Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-06 / 183. szám

KEDD, 1996. AUG. 6. SZEGED 5 Bunkofonos a csúcson U unkofon. Találó elnevezés a rádiótelefonra. PonD tosabban akkor nevezik így az éteri ketyerét, ha kivagyiságukkal hencegő bunkók használják őket. Azokról beszélek, akiknek nem az elérhetőség, a gyors infromáció a lényeg, hanem az, hogy minél többekkel láttassák: nekik bizony ilyenre is , fussa"... Számos példát említhetne bárki, hogy hol botlott bele bunkofonosokba: autóbuszon, étteremben, nyilvános illemhelyen, színházban, temetésen(l), a Kárász utcán stb. Gyönyörű példányok és történetek születnek. Minapi élményem egy bunkofonossal: füzéri várrom, parittyadobásnyira a szlovák határtól. Harmincas bunkfonos nagyokat fújtatva kapaszkodik fel a hegycsúcsra a kövekhez, ahol tucatnyi munkás és diák szorgoskodik a feltáráson, felújításon. Hősünk nem sokat vacakol - mint ahogy a szobafogságból kiszabadult kutya gombolja sliccét az első fánál -, azonnal előkapja marokkészülékét. Miközben fölkaptat a frissen újjá épített kapu tetejére, már húzza is elő az antennát és pötyögi be a számokat. Onnantól kezdve pedig - a szeme sarkából a nézelődőkre és a munkásokra sandítva - úgy elkezd üvölteni, hogy azt még Kosicében (Kassán) is hallja, aki nem süket. Oké, konzultájunk. Elvégre én vagyok a főnök! Oké, b... meg. Csak, ha én mondom. Kvázi, konzultáljunk, b... meg - üvölti a bunkofonba. Legalább fél óráig nyomja a szöveget, majd összecsukja a készüléket, hóna alá csapja nőjét és sietve távozik. Hiába, nehéz a vállalkozó élete, amíg eljut a (hegy)csúcsig... V. F. S. Százhetven út vár aszfaltszőnyegre /F* RMAF HÉTTŐTŐL PÉNTEKIG CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELETONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT. ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 481 -281, 7-12-lg (Csak felárral és gyász)! 318-999 8-12,14-17-ig, 320-239 7-i5-ig 481-411, 311-3108 14-ig s Szegeden hetven rendőr hiányzik Dr. Szőke Péter ezredes, rendőrkapitány: „Ez a kocsi jobban meg van pakolva". (Fotó: Miskolczi Róbert) Pénteken reggel fogadott parancsnoki dolgozószobájában dr. Szőke Péter ezredes, Szeged Megyei Jogú Város rendőrkapitánya. Huszonhét bűncselekmény történt az éjszaka, s akkor még nem is ejtettünk szót a vállalatoknál, cégeknél nappal elkövetett bűntettekről. Persze, Szeged nem Budapest, nincsenek bérkoldusai sem, „csak" koldusai. Habár Harlemje már van. # Kapitány úr, az országos visszhangot kiváltott gyilkosságok (például a Z. Nagy), robbantások következtében Szegedet a bűn városaként kezdik emlegetni az utóbbi időszakban. - Nincs alapja, mivel semmivel sem rosszabb a közbiztonság, mint a hasonló nagyságú városokban, sót Miskolcon és Debrecenben még rosszabb a helyzet. Azonkívül mindig azt szoktam mondani, hogy a közbiztonságot meg a biztonságérzetet külön kell választani. Egy-két súlyosabb bűncselekmény kellően exponálva - persze hogy az érdeklődés középpontjába kerül. S az a baj, hogy a kétségkívül súlyos jogsértésekből azt a következtetést vonják le, hogy Szegeden a helyzet tarthatatlan. Nem kell félni az utcán, nem igaz, hogy itt utcai támadásoknak vannak kitéve az emberek. Egy biztos: keményebb bűncselekmények fordulnak elő, mint az átlag magyar nagyvárosokban. • Például? - Rablás, zsarolás, kifosztás, tehát olyan típusú bűncselekmények, amelyek félelmet keltenek az áldozatokban, sértettekben. • Miért pont Szegeden terjedtek el? - Nézze, ahol koncentrálódik a kereskedelem, az ipar, a nagyvárosi elszemélytelenedés, ott mindenhol elmélyül a bűnözés. A tipikus nagyvárosi bűnözésen túl - a határ közelsége miatt - megjelent a szervezett bűnözés is. Bizony előfordulnak lőfegyverrel való visszaélések, fegyveres rablások is. Egyértelműen kitapintható a kábítószer-élvezet. Nem beszélve arról, hogy a súlyos bűncselekmények 25-30 százalékát külföldi állampolgárok követik el, amelyeknek a földerítése mérhetetlenül nagy problémát jelent. • Ukránok, románok, szerbek? - Igen. Szegednek a lakossági összetétele is megváltozott az elmúlt évek során. Azon túl, hogy a bevándorlás kiemelten érintette, mintegy 4 ezer fővel gyarapodott. Két község lakosságát teszik ki a letelepült románok és jugoszlávok, azonkívül a kisvárosi és falusi elszegényedett, végképp talajt vesztett rétegek behúzódtak a megyeszékhelyre. Engedje meg, hogy úgy fogalmazzak: bőrszínre való tekintet nélkül a lumpenelemek költöztek be Szegedre. A nagyvárosi fények mellett a hajléktalanok képviselik az árnyékot. Van, aki kimondja, van, aki nem, attól még tény: olyan részei, nyomorúságos negyedei is vannak már a városnak, amelyek a Harlemre emlékeztetik az embert. • Léteznek speciális, csak itt előforduló bűncselekmények? - Hogyne. Szeged a Balkán kapuja, az első, illetve utolsó igazi magyar város, ahol már és még érdemes megállni, igen jelentős az átmenő turistaforgalma. Évente 12 millió ember lépi át Nagylaknál és Röszkénél a határt. Százas nagyságrendben derítettünk fel csempészést. A külföldiek által elkövetett jogsértések nálunk a vagyon, néha a személy elleni bűncselekményekben jelentkeznek, míg például a Dunántúlon leginkább a vám- és devizabűncselekményekbe. • Elégedett-e a kapitányság munkájának anyagi, technikai és személyi feltételeivel? - Két és fél-háromszorosára nőtt a bűnözés, amire annak idején 12 százalékos létszámfejlesztést tervezhettünk. Borzasztó nagy teher nehezedik ránk - jelenleg 70 rendőr hiányzik Szegeden. Nem is annyira a technikával van gondunk, nincs, aki vezesse a gépjárművet. A nyárra kaptunk két szakasz rendőr szakközépiskolást, de hát hamarosan elmennek. Nem becsülöm én le a többi város problémáját, csak valahol úgy látom: ez a kocsi jobban meg van pakolva. Eléggé sűrűn csúszik most már a lovak körme, amikor felfelé megyünk a rámpán. Márpedig úgy néz ki, hogy még jó sokáig felfelé kell mennünk a bűnözés nagy rámpáján. A jobb fizetés reményében vagyonőröknek mennek el a rendőreink. Egy portás kétszer annyi fizetést visz haza, mint egy rendőr. A munkanélküli pedagógusok sem nagyon jelentkeznek nálunk dolgozni. Huszonhárom egyetemet, főiskolát végzett férfit hívtunk meg, hogy ismertessük velük a lehetőségeket - mindössze egy jött el közülük. Dányi László Fű. Paragi Istvánná a Makkosházi körút 13 szám alól hívott bennünket. Olvasónk nem érti, hogy a körúton miért csak a kerékpárút úttest felőli részén nyírják le a füvet, s a járda felől nem, holott az is közterület. Csont. Idős kisnyugdíjas telefonálónk amiatt panaszkodott, hogy a Diófa húsbolt akcióján olyan kétségbeejtő mennyiségű csontot sóztak rá egy kevés birkahús mellé, hogy nem tudott egy jóízűt enni belőle. Megtalálták. Egy Kecskeméten a vonaton felejtett esernyő váija JATE-hallgató gazdáját a 499-739-es számon, Forgó Lajosnét kell keresni. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Panek Józseffel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8-10, vasárnap 14-15 óráig várjuk hívásaikat a 06-20432-663-as telefonszámon. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Az asztafaltozott utak portalanítását szolgáló locsolására 1 millió forintot fordíthat ebben az évben a Környezetgazdálkodási Kht. Ez a pénz csak arra elég, hogy a belváros frekventált utcáin vonuljon végig naponta egyszer a locsolóautó, júniustól szeptember közepéig. A peremkerületek locsolására ennyi pénzből gondolni sem lehet, pedig a külvárosok nagyforgalmú útjain és a földes mellékutcákban éppen annyi por száll a levegőben, mint a városközpont utcáin, terein. . A várost elkerülő, a nagy átmenőforgalomtól mentesítő út építése a jövő évezred" reménye". Előbb a meglevő utcákat kell(ene) rendbe tenni, ami egyenlő a por legnagyobb gerjesztőinek, a földutaknak aszfaltborításával. A városi önkormányzat műszaki irodájának vezetője, Nagypál Miklós véleménye szerint, 160-170 szegedi utca vár aszfaltszőnyegre. Az 1996-ra megállapított költségvetés 32 millió forintot irányzott elő az útrekontsrukcióra. A Bérkert utca-Temesvári körút átépítése, a Csillag tér rekonstrukciója, a kerékpárút létesítése, az Ősz utca, a Bihari utca felújítása szerepel a legnagyobb volumenű útrekonstrukciók között. Időközben a belterületi földek hasznosításából jutott a város 1,2 milliárd forinthoz. Ebből a pénzből a közgyűlés 200 milliót hagyott jóvá az útfelújításra. A kétszáz millióból a Nemestakács utca felújítására 10 millió forintot fordítanak, ugyancsak 10 milliót a Pásztor utca aszfaltozásának befejezésére. A maradék pénz sorsáról még nincs döntés. A műszaki iroda beterjesztésre váró javaslata, hogy a belterületi főlek hasznosításából származó útrekonstukcióra elkülönített pénzt a több mint másfélszáz kis utca aszfaltozására fordítsák. A külterületek földes utcáinak önerős korszerűsítésére 40 millió forint áll rendelkezésre ebben az évben az önkormányzat büdzséjében. Ebből a pénzből egészítik ki a lakók által összeadott pénzösszeget, amit az adott lakókörzet önkormányzati képviselőjének alapjából is megtoldanak. Az önkormányzat fenntartásban levő utak karbantartása a Városgondnokság gondja, baja. Főképpen baja, mert mint Serege János igazgató állítja, a szegedi utak karbantartására annyi pénzt biztosít a költségvetés 1996-ban, amennyit a hetvenes évek közepén áldozott az utak állagának óvására: 94,6 milliót. Az összeg több mint ezer kilométer hosszú út fenntartására kell hogy elegendő legyen. A város belterületén levő 489 kilométer, önkormányzati útból 150 kilométer - az úgynevezett kiépítetlen - földút. A külterületen gyakorlatilag az egész 526 kilométeres úthálózat kiépítetlen azaz földes út. A fenntartsára jutó pénz csak a belterületi utak foltszerű javítására, toldozgatásra-foldozgatásra biztosít fedezetet. Az oly fontos, megelőző karbantartásra, az útmegerősftésre nem elég ez a pénz. - Ha nem lenne a 110 millió forintnyi képviselői alap, akkor még az a néhány kilométer karbantartás sem válna lehetővé, ami így, az alapból finanszírozva megvalósul - mondja Serege János. A lakókörzetek képviselőinek összesen 110 millió forint áll rendelkezésére, amiből gazdálkodhatnak. A képviselők lakóterületi alapjuk döntő részét fordítják az utak karbantartására, illetve felújítására. Az ideális állapothoz közelítenénk, ha Szeged valamennyi utcáját aszfalt borítaná, mert ezzel egyidőben, vagy nyomban ezt követően megszépülnének a porták utcafronti részei. Pontosabban elvárható lesz, hogy a magánházak lakói füvesítsenek, virágosítsanak, növeljék a város zöld négyzetmétereinek számát. Azonban addig, ameddig az út földes, poros, sáros és járhatatlan, nincs értelme a házak előtt kis füves sávokat telepíteni. Ezzel érvelnek a kül- és belváros magánházainak lakói, s többségük érve elfogadható. Ámbátor, ha sokáig mutogatunk egymásra, belepi a várost a por. Kalocsai Katalin a télre Az utóbbi napokban már sokan kézhez kapták azokat a fűtésszámlákat, amelyek a '95-' 96-os szezon tényleges fogyasztását tükrözik. A hosszú és kemény télre sokan „ráfizetnek": akár tízezer forintnál is többre rúghat a most befizetendő összeg - ez persze sokaknak jelent megoldhatatlan problémát. Sárkány László, a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. igazgatója tisztában van azzal, hogy sok ügyfelüket igen érzékenyen érinti az „éves rendes elszámolás" után megállapított fűtési dlj. A lakók év közben előleget fizetnek, amelynek összegét az előző fűtési szezon fogyasztási átlaga alapján állapítják meg. Ha tehát enyhe volt az előző tél, a következő fűtési idényben is a korábbi fogyasztás átlagának megfelelő összeget kell fizetni. Ha azonban az előzőnél hosszabb és keményebb tél köszönt ránk, akkor jön a kellemetlen meglepetés... A Szetáv emberei minden hónapban leolvassák az épületek hőmennyiségmérőit, így aztán a fűtési szezon végén látható, mennyi volt az idei télen a tényleges fogyasztás. Ezután készítik el az „évi rendes elszámolás" számláit, amelyekből kiderül, hogy a fogyasztók ráfizetnek-e a korábbi előlegre, vagy ellenkezőleg: visszakapják a pénzük egy részét. (Mert ilyen is van; azok az ügyfelek, akiknek módjában állt a fűtéssel takarékoskodni, többezer forintot spóroltak meg.) A távfűtött épületek 80 százalékát hőmennyiség-mérővel látták el, még két esztendővel ezelőtt (a maradék 20 százalék átalányt fizet). Az óra az egész épület fogyasztását méri, ezt a hőmennyiséget osztják azután szét a lakások között. Sárkány László szerint a Szetáv számára sokkal kedvezőbb lenne a havi elszámolás, ez azonban túlságosan nagy terheket róna a fogyasztókra. Egy fűtési idényben - durva átlagot számítva - kb. 35-40 ezer forintot kell kifizetni (a 12 százalékos áfa nélkül). A leghidegebb hónapokban azonban - a magasabb fogyasztás miatt - akár 14—15 ezer forintra is fölszaladhatna a fűtésszámla. Ezt pedig csak kevesen tudnák „gond nélkül" rendezni. Marad tehát az utólagos elszámolás, amelynek következményeit most ki-ki tapasztalhatja. Azok a fogyasztók, akiknek több ezer forintot kellene kifizetni, gyakran kérnek számla-felülvizsgálatot. A Szetáv tavaly csakugyan elkövetett egy-két számlázási hibát (akkor még a társaság is tanulta az új elszámolási rendszert), ám - okulva a tapasztalatokból - idén minden adatot többször is ellenőriztek. Ugyancsak megnöveli az „utószámla" végösszegét az is, hogy év közben kétszer is emelkedett a távfűtési díj. Először január l-jén (15 százalékkal), majd március 1-től (13 százalékkal). Magyarázat: gázáremelés és infláció... Sárkány László átérzi azoknak a fogyasztóknak a helyzetét, akik semmiképpen sem tudják egy összegben kifizetni a mostani elszámolás utáni számlát - ők részletekben is törleszthetik tartozásukat. Ny. P.