Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-22 / 195. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 22. EGY SZÁZALÉK 3 i Jeszenszky Géza Kinek alapszerződésekről érdeke? „A magyar-román szerződés rosszabb, mint amit a Horn-kormány Szlovákiával kötött." (Fotó: Enyedi Zoltán) jegyzet Magyar kényszer M egrendítő érzés volt Magyarország nemzeti ünne­pén látni és hallani a magyar köztársasági elnök és az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyarok képvise­lőinek beszélgetését. Olyanná sikerült ez a tévékame­rák előtt lefolyt párbeszéd, mint amilyenné a mi ma­gyar világunkat évtizedek óta teszi valami meghatá­rozhatatlan hatalmi törekvés, amelyet soha nem vállal fel senki. Göncz Árpád és a magyarok találkozóján az egyik fél a megalázJkodásig adta alább, a másik pedig kínos kényszeredettséggel mondta el az éppen aktuális külső kényszer meséjét. Magyarok beszéltek magya­rokkal, a magyar nemzeti ünnepen, olyan tanácsta­lansággal, amelyet inkább ne is vittek volna a nyilvá­nosság elé, mert azok, akik miatt a határon túli ma­gyarok Budapestre érkeztek, ezt a találkozót látva egé­szen biztosan pezsgőt bontottak. A magyar-román és magyar-szlovák politikai vi­szonyban immár ideje lenne nyíltan kimondani: Po­zsony (dehogy Pozsony, Bratislava) és Bukarest meg sem próbál kompromisszumra jutni a magyar külpoli­tikával. Ki kellene mondani, hogy ilyen körülmények között lehetetlen szerződést kötni velük, s ha mégis megkötik, azt ennek és ennek a külső hatalomnak ez és ez a diplomatája kényszerítette ki. Ha ugyanis nem lehet szerződést kötni, a legjózanabb logika is azt dik­tálná, hogy ne kössék meg. Egyetlen dokumentum sem ír elő Magyarország számára szerződéskötési kényszert egy olyan országgal, amelyikről a magyar kormánypolitikusok is pontosan tudják, hogy nem fogja betartani még a kialkudott keveset sem. Ilyen körülmények között a szakértői megegyezés­nek az lett az eredménye, hogy teljes a zűrzavar a ma­gyar-magyar kapcsolatokban, a magyar köztársasági elnök pedig csak annyit tud hozzáfűzni a helyzet meg­világosításához: „Gyerekek, értsétek meg, mi is kény­szerhelyzetben vagyunk." rthhez a határon kívüli magyar ügyekkel foglalkozó JJJ Lábodi államtitkár - akinek amúgy anyatigris­ként kellene védenie a kisebbségben élő honfitársain­kat - még azt is sugallja, hogy csak egy kisebbség hangoskodik, a többség egyetért a magyar kor­mánnyal (amelyik ugye kényszertől szenved). Itt tartunk most, és egyre kevésbé hasonlítunk azokra a nemzetekre, amelyek legalább önbizalmat mutatnak kifelé, ha gondokkal küszködnek is. Kovácsra várnak Jönnek a T-72-esek • Budapest (MTI) A Honvédelmi Miniszté­rium szakértői Fehéroroszor­szágban átvettek 31 darab T-72-es harckocsit, és azo­kat várhatóan szeptember el­ső hetében szállítják Ma­gyarországra. A későbbiek során két ütemben, előbb 40, majd 29 darab T-72-es érke­zik a magyar hadsereg szá­mára. A szállítások a tervek szerint november végén feje­ződnek be. A 100 darab harckocsit 2,7 milliárd forin­tért, a világpiaci ár töredéké­ért vásárolta meg a honvéd­ség. Eközben már megkez­dődött ugyanennyi elhasz­nált, és elavult T-55-ös megsemmisítése. Újoncok bevonulása • Budapest (MTI) Megkezdődött az újonc katonák bevonulása: szerdán és csütörtökön összesen 13 ezren öltöznek katonaruhába a honvédségnél és a határőr­ségnél. A Honvédelmi Mi­nisztérium sajtóirodáján el­mondták, hogy már e hét vé­gén látogatni lehet a fiatalo­kat. Katonai esküt szeptem­ber 7-én tesznek, és utána kaphatnak eltávozást. A szeptemberben életbe lépő szolgálati törvény értelmé­ben havonta legalább egy el­távozás jár a kiskatonáknak és félévente 6 nap szabad­ság. Az eddiginél több ked­vezményt kapnak a hazauta­záshoz is. A sorkatonai idő továbbra is 12 hónap. Szabályzat már van • Budapest (MTI) * Elkészült a szeptember 1­jén felálló Központi Bűnül­dözési Igazgatóság szerveze­ti és működési szabályzata ­közölte Kuncze Gábor bel­ügyminiszter egy tegnapi sajtótájékoztatón. Elmondta: nehézséget okoz, hogy egyelőre nem állnak rendel­kezésre a szükséges anyagi források a megfelelő infor­matikai háttér kialakítására. Szakértéi egyeztetés • Budapest (MTI) Magyar-román szakértői egyeztetés kezdődött szer­dán Budapesten, a Külügy­minisztériumban. A magyar tárgyalócsoportot Szénási György, a nemzetközi jogi főosztály vezetője irányítja. A várhatóan csütörtökön is folytatódó technikai jellegű megbeszélésen átfésülik a magyar-román alapszerző­dés, illetve az ahhoz csatolt melléklet szövegét. Következik: a 100. BNV • Budapest (MTI) Nem egészen egy hónap múlva, szeptember 20-án nyitja meg kapuit a 100. Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. Az eddigi jelentkezések alapján 14 ország több mint ezer kiállttója vesz részt a nagyszabású rendezvényen. A résztvevők 40 ezer négy­zetméteren vonultatják fel újdonságaikat, eladásra szánt termékeiket. A fővédnöksé­get Göncz Árpád köztársa­sági elnök vállalta. A magyar kormányok úton-útfélen hangoztat­ták és kinyilvánítják: jó viszonyt akarnak kiala­kítani a szomszédos or­szágokkal. Az erőfeszí­tés legutóbbi terméke, a magyar-szlovák alap­szerződés írott malaszt maradt. Ezért nem cso­da, hogy a magyar-ro­mán alapszerződés ter­vezetéről hallva kapás­ból azt kérdezzük: miért kell ez nekünk? Hiszen az is nyilvánvalóvá vált, lózung, hogy „a megbé­kélést, a tartós együtt­működést célzó doku­mentumok nélkül nem lehet bekerülni az Euró­pai Unióba". Az alapszerződésekről Ópusztaszeren, a Szent Ist­ván napi ünnepség forgata­gában beszélgettünk Je­szenszky Gézával, az Antall­Boross-kormány külügymi­niszterével, a Magyar De­mokrata Néppárt országgyű­lési képviselőjével. 0 Történészként is a jó­szomszédi viszony hívé­nek tűnt. Politikusként pedig az ön nevéhez is kötődik az ukrán, illetve a kitűnőnek mondott szlovén és horvát szerző­dés megkötése. De miért nem hozta tető alá a szlo­vák és a román alapszer­ződést? - Mert e két ország nem volt hajlandó azokra a mini­mális lépésekre, melyeket az ott élő magyarság kért és kí­ván. Egy megállapodás ugyanis szerintem olyan, mint épületen a tető. Vagyis létrejöttéhez szükség van jó alapokra és falakra. Sajnos Romániában az alap sincs meg, hiszen alkotmányuk, mely román nemzetállamról beszél, el sem ismeri, hogy ott élnek kisebbségek. A fa­lak a törvények lennének, de azok Romániában vagy nin­csenek, vagy rosszak, mint például az, mely a magyar nyelvű lakosság oktatáshoz való jogát kérdőjelezi meg. 0 A Romániával való megállapodást milyen feltétel teljesülése esetén támogatná? • Budapest (MTI) A Szocialista Interna­cionálé szeptember elején New Yorkban tartja meg kővetkező, huszadik kongresszusát. A Magyar Szocialista Párt számára különös jelentőségű lesz a rendezvény, hiszen a tagországok küldöttei várhatóan jóváhagyják a Szocintern 1994 decem­beri, budapesti tanácsü­lésén hozott döntést az MSZP teljes jogú taggá nyilvánításáról. Ezzel a párt „de jure" is a nemzetközi szervezet egyen­rangú résztvevője lesz - je­lentette be Kovács László, az MSZP országos elnökségé­nek külpolitikai ügyekkel foglalkozó tagja, külügymi­niszter szerdai budapesti saj­tóértekezletén. A politikus hozzátette, hogy az MSZP-t Horn Gyula pártelnök-mi­niszterelnök vezetésével négy fős delegáció képviseli a kongresszuson, amelynek fő témája a világgazdaság, a biz­- Akkor, ha elmozdulást hozna a függő kérdésekben. Illetve abban az esetben, ha az RMDSZ kijelentené, hogy ez a szerződés szolgál­ja az érdekeit. 0 Több ellenzéki párt és a kisebbségi sorsban élő magyarság is kifejezte fenntartásait. - A készülő alapszerző­dés ugyanis nem szolgálja az erdélyi magyarság érdekeit! Továbbá: az úgynevezett magyar csúcstalálkozón, jú­liusban, a kormány, a parla­menti pártok és a szomszé­dos országokban élő ma­gyarság politikai pártjai, összesen tizennyolc politikai párt és mozgalom egyetértett néhány alapelvben, melyek között szerepel az autonómia is. Tehát a magyar politikai erők között egy pillanatra helyreállt egyetértést látvá­nyos módon bontotta meg a kormány e szerződés terve­zettel. A magyar-szlovák alapszerződést nem ellenez­tem, de nem is támogattam, mert nem lehetett eldönteni, hogy beváltja-e a hozzá fű­zött reményeket. Azóta azt látjuk, hogy Szlovákiában a szerződés szellemével, sőt betűjével is ellentétes törvé­nyeket hoztak. De még ennél is rosszabb a Romániával tonsag es az emberi jogok kérdésköre lesz. A külügyminiszter az új­ságírók kérdései nyomán szót ejtett a magyar-román alap­szerződés körül támadt vihar­ról is. Kovács László újfent cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, hogy a kormány meglepetésszerűen köti meg a megállapodást, s rámutatott, hogy a kabinet folyamatosan tájékoztatta a tárgyalások fej­leményeiről a parlamenti pár­tokat. Azt is leszögezte, hogy a megállapodás lábjegyzete semmit sem zár ki, csupán azt a tényt rögzíti, hogy az Euró­pa Tanács 120l-es ajánlása nem tartalmazza a kollektív autonómia és az etnikai alapú területi autonómia kifejezést. - Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerződés kizárja a kollektív alapjogok gyakorlá­sát vagy autonómiák létreho­zását - hangsúlyozta a mi­niszter. Összességében kijelentet­te: a magyar kormány szep­temberben kész aláírni az alapszerződést. kötendő, aláírásra váró szer­ződés! 0 Miért? - Mert kevesebb pozitív ígéretet tartalmaz. S azokat is körülbástyázzák olyan ki­tételek, mint például: „ha a megfelelő román törvények lehetővé teszik", vagy „a ro­mániai jogszabályokkal összhangban". Tehát már a szöveg megadja a lehetősé­get, hogy a román fél kibúj­jon a végrehajtás alól. Az­tán: a szerződés régi román igényt is kielégít, kizárja a magyarok számára adandó önkormányzat és különleges státusz megszerzését, mert elfogadja az 1201-es ajánlás román interpretálását. Sőt, a szerződés egy másik pontja előíija a romániai magyarság számára, hogy nem tarthat igényt semmiféle különleges elbánásra. Ez olyan, mint mikor a törvény gazdagnak és szegénynek egyaránt megtiltja, hogy a híd alatt aludjon... Vagyis: ami a ro­mánok számára előny, az a magyaroknak hátrány, azaz nem egyszerűen egyenjogú­ságra van szükségük, hanem különleges jogokra. Amelyet Magyarország kisebbségi törvényében biztosít az itt élő nem magyar nemzetisé­geknek. 0 Egy elsietett vagy rossz alapszerződés hogyan hat az RMDSZ helyzetére? - Az alapszerződést úgy fogadják a magyarországi el­lenzéki politikusok, illetve véleményüket a romániai sajtó úgy interpretálhatja, hogy következtében romlani fog a két ország közötti vi­szony. Nagy felelőtlenség ilyen helyzetet teremteni a novemberben esedékes ro­mániai választások előtt. Mert, ha ezen múlik az RMDSZ nem kellően jó sze­replése, vagy ha a magyarel­lenes erők ezért tudják befo­lyásukat fönntartani, akkor azoknak, akik ezt a doku­mentumot sietnek tető alá hozni, rossz lehet a lelkiis­meretük. 0 Európai Unióhoz való csatlakozásunk föltétele, hogy aláírás kerüljön egy akármilyen magyar-ro­mán alapszerződésre? - A jószomszédi viszony kialakítása nem a magyar kormányon múlik, hanem egyes szomszédaink politi­kai vezetőinek akaratán. Ezt meg kell értetnünk a kül­földdel, s akkor nem merül­het föl, hogy minket hibáz­tassanak azért, ami nem raj­tunk múlik. Ú. I. • Budapest (MTI) Eörsi Mátyás, az Ország­gyűlés Külügyi Bizottságának elnöke összehívja a testület ülését a magyar-román alap­szerződés megvitatására. Mi­ként a Külügyi Bizottság el­nöke elmondta, az ülést a jövő hétre szerette volna összehív­ni, de Kovács László külügy­miniszter távolléte miatt ez nem volt lehetséges. Olyan súlyú kérdésről van ugyanis szó, amely szükségessé teszi a külügyminiszter jelenlétét. Az ülést ezért esetleg a jövő hé­ten pénteken, vagy a rákövet­kező héten hétfőn tartják meg. 0 Szeptemberben New Yorkban Szocintern kongresszus Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtói péntekig 7-12-ig-481"281 'Csalt 'e'°rra'" gyósiközlemények) 7-15-tg:320-239 )^ 8-i4.ig 481-411,311-310 MODUL BAU JAMINA VEVŐSZOLGÁLAT Csabai, holland, csornai tetőcserepek, gyári áron, gyári szállítási feltételekkel (8 raklaptól ingyenes) SZE-MA falazótéglák árengedménnyel Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311 -092 # 7996, a Pannon GSM éve Nagymamacsomag és optimumtarifa Idén januárban volt egy átfogó telekommu­nikációs áremelés Ma­gyarországon, amely mind a vezetékes tele­fontársaságokat, mind a vezeték nélkülieket érintette. A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 28,3 szá­zalékban maximálta az áremelés mértékét. A versenytársak közül legkevésbé a Pannon GSM emelte tarifáit, át­lagosan csak tíz száza­lékkal. Nem emelkedett például a belépésért fizetendő összeg, vagyis a nettó 27 500 Ft, s változatlan ma­radt a havi előfizetési díj is. Nem emelkedett a különle­ges szolgáltatások díja sem. (Sőt: augusztus 15-től a há­romszintű hangposta mind­három szintjénél csökkent a fizetendő tarifa.) Egyetlen tétel ára lett csak magasabb: 19 százalékkal emelkedtek a mobil percdíjak. A Pan­non GSM januári átlagos 10 százalékos áremelése tehát messze elmarad az éves infláció mértékétől, így gyakorlatilag árcsökkentés­ként is értékelhető. A társaság fogyasztóba­rát árpolitikát folytat, vagy­is nem rövid távú haszonra törekszik, hanem arra, hogy aki egyszer előfizetővé vált, az sokáig az is maradjon. A Pannon az egyetlen magyar GSM cég, amelyik roamin­golás, vagyis vándorlás ese­tén a külföldről telefonáló előfizetővel csak azt a számlát fizetteti meg, ame­lyet az igénybevett telefon­társaság kér a szolgáltatá­sért. Magyarul, erre a szám­lára semmiféle kezelési költséget nem tesz rá a Pan­non. Ugyancsak a fogyasz­tóbarátság egyik határozott megnyilvánulása az a tény, miszerint a csúcsidő, reggel 8-tól este 8-ig tart. Akár ta­nácsolható is, hogy ameny­nyiben a hívott fél reggel 8 előtt már kidörzsölte szemé­ből az álmot, akkor olcsób­ban lehet vele beszélni. A fogyasztóbarátság ta­lán legfontosabb ismérve a díjcsomagok kialakítása. Az Optimum tarifarendszer a Pannon GSM saját találmá­nya, legtöbb előfizető ezt használja, mert nagyon sok kedvezményt ad. Automati­kusan, a beszélgetési időtől függően lesz egyre kedve­zőbb a peredfj. Ha egy vál­lakozó életében a nyár, vagy éppen a tél néhány hó­napja holtszezon, nem kell azon törnie a fejét, hogy célszerű-e neki tarifacsoma­got váltani, vagy nem. A Minimum díjcsomagot elsősorban azok választják, akik a hívásokat jellemzően nem kezdeményezni, hanem fogadni akarják. A panno­nosok között csak „nagyma­macsomagnak" nevezett ta­rifa 2100 forintos előfizetési dfja 800 forintnyi - 38 perc csúcsidőn kívüli - ingyenes beszélgetést is tartalmaz. Hétfó'n nyílik meg Sze­geden a Széchenyi téren, a Pannon GSM területi iro­dája. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents