárosban. — Elégnek kellene lennie a levett vér mennyiségének, ám a tartalékok a kis véradó állomások területén vannak. Ezekről a helyekről kellene eljuttatni a vért oda, ahol éppen szükség van rá. A délmagyarországi régióban már régen megszerveztük, és azóta is jól működik az állomások közötti együttműködés, amit a mi példánkra és mintánkra szerveztek meg Budapesten. A nagy rendszer jó működéséhez számítógépes összeköttetés, naprakész nyilvántartás szükséges. Ezek nem mindegyike áll még rendelkezésre, s addig amíg e feltételek hiányoznak, a vérhiány megszüntetésére a vérvételek számának 10 százalékos emelésére lenne szükség. Egyenletes vérellátást csak akkor lehet biztosítani, ha a vérigénylés- és felhasználás tervezett. A vérmennyiség 2/3-át az operációs szakmákban - sebészet, nőgyógyászat, urológia - használják fel. E műtétek 70 százaléka tervezhető, következésképpen a gyógyító intézményekben szükséges vérmennyiség nagyobb hányada előre jelezhető, tervezhető, s ebben az esetben az igényelt vérmennyiség is időben biztosítható. K. K. jegyzet Hetven tehén TTa valaki csak egy fél napot is forgolódik parasztÁl emberek között, igencsak meglepődve vonja össze szemöldökét. Mert hogy a szántóföldek környékén talán még annál is hevesebben szidják a politikát, mint azt teszi géphez rendelt munkás, adóívek között evickélő vállalkozó, vagy éppen örökkön forrongó értelmiségi. No, de ki csodálkozhat ezen. Hiszen alig több, min. fél évszázada még arról győzködték a földnek mívelőjét, hogy uradalmi nagybirtokon biztos csak a kenyere. Aztán földet osztottak neki, hogy egy-két éven belül rózsaszínű kolhozképpel, s persze ehhez szükséges verőlegényekkel áldják meg. S mire beletörődött a nagyüzemibe, kicsusszant lába alól a szocialista tervgazdálkodás, s újra azt diktálták számára, hogy csakis egyénileg, saját földön, mert ebből lesz a jövő útja. Aztán ma, okos gondolatok magvait elvető tanácskozáson hallgatja, hogy a modern Európában, mondjuk éppen Hollandiában, már kiderült - 70 tehén minimum szükségeltetik egy korszerű, állattenyésztésre szakosodott gazdaság profitjához Vagyis a szétparcellázott birtokok fölött eljárt az idő. Nos, ekkor veri a parasztember földhöz a kalapját mint teszik azt nagyon mérges gombák -, s az ég felé fordítja tekintetét. Mert azt reméli, hogy legalább a felhők fölött lakóktól egyszer megtudja, vajh mikor is hagyja már magára az a furmányos politika a gazdaságot, mikor engedi meg, hogy mindenki olyan formában, közösségben és elvek szerint termeljen, ahogy azt ő és sorstársai jövedelmezőnek látják. Mikor köszönt rá az a furcsa világ, amikor elhiszik a parasztnak, tapasztalatai alapján csak jobban tudja, mi lenne családjának, falujának, netán az egész agráriumnak tetszőbb, mint amit nejlonparasztok kifundálnak, mondjuk Dunának partján, kávéházi forradalmaikban. \Jos, pontos időpont a felhők fölül még nem érke1 i zett. De hitünk, hogy a józan ész, a politikai hőbörgésektől mentes, tiszta gazdasági érdek majdcsak dorombol már a földek környékén is, mind erősebb. Amely józan ész józan és kiszámítható föltételek között lehet, hogy a 70 tehenet fogja igazolni! Sajnos más pozitívumról, mint szép hitünkről, mostanság még ily kurta jegyzet sem íródhat... ( • Alkoholban úszó pince Füge a banánosnak A Békés és a Csongrád megyei pénzügyörök nem engedtek a 48-ból, ugyanis éppen ennyi felderítésük volt az elmúlt héten. A bűncselekmények, szabálysértések értéke 4,2 millió forint. Békés megyei nyomozók indítottak eljárást a csongrádi Sz. Zs. Sz. ellen, akinek Opeljében a közúti igazoltatás alkalmával 748 karton zárjegy nélküli cigaretta lapult. A dohányáru származásáról nem tudott semmilyen igazolást mutatni. Adóveszélyeztetéssel és vámorgazdasággal gyanúsítják az illetőt. A gyulai pénzügyőrök alaposan átvizsgáltak egy román teherautót. Ahogy összeegyeztették a papíron és a kamionon található portékát, rájöttek, nem stimmelnek a dolgok. Négyszáz karton banán, 720 kilogramm citrom, 600 kiló margarin és 4 tonna burgonya nem szerepelt az okmányokon. A sofőr azzal védekezett, hogy nem volt jelen a kamion rakodásánál, így nem tudott a többletről, amely értéke 400 ezer forintra rúg. A szegedi K. E. lakásán házkutatást tartottak. Pincéjében 620 liter tiszta szeszre bukkantak. A meglepett házigazda elmondta, hogy egy jugoszláv állampolgár bérli tőle a helyiséget havi 10 ezer forintért, az alkohol a bérlő tulajdona. A vámorgazdaság eljárási alapja meghaladja az 1 millió forintot. A vállalkozó T. K.-tól 41 olyan műsoros videokazettát foglaltak le, amelyek jogdíjas filmek engedély nélküli másolatai voltak. Szerzői jog megsértése miatt indítottak eljárást a szegedi férfi ellen. Az említetteken kívül lefoglaltak még 416 karton cigarettát, 100 liter gázolajat, 244 liter benzint, 308 liter márkás alkoholt, 200 CD-lemezt, 5 karton rágógumit és 350 darab női alsóneműt. V. F. S. Mérnökkamarák • Budapest (MTI) Az orvosi és ügyvédi kamarák után még az idén megalakulnak a mérnökök szakmai szervezetei, a mérnökkamarák. Hajtó Ödön, a Mérnökegylet vezetője hétfői tájékoztatóján elmondta: az előkészítő munkákhoz azután kezdhettek hozzá, hogy a parlament idén júniusban elfogadta a mérnökkamarák létrehozásával is foglalkozó törvényt. A jogszabály értelmében ezentúl a saját felelősségükre, önállóan dolgozó tervező, szakértő mérnökök ezután csak kamarai engedéllyel végezhetik munkájukat. A kamarák feladata lesz a szakma ellenőrzése, és az információcsere szervezése tagjaik között. Novemberben minden megyében megalakulnak a helyi mérnökkamarák.