Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-24 / 197. szám

nálvynöX igélöyee^®^ iA svlcnöí iödéynftrnollé 2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1996. AUG. 24. kommentár Menekülök w wárom évvel ezelőtt Norvégiában csaknem ezer kö­ti szövői albán nemzetiségű jugoszláv állampolgár kért menedékjogot. Arra hivatkoztak, hogy a jugoszláv hatóságok üldözik őket, valójában tehát politikai me­nekültek. A norvég menekültügyi hivatal nem ült fel ennek az állításnak, hanem alaposan megvizsgálta minden egyes „menekekült" dossziéját, s akkor derült ki, hogy a koszovóiak zömét ugyan valóban egyszer már elítélték a ,jugó" bíróságok, de nem politikai te­vékenység, hanem bicikli- és tyúklopás miatt... Ezután vonatra rakták a balkáni menekülőket és szépen visszaszállították őket Koszovóba. Ez jutott eszembe, amikor azt olvastam, hogy a franciák betörtek a párizsi Saint-Bernard-templomba - a saját templomukba -, hogy onnan kitereljék a 300 afrikait, közöttük az éhségsztrájkolókat is. Az alap­helyzet itt is ugyanaz: a bevándorlásért folyamodó külföldiek csoportosan, nagyobb tömegben követelik (nem kérik!) a tartózkodási engedélyt, gondolván, hogy így könnyebben hozzájutnak a szükséges doku­mentumokhoz. Ezt teszik tehát az afrikaiak Párizsban, a kubaiak az USA-ban, a megint a koszovói albánok a nagyfai átmeneti táborban... A migráció hatalmas méreteket öltött. Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági is. A szegényebb orszá­gokból igyekeznek a gazdagabbakba, közben persze olyan színezetet adnak a menekülésnek, hogy otthon ők voltak az első számú politikai közellenségek. Ez pe­dig ma már nem hatja meg az úgynevezett befogadó országokat. A Vöröskereszt és az egyéb karitatív szer­vezetek által végzett humanitárius szolgáltatások mel­lett, mára a „hideg-fej" elmélet vált uralkodóvá: csak azokat fogadják be, akiket közvetlen életveszély fenye­get! Emberi jogi aktivisták ide, emberi jogi aktivisták oda, a legtöbb ország kormánya elfogadott egy opti­mális bevándorlási keretszámot. Ez pedig azt jelenti, hogy az illető állam (amelyet esetenként az úgyneve­zett belső migráció gondjai is terhelnek) évenként meghatározott számú menekültet fogad be. (Nálunk erről a keretszámról először 1994-ben határoztak és évi kettőezerben állapították meg.) \jagy a valószínűsége tehát annak, hogy a párizsi 1 T esethez hasonlók a jövőben gyakrabban előfor­dulnak. Ami azonnal nem oldja meg a problémát: sem a menekültét, sem a befogadó országban működő ille­tékes hatóságét. Egy azonban már most bizonyos: az emigrációt fontolgatók mindinkább meggondolják, hogy nekivágnak-e az útnak! AKCIÓ, AKCIÓ. AKCIÓ, AKCIÓ! • '» .g Lido dl lelöki. 4. 5. 7 fds apartman mir 30 000 Fl-löl * Szicília lepOldvel. apartmanban .U W0 FUdldl • (idrltgornág: Kríla 29 900 Frtíüffl • Korfu: 49 900 Frfő2 hdl­Idl 4 foglalási dlj • Spanyolomig: Mallorca: rcpüldvel. szállodában 54 900 Fl-tól * Coala del Marcsim 19 900 Fl-ldl 4 autóbusz • Málta replllóvcl. szállodában: 49 9a) Frfd komi,„a-4. ..„MMugrtwná. hajmnak • lliaiM.li >ak., .0 III nap mar US SIKI tt-líH • figviplom nílusi hajóál már 63 500 R iói * Madnd-Toledo-Barcclona: 32 900 Fkfd • Párizs-Eurodisncy: Q . 4 nap 13 900 Pvfd « London 4 nap 17 900 RVfd 71 lÍRJIVlTOUR MIX KFT. lUu/ásI Iroda, 6722 Szeged. Attila u. 14. < Ji irr/rtA )TrlJFmx. mmmh-IHV Tévedésből ölték meg Kennedyt? • MTI-Panoróma Egy kártérítési per kapcsán ismét az érdek­lődés homlokterébe ke­rült az Egyesült Álla­mokban máig sem egy­értelműen megválaszolt kérdés, hogy ki ölte meg 1963. november 22-én Dallasban John F. Kennedy elnököt? 1992-ben megjelent ugyanis Bonar Menninger újságíró „Mortal Error: The Shot that Killed JFK" (Vég­zetes tévedés: a lövés, amely megölte JFK-t) című köny­ve, benne azzal a meglepő állítással, hogy az elnök ha­lálát okozó lövést George W. Hickey jr. titkosügynök adta le véletlenségből, amikor az elnök limuzinját követő gép­kocsiban állva megcsúszott és fegyvere elsült. Mennin­ger okfejtése szerint az első lövést Kennedyre Lee Har­vey Oswald adta le a könyv­tár ablakából, a golyó azon­ban nem találta el az elnököt és az úttestbe fúródott. Egy második lövés a nyakán érte Kennedyt és a harmadik, im­már végzetes lövést Hickey adta le tévedésből. A 73 éves Hickey most keresetet nyújtott be a balti­more-i szövetségi bíróságon és abban meg nem határo­zott összegű anyagi kártérí­tés megítélését kérte, vala­mint azt, hogy a könyv ki­adója, a New York-i St. Martin's Press három napi­lapban (The New York Ti­mes, The Washington Post és The Baltimore Sun) jelen­tessen meg nyilvános bocsá­natkérést. Dávid N. Kaye, a kiadó ügyvédje ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy az ügy je­lentéktelen és különben is már késő kártérítési igénnyel fellépni. A kártérítési kereset nem említi név szerint a könyv szerzőjét, Menningert. A könyvben kifejtett fel­tevést egyébként „teljesség­gel nevetségesnek" minősí­tette a JFK Assassination Center igazgatója - olvasha­tó a The Baltimore Sun je­lentésében. Éhségsztrájkolók ellen rendörattak A rohamrendöröknek elöször a templomot körülvevő kerítésen belül várakozó, s az afrikaiakkal szimpatizáló tömeggel kellett megküzdeniük. (MTI Telefotó) • Párizs (MTI) A francia kormány rá­szánta magát a cselek­vésre a fővárosban éh­ségsztrájkoló afrikaiak ügyében: péntek reggel hatalmas rendőri erők bevetésével kiürítették a párizsi Saint-Bernard­templomot, amelyet jú­nius vége óta a maguk­nak franciaországi tar­tózkodási engedélyt kö­vetelő afrikaiak tartot­tak megszállva. Péntek reggel több száz rohamrendőr vette körül az épületet: nekik azonban elő­ször a templom körül vára­kozó, s az afrikaiakkal szim­patizáló tömeggel kellett megküzdeniük, melynek tag­jai nem akarták hagyni, hogy a karhatalom bejusson a templomba. A televíziós képsorok szerint a rendőrök végül könnygázzal, s gumi­bottal törtek utat maguknak. A templomba bejutva a karhatalmi erők tagjai min­denekelőtt az ott tartózkodó, s az afrikaiakkal szolidarizá­ló közéleti személyeket (pél­dául Emmanuelle Béart-t, a híres filmszfnésznőt, vagy az ismert emberi jogi aktivistát, Léon Schwarzenberget) hur­colták ki, majd a mintegy 300 afrikai következett. Ez utóbbiak az akció hírére megpróbálták elbarikádozni a templom bejáratait, majd pedig az épület közepére vo­nultak, s ott várták az esemé­nyek alakulását. A rendőrök utolsóként a tíz éhségsztráj­kolót vitték ki, hordágyakon: őket mentőautók szállították kórházba. A 10 afrikai egyébként most pénteken kezdte meg éhségsztrájkja ötvenedik napját... A karha­talmi akció várható volt, hi­szen Alain Juppé miniszterel­nök csütörtök esti tévényilat­kozatában - az államtanács véleményére hivatkozva ­végérvényesen elutasította az afrikaiak helyzetének csopor­tos rendezését. Ugyanakkor a rendőrségi bevetés aligha oldja meg végleg az ügyet: az ellenzéki szocialista párt vezetője, Lionel Jospin máris határozott szavakkal Ítélte el az akciót, s ehhez várhatóan csatlakozik majd a többi bal­oldali erő is, újabb politikai erőpróbát indítva el - ezúttal immár a kormány és az ellen­zék között. ## Ijesztő" Lukovacs • Belgrád (MTI) Amikor 1992-ben úgy tűnt, hogy a vajdasági ma­gyarok kihirdetik autonó­miájukat, azt a feladatot kap­tam, hogy a szabadkai rend­őrség tagjaként jól ijesszek rájuk - nyilatkozta a Nedelj­ni Telegrafnak adott nyilat­kozatában Miodrag Luko­vacs volt szabadkai rendőr. A Magyar Szó által pénte­ken ismertetett nyilatkozat­ban a szerbiai vezetés mosta­ni politikájában mélyen csa­lódott Lukovacs elmondta: „Már az utasítás kiadása előtt is többször megjelentem azokban a helységekben, ahol a magyarok vannak többségben, s a félelemkeltés különböző módozatait alkal­maztam ellenük. A legjelen­tősebb ilyen akció, amelyet feletteseim is jóváhagytak, az a híres sajtóértekezlet volt, amelyet a szerb csetnikgárda tartott Szabadkán " - mondta Lukovacs, majd közölte: egyike volt annak a kilenc géppisztolyosnak, akik beje­lentették, hogy a magyarok megtorlásokra számíthatnak. Lukovacsot most azzal vá­dolják, hogy félkatonai szer­vezetet igyekezett létrehozni. Elégedettebbek a spanyolok • Madrid (MTI) Javult a politikai helyzet, amióta a Néppárt (PP) ve­zette konzervatív kormány van hatalmon Spanyolor­szágban (vagyis az utóbbi három hónapban) - derült ki egy Madridban pénteken közzétett közvélemény­kutatás eredményeiből. „Rossznak" vagy „na­gyon rossznak" jellemezte a politikai helyzetet júliusban a megkérdezettek 21 száza­léka, és ez a szám is javulás­ra utal, a májusi 26 és az áp­rilisi 39 százalékhoz képest. A gazdasági helyzet megíté­lése alig változott: ,jó", illet­ve „nagyon jó" a most meg­kérdezettek 10,7 százaléka szerint (a legutóbbi felmé­résnél ez a szám 11 százalék volt). A kormánynak a baszk szakadár terrorszervezet, az ETA ellen indított harcát a megkérdezettek 24 százalé­ka értékeli pozitívan, míg 16 százalék negatívan. • MTI Panoráma A különböző afganisz­táni iszlám csoportok 13 éven át harcoltak az or­szág marxista rezsimjé­nek megdöntéséért. Ezt 1992 áprilisában sike­rült is elérniük, s ezután egymás ellen fordultak. Mindez sok harcos és polgári személy számá­ra súlyos lelki traumát okozott. Az AP hírügynökség ka­buli jelentésében Shah Mo­hammed esetét hozta fel pél­dául, akinek a háború bor­zalmai súlyos mentális sérü­lést okoztak. A harcok ide­jén a férfi feje mellett süví­tettek el a golyók, a közelé­ben rakéta csapódott be, nem messze tőle ért földet egy srapnel. S örökre megmaradt az emlékezetében az apja fájdalomkiáltása is. Shah Mohammed el­mondta az orvosának, hogy hallotta az azóta már meg­halt apjának a kiáltását, akit azonban soha nem tudott megtalálni. A borzalmas em­Afganisztáni borzalmak lékek a férfit szinte mentális szakadékba taszították. A mostani valóság sem külön­bözik sokban Shah Moham­med háborús élményeitől. A marxistákat megdöntő láaz­dók egymás közötti négyé­ves harca következtében Ka­bul nagyrésze romokban he­ver, legkevesebb 25 ezer a halottak száma és 1 millióra teszik a menekültek számát. Kabul egyetlen pszichiát­riai kórháza is a háború ál­dozata, hiszen a főváros el­lenőrzéséért küzdő frakciók harca során több találat és belövés is érte. A kórház betegei az udvar cementpadlóján fekszenek, fekete pokrócukba burkolóz­nak és ügyet sem vetnek a tikkasztó nyári hőségre. A kórtermekben egyszerű vas­ágyak állnak, az egyetlen komfortot az ötcenti vastag habszivacs matracok jelen­tik. Ágynemű nincs, a bete­gek csak takarót kapnak. Shah Mohammed a sú­lyos lelki betegsége ellenére haza akar menni. Miután nem tud megnyugodni és egyre jobban követelőzik, az orvosok gyors intézkedése­ket tesznek a lecsillapítására. Mohammed több éven át élt a Kabul környékén lévő hegyekben. Onnan indította a rakétákat a völgyben fekvő fővárosra. Gulbuddin Hek­matjar mozgalmához tarto­zott. Ez a muzulmán vezető négy évig próbálkozott az­zal, hogy bevegye Kabult. Az idén tavasszal Hek­matjar felhagyott az ostrom­mal, miután már mejdnem teljesen elpusztította a fővá­rost. Megállapodott régi el­lenségével, Burhanuddin Rabbani elnökkel, s most Hekmatjar a miniszterelnök és egyben az elnök új szövet­ségese is abban a háborúban, amely tovább folyik a többi muzulmán frakció ellen. Sá­rin Savazik, a kabuli pszichi­átriai kórház orvosa szerint az országban 17 éve tartó há­ború egyik legaggasztóbb ál­dozata Afganisztán mentális egészsége. A probléma nagy részét a depresszió jelenti. Az orvos szerint a háború megőrjítette az embereket, hiszen mindenki elvesztette valamelyik családtagját. A kórház új paciensei gyakran nagyon agresszívek és vé­gezni akarnak magukkal. Fegyveres őrök járják a kór­ház háromszintes épületét és igyekszenek megbizonyo­sodni arról, hogy a betegek nem tesznek kárt magukban vagy társaikban. A Kabulban maradt né­hány pszichiáter azonban na­gyon kevés eszközzel ren­delkezik. Többnyire gyógy­szereket adnak be a háborús megpróbáltatásoktól meg­gyötört idegzetű betegeknek, hogy legalább elnyomják a rossz érzéseiket és meg­nyugtassák őket. FBI-iroda Prágában • Prága/Washington (MTI) Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) még az idén meg akarja nyitni prágai irodáját, hogy szoro­sabbra fűzze a két ország együttműködését a szerve­zett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatalnál már is meghirdették a pályázatot a csehországi képviselő leen­dő posztjára. Á volt keleti tömbben Oroszországban működik már ilyen iroda. Robbanás a zsinagógánál • Moszkva (MTI) Pokolgép robbant csütör­tökön késő este egy moszk­vai zsinagóga épülete mel­lett. A robbanóeszközben mintegy 300 gramm TNT­vel azonos hatású robbanó­szer volt. Személyi sérülés nem történt, de a környező épületek ablakai kitörtek. A hatóságok haladéktalanul megkezdték a nyomozást. Szakértők szerint a robba­násnak nincs köze a korábbi moszkvai robbantásokhoz. Iraki bújócska • New York (MTI) Irak továbbra is kijátssza a tiltott fegyverei leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság megfigyelőit. Vasúti szerel­vényeken és teherautókon szállítja ide-oda az országban a tiltott hadianyagokat, hogy a felügyelók ne fedezzék föl azokat - közölte a Biztonsági Tanáccsal Rolf Ekeus, az ENSZ-bizottság vezetője. Menekültek - vissza • Washington (MTI) Washingtonban csütörtö­kön megerősítették, hogy a jövőben is visszaadják Ku­bának azokat a menekülte­ket, akik a tengeren át az Egyesült Államokba, illetve a guantánamói támaszpontra menekülnek. Glyn Davies külügyi szóvivő azért tette ezt a nyilatkozatot, mert Ha­vanna a hét elején azzal vá­dolta az amerikai hatóságo­kat, hogy nem tartották be erre vonatkozó korábbi meg­állapodásukat. m-wi^i KLÍMA­KÉSZÜLÉKEK FORGALMAZÁSA, SZERELÉSE, SZERVIZE Kiállítással egybekötött árusítás ELEKTROPROFIL KFT. bemutatószalonjában 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 62/321-676, 62/311-125 Fax: 62/311-136 ELEKTROPROFIL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents