Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-08 / 185. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 8. A VÁROS 5 fény-kép (Mentes József emlékének) Nézegetem ezeket a félig-meddig megsárgult fotó­kat. Valamennyiről Te nézel vissza rám, és látom a hamiskás mosolyt a szemedben, amit annyian sze­rettünk. Úgy érzem. Te is látsz engem, ahogy ren­dezgetem a múltadat, a múltunkat, a pillanatba me­revült mozdulatokat. Körötted a fotókon az „égi tár­sulatod" néhány tagja, akikkel már biztos ott ülsz a felhő szélére települt színész-klubban és fröccsözget­ve velem együtt nézitek a képeket. Most éppen Má­riáss Jozsóval kacagtok a Kaviár és Lencse fotóját nézve. Itt Kovács Jancsival kacsintotok össze. Ez a kézfogás, Jancsival, melyet a fakó papír őriz, július 26-án - azon a szomorú napon -, annyi hosszú év után megismétlődött. Újra megfogta a kezed, üdvö­zölt és nyugtatott: „Minden rendben van, a játék folytatódik". Kissé elszégyellem magam, úgy érzem, mint egy leskelődő, aki odatolakszik a kulcslyukhoz, hogy kilessen az életedből valamit. Ezek a képek, melyek valaha a közönséget csalogatták a nézőtérre, hirtelen intimebbek lettek mindennél. Kegyetlen a haláltól, hogy ezek itt maradnak. Mindenki szaba­don nézegetheti, mintha köze lenne hozzá. Pedig csak neked van már közöd hozzá, a Te életed töre­dékei ezek. Ennyi maradt. Arcomon érzem kezed legyintésének szellőjét. „Ugyan már, ne dramatizáld túl! Az élet ilyen. És ez így van jól." Igazad van. Sosem szeretted a cicomát, a fölösle­ges dolgokat, mindig az egyszerűségre törekedtél. A szinpadon és az életben is. Még az sem bántott, hogy a földi világ nem az értékeden bánik veled. Nem vol­tál „problémás", fgy könnyen megúszták a dolgot. Tudták, Te sosem fogsz szólni semmiért, csak sze­medben a huncut mosollyal odébbállsz. Mint ahogy akkor sem szóltál, amikor szinte az elviselhetetlensé­gig fájó lábaddal siettél a színpadra, hogy mint „Polgármester", fogadd a „Revizort". Néha a pró­bákon arra godoltam, én fogok szólni, hogy ne ismé­teljünk, de Te már ott álltál és vártad a végszót. Csak a takarásban jegyezted meg csendben, mikor megkérdeztem, hogy vagy: „Mintha ezer kést döfné­nek a lábamba. Nem visz már." - aztán már nyúj­tottam is a karom, hogy kapaszkodhass, amíg be­érünk a szinre. Ott elengedted és mintha mi sem len­ne, játszottál. Bennt mindebből semmit nem mutat­tál, de a portálban ülve láttam, haragszol ezekre a lábakra. Látod, most mégis megindultak, visznek, fájda­lom nélkül, könnyedén. Olyan messzire, ahova mi nem érhetünk el. Jó utat és könnyű megérkezést. Még egy utolsó fotó. Elfér a tenyeremben. A tiszta arcod és tekinteted. Beszélek hozzá. Késő. Újra rá kell jönnöm, mindig rosszkor mondjuk ki azt ami a legfontosabb. SZERETTÜNK! Talán még utolér ez az utolsó szó, amelyet szé­gyelltünk jókor kimondani. Nyugodj békében, HERCEG. Szamán Béla HIRDETÉSFELVÉTEL SZEGED. STEFÁNIA SAJTÓHÁZ REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! Véradás Operistáink Toledóban • A közoktatási törvény módosítása után Tizennyolc vagy húsz úra? Újabb ötmillió a Stefánia rendezésére Lámpa helyett baleset • Munkatársunktól Halálos kimenetelű közúti baleset történt tegnap reggel nyolc óra előtt Algyó térsé­gében. A falu felől a Téglás utcából érkezett egy 61 éves férfi kerékpárjával. A 47-es úton valószínűleg figyelmet­lenül haladt át a vasúti sfnek felé, amikor egy érkező sze­mélygépkocsi elgázolta. A 23 éves autóvezető elmondá­sa szerint 80-90 km/h-s se­beséggel közlekedett, s nem tudta elkerülni a balesetet. Az idős ember a helyszínen életét veszette. A felelőssé­get szakértők vizsgálják. A helybéliek felhívták a figyelmünket, hogy már többször javasolták, lássák el közlekedési lápmpával e kereszteződést, mert nagyon balesetveszélyes... A városházán elbírál­ták azokat a pályázato­kat, amelyeket a Stefá­nia rendezésének folyta­tása ügyében írtak ki. Idén még több mint öt­millió forintot költhetnek a várkert mögötti terü­letre, ahol a tervek sze­rint tizenkét kandelábert állítanak föl, s parkosít­ják a sétautak környé­két. Amikor körülnéztünk a Stefánián, csak a fűnyíró gé­pek zaja verte föl a csöndet. A parkrekonstrukció első szakasza lezárult, a folyta­tásról éppen a napokban döntöttek a szegedi polgár­mesteri hivatalban. A régóta fölújításra váró park rendbehozatala még a télen kezdődött el, Fekete Zoltán kertészmérnök tervei szerint. A várkert és a régi Hungária szálló közti terü­letről kivágták a beteg, s rossz helyen nőtt fákat, meg­ritkították az aljnövényzetet. Tavasszal lefektették a leen­dő automata öntözőhálózat gerincvezetékét, s új vona­lon vezették körbe a sétautat, amelyen akkor lehet majd körbejárni a területet, ha el­tüntetik az egykori tanács­köztársasági emlékmű le­bontott talapzata után maradt hatalmas gödröt is. A gyöngykavicsos sétány útjai szélesebbek, mint ko­rábban, s fehér szegélykö­vekkel körbezárt „parktükrö­ket" vesznek körül, ame­lyekben egyelőre csak gyom tenyészik. A régi padok eltűntek, újak még nincsenek. S bár a Stefánia oldalán ott húzódik a kerékpárút, „helyszíni szemlénk" idején éppen egy rövidnadrágos srác tartott kismotorjával terepgyakorla­tot a kavicson, „megmász­va" közben a gáthoz fölve­zető rézsűt is; egy haverja hegyjáró biciklivel igyezett utánacsinálni a trükköket. Két kisebb gyerek pedig a régen kitaposott ösvényen, a szegéllyel elkerített parktük­rön vágott keresztül, ugyan­csak kerékpárral. Nem túl jó előjelek, ha a majdan rende­zett park védelmére gondo­lunk... A polgármesteri hivatal­hoz beadott pályázatok kö­zül a Démász Rt. ajánlatát fogadták el - tájékoztatott minket Boldog Mária kert­és tájépítő mérnök, a szegedi polgármesteri hivatal kör­nyezetgazdálkodási csoport­jának munkatársa. A tervek szerint tizenkét „egykaros" kandelábert állítanak a föl­újított területre, olyanokat, amilyenek a múzeum előtt is láthatók. A parképítésre a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. adta a legkedvezőbb ajánla­tot. A tanácsköztársasági em­lékmű után maradt gödröt termőfölddel töltik föl (a munkát a jövő héten kezdik), s a költségeket az ún. képvi­selői alapból fedezik. Ugyancsak Fekete Zoltán tervezte azokat a „Hortus­padokat" is, amelyekből né­hányat elhelyeznek a séta­utak mentén - ha még erre is futja a nem egészen 5,5 mil­lió forintból. Egyelőre vi­szont le kell mondani az au­tomata öntözőhálózat to­vábbépítéséről, erre már nem maradt pénz. Ny. P. • Munkatársunktól Júliusban a Magyar Vö­röskereszt és a Véradó Állo­más szervezésében 1498-an 59 liter vért adtak Szegeden és környékén. A MÁV Nagyállomástól 26-an, a Szegedi Sütöde Kft.-bői 19-en, az újszenti­váni honvédségtől 77-en, a hangszergyárból 8-an, a fo­nalfeldolgozóból 2-en, a BV Szegedi Intézetéből 232-en, Csengeléről 19-en, a kamio­nos találkozó résztvevői kö­zül 54-en, a MTV szegedi stúdiójából 25-en, Sándor­falváról 89-en, az OTP-től 3­an, a Tápéi Háziipari Szö­vetkezetből 5-en, a rendőr­szakközépiskolából 13-an, a Tisza Volántól 46-an, Pusz­taszerről 31 -en adtak vért. Az elmúlt hónapban 27 szív-, 20 érműtétet és 2 ve­sátültetést végeztek a szege­di sebészeti klinikán. július 23-án megjelent törvény három időpontot jelöl meg... - Az önkormányzatok va­lóban 3 lehetőség közül vá­laszthatnak: idén szeptember l-jétől, tehát tanévkezdéstói, vagy 1997. február l-jétől, esetleg a következő, tehát az 1997/98-as tanév kezdetétől. Ez a törvény egyébként rendkívül nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, több szempontból is. Első­sorban azért, mert elfogadá­sának időpontja a nyári sza­badságok idejére esett, és az iskoláknak nem nyílt alkal­muk arra, hogy felkészülje­nek a törvény által kötelező­vé tett munkára. • Milyen anyagi vonzata van ennek a törvénynek? - Olyan finanszírozási terheket ró az önkormányza­tokra, hogy azok ennek nem tudnak megfelelni. • Miért? - Mert a két évvel ezelőtti költségeknek a 80 százalékát „finanszírozza" e törvény. Ha figyelembe vesszük az áremelkedéseket, az infláci­ós rátát, akkor egyértelművé válik, hogy az iskolák mi­lyen nehéz helyzetbe kerül­nek! • Ön gyakorló pedagó­gus. Hogyan szavaz a bi­zottságban ? - Pedagógusként és kép­viselőként is nehéz helyzet­ben vagyok. Ám, ismerve az önkormányzat anyagi hely­zetét, meg fogom szavazni a 20 órát. Ánnál inkább, mert fel tudom mérni a pedagó­gus társadalom helyzetét, amely e törvény elfogadása után még nehezebb lett. Tudniillik kétségek között tartja a pedagógusokat. Gon­doljunk csak bele: ha most nem lépjük meg ezt a lépést, akkor egy évig bizonytalan­ság, feszültség uralkodik majd a pedagógusok között, és bátran merem mondani, hogy a tanügyben dolgozók többsége, sajnos, nem az ok­tató munkával foglalkozik majd, hanem azzal, hogy ki válik majd feleslegessé, kit fognak elbocsátani... Ezt vi­szont a gyerekek, a tanulók fogják megsínyleni, az ő há­tukon csattan az ostor. # Ha emelik az óraszá­mot, emelkedik a fizett­ség is? - Amennyivel emeljük az óraszámot, annyi százalék­kal emelkedik a pedagógus bére is. Konkrétan: ez körül­belül 11,1 százalékos növe­kedés. Szeged önkormány­zatának ez hat és fél millió forintos többletkiadást je­lent. Plusz ennek az összeg­nek a tb-járuléka. A törvény ugyan lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a pénzt pályázat út­ján meg lehet szerezni, de mi van akkor, ha nem jön be ez a pályázat?... • Ön szerint melyik a legjobb időpont az új tör­vény passzusainak „bein­dítására"? - Szerintem a szeptember elseje, az 1996/97-es tanév­kezdet lenne a legmegfele­lőbb erre, pontosan a már említett feszültségek kikü­szöbölése érdekében. • Az érintetteket, meg a közvéleményt is az érdek­li, hogy lesznek-e elbo­csátások? - Előreláthatólag - egyes iskolákban - nem kell na­gyobb leépítésektől tartani. Úgy tűnik, hogy a rendszer­ben nagyon kevés pedagó­gust bocsájtanak majd el, természetesen lesznek olyan iskolák, ahol ez nem igaz, mert a létszám és az óraszám alakulása folytán másként kell lépni, városi szinten azonban van remény arra, hogy ne következzék be ko­molyabb elbocsátási hullám. K. F. A Magyar Országgyű­lés idén július 3-án mó­dosította a közoktatás­ról szóló 1993. évi (LXXIX.) törvényt. Ennek a 123. cikkelye tartal­maz olyan kitételeket, amelyek óraszám-mó­dosítást irányoznak elö (18 helyett heti 20 órát) az oktatásügyben. A törvénymódosítás lényegéről és a szegedi pedagógusokat (is) érin­tő változásokról kérdez­tük Tóth Csaba önkor­mányzati képviselőt, az oktatási és ifjúsági bi­zottság alelnökét. Vajk György, Merényi Nicolette és Koczka Ferenc • Munkatársunktól Az egyesült államokbeli Toledo testvérvárosi irodájá­nak igazgató-helyettese, Bál­int Erzsébet meghívta a Sze­gedi Nemzeti Színház opera­társulatának három tagját ­Merényi Nicolette és Vajk György magánénekeseket, valamint Koczka Ferenc kar­mestert -, hogy Csongrád megye képviseletében vegye­nek részt augusztus 18-án az 1100 éves Magyarország tiszteletére rendezendő feszti­válon. A fesztivál helyszíne az Erie-tó délnyugati patján fekvő, Ohio államban talál­ható 380 ezer lakosú Toledo, ahová az évforduló tiszteleté­re rendezett ünnepségre mint­egy 50 ezer Amerikában élő magyart várnak a szervezők. A rendezvénysorozat nyitá­nyaként a szegedi művészek a város Birmingham nevű ke­rületében, a Szent Istvánról elnevezett bazilika lépcsőjén eléneklik a Himnuszt, majd bemutatják 80 perces műso­rukat, amellyel később az Egyesült Államok és Kanada magyarlakta nagyvárosaiban is fellépnek. A szegedi ope­risták amerikai turnéja au­gusztus 26-ig tart, útjuk során magyar családok látják őket vendégül. A turné támogatói: a szegedi önkormányzat, a Délhír Rt., Démász Rt„ Dél­Tisza Menti Áfész, a Mező­bank Rt., a Csongrád Megyei Közgyűlés, az Üllés és Vidé­ke Takarékszövetkezet, a Szegedi Vásár- és Piacszer­vező Kft., a Maz-Du Bt., a Tour-Mix Utazási Iroda és a Providencia Rt. • A szegedi képviselőtes­tület július 11-én nem döntött ebben a kérdés­ben, hanem az oktatási és ifjúsági bizottságot ru­házta fel döntési jogkör­rel. Az illetékes bizottság ma ülésezik és tárgyal a törvénymódosítás kap­csán Szegeden várható intézkedésekről. - A bizottságnak döntenie kell arról, hogy a pedagógu­sok heti óraszámát a jelenle­gi 18-ról 20-ra emeli-e, to­vábbá arról is, hogy ez mi­kor következzék be. • A Magyar Közlönyben

Next

/
Thumbnails
Contents