Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-26 / 198. szám

HÉTFŐ, 1996. AUG. 26. BELFÖLD 3 Lezsák­Landsbergis­megbeszélés • Lakitelek (MTI) A már nem egészen újke­letű kétoldalú kapcsolatok hi­vatalos megerősítését jelen­tette a Magyar Demokrata Fórum és a litván Új Konzer­vatív Párt két elnöke, Lezsák Sándor és Vytautas Lands­bergis között vasárnap lezaj­lott eszmecsere. Megállapod­tak abban, hogy litván fiata­lokat hívnak meg a lakiteleki népfőiskolára. A kelet-euró­pai országok helyzetét érté­kelve kölcsönösen megállapí­tották: ezeknek az államok­nak - amelyekben az etnikai küzdelmektől kezdve az el­szegényedésig számos prob­léma van - hosszabb távon csak az hozhat megoldást, ha a NATO-hoz, illetve az Euró­pai Unióhoz csatlakozhatnak. Lövöldözés . Budapesten • Budapest (MTI) Budapesten, a VI. kerület Bajnok utca 23. szám elótt szombat este háromnegyed nyolc körül rálőttek egy nőre, akit súlyos, életveszélyes sé­rülésekkel szállítottak a men­tők kórházba. Mint Garam­völgyi László, az ORFK szó­vivője elmondta, az éjszakai életben jól ismert család tag­jának barátnőjéről van szó, akit két lövés ért, az egyik az alkaron áthatolva fúródott a testbe. Az első információk szerint a rendőrség egy férfit és egy nót keres. Kormányellenes tüntetésre készülnek • Érsekcsanád (MTI) Az MDF az önkormányza­tok melletti, október 5-re ter­vezett demonstrációja általá­nos kormányellenes tüntetés­sé bővül. A demonstrációra ugyanis a vidéken megszün­tetett iskolák, szülőotthonok, kórházi részlegek, valamint egyéb veszélyeztetett intéz­mények képviselői, továbbá nyugdíjasok is jelezték rész­vételi szándékukat - közölte Lezsák Sándor pártelnök va­sárnap a Magyar Demokrata Fórum megyei elnökeinek ér­sekcsanádi kétnapos tanács­kozását követően. Kitüntetés Mohácsnak • Mohács (MTI) Kelet-Közép-Európa vá­rosai közül elsőként Mohá­csot tüntette ki Becsületzász­lóval az Európa Tanács. Strasbourgban még április­ban határoztak a tizenkét aranycsillaggal ékesített, aranyszegélyű kék lobogó adományozásáról, s azt va­sárnap délután, a mohácsi csata 470. évfordulója alkal­mából tartott ünnepi önkor­mányzati ülésen vehette át Baranya Duna-parti városá­nak polgármestere, Kuti Ist­ván az Európa Tanács Parla­mentáris Uniójának tisztelet­beli tagjától, a svéd Kerstin Eckman asszonytól. Mohács nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért, s a volt Jugo­szláviából érkezett mintegy kétezer menekültnek - az európai szolidaritás kiemel­kedően szép példájaként ér­tékelt - befogadásáért kapta az Európa Tanács második legrangosabb elismerését. Átadták a dunacsúnyi zsilipkamrát Elkészült a kishajózsilip. (MTI Telefotó) • Dunacsúny (MTI) Hálaadó istentisztelet­tel ós népünnepéllyel egybekötve szombaton átadták a bósi vízlép­csőrendszer dunacsúnyi zsilipkamráját. A duna­csúnyi régi Dunát eltere­lő gáton épült zsilipkam­ra az eredeti tervek sze­rint felépült, de üzembe nem helyezett dunakiliti gátat hivatott pótolni. A dunacsúnyi gát mellett elkészült a 2000-re felépí­tendő sport- és üdülőcent­rum első beruházása, az a mesterséges kajakpálya, amelyet Michal Martikán at­lantai olimpiai aranyérmes sportoló nyitott meg. „Ez a mű a 3. évezred építkezése" - jelentette ki a hálaadó istentiszteletet ce­lebráló Anton Hlinka lelki­pásztor. Emlékeztetett arra, hogy a vízlépcsőrendszernek számos ellensége akadt, és a 90-es évek elején még úgy nézett ki, nem épül föl. Nagyra értékelte a vízlép­csőrendszer építtetőjének, a pozsonyi vízügyi beruházási vállalatnak a munkatársait, elsősorban a mű felépítéséért kitartóan harcoló Julius Bin­dert, a vállalat igazgatóját. A dunacsúnyi gát az úgy­nevezett C-variáns eredmé­nye, amit a szlovák fél pót­megoldásként azután épített föl, hogy a magyar parla­ment felmondta a vízlépcső­rendszerről szóló 1977-es kormányközi szerződést. A községnél a Duna medrét 1992. október 25-én torla­szolták el, a víz nagy részét a bósi víztározóba vezetve. A két ország ebben az ügyben két évvel ezelőtt fordult a há­gai nemzetközi bírósághoz, amely az elsó meghallgatá­sokat előreláthatólag az ősz­szel kezdi meg. Tavaly nyá­ron ugyan Vladimír Meciar szlovák és Horn Gyula ma­gyar miniszterelnök meg­egyezett abban, hogy a felek törekednek a vita peren kívü­li rendezésére, ám a szakér­tői csoportok tárgyalásai ez­idáig nem hoztak eredményt. • Szeptembertől, a felsőoktatásban Űj normatív támogatás • Budapest (MTI) Szeptember l-jétől új, döntően feladatarányos képzési normatív támo­gatási rendszert vezet­nek be a felsőoktatás­ban. Az erről szóló ren­delettervezet rövidesen a kormány elé kerül. A művelődési és közokta­tási tárca 1,1 milliárd forintos tartalékának felhasználásával azonban elkerülhető, hogy az új rendszer bevezetésének következményeként pénzt vonjanak el egyes felsőokta­tási intézményektől. Erről Kis Papp László, a Felsőok­tatási Dolgozók Szakszerve­zetének (FDSZ) elnöke és Dinya László felsőoktatási helyettes államtitkár tájékoz­tatta az újságírókat a Felső­oktatási Érdekegyeztető Ta­nács (FET) ülését követően. Kis Papp László szerint ez a megoldás biztosítja, hogy idén ne legyenek újabb elbo­csátások az egyetemeken és a főiskolákon, és a tavalyinál 18-20 százalékkal több elsőé­ves hallgató után is megkap­ják az intézmények a támo­gatást. Dinya László elmondta: az új képzési finanszírozásra va­ló áttéréshez ez évben 24 milliárd forintra volna szük­ség, de az államnak csak 20 milliárd forintja van e célra, ami a teljes összegnek mind­össze a 77 százaléka - tette hozzá. Az FDSZ vezetője en­nek kapcsán megjegyezte: az általa képviselt érdekképvise­let szeretné elérni, hogy a jö­vő évben növekedjen az álla­mi támogatás aránya. A té­mával összefüggésben meg­említette: 1997. január 1-jé­tól vezetik be az új felsőokta­tási támogatási rendszer má­sik fó elemét, a létesítmény­fenntartási normatív finanszí­rozást. Újságírói kérdés kapcsán a helyettes államtitkár kifejtet­te: a kormány előtt lévő ren­delettervezet szerint a tandíj maximuma egy szaknál sem haladhatja meg a szakra érvé­nyes képzési normatíva felét. Magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy egy hallgató képzése csak akkor tekinthe­tő államilag finanszírozott­nak, ha a diák a költségek fe­lénél kevesebbet fizet az ok­tatásért. Kis Papp László a témával kapcsolatban rámutatott: az új tandíjrendelet bevezetését csak 1998. február l-jétől tudják elfogadni. Megjegyez­te: a tandíj „kiváltását" szol­gáló diákmunka intézményé­vel abban az esetben értenek egyet, ha az a hallgatók szak­mai előrehaladását segíti, és nem a felsőoktatási intézmé­nyek bürokráciájában dolgo­zók munkáját hivatott helyet­tesíteni. • 1996, a Pannon GSM éve Gyakran olcsóbb, mint gondolnánk Az idén januárban történt telekommuniká­ciós áremelések során a versenytársak közül legkevésbé a Pannon GSM emelte tarifáit, át­lagosan csak tíz száza­lékkal. A szolgáltatások minősége mellett na­gyon fontos ugyanis, mi mennyibe kerül az ügy­félnek. A tarifacsomagok közötti választáson túl is érdemes tehát számolni. Kevesen tudják, hogy Pannon rádió­telefonról Pannont hívni sokszor olcsóbb, mintha va­laki vezetékes telefonon be­szélne a távhívás III. dfjkör­zetében található üzleti partnerrel, esetleg anyóssal. Vagyis, ha egy nagyobb cég két jelentős telephelye olyan távolságra van egy­mástól, hogy a telefonálás a legdrágább díjkörzetek kö­zött történik, akkor sokszor célszerűbb, és olcsóbb is Pannon rádiótelefonokat rendszerbe állítani. Néhány jó tipp azoknak akik úgy gondolják, érde­mes számolni. Ha külföldön vagyunk, ne mi hívjuk fel az otthoniakat, hanem for­dítva történjen a dolog, még akkor is, ha az udvariasság valamelyest csorbul. Átla­gosan ugyanis feleannyiba kerül az, ha itthonról hívjuk fel a Pannon rádiótelefont, a családtagot, rokont, mintha kint kezdeményeznénk a hí­vást. Ha történetesen Belgi­umban tárgyal vagy kirán­dul a kedves férj, feleség, akkor pontosan négyszer akkora lehet a számla, ha külföldről, s nem itthonról kezdeményezzük a hívást. Azt is kevesen tudják ­vagy inkább nem szánnak a megismerésre néhány per­cet -, hogy a szöveges üze­netküldés sokkal olcsóbb, mint a normál rádiótelefo­nálás. Nem beszélve arról, hogy nagyon sok esetben praktikus, esetleg ez az egyetlen szóba jöhető kom­munikációs lehetőség. Gya­kori az olyan fontos tárgya­lás, amelyen nem illendő hívást fogadni, vagy kezde­ményezni, de egy-két rövid üzenetváltást és néhány asz­tal alatti gombnyomást azért kibír a tisztelt társa­ság. Diszkréten és némán meg lehet kérdezni a titkár­nőtől a hiányzó adatot, vagy értesíteni a családot, az üz­leti partnert a tárgyalás el­húzódásásról. A hangpostát sokkal töb­ben használják, ismerik. mint a szöveges üzenetkül­dés lehetőségét, ami azért is fontos, mert a hangposta felhívása olcsóbb, mint a normál hívás. így azután bátrabban ki lehet kapcsolni a telefont rövidebb-hosz­szabb időre, illetve nem ak­kora probléma, ha véletle­nül lemerül az akkumulátor. A hívások nem vesznek el. Ha pedig valaki nem tud­ja, hogyan használta a hang­postát, vagy a szöveges üze­netküldés lehetőségét, nyu­godtan és díjtalanul hívhatja Pannon telefonjáról a 030-at, az éjjel-nappal rendelkezésre álló ügyfélszolgálatot, ahol műszaki kérdésekre éppen úgy válaszolnak, mint az árakkal, a szolgáltatásokkal összefüggőkre. Ma nyílik meg Szegeden a Széchenyi téren a Pannon GSM területi irodája, (x) jegyzet Vízlépcsőnk? rinergetikusok, ökológusok, politikusok, vízügyes £L mérnökök, közgazdászok, nemzetközi jogászok és ki tudja még kik nem vitatkoztak hosszú évekig a víz­lépcsőrendszerről. Talán éppen ezért, mindenesetre nagyon kevés objektív megközelítés segítette akkori­ban az átlagember, a kívülálló eligazodását. Elfogu­latlan vélemény pedig szinte nem is volt az ügyben, emlékszem, pécsi diákként milyen természetes volt víz­lépcső-ellenességünk. Néhányan azért vették a fáradt­ságot, hogy a dolgok mélyére ássanak, s elfogultságtól korántsem mentes írásaikkal töltötték meg az egyetemi lapként funkcionáló Glosszátort. Azután felsőbb utasí­tásra eltűntek ezek a cikkek, mely rendelkezés egyenes következményként valamennyi pécsi diák vizlépcsőel­lenes lett. Tettük ezt annak ellenére, hogy évekig szívtuk az olcsó szénnel fűtött hőerőmű - város égboltjától elvá­laszthatatlan - füstjét, porát, s azt, hogy a vízenergia tisztább, kevésbé környezetszennyező, előremutató, nem nagyon mérlegeltük. Persze az is tény, hogy ez a vízlépcsőrendszer a magyar energiaellátás szempont­jából soha sem volt kulcskérdés, legalábbis közel sem annyira, mint szomszédainknak. Az a tény pedig, hogy a Duna-Rajna-Majna-csatorna megépítésével a ha­józhatóság fontos feltétele a beruházás, csak sokkal később tudatosodott. Leghangosabbak a környzetvédők voltak, sok-sok igazsággal abban, amit mondtak, ugyanakkor a komp­romisszumkészség legkisebb jele nélkül vívták harcu­kat. A Szigetköz kiszárítása, a Duna-kanyar feltöltése valóban drasztikus beavatkozások voltak, az előbbit csak színes képeskönyvből, az utóbbit személyesen is megismerhettem. Felső tagozatos koromban vagy há­romszor jártam a Duna-kanyarban, azután vagy ti­zenöt évig egyszer sem. így nagyon rácsodálkoztam arra a millió köbméternyi földre, kőre, amivel Dunát rekesztettek, s ami tényleg merénylet volt a természet ellen. Még akkor is, ha szakmai érvek sokasága bizo­nyította ennek ellenkezőjét. r ulajdonképpen ma sem tudom, mi az igazság a vlz­lépcsőügyben, mi is pontosan az a kompro­misszumkereső C variáns, az elmúlt néhány évben ugyanis a megfáradt sajtó - eltekintve a kiszakadt zsi­lipkaputól - már inkább csak a hágai nemzetközi bíró­ság kapcsán emlegette fel a dolgot. Közben megszüle­tett a magyar-szlovák alapszerződés is, ez azonban nem hozta közelebb a peren kívüli megegyezés lehető­ségét. Mire az Uélet megszületik, felnő egy generáció, akiknek majd el kell magyarázni az ügyet. Persze elfo­gulatlanul Csak nehéz lesz olyanokat találni, akik is­merik is az ügyet, s egyúttal elfogulatlanok is. Ez a probléma pedig valahonnan ismerős. MODUL BAU BRAMAC-AKCIÓ! Pannon tetőcserép —20%, Alpesi tetőcserép —1 0%, kedvezménnyel kapható! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311 -092 • Állampapírok Gyorsabb elszámolás • Budapest (MTI) Mindössze két napot vesz igénybe az állam­papír-elszámolás a múlt csütörtöktől a Budapesti Értéktőzsdén. A befekte­tők a vásárolt értékpapí­rokat az eddigi öt nap­pal szemben már az ügyletkötést követő má­sodik napon megkap­hatják, illetve az állam­papír eladásaik ellenér­tékéhez is hamarabb jut­hatnak hozzá. Az állampapír-elszámolás új eleme az is, hogy a klí­ringtagság bevezetésével ki­zárólag a legtőkeerősebb ér­tékpapírforgalmazók jogo­sultak a tőzsdei állampapír­kötéseket a Központi Elszá­molóház és Értéktár Rt.-n (KELER) keresztül elszá­molni. Ez a tájékoztató sze­rint tovább növeli a rendszer biztonságát. Az állampapírok kétnapos elszámolási ciklusa az első lépés az elszámolási idő álta­lános rövidülése felé. Az ál­lampapírok mozgatása - ter­helése, jóváírása - ugyanis 90-95 százalékban értékpa­pír-számlákon történik, fizi­kális mozgatás szinte nincs. Új lehetőséget kínál a KE­LER a befektetők számára azzal, hogy bevezette az au­tomatikus állampapír-köl­csönzést. Ennek keretében a befektetők időlegesen köl­csönbe adhatják feleslegessé váló állampapírjaikat az ér­tékpapír-forgalmazókon, le­téti bankokon keresztül. A befektetőnek mindössze az értékpapírszámláját vezető forgalmazót vagy bankot kell felkeresnie és a kölcsönzésre vonatkozó szerződést meg­kötnie. A kölcsönbe adott ér­tékpapírok után a befektető kölcsöndíjban részesül, de azok a befektetők is jövede­lemhez jutnak, akiknek az ál­lampapírjait nem sikerült kölcsönbe adni. A KELER Rt. ugyanis év végén feloszt­ja a kölcsönzési rendszerben elhelyezett állampapírok át­lagos éves állománya ará­nyában a kölcsönbe vevők által az év folyamán fizetett díj egy részét.

Next

/
Thumbnails
Contents