Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-07 / 184. szám

9víö7öí lódövnto"10"® 2 KÜLFÖLD SZERDA, 1996. AUG. 7. kommentár Imázsmentés r V orvát ország - egyelőre (?) - elkerülte a szerb tt­ii pusú politizálás csapdáját. Hosszas huzavona és éjszakákba nyúló nehéz tárgyalások után tegnap Mos­tarban aláírták az Európai Unió által jegyzett egyezsé­get a bosnyákokkal, amely minden bizonnyal tartal­mazza a horvát fél elismerését is a nemrég lezajlott helyi választásokra vonatkozólag. Salán az utolsó pil­lanat volt a tegnapi, hiszen Európában mindenkinek elege lett a délszláv viszálykodásbóL Olyannyira, hogy Horvátországnak és az új Jugoszláviának drága és nagyon agresszív nemzetpropagandába (turizmus, sportsikerek, kultúra, befektetési lehetőségek, stb.) kellett kezdenie, hogy a három év alatt róluk kialakult „háborúskodó nemzet" képet a békésebb „kakaskodó nemzetre" mossák. A szerecsenfiirösztésnek pedig egyáltalán nem tett volna jót egy kilógó mostari lóláb, akár horvát kockás, akár jugoszláv sávos. Mert az elv, az erőszakos választásnyerés elve ugyanaz lett volna, mint amilyennel a szerbek léptek fel a háború kezde­tén: aki erősebb, az uralkodik. Európának elege lett tehát a viszályból, és az Unió immár elég tekintélyes is ahhoz, hogy a felek között rendet teremtsen. Horvátországnak amúgy sem érte volna meg, hogy eddigi áldozat-imázsát feladva most (épp most) fektessen álruhátlan farkast a nagymama­ruhás helyébe. Horvátországnak kellenek az európai befektetések, kell az amerikai támogatás, hiszen egy önbizalomtól duzzadó ország mi mást is tűzhetne ki egy szerencsésen megvtvottnak beállított háború után, mint az erős regionális hatalom célját, jja közelebbről megfigyeljük a horvát (és jugo­Lm. szláv) törekvésekel, a két ország minden meg­nyilvánulásában benne van: egy percig sem kétlik, hogy ők a legalkalmasabbak a régió vezető katonai és gazdasági hatalmának szerepére. Ha jobban belegon­dolunk, nehezen tudnánk elképzelni hogy négy éven keresztül (ne adj Isten) Magyarországgal foglalkozott volna ennyit a fél világ. Ok, akár nyertesnek, akár vesztesnek tartják egymást, bíznak benne, hogy a vé­gű lis dinamikus és végülis vállalkozó szellemű hábo­rúskodásból a Nyugat megjegyezte a dinamikusságot és a vállalkozó szellemet. Ezért írt alá Horvátország egy olyan tervezetet, amelyre tavaly még fegyverekkel válaszolt volna. e EU-horvát-muzulmán megállapodás Mostar (ön)kormányozható Sir Martin Garrod, a mostari ideiglenes közigazgatásnak az Európai Unió által kiküldött vezetője bejelenti a megállapodás tényét. Mellette Dragan Gasics, a mostari EU-kormányzat szóvivője. (MTI Telefotó) • Mostar (MTI) Megállapodást írtak alá kedden Mostarban a horvátok, a muszlimok és az Európai Unió kép­viselői a város önkor­mányzatának megalakí­tásáról a nemrégiben tartott helyi választások eredményeinek alapján. A Reuter jelentése sze­rint ezt Dragan Gasics, az EU mostari szóvivője közölte. Az egyezményt az EU közvetítésével, na­pokon át tartó, éjszaká­ba nyúló tárgyalások során sikerült kimunkál­ni - utalt rá a szóvivő. A megállapodás részleteit később hozzák nyilvá­nosságra - tette hozzá. Franjo Tujdman horvát elnök csalárd módon megté­veszti a világot: úgy tesz, mintha végrehajtaná a dayto­ni megállapodást, holott közben sorra megszegi az ígéreteit - ezt írta még teg­napi szerkesztőségi cikkében a The Washington Post. A lap emlékeztetett rá, hogy a horvát elnök múlt he­ti washingtoni látogatásán az amerikai vezetők ismételt sürgetésére megígérte: nyo­mást gyakorol majd a bosz­niai horvátokra egyfelől a mostari választási eredmé­nyek elfogadása, másfelől Herceg-Boszna leépítése vé­gett. - De hát egyik fogadal­mából sem lett semmi - je­gyezte meg a szerkesztőségi cikk. A The Washington Post szerint Franjo Tudj­mannak mindeddig sikerült elkerülnie azt a nemzetközi megvetést és szemrehányást, amelyben Szlobodan Milose­vics részesül, sőt nagy rava­szul beférkőzött a Nyugat bizalmába, és felajánlotta, hogy Horvátország ellen­súlyként fog szolgálni Szer­biával szemben. - Csakhogy Zágrábnak ugyanúgy megvan a képes­sége és hajlama, hogy szét­zúzza a daytoni egyezmény­ben felvázolt többnemzetisé­gű boszniai állam célkitűzé­sét. Hamisságát nem úszhat­ja meg szárazon - írta a lap. Szerkesztőségi cikke sze­rint az alapvető probléma ­hiányosságai ellenére - nem is annyira magában a dayto­ni megállapodásban keresen­dő, hiszen az egyezmény je­lenti az egyedüli alternatívát az etnikai tisztogatásból fa­kadó felosztással szemben. - A felelősség jelentős része a nemzetközi közös­ségre hárul, azokra, akik vo­nakodnak kellő nyomást gyakorolni a boszniai'felekre a végrehajtás érdekében. Nem is annyira a katonai megoldás alkalmazásáról van szó - bár a lehetőséget ez előtt is nyitva kell hagyni - mint inkább az elkerülhe­tetlen gazdasági és politikai hatalmi eszközök bevetésé­ről - hangoztatta a The Was­hington Post. Szlovák emlékeztető Tranzit a Balkánon • Pozsony (MTI) Evu Mitrová, Szlovákia budapesti nagykövete átadta a magyar külügyminisztéri­umnak azt az emlékeztetőt, amelyet a szlovák külügyi tárca juttatott el a Pozsony­ban akkreditált diplomáciai testületekhez a magyar kor­mány és a határon túli ma­gyar kisebbségek budapesti találkozójának közös nyilat­kozatával kapcsolatban. Mint azt a szlovák sajtóiroda budapesti tudósítója közölte, a szlovák fél aggodalmait nem sikerült eloszlatni, de ennek ellenére készen állnak a tárgyalásokra, feltéve, hogy Budapest hajlandó lesz pragmatikusan közelíteni a problémához. A szlovák sajtóiroda sze­rint már a következő hónap­ban elkezdődhetnek a ma­gyar-szlovák tárgyalások eb­ben a kérdésben. Jozef Sesták külügyi ál­lamtitkár szerint ezt az emlé­keztetőt a szlovák fél akkor hozza nyilvánosságra, ha a külképviseleti szervek ele­gendő időt kapnak annak át­tanul mány ozására. • MTI Panoráma A Balkán tranzitorszá­gai működő gazdaság hiányában pótcselekvés­ként a legkülönfélébb ürügyekkel megsarcol­ják a területükön Görög-, illetve Törökország irá­nyában áthaladó külföl­di autósokat. A tranzit Szerbiában a legdrá­gább, Macedóniában ál­lami szintű banditizmus sújtja az átutazót, a rendőrök Bulgáriában a legkorruptabbak, mig Románia kellemes meg­lepetésként egyre euró­paibb arcát mutatja a külföldinek. A viszontagságokért azonban a magyarok számá­ra is rendkívül olcsó árakkal kárpótol ezen országok egy része: Bulgáriában felébe, Romániában alig több mint harmadába kerül például a benzin, mint itthon. A tranzitországoknak ka­póra jött a görög-török ha­tártérségben észlelt száj- és körömfájásjárvány. A fertő­ző állatbetegség elleni harc fő fegyvereként Macedónia 5, Bulgária 6, Románia pe­dig kb. 3,5 márka illetéket vet ki az átutazó gépkocsik­ra. Biztosra vehető, hogy a járványveszély legalábbis a jövedelmező idegenforgalmi főszezon végéig fennmarad. A tiltott élelmiszereket nem kobozzák el, még csak nem is ellenőrzik az utasok cso­magját, az egészségügyi megelőző intézkedések a fertőtlenftési adó behajtására szorítkoznak. Az utas, aki Szabadkától Nisig kereken 100 német márkát fizet a szerbiai autó­pálya használatáért, az egyetlen külföldi az amúgy menekültek által lakott, a le­pusztult, piszkos, melegvíz nélküli útmenti szállodában. A szétvert berendezésű szo­báért az egész balkáni térség legmagasabb árát, 80 német márkát fizető utas úgy érzi, hogy rá hárítják az embargós károk helyreállításának tel­jes költségét. A szerbiai ha­tósági túlkapásokról szóló rémhírek egyre kevésbé iga­zak, de igen sűrű a közúti el­lenőrzés, ami miatt mind a helyi, mind a külföldi autó­sok aggályosan betartják a sebességkorlátozást. Az au­tópálya a fizető szakasz vé­géig, Nisig jó minőségű, de onnantól már azzal az érzés­sel megy tovább az utas, hogy autója defektet kapott. Az autópályák használatáért uzsoraárat felszámító kis-Ju­goszláviát érdemes Románia felé megkerülni, amely a jó minőségű tranzitutak elle­nére sem számít fel útilleté­ket. Macedóniában állami szintre emelték a banditiz­must: hivatalos személy, az állami autópálya alkalma­zottja kér 10 német márka helyett 30-at attól a balga külföldi autósoktól, akik nem váltanak pénzt a hatá­ron és nem tájékozódnak előre az úthasználati díjról. A macedóniai autóút három pontján összesen 260 dinár úthasználati illeték fizeten­dő, ami német márkában ke­reken 10-et tesz. Görögország és Törökor­szág nem zaklatja a külföldi autósokat, viszont keményen „megbünteti" azokat a turis­tákat, akik nem átallanak az utált szomszédvár iránt is ér­deklődést tanúsítani és hajón kelnek át az egyik országból a másikba. Az Athén és Sza­mosz szigete közötti 12 órás kompátkelés ugyananyiba kerül (20 ezer Ft egy autó + két fő), mint a 2 órás út a gö­rög sziget és a törökországi Kusadasi között. Ezen kívül a görög hatóságok fejenként 4 ezer drachmára (2700 Ft), a törökök pedig autónként és fejenként 10 dollárra sarcol­ják (kikötőhasználat ürü­gyén) az egyik országból a másikba tartó külföldit. A kiváló minőségű autópályák használata mind Görögor­szágban, mind Törökország­ban igen olcsó: a görögök csak egyes pontokon szed­nek 400 drachma (kb. 270 Ft) illetéket, a törökök pedig alig 120 forintot kérnek egy­egy 70-80 kilométeres sza­kaszért. A Szvilengrádnál bolgár területre belépő külföldit nem kevesebb mint hat el­lenőrzési pontnál állítják meg, s ezek egy része az át­utazó kizsebelésére szolgál. Az ország útjainak használa­ta és kéretlen biztosítás cí­mén 14 márkát szednek be, további 6 márkát nem létező egészségügyi ellenőrzés ürü­gyén. Az elszegényedett Bulgáriában a korrupt rend­őrök a banditákkal verseng­ve vadásznak az átutazókra. Nincs az a külföldi, akit va­lamilyen ürüggyel - akár a sebesség túllépése vagy tű­zoltókészülék hiánya címén - meg ne bírságolnának. Hamar kiderül, hogy a lépten-nyomon tapasztalt bulgáriai közúti ellenőrzések távolról sem a közlekedés­biztonságot szolgálják, ha­nem a rend őreinek egyéni gazdagodását. A határon rossz arcú figurák környéke­zik meg a külföldit, az autó­ba való felvételt kérve. Románia még mindig órákig megvárakoztatja ha­tárain az utast, de a szerbiai, bulgáriai és macedóniai rendőri szekatúra után kelle­mes meglepetést jelent euró­pai arcával, hatósági embe­reinek barátságos viselkedé­sével, a kiváló minőségű tranzit főutakkal, egyre szín­vonalasabb vendéglátóipa­rával. Rendőri ellenőrzés alig van, főleg nem a külföl­diek, s legkevésbé a magya­rok számára. A vidin-calafa­ti kompon uzsoraáron szál­lítják át a Dunán az utasokat - személyeket fejenként 5 márkáért, az autót 25-ért ­és a határátkelőhelyen órá­kig várakoztatják az utast, úthasználati díjat azonban nem szednek, csupán 8 ezer lejt (kb. 3 és fél márkát) hajt be a helyi önkormányzat egészségügyi ellenőrzés ürü­gyén. Magyarország, amely Hegyeshalomnál külön sávot vár el az osztrákoktól a ma­gyarok számára, nem képes arra, hogy keleti határain kü­lön sávon fogadja saját és ezért ellenőrzésnek kevésbé alávetett állampolgárait, bár Battonyánál például a vára­koztatásban a románok még mindig 3:1 arányban vezet­nek. Borsos Sándor rí "I AÜGUSZTÜS 1 - 15 - IG CSEMPÉK, PAlrájRKM -10-30% THERW00LIN, T0PLAN HŐSZIGETELŐK M0FA FAROSTLEMEZ TERMÉKEK -10% -5% fűtési,, szezon el0ttj TÜZELŐANYAG AKCI0 TELEPI KÉSZLETRŐL - Pl. TŰZIFA, FŰRÉSZELVE 760.~/q - ERIKEIT GÉEKXSIRA FElimiA 1.390.-/q MEGRENÖELÉS VAGONOS TÉTELBEN KISZÁLLÍTVA kedvező árakon! Rókusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669 Milosevics és Tudjman Athénban • Zágráb (MTI) Franjo Tudjman horvát elnök ma Athénba látogat, •ahóUtalálkozik szerb kollé­gájával, Szlobodan Milose­viccsel. A horvát-szerb elnöki tárgyalásra, amelyen a két ország közötti kapcsolatok rendezését vitatják meg, Konsztantin Szimitisz görög kormányfő meghívására ke­rül sor. Lebegy beszámolt • Moszkva (MTI) Alekszandr Lebegy, az orosz Nemzetbiztonsági Ta­nács titkára kedden a Kreml­ben beszámolt Borisz Jelcin­nek azokról az intézkedések­ről, amelyeket a csecsen sza­kadárok legújabb fegyveres támadásai miatt szándékozik életbe léptetni. Fegyház a pilótáknak • Kinshasa (MTI) Két év fegyházban letöl­tendő szabadságvesztésre ítélt két orosz pilótát hétfő este egy zaire-i bíróság, több mint háromszáz ember halá­láért. A pilóták január 8-án egy Antonov 32-es típusú repü­lőgépet vezettek, amelynek túlterheltség miatt nem sike­rült felszállnia Kinshasa egyik repülőteréről és a kifu­tópálya végén egy hatalmas piacon a tömegbe rohant. A baleset, amely valóságos vérfürdőt okozott az árusok és a vevők között, az AFP keddi beszámolója szerint az utóbbi húsz év egyik legsú­lyosabb ilyen jellegű ka­tasztrófája volt. Címerügy • Szófia (MTI) Zselju Zselev bolgár el­nök elvetette az új nemzeti címert, és további tanácsko­zásra szólította föl a szófiai parlamentet. A kormányzó szocialisták szavazataival a törvényhozás júliusban a vörös alapra fes­tett, korona nélküli oroszlánt nyilvánította a bolgár állam címerévé. Az ellenzék, amely a régi királyi címer, az 1947. előtti koronás oroszlán mellett kardosko­dik, távol maradt a szavazás­ról. A Kreml állást foglalt... • Moszkva (MTI) A Kreml kedden elítélte azt a D'Amato-törvényként ismertté vált amerikai jog­szabályt, amely tilalmakkal sújtja a Líbiával és az Irán­nal kereskedő külföldi válla­latokat - tudatta Vlagyimir Andrejev, az orosz külügy­minisztérium szóvivője. \loszkva szerint az amerikai törvény „megengedhetetlen, hiszen területen kívüliségé­vel ellentmond a nemzetközi jognak". - Ez a törvény nem járul hozzá sem a közel- és kö­zép-keleti térség stabilizálá­sához, sem a terrorizmus el­leni harchoz - idézte a szó­vivőt az Interfax.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents