Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1996. AUG. 27. Magyar-magyar alapszerződés j jorn Gyula kormánya két évig hangoztatta, hogy M~l Magyarország a romániai magyaroknak is megfelelő alapszerződést köt Romániával, majd a tárgyalások célegyeneséhen becsukta az ajtót képviselőik előtt. Az alapszerződés tervezete kél lényeges ponton hátrál meg és leszi zárójelbe a romániai magyarok 1989 óta folytatott nemzetiségi politikai küzdelmeit. Az egyik egy lábjegyzet, mely szerint a területi autonómia kifejezése nem szerepel az Európa Tanács 1201-es ajánlásában, amely csak a személyi és a kulturális autonómia kifejezéseket ismeri. Ennek oka nem az, hogy az Európa Tanács elutasítana egy esetleges székelyföldi magyar autonómiái (amely, noha kulturális autonómia lenne, a magyar politikai köztudatban területi autonómiaként jelenne meg), sől, ennek minden tekintetben megfelelő példája Olaszországban, a dél-tiroli osztrákok esetében már meg is valósult. A probléma az, hogy a területi autonómia kifejezés Európában olyan baszk és korzikai követelés-mintákat idéz fel, amelyeket az Európa Tanács jobbnak lát elkerülni. így azonban a fogalmak összehangolatlansága - akárcsak a szlovák alapszerződés esetében - a politikai háttalállást ismét csak szövegértelmezési mezbe bújtathatja, s nem lesz csoda, ha a román fél ugyanarra a lábjegyzetre hivatkozva akadályozz majd meg a székelyföldi autonómiái, amelyikre a magyarok is hivatkoznak. A másik meghátrálás az, hogy a magyar kormány a romániai egyházi javak visszaszerzésére tett legkisebb utalás nélkül készül aláírni egy évekre előre meghatározó alapszerződést. Romániában ugyanis mindeddig nem hajtották végre az egyházak, köztük a magyarokat összefogó római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház javainak kárpótlását, amely számos erdélyi magyar iskola, egészségügyi, szociális és művelődési intézmény, valamint pénzügyi és gazdálkodási szervezet visszaállítását tenné lehetővé. Egy ilyen lépés biztosítaná a magyar kulturális és vallási örökség megőrzéséi, könnyítési hozna a romániai magyarok megélhetésében, és - ET-ajánlással vagy anélkül - egy csapásra megteremtené a romániai magyar társadalom leendő kulturális autonómiájának alapjait. A

Horn-kormány hipp-hopp szárba szökött román ügye leplezetlenül mulatja, hogy nyugati hatásra ellenállás nélkül felcserélődött a fontossági sorrend magyarországi külpolitikában: előbb az Európai Unió és a NATO, aztán a haláron túl magyarok és magyar értékek. Ha így megy, az erdélyi végkiárusítási leltár mellé egy másik dokumentum is készülhet, amelynek magyar-magyar alapszerződés lesz a neve. 'CLiu^st Janctt^ Biljana Plavsics Nagy-Szerbiát kíván Horn Gyula és az RMDSZ vezetőinek konzultációja Nem közeledtek az álláspontok Horn Gyula, Somogyi Ferenc, Tőkés László, Markó Béla és Takács Csaba a tárgyalóasztalnál. (MTI Telefotó) • Banja Luka (MTI) Az „egyetlen és egységes Szerbia" megteremtéséért szállt stkra vasárnap a Banja Lukától délre fekvő Zmijanjében tartott nagygyűlésen Biljana Plavsics boszniai szerb ügyvezető elnök. Plavsics asszony, aki elvetelte a muzulmánokkal és a horvátokkal való egyesülés gondolatát, kijelentette: a • MTI Panoráma Az amerikai Országos Levéltárban legújabban előkerült okmány szerint Ribbentrop náci külügyminiszter 15 tonna aranyat menekített ki az ostromlott Berlinből 1945-ben, de a kincs legnagyobb része eltűnt. A szóbanforgó dokumentum, a háborús bűnösök felett ítélkező nürnbergi törvényszék egyik magasrangú ügyészének levele az amerikai megszálló hatóságokhoz, felveti annak lehetőségét, hogy a „Ribbentrop-arany" több mint fele eltűnt, miközben feltételezték, hogy az amerikai és angol kézen van. A levél (rója, Róbert Kempner főügyészhelyettes boszniai szerbek valamennyi balkáni szerb egyetlen és egységes államba történő egyesítését kívánják, amelyet Szerbiának hívnának. Az ügyvezető államfő aki egyben a Szerb Demokrata Párt elnökjelöltje - hangoztatta: a békének van alternatívája, s a szerb nép és állama szentebbek, mint bármiféle béke. • Budapest (MTI) Nem közeledett a magyar kormány és az RMOSZ álláspontja a magyar-román alapszerződésnek a romániai magyarok által kifogásolt pontjaiban - derült ki a miniszterelnök és az RMDSZ vezetőinek hétfői, több mint kétórás konzultációját követő sajtótájékoztatón. A megbeszélésen Horn Gyula mellett Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vett részt, az RMDSZ-t Markó Béla elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A felek egyetértettek abban, hogy a dokumentum számos pozitívumot tartalmaz, de továbbra is teljes az egyet nem értés az Európa Tanács 1201-es ajánlásához írt lábjegyzet és az egyházi ingatlanok kérdésében. Tabajdi Csaba a sajtónak • Pozsony (MTI) A történelmi tények elfogadása és a velük való érvelés igazolhatja, hogy Szlovákia a demokratikus államok közösségéhez kíván tartozni, a hazugságok halmozása és a tények elferdítése viszont nem gyorsítja meg az EU-hoz való csatlakozást - (rja hétfői számában a Národna Obroda című tekintélyes pozsonyi gazdasági napilap. A lap így reagál a Szlovák Nemzeti Párt elmúlt heti elmondta: a kormányfő a találkozón megerősítette, hogy a magyar kabinet véglegesnek tekinti az alapszerződés szövegét, lezártnak az azzal kapcsolatos egyeztetést. Tőkés László úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-t kész helyzet elé állították, véleményüket a magyar kormány nem vette figyelembe. Ennek ellenére továbbra sem mondanak le arról a reményükről, hogy a szöveg módosítható - belekerülhet például az egyházi ingatlanok ügye - és az aláírás a közelgő romániai választások utánra halasztható. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a szerződés finisében tapasztalt sietség csak külföldi nyomással indokolható. Leszögezte: a magyar diplomácia prioritásai felborultak, a határon túli magyarok érdekeinek képviselete az integrációs törekvések és a szomszédokkal való viszony rendezése mögé sorolódott. Somogyi Ferenc szerint szó sincs a prioritások változásáról, a nemzetközi szerkijelentéseire, amelyek szerint nem helytálló a „nomád magyar hordák véres bejövetelének évfordulóját" ünnepelni. A szerző elítéli a nemzetiek múlt heti gyászünnepségét, amellyel „az 1100 évvel vezetek elvárásai pedig régóta közismertek. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az előkészítés során többször konzultáltak a romániai magyarok képviselőivel, de soha olyan kötelezettséget nem vállaltak, hogy csak az RMDSZ egyetértésével lép a magyar diplomácia. A magyar kabinet véleménye szerint azért is kell mielőbb aláírni a szerződést, mert az az elérhető maximumot tartalmazza. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Európa Tanács 12Öl-es ajánlásához fűzött lábjegyzetről szólt, az ajánlás csonkításaként értékelve a szöveget. Somogyi Ferenc leszögezte: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Nem csökkenti a romániai magyarok lehetőségeit sem. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bíztatónak tartotta, hogy a megbeszélésen Horn Gyula továbbra is támogatásáról biztosította a nemzetközileg elismert autonómiai formákat. Mint mondta, az alapezelőtti események áldozataira" emlékeztek. Figyelmeztet arra is, hogy a Kárpátmedencében élő szlávok mekkora mértékben járultak hozzá a régió fejlődéséhez, a közös történelemhez. A kormánykoalícióhoz szerződés egy alap, amitől az RMDSZ többet remélt, de a szövetség természetesen továbbra is tartja magát a programjában megfogalmazott célokhoz. Ehhez kérték a magyar kormány segítségét, amitől a miniszterelnök nem zárkózott el. Tabajdi Csaba ezzel kapcsolatban elmondta: optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. Felhívta a figyelmet a szerződés néhány fontos vívmányára, többek között az identitás védelmét, az anyanyelv használatát, az anyanyelvi információhoz való jogot és a pártalapítást biztosító passzusokra, valamint az asszimiláció tilalmát rögzítő szövegrészre. Markó Béla úgy értékelte, hogy az alapszerződés megfelelő romániai politikai akarat mellett javíthat ugyan a romániai magyarok helyzetén, de - más politikai szándék esetén - konzerválhatja a mai állapotokat, vagy akár ronthat is azokon. tartozó Szlovák Nemzeti Párt a közelmúltban több nyilatkozatban ftélte el a millecentenáriumi ünnepségeket. Erélyesen tiltakozott a Szlovákia területén felállítandó honfoglalási emlékművek ellen is, követelve, hogy azok felállítását az illetékesek ne engedélyezzék. A nemzetiek a honfoglalást, mint erőszakos cselekedetet értékelik, amely a „már itt lévő keresztény kultúra és fejlett gazdaság" ellen irányult. árakon számítva négy milliárd dollár értékű aranyat küldtek Svájcba. Ezek az okmányok azt állítják továbbá, hogy szoros munkakapcsolat létezett a nácik és svájci banktisztviselők között. A washingtoni brit nagykövetség 1941. december 10-én figyelmeztette az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy „a tengelyhez tartozó országok hatalmon levő köreinek minden vezető beosztású tagja bankszámlával rendelkezik Svájcban. Egyes vezetőknek tetemes vagyona van..." Ezen okmányok egyike végül azt tanúsítja, hogy Hitlernek bankszámlája volt Svájcban, s arra valószínűleg a Mein Kampf szerzői díjai futottak be. hírek Bezárt irodák • Jeruzsálem (MTI) A Palesztin Hatóság vasárnap bezárta három keletjeruzsálemi irodáját, amelynek működése Izrael szerint megsértette az izraeli-palesztin békemegállapodást. A három iroda: a zsidó telepesek palesztin területen való terjeszkedését felügyelő földrajzi hivatal, a palesztin ifjúsági és sporthivatal, illetve a statisztikai hivatal. Japán is kiutasít • Tokió (MTI) A japán hatóságok a feketemunka ellen a nyár elején indított országos hadjárat első két hónapja során 4069 engedély nélkül bevándorolt és feketemunkásként alkalmazott személyt utasítottak ki az országból. A kiutasítottak nagy része dél-koreai (1104 fő) illetve kínai (694 fő). A május-júniusi intézkedések során ellenőrzött külföldi férfiak főleg építkezéseken, mlg a nők túlnyomórészt bárokban dolgoztak. Megoperálták Naina Jelcinát • Moszkva (MTI) A moszkvai központi kórházban megoperálták Naina Jelcinát, az orosz elnök feleségét. A hivatalos közlés szerint Jelcin feleségének bal veséjét műtötték meg, s nem rendkívüli, hanem már előre tervezett operációról van szó, amelyre még szombaton került sor. Komplikáció nem lépett fel, a beteg állapota kielégítő a kezelőorvosok szerint, akik a tervek szerint néhány napos megfigyelés után hazaengedik Naina Jelcinát. Rehabilitációs kezelését ambuláns módon folytatják majd. Kiutasított ellenfél • Tel-Aviv (MTI) Szíria haladéktalan elhagyására szólította fel Háfez Asszad damaszkuszi államfő Jasszer Arafatnak, a PFSZ vezetőjének egyik legkeményebb palesztin ellenfelét. Ahmed Dzsibril, a „Népi; Front Palesztina Felszabadításáért - Főparancsnokság" nevű szélsőséges gerillaszervezet vezetője feltehetőleg Iránba távozik. A kiutasítás oka egyelőre nem ismeretes. Többen feltételezik, hogy az ügy az amerikai TWA repülőgép New York közelében történt lezuhanásával függ össze; Dzsibril júniusban részt vett szélsőséges iszlám szervezetek Iránban tartott találkozóján, és ezen erélyesen követelte merényletek végrehajtását amerikai célpontok ellen. Légi|árat Szarajevóba • Zágráb (MTI) Szarajevóba hétfőn megérkezett a Croatia Airlines első járata, s ezzel helyreállt a polgári légiközlekedés Zágráb és a bosnyák főváros között. Az első horvát gép indítását a repülőtér megnyitásának időpontjára tervezték, de egyeztetési viták miatt ezt elhalasztották, s most sincs szó menetrendszerű járatokról. Az eltűnt náci arany nyomában felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amely a szövetségesekre leselkedne, ha az illegalitásba vonult nácik az aranyrudak egészének vagy egy részének birtokába jutnának. A kincs értéke ma 250 millió dollár körül lehetne. A levélre a zsidó világkongresszus kutatói bukkantak, amikor azt vizsgálták, hogy a nácik a háború alatt mekkora zsidó vagyont menekítettek Svájcba. A levél a „Project Safehaven" elnevezésű (így nevezik az amerikai titkosszolgálatnak a náci kincsek felkutatására tett erőfeszítéseit dokumentáló iratokat) levéltári részlegből került elő az elmúlt hetekben. Drexler Sprecher ügyész, aki a nürnbergi perek idején szorosan együttműködött Kempnerrel, azt állítja viszont, hogy sohasem hallott az aranykincsről és emlékezete szerint Kempner sem tett említést róla. Jochim von Ribbentrop 1938-tól 1945-ig volt Hitler külügyminisztere. A nürnbergi perben háborús főbűnosként halálra ítélték és 1946-ban kivégezték. Kempner a levélben azt állította, hogy az arany egy részét, 6,5 tonnányit Ribbentrop az ausztriai Fuschl kastélyába szállítatta, ahol annak legnagyobb részét állítólag átadták az odaérkezett amerikai csapatoknak. Két tonna aranyat viszont Schleswig-Holsteinbe irányítottak és az ott állítólag a brit katonaság kezére került. A zsidó világkongresszus szóvivője ezzel szemben azt állította, nincs írásos nyoma annak, hogy az amerikai csapatok Fuschlban megkapták volna az aranyat. Az előzetes angol vizsgálat a Schleswig-Holsteinbe irányított aranynak sem bukkant a nyomára. Kempner végül azt írta, hogy további három tonna aranyat a Bóden-tó német oldalára szállítottak, s annak egy részét vízi úton eljuttatták Bernbe. A „Ribbentrop-arany" fennmaradó része Kempner szerint a háború utolsó két évében Spanyolországba, Svédországba, Svájcba. Törökországba és Portugáliába került. A Bóden-tóhoz küldött náci arany egy részét amerikai csapatok megtalálták, de tartani lehet tőle, hogy négy tonnányi a nácik kezére került. Más dokumentumok szerint a „Ribbentrop-arany" Belgiumban zsákmányolt aranyrudakból és koncentrá. ciós táborokban elpusztultak ékszereiből származott. A „Project Safehaven" korábbi keltezésű anyagai arról tanúskodnak, hogy a németek a háború alatt mai • Národna Obroda: Démonok helyett történelmi tényeket