Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

SZERDA, 1996. AUG. 21. INFORMÁCIÓ 11 Magasság, mértékkel Még jó néhány évvel ezelőtt, emlékszem, egy katonatiszt, aki engem is sorozott, arról panaszkodott, hogy a mai (akkori) fiatalok túl magasak, amiből a katonaságnál rengeteg hátrány származik. Ugyebár a magasabb embert, még ha fekszik is, nehezebb álcázni, a magas emberből nem válhat például jó harckocsizó, mert ottan állandóan beveri a fejét, meg a, hosszú karja és lába nem fér el. A magas ember satnyább is, állította, nem fejlődik ki olyan szépen az izomzata, nem lesz klassz kis vasgyúró, izomgolyó. Na meg persze, sokkal nagyobb kiadást jelent a honvédségnek magas embert felöltöztetni, sokkal több ruhaanyag kell hozzá. És a vicce még: magasabbról nagyobbat lehet esni, jobban összetöri mayát, több az „eiiszabi". Állításaiban nem kételkedhetünk, csak abban bízhatunk, hogy Isten nem csupán katonának teremtette az embert, tehát akadhat még az életnek olyan területe, ahol kifejezetten jól jön a magasság. De még mennyire. Egy britt a napokban tette közé szenzációs kutatásainak eredményét, ami röviden úgy foglalható össze, hogy nagy átlagban a magasabb emberek tovább élnek, minél magasabbak, annál tovább. És miért? Mert egészségesebbek. Magyarázata fordított logikával: az egészséges ember nagyobbra nő, mint aki folyton betegeskedik nagy átlagban. Már-már nagy átlagban elöntött az öröm, hogy az én százkilencvenemmel, ha nehéz is magamat álcázni, azért megadatik egy hosszú élet lehetősége. Csakhogy a brit kutató azt is megállapította, hogy hiába is kezdünk fejvesztetten növekedésbe egy hosszú élet reményében, mert tapasztalatai, statisztikái azt bizonyítják, hogy 185 centi fölött már nem mutatható ki a magassággal egyenesen arányos élettartam. Puff neki, lám-lám, az életnek sincs szüksége a túlságosan magasakra, azokra, akik' esetleg átláthatnának a palánkon. Podmaniczky Szilárd Rakparti Stefánia Part'y Házasságot kötött: Karnok Csaba és Simon Ildikó, Oberschall Attila és HősNagy Anita, Ignácz Attila és Szőke Bernadett, Csala József és Czékus Valéria, Franczen Károly és Varga Tünde, Kroll Tamás és Kopasz Zsuzsanna Erika, Szekeres Ferenc István és Fogas Mónika Rozália, Lajkó Péter és dr. Gyurkovics Zita, Frittmann István és Nagy Zsuzsanna, Kucsora Norbert Roland és Szögi Andrea, Piti Attila és Borbély Szilvia, Szatmári Lajos és Györkéi Tímea, Bacsa Lajos és JégaSzabó Krisztina, Sávai Zsolt és Oravecz Andrea Mária, Vecsernyés Gellért és Lipták Krisztina Mária, Tóth Attila és Sipos Rita, Ila-Tóth Gábor Károly és dr. Vörös Erika Ágnes, Kerekes Attila Mihály és Kovács Szilvia Erzsébet, Kiss Gábor Zoltán és Jenei Bernadett, Bakos János Zoltán és Tápai Edit. Született: Nyerges Zsolt Endre és Aradi Zsuzsannának Eszter Réka, Pejovic György és Horváth Angélának Renáta, Karai Flórián Csaba és Süveg Krisztinának Krisztina, Király Zoltán János és Deák Szilviának Dávid Zoltán, Ótott Zsolt és Vörös Zsuzsannának Balázs, Csányi Ernő és Bíró Márta Krisztinának Cintia Evelin, Engi Attila Sándor és dr. Csányi Tímea Krisztinának Attila, Novkov Zoltán Zorán és Bárány Editnek Zorán, Molnár Gábor és Flórián Éva Katalinnak Dóra, TóthKása János és Berta Zsuzsannának János Dávid, Babos Tamás és dr. Nagy Ágota Máriának Anna, Selmeczky Ernő és Petes Andreának Dániel, Illés Károly és Dudás Gizellának Lucia, Tóth Zoltán és Busku Katalinnak Csilla, Kónya Zsolt és Berényi Mónikának Viktória, Sánta Ferenc és Kiss Editnek Eszter, Koszów István és Darvasi Zsuzsannának Laura Anna, Ungi János és Sugár Mária Magdolnának Máté, Ungi János és Sugár Mária Magdolnának Martin, Pölös János Gábor és Ölei Andreának Tamás, Kis Ferenc és Ördögh Zsuzsannának Roxána, Juhász Zoltán Lajos és Szabó-Battancs Ibolya Erikának Patrik Zoltán, Börcsök Sándor és Kökény Máriának Petra, Tóth Sándor és Veres Gizellának Sándor, Zsódi Imre és Mracskó Anna Máriának Annamária, Tóth István és Tanács Erikának Brigitta, Kondász Sándor és Sutka Nóra Editnek Andrea, Purgel János és Kolozsi Beáta Gyöngyinek Martin, Fekete László és Keresztúri Szilvia Juditnak Dénes László, Kálmán Imre és Zelei Ildikónak Szandra, Császár Ferenc és Madarász Annamáriának Máté, Kálmán János és Petes Patrícia Borbálának Zsófia, Toppantó Zoltán és Szabó Helga Tímeának Tamás, Toppantó Zoltán és Szabó Helga Tímeának Ádám, Sólya István és Sárközi Ágnes Érzsébetnek Gábor Győző, Volford Zsolt és Csányi Ildikó Ilonának Norbert, Búza Sándor József és Varró Ilona Juditnak Beáta nevű gyermeke. Meghalt: Solymosi Ádámné Kiss Ilona Mária, Köpe Andrásné Durkó Anna, Tóth József Gusztáv, Barna József, Kovács Istvánná Ördögh Mária, Szeles Péter László, Kovács Lászlóné Borka Rozália, Szögi Imréné Tandari Mária Ilona, Horváth István, Kormányos István, Mészáros Pálné Rácz Erzsébet, Szécsi Imréné Császár Veronika, Tóth András Miklós, Fazekas Lajosné Halász-Szabó Julianna, Zombori Balázs, Gárgyán Pálné Dohány Erzsébet, Bagi Károlyné Horváth Katalin, Réti Jánosné Kucsora Erzsébet, dr. Cséfalvy Ignácné Perki Mária Katalin, Kozári Lajos, Majláth Lajosné Borbély Ilona, Bálint Vincéné Csanádi Rozália Piroska, Nacsa Lajos, Pálvölgyi Imréné Havasi Mária, Farkas Márk, Katona Imréné Klein Anna, Petróczi Józsefné Balázs Erzsébet. Jelcin rendelete • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök rendeletet adott ki, amelynek értelmében a sorszolgálatra behívottak számára szolgálati idejük szempontjából duplán kell beszámítani minden olyan napot, amelyet valamilyen fegyveres konfliktusban, harci körülmények között töltenek el. Érvényes ez a kórházi kezelés idejére is, ha arra a harci feladatok elvégzése közben szerzett sebesülés vagy betegség miatt kerül sor. • Munkatársunktól Három napig állt a bál a szegedi Tisza-parton a Stefánia Part'y jóvoltából. Az idén harmadszorra megrendezett fiesztán állandó volt a tömeg, hiszen minden korosztály és érdeklődő megtalálta a neki tetsző programot. A Volkswagen bogarak találkozóján az autózás szerelmesei vettek részt, másnap délelőtt pedig a motorosokat várták a rakpartra. Nagyon sok érdeklődőt vonzott hétfő délután a tűzoltók látványos bemutatója, amikor nemcsak a profik küzdöttek meg a lángokkal, de a vállalkozó kedvű gyerekek is beállhattak a lánglovagok közé. A Stefánia Part'y rendezvényeinek koronája minden esztendőben az ünnepi tűzijáték - nem volt ez másként idén sem. A rakpartot és a hidat most is ellepte az égi tűzlabdacsokra kíváncsi tömeg. A klasszikus búcsúkellékek - keleti édességárusok, sörsátrak és társaik - között járva az ember elmélázhatott az idők múlásán. A rendszerváltás ma már a búcsúkon is tetten érhető, hiszen a játékárusok kínálatából a hajdani műanyag AKM géppisztolyokat teljesen kiszorította a jóval korszerűbb, méltán világhírű UZI géppisztoly. A si mi labda helyett pedig mostanában a bungee Bogarak, ha találkoznak... (Fotó: Somogyi Károlyné) ahol jutalmazták a legszebb mellett a legmesszebbről jött, a legmattabb és a legroncsabb kocsit is. Nagy sikert aratott délután a tűzoltók katasztrófaelhárítási bemutatója. Előbb egy Ford személygépkocsit gyújtottak fel, az autó oltásával azonban nem elégedtek meg, hiszen úgy ítélték meg, hogy a vezető bent rekedt a kocsiban. Nosza, előkerültek a hidraulikus vágók és tíz perc alatt kabrió lett a járgányból. A tűzoltóparancsnok szerint ennek pedagógiai célzata is van, hiszen ha valaki látja egy bemutatón, hogy egy baleset után sokszor milyen barbár módon kell szétbontani az autót, akkor talán óvatosabban vezet. Elhisszük... A kocsi után jöttek a benzines tálcák, no és a közönség. Ezúttal ugyanis a hivatásos lánglovagok mellett az érdeklődők is megküzdhettek a tűzzel. Kiderült, hogy az égő folyadékot nem érdemes vízzel locsolni, hiszen ezt a tüzet csak a porral oltó fojthatja el. A három nap alatt több rockzenekar is fellépett, ám a pálmát itt is a tűzoltók vitték el. Mármint a hangerő tekintetében, programjuk végén ugyanis bemutatták büszkeségüket, a turbóreaktív oltóberendezést ami tulajdonképpen egy Zil platóra szerelt MIG vadászgép sugárhajtóműve. A dobhártyarepesztő produkció után a tömeg szóhoz sem jutott. T. V. jumping dívik, amikor nem a rongylabda, hanem az ember himbálózik a gumikötélen. A rakparton egyébként egy ugrás a 30-40 méteres magasból 4000 forintba került, a félósebbek azonban választhatták a tandem módszert 7000 forintért. A közepesen bátrak pedig megelégedtek a panoráma programmal, ráadásul ez a pénztárcát is kímélte, hiszem egy főt 300 forintért húzott fel a daru. A Volkswagen bogártulajdonosok hétfőn immár harmadszorra gyűltek össze Szegeden, ezúttal mintegy 70 járgány érkezett az ország minden részéből. Az autósok között külön kasztot alkotó bogarasok különféle vetélkedőkön mérték össze a tudásukat, a végén pedig szépvégversenyt is tartottak, Bátraké a szerencse - hétezerért Segítő jobb - határok nélkül Hány és hány ember jött Erdélyből betegen, segítséget remélve, s hányan és hányan játszottuk ki különböző módokon a tébét azért, hogy az idegen országban élő magyaron segíthessünk. Hivatalosan ezt úgy mondták, hogy a magyar betegellátás terhére gyógyítják itt a - főleg Romániából érkező - magyarokat. Hogy ne a honiak pénzéből fenntartott társadalombiztosítási büdzséből fizessék a külföldön élő magyarok gyógykezelésének költségeit, hozták létre 1990-ben a Segítő Jobb EgészségügyiHumanitárius Alapítványt, amelynek szegedi központját dr. Tényi Mária professszor asszony vezeti. Az évek óta működő alapítványról, s annak szegedi bázisáról őt kérdeztük. 0 Mondjon, kérem, néhány szót az alapítvány megszületéséről, céljáról és támogatóiról. - Tudjuk, hogy a középkelet-európai térség országai szociális és egészségügyi ellátásának színvonala messze elmarad a világszínvonaltól, de a magyarországi betegellátás színvonalától is. Ugyanakkor igen sok magyar és nem magyar beteg él ezekben az országokban, akiknek gyógyítását nem tudják megoldani az ottani egészségügyi felszerelés és a körülmények megannyi hiányossága miatt. A Segítő Jobb Alapítvány a közép-kelet-európai térség rászorultjainak Magyarországon történő gyógykezeléséhez nyújt segítséget és anyagi támogatást. Hat évvel ezelőtt 100 ezer forintos alaptőkével hozták létre, azóta támogatóinak sorában tudhatja többek között a Magyar Országgyűlést, a Népjóléti Minisztériumot, a Magyar Történelmi Egyházakat, a Soros Alapítványt, az orvostudmányi egyetemeket, a Spanyol Vöröskeresztet és még sok külföldi és magyar szervezetet, céget. Az alapítványnak három hazai diszpécser központja van: Budapesten, Debrecenben és Szegeden. A központokat az orvosegyetemi centrumokba telepítették, mert a külföldiek kivizsgálása, gyógyítása az egyetemi klinikákon, illetve az országos intézetekben történik. 0 A szegedi központ három éve működik, milyen eredményekkel? - Közel három esztendeje, 1993. novemberében létesült itt Szegeden is irodája a Segítő Jobb Alapítványnak. A SZOTE Gazdasági Igazgatóságának épületében kaptunk helyet. Hozzánk főként Erdélyből, a Délvidékről jönnek a betegek, a Kárpátalján élők inkább a debreceni központot keresik meg, illetve a budapestit. 0 Csak magyarok számíthatnak az alapítvány támogatására ? - A külföldön élő magyarokon kívül jöhetnek az anyaország polgárai is, az alapítvány nem tesz különbséget nemzetiségi szempontból. A Romániából érkező betegek 10 százaléka román, a volt Jugoszlávia területéről nagyon kevés szerb illetve horvát igényli a segítségünket, Kárpátaljáról csak a magyarok jönnek. 0 Minden költséget az alapítvány fedez? - Ez év január elsejéig volt érvényes a Népjóléti Minisztérium és az alapítvány közötti szerződés, amely azt mondja ki, hogy a beteg gyógykezelése során felmerülő költség 50 százalékát az alapítvány viseli, 50 százalékát pedig az a klinika, ahol a beteget gyógyítják, diagnosztizálják. Ez év január elsejétől csak úgy engedélyezik a külföldiek magyarországi gyógyítását, ha a gyógykezelés teljes költségét az alapítvány fedezi. Ennek az a következménye, hogy kevesebb beteget tudunk fogadni, mint a korábbi években. 0 Hogyan alakult az elmúlt években a szegedi központ betegstatisztikája? - Tavaly szeptemberben kifogyott az alapftány kasszája, s tavaly év végén nem tudtunk a klinikákra felvenni egyetlen beteget sem. Az idén eddig 70 beteget fogadtunk, '95-ben kétszázat és '94-ben ötszázat. 0 Milyen úton-módon kerülhetnek kapcsolatba az alapítvánnyal a szomszédos országokban élő, Magyarországon gyógyírt kereső betegek? - Az alapítvány határainkon túl élő egyházi és világi segítőinek ajánlása alapján érkeznek a betegek a magyarországi fogadóállomásra, ahonnan a szakmailag illetékes klinikákra irányítjuk őket. Az alapítvány nemcsak a betegek fogadásával és gyógyításával próbál segíteni, hanem a szomszédos országok orvosainak továbbképzésében is szerepet vállal. Orvosi eszközök kitelepítésével is segítjük a kinti egészségügyi intézmények működését, s azt, hogy a rászorultakat lakóhelyükön is tudják gyógy (tani. K. K.