Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-31 / 203. szám

10 STEFÁNIA-INTERJÚ SZOMBAT, 1996. AUG. 31. Sportoló. Testnevelő tanár. A tanárképző főiskola adjunktusa. Sportvezető. Pártpolitikus, tankerületi igazgató, országgyűlési képviselő. Ez Kovács Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt országos listájáról képviselővé lett politikus karriertörténete, vázlatpontokba szedve. A képet kissé árnyalják az alábbi adalékok. Hobbi: vadászat és vadászkutyák tenyésztése. Család: feleség és két egyetemista gyermek. A honatyák és a város viszonyát firtató sorozatunk végén Kovács Kálmánnal beszélgettünk. 4 Vadászszenvedélyét politikusként is kamatoztatni tudja? - Atléta voltam. Mióta az aktfv sportolást abbahagytam. a vadászat, a vadászkutyák tenyésztése és versenyeztetése a hobbim. A mórahalmi társaság tagjaként 21 esztendeje vadászom. A legnagyobb vad, amit elejtettem, egy szarvas volt. Amióta politizálok, alig jut időm a vadászatra. • A legtöbb „népies" párt háza táján megfordult. „Kilincselt", s végül a KDNP-nél érte el, hogy országgyűlési képviselő lett - hallottam valakitől, akit bizonyára nem sorolna barátai közé. - Korábban, a rendszerváltozás elótt nem politizáltam. Tájékozódásképpen '89 körül bejárogattam a Magyar Néppárthoz, az MDFhez is. Végül 1990 áprilisában a KDNP-be léptem be. De nem kilincseltem. Minden lépcsőt végigjártam, minden területen dolgoztam: egyszerű tagként kezdtem, aztán városi társelnökként, megyei titkárként, intézőbizottsági tagként, majd az országos elnökség tagjaként folytattam, most országgyűlési képviselő és megyei elnök vagyok. • Miért pont a kereszténydemokratákat választotta? - Magamat mindig kereszténydemokratának vallottam. A keresztény értékrend a számomra meghatározó. Meggyőződésem: csak a modern kereszténydemokrácia teszi lehetővé, hogy a bajból kilábaljunk. 4 Családi indíttatásra is hivatkozhatna? - A családomban a nemzeti, keresztény, konzervatív gondolkodásmód dominál. Korábban ki-ki vérmérséklete szerint szemben állt az előző rendszerrel, volt, aki komoly börtönbüntetést szenvedett, nagyapámat kuláknak minősttették és internálták, édesapámnak is adódtak kisebb kellemetlenségei. „ 4 Dunántúlon, Pápa környékén született. Hogyan került Szegedre? - A testnevelési főiskola elvégzése után, 1968-ban az itteni felsőfokú vasútforgalmi technikumba kerültem tanárnak. Ez az iskola később Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola néven Győrbe került, de én maradtam. Átvettek az egyetem testnevelési tanszékére, majd 1977-ben a tanárképző főiskolára. Kitérőnek tekintem, hogy rövid ideig, 1986-89 között az akkori Szeged SC-ben sportvezetőként tevékenykedtem. Aztán visszatértem a tanárképző főiskolára, ahonnan 1992 novemberében tankerületi oktatási igazgatónak mentem el. Országgyűlési képviségesebben következzenek be. A harmadik terület: a regionalizmus fejlesztése. Hiszen Európában sem szűk, helyi érdekek alapján határozzák meg a prioritások rendjét. • Ha tetszik, Szeged és vonzáskörzete is egy külön egységet jelentő „régió". E térség hogyan fejlődött a „rendszerváltás" óta? - Azt nem lehet mondani, hogy Szeged sehova sem fejlődött. De azt igen, hogy arra a fejlettségi szintre nem jutott, ahova potenciális lehetőségei alapján juthatott volna. Szeged, az ország negyedik városa, a délszláv háború negatív hatásait nagyon megérezte. Most, e konfliktus lezárultával, a földrajzi helyzetét és a város kapcsolatrendszerét figyelembe véve, Szeged kapu lehetne a Balkán és kelet felé. Kereskedelmi, ipari, tudományos, közlekedési centrum lehetne, mert a régió központjának szerepkörére hivatott. Ám ezért sokaknak sokat kell még tenniük. Sem Békéscsaba, sem Kecskemét nem veheti át ezt a szerepet, de azt is látni kell: a 24. óra utolsó perceit tapossuk. Ezeh cél érdekében lépni kellene az önkormányzatnak, a megyének, de a kormánynak is. A kormány irányába való kapcsolat kiépítésében lenne feladatuk az országgyűlési képviselőknek. Csak hát ezt valakinek koordinálni kellene! 4 A baloldali és a konzervatív frakciók együttműködésén alapuló városvezetés szerencsés konstrukció? - Ezt a helyzetet a város érdekében való föllépés módszereként fogom föl. Hogy mennyire sikeres, azt a jövő fogja eldönteni. Az viszont kétségtelen: az önkormányzati politizálásban előtérbe a város érdekeit, s nem a politikai pártok szempontjait helyezném. 4 Hamvában holt minden civil kezdeményezés, mert ebben a városban a polgár szempontja az utolsó, ami a város vezetőinek eszébe jut - hallottam a nonprofit szférában dolgozóktól. Tényleg: az ön által vázolt játéktéren hol jut szerep a polgárnak? - Ma Magyarországon sehol sem érzi jól magát a polgár. Hagyományosan pesszimista... 4 Az ön családja is? A felesége itt dolgozik, a gyerekei itt diákok. Ön politikusként sem siet Budapestre költözni. Hogyan érzik magukat ebben a városban? - Szeretünk itt lakni. Szeretjük a Tiszát, a Marost, a város hangulatát és szellemiségét. Az oktatásügy nehézségeit közvetlenül nem érzékeljük, mert a gyermekeim egyetemisták. A közlekedés és a parkolás anomáliái, a rossz közbiztonság miatt bosszankodunk. Nincsenek meg annak technikái, hogy a polgár véleményét becsatlakoztassák a döntésekbe. Abban biztos vagyok, hogy az önkormányzat még nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a polgár jól érezze magát abban a városban, ahol él. Ennek ellenére optimista vagyok, hamarosan eljön az az idő, amikor a tisztségviselők, képviselők hatékonyabban tudják képviselni a polgárokat, akik őket megválasztották. Újszászi Ilona „Az önkormányzat (még) nem tesz meg mindent a polgárokért" Kovács Kálmán: „A modern kereszténydemokrácia segít kilábalni a bajbál." (Fotó: Miskolczi Róbert) selőnek 1994-ben választottak meg. 4 Ami önt lepte meg a legjobban - mondják. Jól vagy rosszul érzi magát a főállású politikus öltönyében? - A meglepődés nem igaz, de szívesen tekinteném életemben hosszabb távú feladatnak a főállású képviselőséget. De minden a választókon múlik. 4 Mit tesz ön azért, hogy ismét megválasszák? - Megtiszteltetésnek érzem, hogy országgyűlési képviselő lehettem. Egy politikus sohasem választhatja el saját tevékenységét attól a szereptől, amelyet a pártja folytat. A pártmunkán kívül a saját szakterületemen tevékenykedtem: aktívan részt vettem az 1993-as közoktatási törvény létrehozásában... 4 S ezért büszkeség tölti el, ha a magyar oktatásügyet említik? - A törvényt a jelenlegi kormánypártok módosították, de elhangzott a parlamenti beszédekben a kormánypárti oldalról is, hogy ez a jogszabály alapvetően jó. A KDNP oktatási bizottságának tagjaként már 1991től számos tanulmányt írtam, aztán mint tankerületi igazgató az ellenőrzési rendszer kidolgozásában vállaltam szerepet. Meggyőződésem, az 1993-ban elfogadott oktatási törvény: európai színvonalú. 4 Képiselőként az ellenzéki szerepkör elsajátítására kényszerült. Ez a szerep a politikust korlátozza vagy fölszabadítja? - A mai magyar Parlamentben az ellenzéki képviselőnek különösen rossz a helyzete. Egyrészt azért, mert a kormánykoalíció kétharmados többsége szinte szükségtelenné teszi az ellenzék létét. Kivételt talán az alkotmányozás kérdésköre és a házszabály jelent. De egyébként is korlátozott az ellenzék mozgástere. A jelenlegi kormánypártok mutatni, érzékeltetni akarják a hatalmukat. A parlamenti oktatási bizottságban többször előfordult, hogy azokat az ellenzéki módosító javaslatokat, melyek a kormánypártok számára is elfogadhatóak voltak, nem egyszerűen megszavazták, hanem saját embereikkel, minimális változtatással kormánypárti indítványként adták be, s azután, ez többséget kapott, az ellenzékit elutasították. Az oktatási, felsőoktatási és sporttörvény vitájában még a hatpárti javaslatokat is visszadobták. 4 Miért? - A pénzügyi szemlélet uralkodott el. A kormányon belül is. A szakmai kérdések az oktatásügyben is háttérbe szorultak. 4 E stílus csak az Országházban tapasztalható? - A hatalom jellemzője, hogy pártállástól függetlenül szereti éreztetni, ki áll a kormányrúd mögött. Különösen igaz ez a mostani kormánykoalícióra. 4 A képviselőség: önálló szakma. Magáénak érzi már a mesterfogásokat? - Tanuló képviselőnek tartom magam. Ezért is veszek részt szívesen minden továbbképzésen. így például Tanuló képviselő vagyok ezért jártam Angliában egy egyhetes kurzuson, hamarosan Dániába utazom, tanulni. Egyébként pedig szerencsésnek tartom, ha egy-egy képviselő továbbra is foglalkozhat saját szakterületével, mint például jómagam az oktatással. Az oktatási, tudományos, ifjúsági és Sportbizottság, melyben én is tevékenykedem, megköveteli, hogy ott hozzáértő személyek dolgozzanak. 4 A parlamenti képviselőség sokszínű tevékenység, különösen annak számára, aki, mint ön is, egy párt listájáról jutott mandátumhoz. E palettán az önkormányzattal való kapcsolattartás hol helyezkedik el? - Elsősorban Szegedhez és Csongrád megyéhez kötődik tevékenységem. Létezik a kapcsolat a várossal, keresik a képviselőket, kérik a véleményünket. Például legutóbb Szeged közlekedéséről, melyhez nemigen tudtam hozzászólni, lévén nem vagyok szakértő. A közgyűlés anyagait rendszeresen megküldik. Ritkán sikerül megjelenni ezeken a tanácskozásokon. Holott ez lenne az igazi tájékozódási lehetőség! De Szegeden kívül más önkormányzatokkal is szoros a kapcsolatom. Ennek minősége gyakran azon múlik, hogy az adott településen milyen pártállású a polgármester. 4 Az oktatás az a terület, melyen a leginkább sérült az esélyegyenlőség elve, a polgár érdeke. Azt mondják: a kormány, illetve az önkormányzat tönkreteszi a méltán híres magyar oktatásügyet. - Az oktatási törvény módosítása valóban az anyagi szempontok szerinti változásokra irányul. Az óraszámemelés, a csoportlétszámok változása negatívan befolyásolta az oktatás helyzetét. A kormányzat demagóg politikát folytatott, mert megemelte ugyan a különböző normatívák összegét, de összességében rosszabb helyzetbe hozta az önkormányzatokat. Ebből következően az önkormányzatok, így a szegedi is a leggyengébb ellenállás irányába mozdult, vagyis az okatatásügyhöz nyúlt. Azt is szokták mondani, hogy ha a mozdonyvezető nem dolgozik, akkor nem járnak a vonatok, ám ha egy pedagógus nincs a helyén, annak következményei nem látszanak legfeljebb néhány év vagy évtized múlva. 4 S ezzel a jelenlegi hatalom nem foglalkozik. Az oktatásügy színvonalának megtartásáért folyó harcban sem alakult ki konfliktusa az önkormányzattal? - Személy szerint jó kapcsolatot alakítottam ki a megye és a város vezetőivel... 4 ...Am a város vezetői kritizálják a honatyákat, mondván, nem hoznak elég pénz ide, ezért nem fejlődik Szeged, nem úgy szavaznak, ahogy az itt élők érdeke kívánja. - A kijáró képviselő hamis képzete él azokban, akik ezt mondják. Ma egész más a helyzet! Nem az a helyes, ha a képviselő csak lobbyzik. Az lenne a jó, ha az Országházban olyan törvényeket hoznánk, melyek alapján jól körülhatárolt módon működhetnének az önkormányzatok. Ezért nem az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők tudnak többet tenni. Az a polgári társadalom, melyben szabályozott módon működnek a dolgok: olyan törvények születnek, hogy az önkormányzatok önhibájukon kívül nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe... Persze elismerem, a képviselők többet is tehetnének településükért. 4 Hogyan? - A kormánypárti országgyűlési képviselőknek és az önkormányzatnak kéne kezdeményezniük olyan összejöveteleket, ahol meghatározzuk, melyek azok a helyi érdekek, melyeknek a pártpolitikától függetlenül elsőbbséget kéne élvezniük. 4 Az ön listáján milyen érdek vagy cél szerepel dobogós helyen? - Fontosnak tartom, hogy az oktatási törvény megvalósítása úgy történjen, hogy a lehető legkevesebb kár érje a közoktatási rendszer egészét. A másik terület: az egészségügy. Ezen belül is a legsürgetőbb, hogy az ágyszámcsökkenésből következő leépítések minél ember-