Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-24 / 197. szám

6 KISKUNDOROZSMA SZOMBAT, 1996. AUG. 24. • Tudomány és lapszerkesztés Politikusból citoyen Anderle Ádám: - Az MSZP bizonyos értelemben egy „új jobboldali" pártként viselkedik. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Fejes Ernő levelét megírta Elnökváltás vagy puccs? Dorozsma nem provincia! Szeged „nagyságát" bizonyítandó a 70-es évek elején a városhoz csatolták a környék addig önálló községeit. így Kiskundorozsmát is. Hogyan érzik ma magukat a dorozsmaiak? A „pillanatfölvételt" dr. Thurzó Ferenctől, a „városrész" nagyobbik, vagyis 17, számú választókerületének független önkormányzati képviselőjétől, a dorozsmai részönkormányzat vezetőjétől kértük. - Itt nincs elég rendőr, a nagybani piac áldatlan állapotokat idéz elő, nincs önálló szemétlerakó hely! De még sorolhatnám azokat a problémákat, melyek miatt úgy érezzük: a város jelenlegi vezetése elhanyagolható provinciának tartja a „csatolt községeket". Márpedig Dorozsma nem provincia! A közgyűlésben az interpelláció az egyetlen lehetőség arra, hogy fölhívjuk magunkra a figyelmet. A képviselői alap jelentősen csökkent: míg például '94-ben 15-16 millió forintból, addig az idén 10-11 millióból gazdálkodhatunk. Ráadásul most új problémák megoldását telepítették ide, például az úthálózat bővítése mellett a parkok rendben tartását is. Az előző ciklusban nagyobbat fejlődött Dorozsma, mint az elmúlt 30 évben: megújult az úthálózat 60 százaléka, elkezdődött a vízátemelő, a tornacsarnok építése, de most mindez leállt. A közgyűlésben ugyanis a paktumot kötő pártok döntenek, a várost nem hozzáértő emberek irányítják. Még azt sem látják, hogy Szeged nyugati kapuja: Dorozsma. Egyházak Közel 15 ezer ember él Kiskundorozsmán. Az ottani római katolikus plébánia nyilvántartásában több ezer hivő neve szerepel. De Dorozsmán élnek reformátusok, görög katolikusok és néhány baptista is. Két kisegyház, a nazarénus és a Jehova tanúi imaházzal is rendelkezik. Kiadványok Minden dorozsmai szivét melengeti, ha újabb, lakóhelyéről szóló kiadványt vehet a kezébe. A Kiskundorozsma című, 1995-ben megjelent helytörténeti tanulmánykötet elkészítését még 1981-feen, a Szeged monográfia köteteihez kapcsolódóan határozta el az akkori városvezetés. A Dorzsmai Napló kiadói tervei szerint ennek „folytatása" lehetne egy Ki kicsoda Dorozsmán című kiadvány. Idén, karácsony tájékán jelenik meg a Dorozsma II. világháborús halottai című munka, mely azért született, mert a II. világháború szegedi áldozatairól megemlékező kiadványból (is) kimaradtak a „csatolt" községek. Ú. I. Történész, de könyvkiadó és szerkesztő is. Tanszékalapító, nemzetközi tudományos társaság elnöke volt, közben politikus és citoyenként egy közéleti lap, a Dorozsmai Napló felelős szerkesztője. Hogyan egyeztethetők össze e tevékenységi körök? Erről beszélgettünk Anderle Ádámmal, a JATE Hispanisztika Tanszékének vezetőjével. - Dorozsmai tapasztalataim következménye, hogy kezdem másképpen szemlélni a pártok és a civil szerveződések viszonyát. Fölerősödött például bennem a gyanú: nem elavult forma-e a XX. század végén a politikai pártokra alapozott demokrácia. Egy helyi lap szerkesztése „földközeli" tapasztalatokat ad: olyan, mint ha egy beteg ütőerén tartanánk a kezünket. Azt tapasztalom, hogy az emberekben erős a közügyekben való részvétel igénye. Vagyis, miközben most a pártok a demokráciát saját hatalmuk erősítéséhez és vetélkedéseikhez eszközként használják föl, amit a politikatudomány „ instrumentális demokráciának" nevez, addig erősödik az igény a demokrácia participációs formájának létrejötte iránt. Úgy látom: a kettő demokrácia-forma „között" létező képviseleti demokrácia elhalóban van, formálissá válik. • ön, akit egykor az MSZP ideológusának is neveztek, s a párt városi vezetője volt, mit gondol, mi a civil szféra szerepe a mi demokráciánkban? - Tanulmányozva a nyugat-európai, régi demokráciákat, láttam: pártjaik alatt a civil társadalom széles szövete és sokszínű szerveződése rejlik. A politikai párt akkor nem szakad el a társadalomtól, ha civil szerveződésekre támaszkodik. Am azt is látom, hogy Magyarországon a politikai pártok nemhogy segítenék a civil szerveződéseket, hanem kialakulásukban ellenérdekeltek, mert ezekben riválist, ellenőrt látnak. Az MSZP sem más, vagyis ilyen értelemben egy „új jobboldali" pártként viselkedik. A politikai pártok, ha nem a civil szerveződésekben gyökereznek, akkor nem valódi kifejezői ezeknek a közösségeknek, hanem elitként viselkednek. 0 Nulláról indulva hogyan hozható létre a „civil szerveződés"? - A tengely lehel például egy lap. Mert segítségével egy közösség elkezd önmagáról beszélni, egyre többet tudni, indulatai, gondolatai támadnak. - Önből akkor lett egy helyi újság felelős szerkesztője, mikor az MSZP-n belül és kívül „tűz alatt tartották", vagyis erősen támadták. Azóta kilépett e pártból... - A Dorozsmai Naplót öt éve szerkesztem. Ez a periódus viszont a politikából való érzelmi és gyakorlati visszahúzódásom története is. Ilyen szempontból értékváltás is: nem politikusként, hanem citoyenként próbálok viselkedni, akit a köz ügyei érdekelnek. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy a 25 év szegediség alatt úgy éreztem magam - képletesen szólva -, mint egy angol az indiai gyarmatokon. Az egyetem nem szerves része Szegednek, s mivel Latin-Amerika történetét kutatom, még a szakmával való kapcsolatom is a külföldet jelenti. így hát az elmúlt évtizedekben gyakran elvágyódtam Szegedről. Egy nagyváros lakótelepén egyébként sem lehet kötődni közösséghez! Egész más a helyzet Kiskundorozsmán, ahol a buszmegállóhoz sétálva, az utcán látod, hogy minden háznak arca van, kertje, mely tükrözi a tulajdonos személyiségét, s mindenki köszön mindenkinek... Mióta itt lakunk, nincsenek „elvágyódásaim". • Milyen alapon működhet egy közösség kicsi, de fontos lapja? - A Dorozsmai Napló 1989-90-ben született. Ács Géza szerkesztette. Ahogy mondják, nehezen működött, s a szerkesztő halála után mint sok más kérészéletű lap - meg is szűnt. 1991-ben költöztünk Kiskundorozsmára, s Géczi József országgyűlési képviselő, aki fontosnak tartotta a lapot mint közéleti fórumot, megkérdezte: lenne-e kedvem újraindítani. Egy alapítványi esten összehozott azokkal, akik támogatták e lapot, s három hét múlva, karácsonyra már egy számot ki is adtunk. Kimondtuk: az itteni vállalkozói rétegre támaszkodunk, vagyis a hirdetésekből kell eltartani a lapot, s így minden lakásba ingyen eljuttathatjuk. A lap független; baráti kör támogatja. A Dorozsmai Napló célja: hogy rajta keresztül a civil társadalom szerveződését - a magunk módján - előmozdítsuk. • Tehát a lapkészítés: mint cseppben a tenger? A szerkesztőségben lecsapódó emberi indulatokat és vágyakat a társadalomkutató értelmezi. Milyennek látja a SzegedDorozsma viszonyt? - Egy nagyváros és egy „csatolt község" közötti asszimetria hasonló ahhoz, ahogy kialakul a függőség egy kontinens és a világpiac közölt. Ami igazán zavar, az az, hogy az ezért felelős tényezők e viszonyról még gondolkodni is restek. • Az Európai Latinamerikanista Történészek Társasága elnökétől is kérdezhettük volna: Európa közepén élő szigetnemzetként miért kell nekünk figyelni Latin-Amerika történetére? - Kelet-Európa és LatinAmerika - mint régió - világgazdasági helyzete hasonló. Például Peru története is a zsákutcák története. Érdemes hát azt tanulmányozni, hogy a látható hasonlóságoknak mi az oka. Már a rendszerváltás pillanatában látszott: itt is megjelent a „latin-amerikai stílus", ami például a politikai ellenfelek emberi lejáratásában vagy a pártok populista karakterében is megnyilvánult. • A szakma elismerését kiváltó tanulmányok mellett több, a történelmet népszerűsítő könyv szerzője. A napokban megjelent, Don Carlosról szóló kötetét nem lehet letenni, annyira izgalmas olvasmány... - Don Carlos alakját tanulmányozva először a „fekete-legenda " mint ideológiai jelenség érdekeli. Mikor többet foglalkoztam a témával, dejá vu-érzésem támadt: én ezt ismerem, s azt mondtam: KGB és Szovjetunió. Mert a totalitarizmus mint szisztéma II. Fülöp alatt született meg, amikor a spanyol inkvizícióból államvédelmi hatóság lett. S egy ilyenfajta totalitarizmusban egy fiatal fiú öntörvényű útját vizsgálva felmerül a kérdés: ki a deviáns, Don Carlos vagy a kor? Mert per volt és koncepció, s meghalt a fiú... Ettől kezdve Don Carlos nem csak Schiller és Verdi története. Kiderült: ott és akkor, a modern kor elején született a totalitarizmus, nem a XX. században. • Két dolgot legádázabb ellenfelei is elismernek. Az egyik az, hogy önnek van fantáziája, a másik, hogy tud szervezni Ezen adottságokból fakad, hogy tanszékén több tucat könyv mellett egy tudományos lapot is kiadnak. Milyen most a könyvkiadók helyzete? - A tudományos könyvkiadás nincs válságban. A terjesztés a szakemberek alkotta aránylag szűk, de biztos piacon biztosított. Pénzt pedig lehet szerezni. Igaz, meg kell jelenniük a kiadói, menedzser típusú vezetőknek. Az egyetemi kiadóknak pedig föl kellene erősödniük. Itt Szegeden például egy Cambridge vagy egy Oxford University Press típusú kiadó születhetne, melyre az egész világ figyel. A tudomány szegedi ereje és teljesítménye miatt. Újszászi Ilona Fejes Ernő, a Dorozsmai ESK elnöke levelet juttatott el szerkesztőségünkbe a Délmagyarország augusztus 10-i számában megjelent tudósítással kapcsolatban. írásunkban arról számoltunk be, hogy a dorozsmai focifórumon Vágó Attila edző és a játékosok a jelen lévő szurkolók egy csoportjával lemondásra késztette a sportkör elnökét. Tudnunk kell, hogy az egyesülésről szóló törvény értelmében ezt a lemondást a sportkör közgyűlése szentesítheti olyan módon, hogy a lemondást elfogadva új elnököt jelöl és választ. A szerkesztőségünkbe eljuttatott levelet a tisztázás szándékával közöljük, ám a sportkör belső vitájának taglalását a várható közgyűlésig a részünkről lezártnak tekintjük. íme tehát Fejes Ernő levele: „Ami történt Dorozsmán augusztus 8-án a késő esti órákban, az számomra több ok miatt is érthetetlen volt. Három éven keresztül a labdarúgással kapcsolatos fórumokat - éves programja alapján - az elnökség szervezte meg. Ez bizonyítható a munkatervek alapján. Augusztus első napjaiban szereztem tudomást arról más forrásból, hogy Thurzó Ferenc és Jenei Ferenc képviselők focifórumot szerveznek a bajnokság indulása előtt 3 nappal, azzal az elképzeléssel, hogy a csapatnak további anyagi lehetőségeket teremtsenek. A fórumon résztvevő néhány dorozsmai szurkoló is kifogásolta, hogy miért nem tudott a közvélemény erről az eseményről, volt, aki a fodrásznál hallotta a hírt. Ennek következményeként a futballisták többen voltak, mint a szurkolók. Ezek ismeretében a T. Olvasóra bízom, hogy ez focifórum volt-e vagy valami más?! Nem az bánt, ami bekövetkezett, hanem az, ahogyan ez történt. Válaszul a Délmagyarország augusztus 10-én megjelent cikkére: Meggyőződésem, hogy az elnökség háta mögött már az NB III-ban történtek etikátlan lépések, mégpedig a mérkőzések megnyerésével kapcsolatban. Igaz, hogy a történtek anyagi hátteréről az elnökség úgyszintén nem tudott. Fél évig nem tudtunk arról, hogy Kubát Balázs, Svájcból hazaérkező labdarúgó játékjogát ki vette meg? Többször kérdeztem Vágó Attila edzőtől, hogy hogyis van ez? A válasz mindig az volt, nyugodjak meg, ő sem tudja, de a lényeg az, hogy nálunk focizhat. Érdekes módon (miután Vágó Attila többszöri kérésére beleegyeztem abba, hogy Nagylaki Kálmán legyen a szakosztályvezető) kiderült, hogy a nevezett játékos játékjoga egy állítólagos Foci Bt. tulajdona, mely mögött Nagylaki Kálmán áll. Amit velem Vágó Attila ismertetett az erősítéssel kapcsolatban (Miklós, Dóra, Krajczár, Demeter, Udvari), Fejes Ernő, a lemondott elnök azok átigazolási lapját aláírtam, ekkor még szó sem volt Nagylaki Kálmán személyéről. Megérkezését követően homály fedi a külföldről, és több vidéki városból érkező labdarúgók átigazolását. Ezt már az „illetékesek" az elnökséggel nem közölték. Valahol még ezt is tudomásul vettem volna, csak az igazi „bomba" akkor robbant, amikor az egyesület kis pénzét Nagylaki Kálmán másképp akarta felhasználni, mint ahogy az elnökség arról döntött. Ezek után az elnökség nevében visszautasítom Vágó Attila nyilatkozatának azon részét, amelyben kijelenti, hogy az általuk adott 7 millió forinttal Fejes Ernő akar gazdálkodni. Kérem a T. Olvasót és az illetékeseket, hogy győződjenek meg a sportkör által vezetett bankszámlán vagy a pénztár bevételi bizonylatán keresztül, hogy az említett 7 millió forint megérkezett-e hozzánk? Nem érkezett meg, ezért tájékoztatom a T. Olvasót arról, hogy már régen nem dorozsmai ez a csapat (tulajdonjogokat illetően), hanem nyugodtan kiírhatjuk a táblára, hogy Vágó és Társa FC. Ez nem is lenne baj, ha nyílt, tiszta módszerekkel dolgoznának, mint Bereczk Imre a SZEAC-náL Úgy gondolom, a T. Olvasó átérzi annak súlyát, hogy az Önkormányzat és ib szponzorok által adott pénzek felett fegyelmet kell tartanom. Súlyos vádként ért Vágó Attila edző részéről az is, hogy a csapat munkáját hátráltatom és az MLSZ által küldött meghívókra nem megyek el, helyettesítésemről sem gondoskodom. Ezt a vádat ismételten visszautasítom. Úgy gondolom, hogy a 3 éves eredmény hűen tükrözi állításomat. A kialakult helyzetet augusztus 14-én megvitattuk, az elnökség az edző által felvetett, vagy... vagy... kérdésre csak egyféleképpen válaszolhatott: ott lévő minden tagja lemondott. A végleges átadásig (1996. augusztus 26.) megbíztam Nagylaki Kálmánt a napi feladatok végzésével. Az augusztus 10-i tudósításhoz kommentárt írt a szerkesztőség. Abból az olvasható ki, hogy a szurkoló fogja eldönteni, ki lépett helyesen, hiszen az eredmény minősít. A dorozsmai önkormányzati képviselők szerint a mór megtette kötelességét.,. Köszönöm, hogy itt lehettem." DélmaqyarorszAq kit. Hirdetésfelvétel . * . SZEGED, STEFRNIFL 10.. SAJTÓHAZ REGGEL MOL |er ESTE 7-IQ!