Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-30 / 202. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 1996. AUG. 30. • VI. Szegedi Biblikus Konferencia Honnan ered a Mária­tisztelet? Szeptember 1-5. kö­zött a Szegedi Hittudo­mányi Főiskolán ismét megrendezik a Szegedi Biblikus Konferenciát. A hatodik éve megtartott találkozó témája idén a gyermekségtörténet és a mariológia lesz. A VI. Szegedi Biblikus Konferencia alkalmából több mint száz év utáif ismét közös bibliakonferencián ül­nek Magyarországon a kü­lönböző keresztény teológi­ák képviselői egy olyan megosztó kérdésben, mint a mariológia. A rendezvény­nek számos nemzetközi elő­adóvendége van, köztük Aristide Serra a római Mari­anum Intézet vezetője, Or­lensio da Spinetoli, neves olaszországi biblikus (aki­nek nagyszabású Lukács­kommentárja Turay Alfréd fordításában magyarul is megjelent a konferenciára), Zuleika Rodrigez dublini te­ológus, Jézus korának kuta­tója, Joseph Plevnik kanadai jezsuita újszövetségi szakér­tő, valamint Vojnovic Tadej a zágrábi teológiai egytem tanára. A konferencia ma­gyar személyiségei között lesz dr. Sulyok Elemér, a Pannonhalmi Bencés Főis­kola tanára, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári ér­sek, dr. Bolyki János és dr Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárai, dr. Cserháti Sándor az Evangélikus Teológiai Akadémia tanára. A konferencia szervezője dr. Benyik György az elő­adások témájával kapcsolat­ban elmondta: „A marioló­gia nagy kérdése, hogy Jézus anyja, Mária tiszteletének mi volt az elindítója és hogyan kezdődött a mai Mária-ha­gyomány. E tekintetben el­lentmondásos a Szentírás ta­núságtétele; Pál leveleiben Jézust egyszerűen úgy emle­getik, mint aki asszonytól született, az evangéliumok közül pedig csak kettő fog­lalkozik Jézus születésének körülményeivel. E tudósítá­sokat, amelyek a gyermek­ség evangéliuma után kelet­keztek, teológiai reflexiók­nak lehet tekinteni. Kérdés viszont, hogy a Mária-tiszte­letnek az evangélium előtti gyökereihez eljuthat-e a ku­tató, és milyen módszerek­kel? Ez lesz a konferencia igazi kérdése. Ha ezt sikerül feltárni, akkor sokkal könnyebb a későbbi teológi­ai szintézist megteremteni." A rendezvény keretében szeptember 2-án a Szegedi Biblikus Konferencia és a szegedi Alliance Frangaise egyesület vendégpként a kis­színházban a budapesti Mer­lin Színház társulata bemu­tatja Paul Claudel - Angyali üdvözlet című darabját. S. P. S. Piarista­találkozó • Munkatársunktól A Piarista Diákszövetség szegedi tagozata szeptember 2-án, hétfőn, délután 5 óra­kor a Bábszínházban tartja évnyitó gyűlését. A vezető­ség új tagok jelentkezését is várja. Az összejövetel témá­jának fontossága miatt, ké­rik, hogy minél többen jelen­jenek meg a hétfői évnyitón. > Vége lesz a felfordulásnak? Nyugodtabb tanévre számítanak A gyerekek már készülődnek. (MTI Telefotó) A tavalyinál sokkal nyugalmasabb tanévre számítanak a szegedi pedagógusok, illetve arra, hogy végre a szakmai munka fejlesz­tése is előtérbe kerül­jön. Miután idéntől fel­emelték a kötelező óra­számot, az iskolák többségében lázas „sakkozás" előzte meg a tantárgyfelosztások elkészítését. Mind az általános iskolát, mind a középiskolát a tava­lyinál kevesebb gyerek kez­di el szeptember 2-án Sze­ged oktatási intézményei­ben: a csökkenés évről évre közel százas nagyságrendű. Ez, valamint a tavalyi elvo­násokkal, elbocsátásokkal felkorbácsolt hangulatú tan­év nyomja rá a bélyegét a most kezdődő új iskolai év­re városunkban. Az előbbi ok minden is­kolának nagy kihívást je­lent, hiszen az önkormány­zat új szabályozási elvei szi­gorúan megszabják az első osztályok indításának felté­teleit az iskolákban. Ahol nincs elég gyerek, ott nem lesz első osztály, és ahol többször nem lesz első osz­tály, ott előbb utóbb meg­szűnik az iskola is - okos­kodik a az új szabályozás. Ami a tavalyi évet illeti, a tanévkezdő pedagógusok egybehangzó állítása, hogy „senkinek sem kívánják". Szerintük amit csak lehetett. Szegeden elvonták az isko­láktól, amit pedig nem von­tak el, azt képtelenség len­ne. Ilyen körülmények között az önkormányzat oktatási és ifjúsági bizottsága azzal az indokkal tárgyalta meg és fogadta el idén szeptember­től (és nem halasztotta el egy évvel) a pedagógusok kötelező óraszámának eme­lését 18-ról 20 órára, hogy a szegedi iskolai struktúravál­tást minél hamarabb befe­jezzék. Vagyis hogy idén őszre már ne jusson a sokk­ból, hanem a szakmai mun­kával (Nemzeti Alaptan­terv!) is lehessen foglalkoz­ni. Hogy nyugalom lesz, az­zal a pedagógusok is egye­tértenek, mondván, hogy már nem maradt olyan meg­szorítás, amelyet ne tettek volna meg, ennél rosszabb a helyzet nem lehet, amiben azért van valami megnyug­tató... Idén ősszel az önkor­mányzatok inkább a kor­mányzattal állank perpat­varban, mint helyben a pe­dagógusokkal. Példa erre a szegedi önkormányzat ese­te, amelyik még a törvény megjelenése előtt megalkot­ta saját normatív jellegű szabályozását, gondolván, hogy az jó lesz a törvény után is. Mire azonban a nyár elejére az iskolákban már a nyelve lógott mindenkinek a sok számolgatástól, megje­lent a módosított közoktatá­si törvény és kiderült, hogy az engedékenyebb, mint a szegedi változat, sőt olyan feladatokat állít (vissza) az önkormányzat elé, amelyek­hez annak (már) nincs forrá­sa az elvonások után. Fáj­dalmas megszorításokat és elbocsátásokat követően szinte eredeti, 1995 végi ál­lapotába kerül vissza példá­ul az általános iskolák nap­közis szolgáltatása, amely kis könnyebbséget jelent majd mindenkinek, kivéve természetesen a finanszíro­zó önkormányzatot. Az idei tanév másik „slá­gertémája" a Nemzeti Alap­tanterv lesz, amelyre vonat­kozóan a pedagógusok ed­dig, lévén mással elfoglalva, nem sok információt kap­hattak. Várhatóan a NAT­felvilágosítás megindul, elő­térbe kerülnek az alaptan­terv által kínált lehetőségek, a helyi tantervek készítésé­nek módjai, illetve előtérbe kerül egy másik anyagi ter­mészetű ügy, nevezetesen az, hogy a NAT terjesztése is pénzbe kerül. A szolgálta­tó intézmények készen áll­nak a feladatra, ám a to­vábbképzést (pedagóguson­ként 800-1000 forint közötti árakat hallani) valakinek meg is kell fizetnie. Hétfőn kezdődik tehát a tanév, az iskolákban az el­vonások és a kötelező óra­szám emelése után lázas „sakkozás" előzte meg a tantárgyfelosztás elkészíté­sét. Hétfőtől új reményekkel és új gondokkal indul újra a tanév. Panak József VÁLLALKOZÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ / III. rész 5. A kommunikációs technikák gazdag tárházából mi egy egyszerűen kezelhető, széles körben elterjedt és jól bevált eszközt ajánlunk Önnek: a TELEFONT. ÜZLETI VONALAK RESZLETFIZETESRE Az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások (betéti- és közkereseti társaságok) most rendkívül kedvező feltételekkel igényel­hetnek üzleti vonalat a DÉLTÁV Rt-től. Az akció 1996. szeptember l-jétől decem­ber 31- éig tart, de a kedvezmény az 1996 szeptember 1-je előtt beadott üzleti vo­naligények teljesítésére is érvényes. Amennyiben Ön az akció alatt bejelenti igényét üzleti vonal bekötésére, úgy 9 hó­napos futamidővel, kamatmentesen fizet­heti be vonalának bekapcsolási díját. Részletes információért keresse fel ügy­félszolgálati irodáinkat, vagy tárcsázza az ingyenesen hívható 084-es számot. Csongrád megye távközlési szolgáltatója Vége Tanévnyitó a Kodály téren • Munkatársunktól gyei Jogú Város hivatalos A Kodály Téri Altalános tanévnyitóját. Az eseményen Iskolában tartják augusztus dr. Szalay István polgármes­31-én 9 órakor Szeged Me- ter mond köszöntőt. • Nem alakulhat önálló főiskola Füstbe ment a frigy? Dr. Szabó Gábor, a SZÉF főigazgatója szerint az élelmiszeripari és mezőgazdasági képzésnek ter­mészetesen helye lesz a Szegedi Egyetemen. (Fotó: Miskolczi Róbert) Minden illetékes fórum előtt ott fekszik az a szándéknyilatkozat, melyben a Szegedi Élel­miszeripari Főiskola és a Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Főiskola ki­nyilvánítják, hogy a jö­vőben egyesülni szeret­nének Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Főiskola néven. A módosított fel­sőoktatási törvény szel­lemében azonban az egyesülés már más fény­ben tűnik fel, mint erede­tileg. Az bizonyos, hogy a szegediek az egyetemi szövetségek kialakulása után nem sokáig marad­hatnak szervezeti függő­ségben a budapesti anyaegyetemmel. A jövő a helyi egyetemi szövet­ségé, illetve később az egyetemi központoké. Egyelőre a budapesti Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egyetem főiskolai karaként kezdi el az idei évet a Szege­di Élelmiszeripari Főiskola, ám a jövőben biztosan válto­zások várhatóak az intézmény státusában. Egyrészt a módo­sított felsőoktatási törvény ­miként arra Szegeden régóta számítanak - az egyetemi szövetségeket, illetve majdan az egyetemi központokat ré­szesíti előnyben a finanszíro­zásnál, tehát szervezetileg (de nem szakmailag) a Budapest­tel való viszony véget kell ér­jen. Ebben az ügyben a mun­kálkodás már korábban elkez­dődött, és így került sor szán­déknyilatkozat aláírására a hódmezővásárhelyi főiskolá­val, amelyik a nagyobb váro­sokhoz kötődő egyetemi szö­vetségek kialakulása után földrajzilag és a képzés szem­pontjából is Szeged felé ori­entálódott. A szándéknyilat­kozat szerint a vásárhelyi fő­iskolai szintű mezőgazdasági oktatás és a szegedi főiskolai szintű élelmiszeripari (vagyis műszaki) oktatás frigyéből jött volna létre a két karú és két székhelyű Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Főiskola, ez azonban ilyen formában szinte biztos, hogy nem való­sul meg. Dr. Szabó Gábor, a szegedi intézmény főigazga­tója szerint a július 3-án mó­dosított felsőoktatási törvény az eredeti elképzelésekkel el­lentétben nem felsőoktatási szövetségekről, hanem egye­temekről beszél, amelyeknek lesznek egyetemi és főiskolai karai. Ebből az következik, hogy Szeged és Vásárhely in­tézményeiből valószínűleg nem lesz önálló főiskola, ha­nem mindkét intézmény főis­kolai karként fog integrálódni az egyetembe. A jelenlegi ál­lapot, vagyis a nemrég meg­alakított Szegedi Felsőoktatá­si Szövetség (melynek a SZÉF alapító tagja) létezése a törvény szerint 1998 decem­ber 31-ig tart majd, 1999 ja­nuár 1-től a szegedi szövetsé­get újra Szegedi Egyetemnek hívják majd. Az egyetemen természetesen helye lesz az élelmiszeripari és mezőgaz­dasági képzésnek is, erről az amerikai szakértők által ké­szített integrációs stratégiai terv is tanúskodik. Vagyis az integrációhoz jelenleg az az út látszik járhatónak, ame­lyik nem önálló főiskolát, ha­nem (elsőként) mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari főiskolai kart teremt a Szegedi Egyete­men P. J. Weöres Sándor Általános Iskola • Munkatársunktól A költő Weöres Sándor nevét veszi fel* szeptember elsejétől a Tarjánvárosi IV. Számú Altalános Iskola. Dr. Szabó Lászlóné, az iskola igazgatója elmondta: régóta szerették volna megváltoz­tatni az intézmény eddigi, túlságosan személytelen ne­vét, amely nem segítette elő a gyermekek és a pedagógu­sok pozitív érzelmi kötődését az iskolához. Névadóul olyan személyiséget keres­tek, akit minden tanuló is­mer. így esett a választás Weöres Sándorra, mint a gyermekek körében legis­mertebb költőre, akinek ver­seivel már az óvodában talál­koznak, s ez a kapcsolat ké­sőbb tovább gazdagodik. A Weöres Sándor Altalános Is­kola áprilisban a költészet napja időszakában egyhetes rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni névfelvételét.

Next

/
Thumbnails
Contents