Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-05 / 182. szám

hétfő, 1996. AUG. 5. BELFÖLD 3 • Az adószám is lehet fiktív Csalásban profik vagyunk Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága a napokban az 1995-ös szja-bevallásokról, valamint 1996 első félévének ellenőrzési tapasztalatairól számolt be. Többek között kiderült, hogy a megyében az első száz legnagyobb adózó összesen (és nem átlagosan!) 621 millió forintos munkaviszonyból származó jövedelmet vallott be, ami napi 17 ezer adózott forint megkeresésének felelt meg. Világossá vált az igazgatóság számára, hogy nem az adó teszi tönkre a mezőgazdaságból élőket, hiszen 391 ezer forint volt a maximális jövedelem, amit egy termelő „beismert". A ragsorban a századik helyen álló pedig csak 50 ezer forintot keresett egy évben, papiron. A csalások között a sláger a fiktív számla és az ehhez kapcsolódó jogtalan áfavisszaigénylés. Ezt a módszert követik a vitatott befektetési kedvezmények, a piramisjátékok kapcsán felvett jövedelmek utáni adózás, a szerencsejáték, a színésfémforgalmazás, hogy csak néhányat említsünk. Név és cím megjelölése nélkül néhány konkrét esetet is elmondott dr. Tihanyiné Filep Irén, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának ellenőrzési igazgató-helyettese. Egy felszámolás alatt álló vállalkozásból kivált személyek például újabb társaságot alapítottak, amely elvállalta, hogy az „anyavállalat" iratanyagát közel 60 millió forintért kezeli. A tevékenység áfáját egyrészt a felszámoló igényelte vissza, másrészt a társaság, alvállalkozók számlája után. Az alvállalkozók tevékenysége különböző szolgáltatásokban merült ki, amelyek megtörténtét nem tudták igazolni. Egy másik, könyveléssel foglalkozó cég több mint 75 külföldi magánszemély által alapított társaságot vállalt fel oly módon, hogy azok döntő része nem tudta bizonyítani, végez-e valamilyen konkrét tevékenységet. A vállalkozások jelentős részét az adóhatóság nem is érhette el, annak ellenére sem, hogy időről időre áfa-visszaigényléseket nyújtottak be. Amikor a vállalkozások gazdát cseréltek, csodák csodája, az új tulajdonosok sem kerültek elő. Az APEH legvégül kénytelen volt rendőrséggel elóvezetteni a gyanús személyeket és természetesen megtagadta a kért kiutalásokat. Meredek az a sztori is, amelynek főszereplője több, nagyon gyengén múködő vállalkozásban vett részt. Kénytelen volt kölcsönöket felvenni, amelyek összege idővel elérte a 40 millió forintot. Ez az összeg már indokolttá tette, hogy az adóhatóság nagyító alá vegye a magánszemély jövedelemadó bevallását és kiderült: 15 millió forint eredetére nem tudott magyarázatot adni. Több, használt gépkocsit forgalmazó vállalkozó úgy próbált meg mintegy 36 millió forint áfát visszaigényelni, hogy közbeiktatott egy másik vállalkozást, amely érdemi munkát nem végzett, csak számlázott. Egyes cégek „kiléptek" a megyéből, és más megyékben alapított vállalkozások révén próbáltak meg jogtalanul áfát visszaigényelni. Az APEH számítógépes rendszere azonban elejét vette a csalásoknak. Tanulságos az az ügy is, amelynek betéti társasága kft.-vé alakult. Ezt bejelentette az adóhatóságnak, így hát annak rendje s módja szerint adószámot kapott. A cégbírósági bejegyzési kérelmét azonban gyorsan visszavonta, de már az APEH-nek „elfelejtette" bejelenteni. A fiktívvé vált adószám sok pénztől fosztotta volna meg az államkasszát, ha a társigazgatóságok nem segítik információikkal a Csongrád megyeieket. F. K. Gabonabiznisz M

élypontra estek a világ gabonakészletei. Az amerikai Worldwatch-lnstitut tanulmánya szerint a raktárkészletek mindössze 48 napra elegendőek, a korábbi 81 helyett. Mindezért a világ lakosságának szüntelen növekedése és a mezőgazdasági területek egyidejű csökkenése okolható. Ha még tovább fogy a termőterület, elkerülhetetlen lesz az élelmiszerválság - írja az amerikai intézet a jelentésében. A riasztó híradás megjelenését követően mégsem emelkedett a búza világpiaci ára. Áremelkedés egyedül nálunk tapasztalható. Míg a chicagi tőzsdén 160 dollár (körülbelül 24 ezer forint) a búza tonnánkénti átlagára, nálunk 28 500forint, de az újbúzát már 30 ezer forintért is kínálják. Nem csoda, ha a kereskedők nem kapadoznak az export után, hiszen jelenleg itthon van igazán jó ára a kenyérgabonának. Csak hát tudjuk, ha a búza ennyibe kerül, a liszt se marad a mostani árszinten, és jobb, ha tovább nem is gondolkodunk. A

ki tehát manapság búzát tud tárolni megfelelő raktárakban, olyan, mintha jól kamatozó bankbetétben tartaná a pénzét. Gabonakereskedőktől származik az a hír, hogy az „olajpénzek" egy részét egyesek most mossák tisztára a búzán keresztül. A gabonabiznisz - úgy tűnik - egyre jobb üzlet a mi kis Kelet-Közép-Európánkban. Motoros mellszépségverseny • Sirok (MTI) A rendezők összesen mintegy 6 ezer motoros megjelenésére számítottak azon a Nemzetközi Motoros Találkozón, amely pénteken kezdődött a Heves megyei Sirok község Kútvölgyi szabadidőparkjában. A motorosoknak alkalmuk nyílt arra is, hogy erejüket, immár hagyományosnak számító versenyszámokban, hordógörgetésben, iszapbirkózásban, motoros kötélhúzásban, valamint „Riga-blokk dobásban" méijék össze, a hölgyek számára pedig mell-szépségversenyt szerveztek a rendezők. A főszerkesztő pert nyert • DM/DV-információ Az Esti Hírlap volt főszerkesztője, O. Kovács Attila munkaügyi pert nyert az egykori lapgazda ellen. A tulajdonos Hírlapkiadó tavaly tavasszal távolította el az újság éléről O. Kovácsot. Perben áll a kiadóval az egykori helyettes is, D. Horváth Gábor. Porig égett az erdő • Ostoros (MTI) Porig égett az ostorosi erdő Heves megyében. A tűz mintegy 3 millió forintos kárt okozott. A riasztás után néhány perccel a helyszínre érkező egri és mezőkövesdi tűzoltók nem tudták megakadályozni, hogy a fák koronái lángra ne lobbanjanak. • „Alsóváros népirül példát vöhet Szöged" Esöisten siratta Havas Boldogasszonyt • Rossz termés, rossz folytatás? Elszálltak a búzaárak Pedig olyan békés bizakodással készült Alsóváros, s persze Szeged az ünnepre. Szombat koradélutánján aprócska lányokkal, fiúkkal és kísérőikkel telt meg a Mátyás templom, sok százan hallgatták Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök gyerekeknek celebrált szentmiséjét. S állt a színpad is a templom előtti terén, várva rokon nemzetek táncosaira. No meg persze a sátrak, a búcsúk elmaradhatatlan kellékei is felsorakoztak Mátyás terünkön, mit sem sejtve arról, milyen égi háborúval köszönt Szegedre a vasárnapi hajnal. Az órákig eltartó égzöngés, villámlás és heves eső után mitagadás, kicsit félve siettem én is Alsóváros utcáin a Havas Boldogasszony búcsúra, hogy aztán az évszázados falak közelében egy röpke szempillantás alatt megnyugtasson a látvány Alsóváros népét nem oly könnyen téríti el hagyományaitól a legveszettebbül tomboló vihar emléke sem. Ezrek jöttek imára a templomba, hallgatván Gyulay püspök úr szavait, s a tér legtávolabbi zugában is találkozhattunk olyanokkal, akik a figyelték a kihangosított szentmisét. S hogy közben vajon háA gyermekmisén. (Fotó: Miskolczi Róbert) nyan gondoltak arra, hogy Szeged legnagyobb hagyományaival bíró egyházi ünnepének részesei? Lele Józseffel, a szögedi népszokások nagy ismerőjével minden esetre mi fölidéztük - az ünnepi körmenetre várva - e búcsújárás emlékeit. - A török hódoltság utáni időkre teszik a Havas Boldogasszony nagybúcsú kialakulását, de úgy vélem, hogy a ferences barátoknak köszönhetően sokkal korábbi időkben is összegyülekezett már itt a szögedi magyar nép, hogy dicsőítse Máriát, Krisztus anyját - hallgattam Lele tanár úr szavait. - Azt ugyebár tudni kell, hogy az ősi időkben is a Palánk, a vár környéke volt a város központja, de arrafelé jobbára a kereskedő, így inkább idegen népek éltek, míg Alsóvároson a paraszti munkával foglalatoskodó magyar gazdák. Akikben oly erősen munkált akkor is, ma is Mária tisztelete, a Napba öltözött asszony becsülése. 0 Mennyire tudta mindezt megőrizni a nép mai, nagyon is hétköznapi racionalitások között vergődő világában? - Úgy érzem, hogy a mi korunk emberében két lélek küszködik. Az egyik igényli valóban a modern gondolkodást, míg a másik kötődik a hagyományaihoz, az egyházi dogmákhoz. De lám, most is itt ez a sokadalom, ami egyértelműen a hagyományok maradéktalan megőrzésének vágyát sejteti. Bár hozzá kell tenni, hogy a nyolcvanas évek végén sokkal többen eljöttek a körmenetee. Mára talán sokan megcsalattak rendszerváltoztatásos reményeikben, hiszen szabadabb gondolkodást, cselekvést, beszédet vártak az új világtól. De az mindenképp szép dolog, hogy Szeged legnagyobb egyházi ünnepén most is ennyien itt vannak, mert ez azt jelzi, hogy az emberek lelkében benne él a a szeretet iránti vágy, s ezt össze tudja kapcsolni Mária tiszteletével. S a szeretetről szólnak eközben Gyulay megyéspüs: pök úr szavai is a hangszórókon át a hatalmas térnek. A szeretetről, és kegyetlen XX. századunkról. Mert nem kell nekünk évszázadokkal visszamennünk az időben — mondja a püspük -, a mi korunkban is megtaláljuk mártírjainkat, akiket kereszténységük miatt gyilkolnak meg. Szoborrongálásról, templomfosztogatásról, hol húsz, hol ezer forintért rablók kegyetlenségéről szólnak a szavak, én meg csak nézem az az idős bácsikát, aki a tegnap még táncosoknak otthont adó dobogón ülve bólogat. - Mondtam én a családnak, hogy hozzunk ide széket, mer' lesz itt most annyi nép, hogy be nem férünk a templomba, de hát nem hallgattak rám - panaszkodik huncut mosollyal arcán a bácsi, s már idézi is fel régi alsóvárosi búcsúk történéseit, amikor bizony megtelt tízezrekkel az egész tér, még más országokból is csapatostul jöttek az emberek. Indulna már a családot keresni, amikor a nevét kérdezem. - Azt inkább né írja bele az újságba, mer' nem szeretném. De azt mán inkább, hogy az alsóvárosi, mög a tápéi nép mindig is olyan volt, hogy arrul példát vöhet egész Szöged. Mer' hogy dolgosak, mög tisztösséggel nevelik a családjukat. Bátyi Zoltán Kaotikus a helyzet a gabonapiacon. A hazai árak ugyanis az utóbbi időszakban alaposan elszakadtak a világpiaci áraktól. A helyzet ezekben a napokban még a korábbinál is bizonytalanabb, mivel egyértelművé vált: katasztrofális az idei gabonatermés. Még az aratás előtti hetekben is olyan jóslatokat lehetett olvasni, hogy 4,5-5 tonnás hektáronkénti búzatermés várható. Mára viszont kiderült, 3-3,5 tonna az átlag, de Szabolcs-Szatmár megyében előfordult, hogy csak 1 tonnát takarítottak be egy hektárról. Az országban a kenyérgabona 90 százalékát már betakarították. Csongrád megyében a szakemberek egyszerűen kritikán alulinak minősítik az eredményt. Tasnádi Gábor, az FM Csongrád megyei hivatalának vezetője szerint az alacsony hozamok oka döntően az időjárásban, a szakszerűtlen talajművelésben, valamint a pénzhiányban keresendő. Az eddigi összesítések szerint a vártnál több százezer tonnával kevesebb termés azonban nem indokolja a jelenleg több helyen érzékelhető „hiánypszichózist". Az együttesen 1,2 millió tonnára szóló exportkvóták kiviteli engedéllyé való átváltása ugyanis - a búza világpiaci árának zuhanása miatt - a határnapig, július 30ig csak részben történt meg. S bár a gabonafeldolgozók csaknem mindenhol még Jobb, mint egy bankbetét? (Fotó: Tésik Attila) messze tartanak az általuk megvenni kívánt mennyiség betárolásától, az Alföld egyik legnagyobb felvásárlója, a Viktória Első Magyar Gabona Részvénytársaság termeltetési osztályvezetője szerint nincs ok aggodalomra. Arról tudnak, hogy csak a Duna-Tisza közén 70 ezer tonna gabonát spájzoltak be a termelők, remélve, hogy az aratás kezdetén még exportkvótával együtt is csak legfeljebb 24-25 ezer forintos, az aratás vége felé már kvóta nélkül is ugyanennyit érő tonnánkénti búza ára később tovább emelkedik. A véleményre ráerősített a felszámolás alatt álló DélGabona Rt.-nél dr. Tráser Ferenc, a felszámoló helyi megbízottja. Szerinte a búza mai szabadpiaci ára jelenleg is 20-30 dollárral magasabb, mint a világpiaci ár. Elképzelhető, hogy a világjelenség - vagyis a betárolt készletek fogyása - miatt, s az idei rossz termésátlagok következtében még tovább emelkedik a kenyérgabona ára, legvégül pedig a liszté is. A Dél-Gabona Rt. egy régi beszállítójától a napokban kapott ajánlatot 30 ezer forintos tonnánkénti árra, ám ezt - egyelőre - nem fogadta el. Más vélemények szerint viszont még az is elképzelhető, hogy bekövetkezik a csökkenés a búzaárakban. Éppen azért, mert a világpiaci ár alacsonyabb a hazainál, nem éri meg exportálni, s itthon keletkezik - már alacsonyabb áron - a felesleg. A csak takarmányozásra alkalmas gabonával kapcsolatban még az is megtörténhet, ami a burgonyafronton esett meg - olvashatjuk szaklapokban. Tudniillik, hogy a betakarítás kezdetéhez képest hosszú hónapok múltán nemcsak zuhan az ár, de a betárolt készlet eladhatatlan Tesz. Vagy azért, mert a most még jó hozamot ígérő kukorica majd letöri a jelenleg a kenyérgabona árával vetekedő, sőt felülmúló abraktakarmány árát, vagy azért, mert éppen az árak miatt egyre több állattartó megy tönkre, s végül nem lesz kinek eladni a termést. Fekete Klára