Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

6 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 1. Honvédek, viszontlátásra! Levetették a bakaruhát Purcsi György már itt jól érzi magát... (Fotó: Karnok Csaba) • Népművészeti fesztivál Mágikus tojások • Közmeghallgatás Algyőn Mi lesz veled, erémü? • Munkatársunktól Tavasszal kezdődött az a közvéleménykutatás- és tájé­koztatássorozat, amely las­san finiséhez érkezik. Az Al­győn, 1997-ben építendő gázturbinás erőmű megvaló­sítását körültekintő közvéle­ménykutatás előzi meg. Az ESBI.ETV Mérnökszolgálati Kft. már több alkalommal és helyen szervezett lakossági fórumot, ahol az érdeklődők elmondhatták véleményüket a tervezett erőműről. Most, pénteken délután 6 órakor Algyőn, a Faluház­ban kerül sor a tájékoztatás­sorozat záróakkordjára, egy szakmai közmeghallgatásra. Ez alkalommal is részletes tájékoztatást kap a lakosság a tervezett erőmű létesítésé­nek indokairól, módjáról és a környezetre gyakorolt ha­tásairól. A közmeghallgatá­son részt vesznek az érintett települések vezetői és képvi­selői, a tájékoztatást fel­ügyelő tárcaközi bizottság tagjai, környezetvédelmi és erőművi szakemberek is. Nem mérgezi! • Szekszárd (MTI) Nem mérgezi Szekszárd lakosságát az ivóvtz, abban a megengedettnél jóval keve­sebb diklóretilén található. A témára azért kell újból és új­ból visszatérni - jelentette ki dr. Sudrá Géza, a város tisz­tifőorvosa -, mivel immár nem először röppentek föl hírek, melyek szerint a szek­szárdiak nagy mennyiségben isszák a csapvfzzel együtt a rákkeltő anyagot. A hatéves harcos esete • Zalaegerszeg (MTI) A Köztársasági Elnöki Hivatal visszavonta a nagy­kanizsai Szmodics Géza ki­tüntetését. Az ,56-os Szövet­ség Zala megyei szervezeté­nek alapító tagja és korábbi alelnöke tavaly október 23­án vehette át a Magyar Köz­társaság Ezüstkeresztjét az '56-os forradalom idején ki­fejtett tevékenységéért. A megyei szervezetből azóta kilépett és új '56-os szerve­zetet alapított Szmodicsról kiderült: a forradalomban való részvételéről és az azt követő börtönbüntetésről szóló okiratot hamisította. Erről Oláh Melinda, a kitün­tetési főosztály munkatársa tájékoztatta szerdán az MTI tudósítóját. Süket Győző, az '56-os Szövetség Zala me­gyei elnöke elmondta: a ki­tüntetés visszavonását maga a szervezet kezdeményezte, nemcsak Szmodics ügyében, hanem az 1956-os Emlékér­met kapott két munkatársuk esetében is. Az egyik sze­mély ugyanis maga nem, ha­nem a testvére vett részt a forradalomban, míg a másik mindössze hatéves volt az 1956-os események idején. Ezek az indítványok egyéb­ként még nem érkeztek meg a Köztársasági Elnöki Hiva­talba. Még mindig tudnak vigyázban állni!... Ez a megjegyzés az egyik szülő szájából hangzott el tegnap reggel 7 óra 2 perckor a szegedi Török Ignác laktanyában, ahol a legénységi étkezdében búcsúztatták a leszerelő honvédeket. Mintegy kétszázat. Visszatérve a kijelentésre, persze, hogy tudnak, hiszen egy nappal korábban még egyenruhában verték a díszlépést és álltak vi­gyázban! Most már civilben „feszí­tenek", gerincet kiegyenesít­ve, a fejet felemelve, kissé fátyolos szemmel hallgatják a Himnuszt. Körülöttük szü­lők, testvérek, menyasszo­nyok, barátnők. Türelmesen végighallgatják Szabó Mi­hály őrnagy beszédét, az elő­léptetésről és dicséretekről szóló beszámolóját, amelyre Parancs, a hazámat szolgá­lom!-mal válaszolnak. Utána Sallai Sándor alezredes for­dul a „civilekhez", rövid, ke­rek beszélyben búcsúzik el bakáktól, köszönti a hozzá­tartozókat, értékeli a lakta­nyában eltöltött egy évet, s azt mondja, szerinte nagyon gyorsan elszállt ez a 12 hó­nap. A széksorokban vissza­fogott, tompa moraj... ők másként látták. Az alezredes úr meg is dicséri a társaságot, mond­ván, hogy ilyen fegyelme­zett honvédekkel már régen találkozott. A katonák az utolsó éjszakát is csendben és rendben töltötték a ka­szárnyában, éppen ezért bí­zik abban, hogy a polgári életben is feltalálják majd magukat és sikeresek lesz­nek, jól érvényesülnek. Vi­szontlátásra honvédek!, kö­Törvényes keretek ál­tal szabályozott, ellenőr­zött prostitúció kialakí­tását tervezi kis hazánk­ban a Belügyminisztéri­um. Ennek érdekében törvénytervezetet alko­tott, s azt annak rendje és módja szerint be­nyújtja majd a kor­mánynak, az pedig a Parlamentnek, amely megtárgyalja és szavaz róla. Ez lenne a logikus menete a tervezetnek, s várhatóan így is alakul majd a sorsa a prostitú­cióval kapcsolatos tör­vénynek. Kuncze Gábor belügymi­niszter egyik nyilatkozatá­ban azt mondta, hogy e tör­vénytervezet kidolgozása „minden érdekelt intézmény, szervezet, személy bevoná­sával és meghallgatásával történik majd". Továbbá ar­ról is szót ejtett, hogy „csak­is az önkormányzatokkal együtt oldható meg a prosti­túció törvényes szabályozá­sa. Ezért velük közösen je­lölhetők ki azok a zónák, ahol ilyen fajta szolgáltatás igénybe vehető..." A leírtak kapcsán érdek­lődtünk Szegeden affelől. szön el a parancsnok, majd elhangzik a Szózat, utána a tisztek kiosztják a személyi igazolványokat és... És in­dulás! A békéscsabai Purcsi György vállán már ott a tás­ka, igyekszik a laktanya ka­puja felé. • Hogy telt el ez az egy év? - Hála Istennek, jól és gyorsan. Vízilabdázó va­gyok, sokat jártam ki edzés­re. Ez is múlatta az időt. • Civil foglalkozásod? - Gépészeti és számítás­technikai szakközépiskolá­ban érettségiztem. • Hova vezet az első utad? - Barátnőmmel megyünk haza. Azután majd meglá­tom. A barátnőt is megkérde­zem, ő hogyan „vészelte át" ezt az egy évet? A csinos hölgy kijavít: nem egy év, „csak" három hónap, jpszen hogy mi következik akkor, ha a honatyák elfogadják a törvényt, illetve, hogy mi­lyen feladatok hárulnak majd az egyes intézményekre, fel-,, ügyeleti szervekre, a szolgál­tatásokat nyújtó cégekre. Dr. Tóth László, Szeged Megyei Jogű Város jegyzője: - E kérdést mindenkép­pen az általános rendezési terv keretében lehet és kell majd rendezni. Szeged, de más városok is, régi rende­zési tervek alapján működ­tek és működnek még ma is. Nálunk még a Nagy Víz után Lechner Ödön rajzolta meg ezt a tervet. Most újra meg kell majd fogalmazni a város szerepét, s nyilvánva­lóan különböző negyedekre kell tagolni, úgymint a Bel­városra, a pihenőnegyedek­re, de a szórakoztató negye­dekre is. Itt lenne a helye a hagyományos és polgári szó­rakozást kielégítő igények intézményeinek, ez pedig nem zárja ki az említett prostitúciós „részleg" kijelö­lését is. A törvénytervezet készttői is ezt hangsúlyoz­ták, mi is azt mondjuk, hogy ebben lehetünk mi - az ön­kormányzat - partnerek. Dr. Szőke Péter, Szeged város rendőrkapitánya: nemrég ismerkedtek meg, így azután gyorsan elszaladt az idő... Tóth László szegedi gép­lakatos számára a hazai pá­lya előnynek számított... - Olyan helyen voltam, ahonnan viszonylag sűrűn ki lehetett menni, illetve ha­za menni. Mert itt élnek a szüleim, az egész csalá­dom. Most hazaugrom a ko­csiért, utána csavargunk egyet a városban a have­rommal... Kóstolgatom a ci­vil életet. Különben gépko­csivezetőként dolgozom majd. Ürmösi Róbert kerékpár­szerelő Kunágotáról jött, s most oda igyekszik minél előbb vissza. Várja a szüleit a laktanya előtt. Itteni élmé­nyeiről faggatjuk. - Az első időszakban volt a legnehezebb. Négy hétig, eskütételig nem mehettünk ki a laktanyából. Utána már könnyebb volt. - Egyelőre nem tudok ál­lást foglalni ebben az ügy­ben, annál inkább, mert még csak törvénytervezetről van szó. Az azonban biztos, hogy azt a rendeletet, ame­lyet a város önkormányzata ilyen vonatkozásban elfo­gad, azt nekünk érvényesíte­nünk kell. Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy a közbiztonság szempontjából elsősorban nem a prostitúció - különösen nem \ rendsza­bályozott - a veszélyes, ha­nem a ráépülő bűnözés! Ezt kell megakadályoznunk és kiiktatnunk. Dr.Négyökrű Dezső, a Közterület Felügyelet veze­tője: - Miután csak törvény­tervezetről van szó, egye­lőre nincs komolyabb és kézzelfoghatóbb támpon­tunk a kérdés megítélésére. Nem tartom valószínűnek, hogy bármilyen feladatunk lenne ebben az ügyben, an­nak ellenére, hogy közterü­leten folyik a „tevékeny­ség". Mindenesetre várjuk meg, amíg a törvény megje­lenik a Magyar Közlöny­ben. s akkor kiderül majd, hogy kire milyen feladat há­rul. Garas László, a Tempo­• Új barátok? - Ó, igen, sokan, de a leg­jobbakat felsorolnám: az orosházi Liszkov Tamás, a szegedi Bús Tibor... Szálai Dániel úr a lakta­nya előtt várakozik. Ifjabb Szalai Dánielre vár. Apa és fia összeölelkeznek. - Te, boldog civil ember! - mondja a fiának, miközben jól meglapogatja a katonavi­selt utódot. • Hogy múlt el ez az egy év a szülőknek? - kérde­zem az apát. - Kezdetben nehéz, szo­katlan volt, de azután meg­barátkoztunk a gondolattal. Ha összevetem az én 27 hó­napommal... • Mi lesz a mai ebéd? - Malacsült, sült krumpli­val, uborkasalátával. Utána pezsgőbontás....- mondja az angyalbőrből frissen kibújt honvéd apja. Egészségükre! Kisirnr* Ferenc taxi társaságá egyik vezető­je: - Szerintem ez egy olyan szükséges rossz, amit igenis meg kell tenni. Tudniilik, le­gyen már végre rend ezen a területen, s ne csak a stricik­nek legyen bevételük, ha­nem az államnak is! Minden nyugati állambdh törvénnyel szabályozzák a prostitúciót, ideje, hogy nálunk is ezt te­gyék. Hogy a közlekedés biztonsága szempontjából mit jelentene a zónák kijelö­lése? Kérem szépen, én sok országban jártam, ahol van­nak ilyen zónák, mégpedig általában a szűk utcákban, ahol egyáltalán nincs, vagy nagyon gyér a közlekedés. Vagy pedig olyan zöldöve­zetekben, a város külső ne­gyedében, ahol ez nem zavar senkit... így van. Tudniillik a tör­vénytervezetben is az áll, hogy iskolák, óvodák, diá­Jcotthonok, templomok köze­lében nem létesíthetők ilyen „zónák". Hogy végülis mi­lyen lesz a törvény és azután hogyan rendszabályozzák a városatyák az örömlányok „működési területét", az majd néhány hónap múlva bizton kiderül. K. F. A Dél-Alföldi Népmű­vészeti Egyesület, a „Népművészettel a Jö­vönkért" Alapítvány, valamint a Csongrád megyei Közgyűlés Bar­tók Béla, Kodály Zoltán és Kós Károly hitvallását követve, a szellemi és tárgyi népi kultúra egé­sze iránt érzett tisztelet jegyében tartja III. Nem­zetközi Népművészeti Fesztiválját. A megyeháza aulájában látható nagyszabású kiállítást az a dr. Illés Károlyné hímző és szövő népi iparművész rendezte, aki tavaly a Dél-Al­földi Népművészeti Egyesü­let sikeres amerikai vándor­kiállításának bonyolításában segédkezett - tudtuk meg Jellinek Mártától, a rendez­vény fő szervezőjétől. A me­gyei közgyűlés épületében egyébként közel ezer, szebb­nél szebb népművészeti alko­tást láthatnak az érdeklődők, a csiboa álomfogótól a Miska kancsón át a szőttesekig és bőrszütyőkig. Az ország egyik legnagyobb és legis­mertebb népművészeti kiállí­tásán a népi kézműves kultú­ra minden ága felvonul. Az amerikai tojásfestő, Arnie Klein második alka­lommal vesz részt a fesztivá­lon. Az anyai ágon ukrán, apai ágon pedig lengyel származású Arnie édesany­jától tanulta a tojásfestést. Arnie Klein, kinek alkotásai­ról már nemcsak szűkebb környezetében, de Európá­ban is beszélnek, munkáiban az amerikai motívumok mel­lett felhasználja a legjellem­zőbb ukrán és lengyel ősi je­leket és jegyeket is. Elmond­ta: a lovakkal jókívánságot, a madarakkal gyermekáldást szimbolizál. Megtudtuk, hogy a festéshez tyúk-, liba­és strucctojást használ, s bár­kit megtanít festeni, ha kéri. Arnie azt is elárulta, hogy a tojásfestéssel egyébiránt az ártó szellemek ellen is lehet védekezni. A kárpátaljai Nagydobronyban élő faze­kas, Hidi Endre szakmájáról szólva elmondta, hogy ügyeskednie kell. „Minden alkalmat ki kell használni, „Csongrád megye népművészete" címmel nemrégiben nyilt kiállítás a Juhász Gyula Művelő­dési Központban. A kul­turális intézmény népi dí­szitöművészeti szakköre ezzel a tárlattal ünnepli fennállásának 20. évfor­dulóját. A kiállítással egyidöben mutatták be Szabóné T. Nagy Zsófia és Varga Marianna „Bé­kés - Csongrád megyei szűcshímzések régen és ma" című könyvét is. A míves kiadvány a pa­raszti népviseletet készítő iparosok közül a szűcsmeste­rek díszttőmunkáját. a szűcs­hfmzést mutatja be. A szű­csök már a XV. században a legrangosabb mesterek közé tartoztak - olvasható a könyvben. Munkásságuk a XVIII. században vált ketté, voltak a juhbőrt feldolgozó magyar szűcsök és a főkép­pen nemes prémet megmun­káló német szűcsök. A XIX. század első felében az egész Alföldön a városok és mező­városok váltak a népművé­meg kell ragadni, hogy az ember talpon maradjon. A Szovjetunió szétbomlásáig volt piac alkotásainak, sorra érkeztek a megrendelések a különböző köztársaságokból Azóta viszont egyre szűkül a kör." Igaz - tette hozzá -, hogy a kilencvenes évek ele­je óta többet járhat át ma­gyarországi kiállttásokra és vásárokra. Tavaly például két önálló tárlata is volt az anyaországban. Arra a kér­désre, hogy mit vesznek ma­napság az emberek, közölte: mivel kevés a pénzük, legin­kább dekoratív tányérokat és Miska kancsókat. Alek­szandr Isutyin, a voronyezsi népi- és iparművészeti szak­iskola igazgatója olyan ki­csike kerámiatárgyakat állí­tott ki, amelyek mágikus, úgymond családösszetartó hatással bírnak. A festőmű­vész végzettségű Isutyin el­mondta, hogy azokon a terü­leteken, ahol nem söpört vé­gig a háború - Arhangelszk, Novgorod, Pszkov, Vlagyi­mir és környéke - még ma is szőnek, fonnak és faragnak minden családban. Voro­nyezsben tíz évvel ezelőtt kezdték el újraéleszteni a népművészetet,. Ma 10-12 óráig, illetve 14-16 óráig Anna és Marc Crampton, illetve Amié Kle­in tart bemutatót a megyehá­zán. Az Árboc Utcai Alkotó­házban ugyanebben az idő­pontban Rostás Zoltánné szövőt és Tóth Sándor faze­kast nézhetik meg munka közben az érdeklődők. Sz. C. Sz. ''Ki Arnie Klein bárkit megtanít festeni. (Fotó: Gyenes Kálmán) szet legfőbb stílusalkotó köz­pontjaivá. Életmódjuk, ízlé­sük paraszti volt, s ha követ­ték is a nemesi, városi, pol­gári mintákat, azokat életkö­rülményeiknek megfelelően alakították át. A férfiviselet volt a konzervatívabb, a ha­gyományokhoz ragaszko­dóbb és a női viselet volt a haladóbb. A Dél-Alföld nép­művészetében Békés-Csong­rád megye sajátos színfoltot jelentett. A táj különlegessé­ge, hogy az változatossá teszi az itt élő nemzetiségek nép­művészetének öröksége, kü­lönösen a szlovák, német és román falvakban. Szegeden és Hódmezővásárhelyen már a XVIII. században megala­kult a szűcsök céhe. A Nép­rajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 1821-1899 közötti időszakból számos szűcsmes­ter mintakönyvét őrző, töb­bek között Csongrádról, Sze­gedről és Hódmezővásár­helyről. (A kiállítás augusz­tus 16-ig tekinthető meg, na­ponta - szombat és vasárnap kivételével - 10-17 óráig.) Sz. C. Sz. Mi várható a prostitúcióról szóló törvény után? Örömlányokat a szűk utcába! A megye népművészete

Next

/
Thumbnails
Contents