Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

KEDD, 1996. AUG. 27. HIRDETÉS - KAPCSOLATOK 13 • SÜRGŐSEN keresünk vízveze­ték szerelőket (jogosítvány előny.) Érd.: 06-60-381-614. HAGI ETTEREM és a Brnoi Söröző vezetésére ÜZLETVEZETŐT keresünk. Tájékoztatás a pályázásról 62-491-278. • GULACSY Terem 4 órás mun­kakörbe eladót keres. Német, vagy szerb nyelvtudás fontos. Jelentkez­ni: a helyszínen. • HÓD-Aranyági Kft. állatgondo­zót keres felvételre. Jelentkezni: Hmv.-hely, Tanya 1314. (Téglagyár). • GYAKORLATTAL rendelkező 25-35 év közötti, személygépkocsi szerelésben jártas autószerelót, va­lamint karosszérialakatost, javító­műhelybe műszaki vezetőt kere­sünk. Jelentkezni: csak személyeen 16 órától Szeged, Algyői u. 65. Előzetes időpont-egyeztetés a 62­472-999-es telefonszámon. • BERENDEZETT szépségszalon­ba vállalkozói igazolvánnyal női fodrász! és felszereléssel is rendel­kező műköröm-manikűröst keresek. Érdeklődni lehet: 9-11 óráig 62­489-037. • IDEGENLÉGIÓ Franciaország! 06-1-351-3213. • KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS­RA keresünk jó beszédkészségű munkatársakat kötetlen munkaidő­ben. Kereseti lehetőség havi 20­25 000 Ft. Tel.: 498-162.10-16 óráig. expressz adásvétel • RÁDIÓTELEFONOM Aszkorita 2000 eladó, egyéves akkumulátor­ral. autóföltöltővel. Tel.: 06-60­489-411. • JÓ állapotban lévő kétszemélyes rekamié és nagyméretű ágynemű; tartó eladó. Tel.: 316-172. AKCIÓ! MOST értékesítse KÁRPÓTLÁSI JEGYÉTI Megvásároljuk a LEGMAGASABB NAPI ÁRON. Haladéktalanul keressen fel bennünket! CB Bróker Kft., Szeged, Kossuth L sgt. 21. T.: 62/477-501 lakás # VEDRES utcai másfél szobás, II. emeleti telefonos lakás eladó. Ár: 1 800 000. Érd.: 06-62-434-274. ingatlan KÖZEI' fasor és Fürj u. sarkán épülő társasház­ban lakások leköthetők. Tis7.a-parti üdülőtelep 6000 nm eladó. Tel.: 06-20-435-430, 06-30-458-200,311-969. e SZIKSÓSON, Öreghegyen, 239 n-öl zártkert 175 000 Ft. 311-902. elveszett S ELVESZETT „Kelly" nevű szi­bériai Husky kutyánk. Tiszta fehér, kékszemű. A becsületes megtaláló jelentkezését jutalom ellenében vár­juk. Tel.: 491-154. • ELVESZETT rádiótelefonom a Trencséni utcában vasárnap este fél 9 tájékán. Kéljük a megtalálót, juta­lom ellenében a 484-510-es telefo­non jelentkezzen. munka gyászközleittények Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy a gyászközlemények keretes, fényképes formában is feladhatók. Bővebb információt a gyászhír felvételekor kaphatnak Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeret­tünket, GÉMES KÁROLYT utolsó útjára elkísérték és mély fájdalmunkban rész­véttel osztoztak. A gyászoló család. Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KELEMEN FERENCNÉ Kalmár Erzsébet Márta türelemmel viselt, hosszan tartó betegség után, 1996. au­gusztus 23-án elhunyt. Kelemen, Szitkay és Nyilas család. ix Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerettünk, TÓTH IMRÉNÉ Rácz Franciska 80 éves korában elhunyt. Te­metése augusztus 28-án 15 órakor lesz az üllési temető­ben. Gyászmise 14 órakor A gyászoló család. ix Mély fájdalommal tudatjuk, hogy FODOR JÓZSEFNÉ Walter Ilona, Szeged, Bihari u. 4/B. lakos, 65. évében tragikus hirtelen­séggel elhunyt. Temetése 1996. augusztus 29-én 13 óra­kor a Dugonics temetőben. >x Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, GERA LÁSZLÓNÉ Szabó Zsuzsanna 57 éves korában hosszú beteg­ség után elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása augusztus 30-án 13 órakor a Belvárosi temető ravatalozójában lesz. A gyászoló család. IX Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerettünk, PAPP FERENCNÉ Ónozó Rozália 58 éves korában elhunyt. Te­metése augusztus 28-án 9 óra­kor lesz a zákányszéki temető­ben. Gyászmise 8 órakor. A gyászoló család. IX Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik szeretett halot­tunk, MÓNUSSÁNDOR temetésén megjelentek, rész­vétükkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. Külön köszönetünket fejezzük ki háziorvosának, ápolónőinek, a lelkiismeretes gondozásért, a szomszédok­nak az önzetlen segítségért. A gyászoló család, Hódmezővásárhely, Szeged. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett fér­jem, drága jó édesapánk, fiú, testvér, após, vő, sógor és ro­kon, HÓDI MIHÁLY életének 48. évében rövid, sú­lyos betegségben elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatá­sa augusztus 30-án 11 órakor lesz a Dugonics temető rava­talozójából. Gyászoló család. IX Köszönetet mondunk a roko­noknak, barátoknak, szom­szédoknak, volt munkatársak­nak, ismerősöknek, akik drá­ga szerettünk, HALÁSZ FERENC elhunyta alkalmából bármi­lyen módon részvétüket nyil­vánították, utolsó útjára elkí­sérték. Megköszönjük dr. Rosti Incze háziorvos úr segí­tőkész, áldozatos munkáját, a mentőszolgálat dolgozóinak, a II. kórház intenzív osztályá­nak, akik a megmentésén fá­radoztak. Halász család. m IX Köszönetet mondunk mind­azon rokonoknak és ismerő­söknek, akik szeretett halot­tunkat, MAGYAR ISTVÁNT utolsó útjára elkísérték. Kü­lön köszönetet mondunk dr. Sövény Márta főorvosnőnek áldozatos munkájáért, aki éle­te meghosszabbításáért fára­dozott. Gyászoló család. IX Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik szeretett halot­tunk, KISS LAJOS temetésén részt vettek és fáj­dalmunkat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család. IX Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik szerettünket, KÖRMENDI SÁNDORT utolsó útjára elkísérték. Gyászoló rokonai. IX Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik szeretett halot­tunk, KOMLÓSI JÁNOS temetésén megjelentek, rész­vétükkel és virágaikkal fáj­dalmunkban osztoztak. Gyászoló család. IX Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik szerettünket, MOLNÁRJÁNOST utolsó útjára elkísérték. Kü­lön mondunk köszönetet a deszki szanatórium dolgozói­nak és dr. Helesfai Anna házi­orvosának fáradozásukért. A gyászoló család. Stogi és Zsa Temetkezési Iroda Szeged TÖRÖK U. Il/B. TEL.: 314-447, H-CS: 8-16-ig, P: 8-15-ig TEMETÉSEK SZERVEZÉSE, TELJES ÜGYINTÉZÉSSEL Hiilotts/állílási ügyelet: (rádiótelefon! 06-30-557-556: 0-24-IG Huszonöt éves a Tápé-kötet Temetkezési szolgáltatás Dorozsma 361-039 Ügyelettel: 06-60382-298 Rúzsa: 385-197,06-60382-296. Mórahalom, Gyep sor 12., 381-301. Szóreg, Kisszóló u. 52., 405-594. Kistelek, Bocskai u. 3„ 364-825. • ÜGYINTÉZŐ munkakörbe kere­sünk fiatalembert. Jelentkezni: fény­képes önéletrajzzal lehet személye­sen. Androméda: Tisza L. krt. 48. Belvárosi üzletházban üzlethelyiségek kiadók. | Érdeklődni a helyszínen: | I Szeged. Mikszáth K. u. • | 20-22. szám, napközben | 8-17 óra között. Kiadó A Szóregi úton 100 nm-es melegkonyhás kisvendéglő hosszú távra kiadó. Érd.: 06-30-459-906. Cégünk megyei szintű képviselői feladatok ellátására keres pénz­ügyi értékesítés területén szer­zett vezetői, szervezési tapaszta­latokkal rendelkező személyt. Nem biztosítás, nem MLM. (Kere­seti lehetőség 100 000 Ft fölött.) Bővebb felvilágosítás h-p: 8-16 óra között. Dobó Zsuzsanna 06-20366-664. A Tápé története és néprajza kötet, amely­nek a megjelenés évében hallható volt a „tápai biblia", másoktól a „százforintos Tápé" ne­ve, immáron negyedszá­zados. Ezt a máig példa­értékkel bíró kötetet 1938-ban megelőzte Walther Zoltán Tápé cí­mű kismonográfiája, ille­tőleg Bálint Sándor azo­nos, Tápé címmel megírt füzetecskéje. Ma mind­kettő forrásmű. Az 1960-as évek derekán az akkori községi tanács és képviselő-testülete hallgatott a szép szóra, amikoris a falu szülötte Ilia Mihály irodal­már, illetve Bálint Sándor és Juhász Antal javallották: Ez az ősi magyar falu megérde­melne egy nagymonográfiát. Sok okos érv szólt mellette. Tápé akkor még boldog önál­ló község, önálló költségve­téssel rendelkező, nem sze­gény falu volt. Vagyis, volt miből nekivágni a nagy és nemes, maradandó értéket adó kezdeményezésnek. Ha csak Bálint Sándornak az egyik, immáron klasszikussá lett, a faluról írott gondolatát idézzük: „Tápé a szegedi nagytájnak hagyományokban leggazdagabb néprajzi szige­te. Ősi gyékényszövő és halá­szóhely..." - máris érthető, hogy a többéves munka azonnal megkezdődött. Nap mint nap kopogtattak a kuta­tó gyűjtők az idősebb tápaiak ajtaján. Mindenütt szívesen beszéltek a bűvös masinára, a többkilós orsós magnóra, és élvezettel hallgatták önnön hangjukat: „Nézd mán, még visszabeszél!" Történészek, néprajzosok, nyelvészek és szociológusok adták egymásnak a kilincset Karai Hideg Sándornál, Mol­nár Péterné Veronka néninél, Nagy Bence Pélnál, Gyönge Örzse néninél, Fecske Róza néninél, Lele Ambrusnál és a Bicsai Jelemen testvéreknek, a tápairéti Terhös Csöndér Jóska bácsinak, és felsorolni nem is lehet tán, hány és mennyi, azóta már elhalt idős tápai adatszolgáltató ajtajá­nál. A történészek munkáját a helyi História Domus és az egyházi iratok, illetőleg a meglepően sok levéltári anyag segítette ugyan, de meglepődtek, amikor a nem­zedékről-nemzedékre hagyo­mányozódás emlékanyagá­ban fölismerték az írott forrá­sokat. Negyedszázados tehát a Tápé kötet, de vajon belela­poznak e mindenütt azok a tápai családok, ahol a köny­vespolcon netán porosodik? Legyen rá szükség egyre többször, másrészt pedig azért, hogy a mai, felnövekvő fiatalság is ismerje meg a százesztendőkkel ezelőtt itt élt őseink történeti és népéleti múltját. Talán az sem ártana, ha a helyi iskolában alkal­mas, tanrendi órán szaktanár­ral forgathatnák ifjaink ezt a minden részletében értékes, önismeretünket föltétlen gaz­dagító könyvet. Otthon pe­dig, netán tévézés helyett kel­lene bővítenünk a lassan ele­nyésző, múltba vesző, de ép­pen a kötet révén még fel­idézhető régmúltunkat. Legyen ez a gondolat a magyarságtudat-formálá­sunknak egyik, másoknak is jó példát felmutató, fő része. Hf. Lele József olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 A találkozó Három nap lagzi Száz éve annak, hogy Al­sótanyán, a mostani Mórahal­mán több mint 180 ember ült a szépen megterített asztalok­nál. A magyaros mulatozás, a jókedv három napig tartott, ahol a horgosi cigány zené­szek húzták „a talpalávaló" magyarnótákat. Kazi Péter, az akkori alsó­központi őrsparancsnok adta féijhez messze tájakon ismert fogadott lányát - Papdi Juli­annát - Csiszár Antal móra­halmi gazdaemberhez. Az egyházi szertartást Nagypál Kilit alsóközponti plébános teljesítette. Ezután a szabadban vert sátrakban gyülekezett a vendéglátó se­reg az asztalok körül, azaz a lakodalmas nép, ennek sorá­ban ott volt a tanyavilág min­den számottevő gazdája. Sta-' tisztikai adatok szerint az első nap hétfőn 180 ember ült az asztaloknál, a kedd déli ebéd­nél már csak 80-an jelentek meg, estére azonban újra 90­re szaporodott a számuk. A cigányzenekar fáradtan ugyan, mindazonáltal lelke­sedéssel húzta a ropogós csárdásokat, a fiatalság pedig járta vígan a táncot. Komoly Pál Karikám! ...eszembe jutottál, már megint kikívánkozik belő­lem valami, talán az fVuberi szeretet „nagysága". Öz­vegységem szomorúságát azzal enyhítem, hogy nyug­díjasklubokba járok. Min­denütt csak a barátkozás, a közös problémák enyhítése, szomorúság feledése hajtja egymáshoz az embereket. Most aztán, hogy a péntek, szombat, vasárnapi találko­zót az Erdélyi Régeni Ma­gyarokkal említeném, feled­hetetlen volt! Gyulai Püspök úr a Zá­kányszéki templom oldalán cereblált Istentiszteletet az 1500 főnyi hívó előtt, a sza­badban „fenséges" volt, a község résztvevő szervezői­nek szeretete, vendéglátása a vendégekkel olyan volt mit nehéz lenne szavakkal leírni, csak azt éreztük, hogy árad a barátság, a vendéglá­tás belőlük a polgármester­től, a táncoslábú fiataloktól a húsfőzőkig bezárólag. Az országgyűlési Géczi képvi­selő urat nem kihagyva, ki a buszokig kísérve zeneszó mellett búcsúztatta a vendé­geiket. Na ezt ismételhetném a Csongrád-Bokrosi nyugdíjas klub asszonyainak dicséreté­re is, mert ott nem volt kü­lönb az életünk. „Kánaán" fogadott süteményekből, szeretetből, barátkozásból. Végeredményben amiért én megkeresnélek csak az, hogy ezt a csodálatos 3 na­pot megköszönnénk Juhász Máriának a Juhász Gyula Műv. Közp. Nyugdíjas Klub vezetőjének, mert hihetetlen szeretete, szervezési készsé­ge és népművelő tehetsége határtalan. Nem ismer fá­radtságot, ha kellett idegen­vezetést, (magas szinten)' végzett, ha uzsonnát — tá­bortűzön - készített a vendé­geknek, nótáskedvű jó han­gulatot teremtett, és minden­ki boldog volt a közelében. Elfelejtettük egy pár napig a szomorúságot, csak füröd­tünk egymás szeretetében és boldogok voltunk. Ezt csak megköszönni, köszönni tudjuk. Volfordné Erzsi Osztrovszkij u. 24/A o Jezsuita történész: Auschwitzról senki nem tudott" MM • Róma (MTI) „Az auschwitzi haláltá­borban történt borzal­makról 1944 teléig sem­mit nem tudott - és nem is akart tudni - a világ." Ezt állítja Róbert Graham jezsuita történész a La Stampa című torinói lap vasárnapi számában megjelent interjújá­ban. Az olasz újság annak kapcsán szólalta meg a törté­nészt, a Vatikán n. világhábo­rú alatti szerepének egyik leg­ismertebb kutatóját, hogy II. János Pál pápa legutóbbi né­metországi látogatása ismét feleleventtette a vitát: vajon miért hallgatott XII. Pius pápa a háború idején a holocaustról. Az amerikai származású vati­káni történész szerint a Vati­kán - csakúgy mint az egész világ - nem tudott arról, hogy mi történik Auschwitzban, a haláltáborokban. Az auschwit­zi borzalmakról először 1944 áprilisában számolt be két szlovák zsidó. Sikerült meg­szökniük, s hazájukba vissza­jutva mindent elmondtak a szlovák zsidók vezetőjének, Naumannak. - Bár Naumann hinni sem mert a hallottaknak, a szlovák zsidók értesítették budapesti barátaikat: ne engedjék depor­tálni magukat, jobb meghalni Magyarországon. ,A két fiatal beszámolója alapján készítet­tek egy nyolcvan oldalas je-' lentést, melyben megírták, hogy a a tábor gázkamráiban 1 millió 700 ezer zsidót öltek meg. A jelentést elküldték Kastner Rudolfnak, a budapes­ti zsidók védelmi csoportja ve­zetőjének, de ő nem tett sem­mit, hallgatott a jelentésről." A jezsuita történész szerint felté­telezhető, hogy Kastner átadta a jelentést Eichmannak, a ma­gyar zsidóknak nyújtott bizo­nyos segítség fejében. „Kast­ner valóban ki tudott menekí­teni néhány zsidót Svájcba. De az ó története is titokzatos. A háború után Izraelbe ment, s itt egy magyar újságíró a néme­tekkel való együttműködéssel vádolta meg. Bíróság elé állí­tották, a tárgyaláson több bizo­nyíték is előkerült, majd Tel­Aviv egyik utcáján merénylő végzett vele." - A szlovákiai zsidók veze­tője, miután látta, hogy a Bu­dapestre eljuttatott jelentés nyomán nem történik semmi, a vatikáni képviselethez for­dult. Felkereste Giuseppe Bur­ziót, a pozsonyi vatikáni nun­ciatura ügyvivőjét - folytatta Graham. A szlovákok május végén adták át az újabb jelen­tést Burziónak, s a dokumen­tum Svájcon keresztül Mad­ridba került, hogy onnan jut­tassák el a Vatikánba. A szö­vetségesek azonban 1944 jú­niusában bevonultak Rómába és biztonsági okok miatt meg­akadályozták a Madriddal va­ló összeköttetést. így a jelen­tés csak csak hónapokkal ké­sőbb, 1944 októberében jutott el a Vatikánba. Graham sze­rint éppen ezért nem a szlová­kok által összeállított doku­mentum, hanem a budapesti pápai nuncius jelentése miatt küldött 1944 júniusában XII. Pius pápa táviratot Horthy Miklósnak, mely táviratban elítélte, hogy Magyarországon „vallási és faji okokból" ül­döznek embereket. A távirat „nem zsidókat említett nyíl­tan, de ezeket a kifejezéseket használta" - hangsúlyozta Graham, s emlékeztetett arra, hogy a pápa fellépése után nyugtalanságát fejezte ki Horthynál a svéd király, a Vö­röskereszt és végezetül az Egyházak világtanácsa is. „Horthyt azonban hamarosan eltávolították a németek." „Sem a Vatikán, sem az egész világ nem tudott a gázkamrák borzalmairól" - állította Gra­ham, hozzátéve azt, hogy a vi­lág nem is akart tudni a halál­táborokról. „Szörnyűséges do­log volt: a zsidók ilyen atroci­tások áldozatai lettek, a világ pedig nem tudott róla, amikor pedig tudhatott volna, senki nem akart hinni a híreknek. Maguk a zsidók sem szívesen beszéltek erről a kérdésről, hogy ne adhassanak érvet az amerikai antiszemitáknak: ta­lán a zsidókért háborúzzunk? Az angolok talán tudtak vala­mit, de hallgattak." „A lengyeleknek lehettek értesüléseik, de a lengyelek kegyvesztettek voltak Orosz­országnál, a szövetségesek pe­dig nem sokra tartották őket. A lengyel titkosszolgálat egyik ügynöke, Jan Korski már 1942-ben bejutott a belze­ci koncentrációs táborba, s szemtanúja volt a borzalmak­nak. Amikor eljutott London­ba a lengyel fegyveres ellenál­lás képviselőjeként, mindent elmondott, amit látott, de netp. figyeltek rá. Elutazott az Egyesült Államokba is, ahol elérte, hogy fogadja Roose­velt. Az elnök az amerikai Legfelsőbb Bíróság főbírójá­hoz küldte. Félix Frankfurter maga is zsidó volt, de meg­hallgatván Korskit, annyit mondott: ezt a történetet ő nem tudja elhinni" ­jezsuita tör>4-' ..,undta a .„nesz.

Next

/
Thumbnails
Contents