Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

KEDD, 1996. AUG. 27. HAZAI TÜKÖR 7 Kacsaláb L ebukott három finánc. Van annak már egy hosszú hete is, hogy a sajtó közhírré tette, milyen csalfa csúszópénzek buli miatt indult eljárás a vámo­sok nagy családjának immáron fekete bárányai ellen. De a minden kisebb szenzáción is oly haragosan csámcsogó közvélemény ma is szívesen fölemlegeti ügyüket. No, nemcsak azért, mert közhivatalnokként követték el bűnüket. Sokkal inkább az mozgatta meg a fantáziát, hogy a házkutatás során - mint azt olvas­hatták lapunkban - a rend őrei mily szájtátva leshet­ték, mecsoda pazar házikóban élhetett oly finánc, ki­nek hivatalos jövedelme még a nettó harmincezer fo­rintot sem érte el. S lám, eddig még senkinek sem ju­tott eszébe, hogy - látván mondjuk a luxusvityillót ­egy kevéskét megcsiklandozza az uraságot. Mondjuk ily kérdéssel - osztán miből is futotta eme összkom­fortos Kánaánra? Tudom, eme hlrecske ürügyén, ügyes szófacsarás­sal, most könnyedén el lehetne játszogatni a lebukot­tak kárára. Akár még mélytengeri búvárkodásra is adhatnám fejem a zűrös határviszonyok és a rosszul fizetett közhivatalnok zavaros tengerében, csak... Csak éppen túl olcsó, tói sokat megírt poén lenne mindez. Am a hír, miszerint ily roppant takarékosan is lehet ám élni a magyar hétköznapokban, már csak nem hagy szó nélkül. Mert ebben az országban oly vehemenciával burjánzik a gazdasági csoda, hogy neves amarikai menedzserek minden bizonnyal szi­vükhöz kapnának, ha meglátnák, milyen kacsalábon forgó paloták emelhetők úgy, hogy gazdájának adóí­vén még százezernyi bevallás sem lelhető föl. Pedig egyikük sem finánc. Tessék csak végigsétálni vidéki városaink villane­gyedeiben, vagy a városok környékén csöndesen szu­szogó falvakban. Netán barangolni egy rövidet a bu­dai hegyek palotasorait bámulva, megállni a pirosan tiltó közlekedési lámpánál, amikor a tizennyolcéves, kölyökképű dzsigoló bámul ki ránk, harmincezer fo­rintos napszemüveg mögött forgatva butafényű sze­meit, ujjával a tízmilliós kocsicsoda karosszáriáján dobolva, s máris belátható, hogy ebben az országban csakis gazdagodni lehet. Hogy miből, miközben szin­te egyetlen iparágunk sincs, melynek gatyáján ne roj­tosodna hetvenhét folt, amikor csakis panaszokat hallani minden vállalkozótól, a parasztizálásra szánt földeket meg felveri a gaz? Hát ezek itten kérem a nagy kérdések. Meg mond­juk az - ama kacsalábakat mikor is állítják meg for­gásukban csak annyi időre, hogy valóban kutakodja­nak a faggatózásssal: maga hogyan, maga miből is? Dehogy kívánja a bámész jónép, hogy hegyes-éles tő­rökkel rendezzék már végre a vendettát. AzJ viszont talán joggal elvárja, hogy az igazságszolgáltatás ne ily tehetelenül forgolódjon a bűn útvesztőiben, hogy ne lehessen büntetlenül halmozni a tíz és százmillió­kat, hogy kideríthető legyen végre a csúszópénzeken szerzett vagyon, s ne higgyük el, hogy minden száz­milliomos a sarki kocsma előtt találta a pénzzel teli táskát. A m a kacsalábak most inkább csak forognak, új­gazdagék képünkbe vigyorognak, s... S valószínű­leg most jókat röhögnek a bukott finácokon. Mert hogy eme körökben nem a lopás, csalás a bűn, ha­nem az, ha valaki oly silány szerencséjű, hogy még le is bukik. De erről mintha már írtak volna szép szám­mal szomorú hangú dolgozatokat. Csak azok éppen két helyre nem jutnak el. Kacsa­lábasékhoz, és "törvényhozókhoz Pedig azt mondják, ezeknek egymáshoz aztán végképp semmi közük... Bátyi Zoltán • BET: Új Egis-rekord Vitafórum a civil szféráról • Budapest (MTI) Mérsékelt forgalommal indult a hét a Budapesti Ér­téktőzsdén, a részvénypia­con 547 millió forint árfo­lyamértékben kereskedtek a brókerek. A BUX index ér­téke 2,39 ponttal, 3359,48 pontra nőtt. Több új árfolyamrekord született hétfőn. Az Egis­részvények ára 200 forinttal, 9600 forintra emelkedett. Napi és egyben történetének legmagasabb árát, 9625 fo­rinton érte el a papfr. Új re­kord-árfolyamon, 3850 fo­rinton zárt a Graboplast. A Zalakerámia 100 forinttal múlta felül eddigi csúcsárát, 6500 forinton fejezte be a napot. Nem minden rész­vény számára zárult ilyen jól a kereskedés, a Mol-papírok például 30. forintot veszítet­tek értékükből, a nap végén már csak 1565 forintot értek. A Richter 15 forinttal ala­csonyabban, 7840 forinton zárt. Visszaesett az OTP is, 2590-2600 forinton forogtak a bank papírjai. A Borsod­Chem-részvények ára 2840­2880 forint között változott, míg a másik vegyipari tár­saság, a TVK árfolyama 1330 forinton stagnált. Kissé erősödött a Danubius, 2740 forintos záróárat ért el. A kárpótlási jegyek ára 13 fo­rinttal emelkedett, 413 forin­tot értek a jegyejc a nap vé­gén. Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetéséi! Hétfőtói péntekig g 7 /' 48T281 'Cso>< M°rra>« 9Y° "közlemények] 5 h-12,14-17-ig: 318-999, 7-15-ie: 320-239 % ^ h-,4.ig 481-411,311-310 | Járható-e a nonprofit út? A civil szféra életének fontos állomása, hogy elkészült a területet sza­bályozó ún. nonpro­fit törvény tervezete. Mi­előtt az Országgyűlés elé kerülne a javaslat, társa­dalmi vitát kezdemé­nyeznek a témáról, mely­be igyekeznek valameny­nyi érintettet bevonni. Szegeden, de egész Csongrád megye részére au­gusztus 28-án, szerdán dél­után 2 órakor tartják a vitafó­rumot a szegedi Rendezvény­házban (Szeged, Közép fasor 1-3.). A Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium orszá­gos szinten a Hálózat a De­mokráciáért Programirodát kérte fel a vita koordinálásá­ra, akik megyénkben a Sze­gedért Alapítványt választot­ták erre a feladatra. Előzete­sen az Alapítvány titkárával, dr. Bódi Györgygyei beszél­gettünk a fórum hátteréről, várható alakulásáról. • Miért pont a Szegedért Alapítványt választották a vitafórum megszervezésé­re s lebonyolítására? - Úgy gondolom, az Ala­pítvány 1989-es létrehozása óta eddig is nagyon sokat tett, s ez eredményekben is megmutatkozik. Egy jó, megbízható működés ered­ménye lehet ez a bizalom. • Az úgynevezett nonpro­fit törvény viszonylag so­kat váratott mhgára. Ön szerint miért? - Érthetően az egypárt­rendszerben fel sem merült ezeknek a szervezeteknek a Bódi György, a koordinátor. (Fotó: Miskolci Róbert) létjogosultsága, mely a társa­dalom sokszínűségét hivatott jelezni. Paradox módon a rendszerváltozás után sem önállóan, hanem inkább pár­tokba tagolódva, ezekhez kö­tötten fejezték ki véleményü­ket, érdekeiket. Ez kapcsolat oldódik, másrészről be kellett látni, hogy a piacgazdaság­ban, a demokráciában sok te­vékenységet nem éri meg üz­leti alapon működtetni. S azt sem szabad elfelejteni, hogy az állam egyre több területről vonul ki, s az általa hagyott űrt hivatottak betölteni a civil szervezetek. 1994-ben közel 45 ezer civil szerveződést tartottak nyilván, melyek 160 milliárd forintot meghaladó bevétellel rendelkeztek. Ezért is indokolt és szükséges a jo­gi szabályozás. • Mit remél a szerdai fó­rumtól, illetve mik azok a témák, melyek szóba jö­hetnek? - Először is azt szeretném, hogy minél többen jöjjenek el. Tartalmi oldalról pedig tisztázni kell, egyáltalán igényt tartanak-e a szerveze­tek ilyen jogszabályra, mennyivel több ez, mint pél­dául az adójogi szabályozás. Definiálni kell a közhasznú­ság fogalmát, vagyis egy közhasznú szervezet milyen skálán helyezkedhet el, mi­lyen ismérvekre van szüksé­ge. Ezzel összfüggésben ér­demes lenne arról is beszélni, hogy kell-e felügyelet ezek­nek a társaságoknak. S ha igen, akkor ez állami, köz­igazgatási, vagyis egy „ide­gen" felügyelet legyen, avagy a szférán belül alakít­sák ki az ellenőrző mechaniz­musokat. Végezetül hangsú­lyos szerepet kell adni a nyil­vánosságnak. Egyrészt le­gyen világos az, hogyan gaz­dálkodnak a közpénzekkel, másrészt pedig a szektoron belüli nyilvánosságot is meg kell teremteni. • Hogyan lehet elérni azt, hogy a fórumon el­hangzottak ne sikkadja­nak el? - Szeptember 4-ig pontos sztenderdek szerint el kell küldenünk a jelentésünket a Hálózat a Demokráciáért Programirodának. Ebben a területet érintő összes lénye­ges kérdésről, s a válaszokról is számot kell adjunk. A. L. • Szakkörök, tagozatok megmentése Művészeti magániskola nyílik Az új művészeti magániskola első tantestületi értekezletét stílszerűen a Dózsa György Altalános Iskola kerámia szakköri alkotásai között tartotta. (Fotó: Somogyi Károlyné) Művészeti magánisko­la nyílik szeptembertől Szegeden, azzal a céllal, hogy a városi önkor­mányzat által a további­akban nem finanszíro­zott iskolai művészeti te­vékenységeket - szak­köröket, csoportokat ­fenntartsák. A délutáni vállalkozás térítési díja mindössze havi 200 és 300 forint között mozog majd. Az elmúlt tanévben sok iskolában a szakköri tevé­kenységek, művészeti körök sínylették meg leginkább az önkormányzati elvonásokat: több helyütt veszélybe kerül­tek azok a művészeti tagoza­tok is, amelyek pedig az ille­tő iskola arculatát is megha­tározták. Az elvonás utáni állapot ötletet adott két vál­lalkozó szellemű pedagógus­nak, miszerint amit a szegedi önkormányzat nem finanszí­roz tovább, azt majd elvál­lalja egy általuk létrehozott magániskola. Dobcsányi László, a kisteleki zeneisko­la igazgatója és az intéz­mény igazgató-helyettese, Hajdúné Gabnai Klára létre­hozták a HaMMiDo Művé­szeti Magániskolát, mely szeptembertől kiegészítő képzésként igyekszik össze­fogni a veszélybe került is­kolai tevékenységeket. Van mit összefogniuk, hi­szen a Dózsa György Általá­nos Iskola kerámia szakkö­rétől a Hunyadi Általános Is­kola balett tagozatáig, a Sze­ged Táncegyüttesbe jelent­kező iskoláskorúak táncok­tatásától a balástyai, puszta­szeri vagy csengelei iskola szakköreiig tág a választék. Az új magániskola, mely délutáni rendszerben több helyszínen működik majd, szeptember elsejétől több ta­gozattal indul. Lesz hagyo­mányos zenei és népzenei tagozat, indítanak könnyűze­nei, illetve dzsessz tagozatot (dzsesszvokál tagozat is tervben van), a képzőművé­szeti ágon belül kerámiával, szobrászattal, kézművesség­gel, grafikával és festészettel lehet majd foglalkozni, a tánctagozaton belül néptánc és balett lesz, valamint indul a drámajáték tagozat is, melynek Szegeden gyermek­színház, Balástyán pedig bábszínház része alakul. Az iskola, mely a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium hatáskörébe tar­tozik, már egyezményt kö­tött a szegedi önkormányzat­tal, melynek értelmében vá­rosi oktatási feladatokat vál­lalnak át, (gy az állami nor­matívákra is jogosultak. A diákok havi térítési díja mindössze 200 és 300 forint között mozog majd, ame­lyért viszont olyan tantestü­let foglakozik a gyerekekkel, amelynek tagjai valamilyen művészeti ágat magas szin­ten művelnek. Az iskola ala­pítói azt szeretnék, ha a gye­rekek szakmailag ellenőriz­hető művészeti, zenei neve­lése nem szakadna meg, il­letve ha diákjaik később amatőr együttesekben, mű­vészeti csoportokban folytat­hatnák az iskolában elkez­dett tevékenységüket. A művészeti iskola köz­pontja a Dózsa György Álta­lános Iskolában van, az okta­tás pedig azokon a helyszí­neken folyik, ahol a külön­böző szakkörök korábban is működtek. Az induló tago­zatok közül a könnyűzenei­dzsesszzenei tagozatra a Csermák Hangszerüzletben, a néptánc-népzenei tagozatra pedig a Szeged Táncegyüttes Kálvária sugárút 14. szám alatti épületében lehet jelent­kezni; mindkettőre szeptem­ber 2. és 6. között, 14-18 óráig. P. J. • Üdülőhasználat Kiszúrni a kalózokat • Budapest (MTI) Az úgynevezett idő­osztásos üdülőhaszná­latra szerződők jogai­nak védelme, az üzletág jóhírének megőrzése ér­dekében lobbyzik az Eu­rópai Timeshare Szövet­ség. Az ehhez szükséges jogszabályi keretek re­mélhetően a jövő év ta­vaszáig megszületnek ­nyilatkozta a sajtó kép­viselőinek Jósé Lalloum. A szövetség főtitkára a Magyar Timeshare Egyesület meghívására érkezett Budapestre. Jósé Lalloum egyebek között arról beszélt, hogy ez az üdülési forma mind nép­szerűbbé válik, de sok tár­saság „kalózkodik" ezen a területen. Ez utóbbiakat igyekszik visszaszorítani a készülő jogszabály. Az Eu­rópai Szövetségnek jelenleg 15 tagja van, Magyarország a szigorú követelményeknek eleget téve - hasonlóan eu­rópai uniós státusához - tár­sult tagként lett részese a tömörülésnek, 1995 novem­berében. A Magyar Timeshare Egyesület egy évvel koráb­ban szerveződött meg, hogy védje az üzletág tisztaságát, és egyszersmind biztonságot teremtsen a vásárlóknak. A thimeshare-rendszerű üdülé­si forma lényege: egy vagy több üdülési hét megvásárlá­sával a befektetők olyan, több évtizedre szóló pihené­si lehetőnéghoz jutnak, amelynek révén üdülési ide­jüket a világ 76 országának legszebb részein működő több mint háromezer létesít­ményébe elcserélhetik. Egy hetes üdülési jogért manap­ság - a választott hét sze­zonértékétől és az apartman méretétől is függően - 400­900 ezer forintot kérnek, vagy a befektető részvénye­ket vesz hasonló összegért, és e papírok tulajdonosaként szerez jogot az üdülőhaszná­latra. A magyar egyesület társelnökei - Koltai Péter és Wellinger János - sajnála­tosnak nevezték, hogy a ti­nteshare-rendszerről koráb­ban igen kedvezőtlen kép alakult ki, nem utolsó sor­ban azért, mert engedély nélküli vállalkozások is ve­vőket toboroztak, ami a le­gálisan működő cégeket ne­héz helyzetbe sodorta. Tény, hogy az utazási irodák sem ujjonganak, mert szűkül a vevőkörük, de Wellinger Já­nos állítása szerint nekik is lenne rá lehetőségük, hogy bekapcsolódjanak a rend­szerkínálta szolgáltatásokba. Magyarországon eddig több mint nyolcezren vásá­roltak üdülőhasználati jogot a rendszerben működő hat hazai üdülőszállodába, és ezzel tagjává váltak az RCI világcégnek is. A nemzetkö­zi csereszervezet szolgálta­tásait tavaly több mint két­ezer magyarországi tag vette igénybe, míg hazánkba 3-4 ezer tag érkezett családjával együtt. KODAK PROCENTER • Kodak professzionális anyagok • színesfilmek, fotócikkek, fotóalbumok, képkeretek • színesfilm-előhívás 30 perc alatt! • fényképezőgép-javítás PROFI FOTÓ, TISZA L. KRT. 52. T.: 477-983

Next

/
Thumbnails
Contents