Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1996. AUG. 21. Promenád 1896 A millecentenáriumi eseménysorozat egyik kiemelkedő rendezvénye zajlott 17-én az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. E napon ugyanis újabb kiállításokkal gazdagodott az emlékpark - értékes szórakozást, múltunk emlékeinek idézését biztosító látnivalóinak tárháza. Az ünneplő közönség jelenlétében ugyanis megnyílt a Promenád 1896 című kiállítás, valamint Józsa Judit keramikus alkotásainak, továbbá a millecentenáriumi gyermekrajz pályázat legszebb munkáinak bemutatója. E naptól látható még - a Magyarok Világszövetsége pavilonjában Kunkovács László Balogh Rudolf-dljas fotóművész - így élhettek elődeink a honfoglalás korában cfmű - kiállítása is. Dr. Trogmayer Ottó, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója bevezetőjében utalt arra a hosszú útra, amely 26 esztendő alatt - a park területén az első bodzabokrok kivágásával kezdődve - vezetett el a napjainkra határainkon túl is ismertté vált emlékhely kialakításához, és ezzel együtt a kilenc állandó kiállítás feltételeinek megteremtéséhez. Dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta: az agyunkat mozgató és hangulatunkat felderítő gyönyörű látnivalókkal immár teljessé vált a Feszly-körkép épületének értékes „kínálatsorozata". A Promenád 1896 című viselettörténeti kiállítás az országban egyedülálló színvonalon és mélységben tárja a látogató elé e kor egy kis-, illetve nagyvárosának hangulatát, az emberek életének egy-egy pillanatát. Szatmári József, Lipótváros általános alpolgármestere Noé bárkájához hasonlította az emlékparkot, amely a magyarság történetéből kíván minél többet megörökíteni, azzal, hogy helyet ad az értékek bemutatásának. Kovács Gergelyné, a Budapesti Posta Múzeum igazgatója pedig a Korondról érkezett fiatal keramikusművész, Józsa Judit életútjának legfőbb állomásait idézte fel. Mint elmondta: a két esztendeje áttelepült - akkor mindössze 19 esztendős lány megküzdött azért, hogy gyermekkori álmát valóra váltva megformázza a honfoglalók szobrait. (Az őseink életét felelevenítő kiállítás csak augusztus 31-ig látható az emlékparkban. A szerk.) A megnyitóünnepség romániai magyar (ró díszvendége, Bartis Ferenc, a művésznő édesapjáról, Józsa János Európa-szerte ismert székely keramikusról is szólt, amikor méltatta a kiállított alkotások szépségét, mondanivalóját. Szavai után Buda Ádám énekmondó - a hely hangulatához méltóan - előadásában a régi regősök emlékét idézte fel. N. Rács Judit • Egy osztrák-magyar musical Elisabeth - sikerszéria „Éljen a magyarok királynéja". (Fotó: Miskolczi Róbert) Erős történet olvad össze já zenével és színvonalas koreográfiával ez a musical-siker alapfeltétele. A végóráihoz közelítő Monarchia históriájába ágyazott regény, Erzsébet királynő élettörténete attól lesz erős Michael Kunze (Müller Péter Sziámi-fordította) librettójában, hogy tele van személyes drámákkal. És attól, hogy az írói érzékenységnek hála - mégsem válik holmi melodrámává. Végighúzódik rajta egy igen markáns elidegenítő szál: Lucheni anarchisztikus figurája. Erzsébet gyilkosát narrátor-szerepben alkalmazza a szerző. S mivel az egész történet az ő nihiles, cinikus, vagy ironikusan okos nézőpontjából tálalódik, elkerülhető a lírai jelenetek érzelgésbe fordulása, a történelmi apokalipszis fenyegetését képesek jelezni a személyes sorscsapások, idézőjelbe tétetnek az udvari ceremóniák, otthonossá válnak a színpadon a szürrealista színezetű, gomolygó álomképek. Pedig könnyen mosolyt is fakaszthatnának ezek a szükségképpen vázlatos pszichoanalitikai „leletek" és akkor lőttek a színpadi hatásnak! Egy szó mint száz: nagy ötlet volt megtenni a gyilkost meséiének, s így mintegy bekeretezni és dramaturgiailag feszessé rántani a számtalan apró képből-jelenetből építkező sztorit. A másik írói ötlet sem gyengébb: ugyancsak a színpadiasságot szolgálja, mintegy megemeli az egyébként az autentikus részletekhez ragaszkodó librettót az urak között a legnagyobb úr, a halál megszemélyesítése. Van rá jogcím, hiszen Erzsébet verseiben ott a halálvágy. De az éca, amellyel hármójuk alakját - Erzsébetet, Ferenc Józsefet és a Halált szerelmi háromszögbe köti az író, nem is olyan magától értetődő. „Csak" egyszerű és telitalálatos, mint általában a nagy ötletek. Megérezteti a kor különösségét, amelyről a tabló készült, s elfogadtatja velünk a Halál kiválasztottjának, Erzsébet királynőnek a különlegességét. Lucheni-stílusban azt mondhatnánk: ez az écesz olyan nőalakká formálja Elisabethet, akiről érdemes musicalt írni. Amelyet aztán egy magyarországi ősbemutatóra érdemes néhány „magyaros" jelenettel fölfűszerezni - és eszik, veszik. (Nem ezért nevezzük osztrák-magyarnak; hanem mert az tró osztrák szülők - Prágában született, Németországban élő - gyermeke, a zeneszerző pedig szabadkai - Hollywoodban élő - magyar.) Lévay Szilveszter zenéje a másik főszereplő. Formáitságában, kompozíciós kimunkáltságában, míves és ötletes hangszerelésében, slágergyanús dalaival egyenrangú a sztorival. Alkalmazkodó és hatást erősítő. Operai szerkezetével, zenei idézeteivel, a klasszikus és a modern elemek dramaturgiailag indokolt, de sosem szájbarágós elkülönítésével és vegyítésével imponáló muzsika ez. Makláry László vezetésével roppant magabiztosan és műfaji hivatottsággal reprodukálja a mindössze néhány hangszerrel kiegészített szegedi szimfonikus zenekar. A koreográfia nem nőtt egyenrangúvá. Vagy tekintenünk kell a mostoha időjárást? Az elsó két előadás agyonázott színpadán valóságos istenktsértésnek számíthatott minden táncmozdulat! Mint maga az egész előadás. A forgószínpad lustán mozdult és nyikorgott, mint valami olajozatlan tank, a mikroportok néha amikor ők akarták - beadták a kulcsot, a szürreális füstködök nem gomolygtak. Mindez megértésre talált a teltházak szívós egyedeiben (a második előadást csak 11 óra körül lehetett kezdeni mindenki kivárta!). így is siker lett az Elisabeth, s ebben oroszlánrésze volt Kerényi Miklós Gábor rendezőnek. A konstrukció, a térszervezés, az arány, a színek, fények- árnyékok, mozgások, a színpadi összművészeti hatások, az operai tablók mesterének. Elsőosztályú látványkonstruktőri tevékenységét persze Szegő György sokat tudó díszlete nagyban segítette: a forgószínpadot totálisan kihasználó, igen hatásosan világítható, rafináltan szerkesztett színpad festői tudott lenni, szolgált intimitást és monumentalitást egyszerre. Az Elisabeth tipikusan amolyan jelmeztervezők-álma-darab; Velich Rita korhű, szürrealista és modern lehetett egyszerre. A csodás menyasszonyi ruhában - a második előadásban - az illóziókeltő alkatú Janza Kata szép volt, mint Elisabeth a rajongó festők képein. Sáfár Mónika mégis „elisabethesebb". A titka? Talán a profizmus. Vagy a művészet. Vagy mindkettő - ha valakiben olyan elválaszthatatlan, mint benne. Az első előadás sztárja mindazonáltal: Mester Tamás. Viszi a produkciót a Halál. Vonzó, különleges énekesi teljesítmény, egyéni koreográfia, delejes színpadi hatás. Robbanékony, lehengerlő, igéző, ellenállhatatlan. A popsztárt pofoncsapta ez a szerep. A másik előadásban Szabó P. Szilveszter is igazán jó, pechjére Mester alighanem legyőzhetetlen Halál. Földes Tamás valahogy vérbelibb anarchista és vérfagyasztóbban ironikus, míg Forgács Péter erősebben „énekes" Lucheni. Sasvári Sándor perfekt Ferenc József - annak mindegyik életkorában; Lux Ádám ifjú szerelmesként illúziókeltő. Molnár Piroska Zsófiája nagyhangú, kardos, robusztus. Eluralkodik a színpadon, nem lehet nem figyelni rá. Kifinomultabban intrikust Hámori Ildikó főhercegnője. Korrekt mind a négy Rudolf, akárcsak mind a többiek, az udvar előkelői, vagy a lázadó magyarok. Az Elisabeth sikerszériája folytatódik a szabadtérin. Sulyok Erzsébet • Pécs (MTI) Hat tekercs műbőr rost égett el a Pécsi Bőrgyár Rt. egyik csarnokában hétfőn éjjel. A hengerekre tekercselt, a cipők és táskák béléseként is felhasználható rostos hulSörgyári tüz ladékanyag az üres épületben lobbant lángra fél tizenkettő tájban; a tűz továbbterjedését a pécsi, komlói és szigetvári tűzoltók az értesítés után két órán belül megfékezték. A vegyianyag égése következtében valószínűsíthető, hogy káros gázok jutottak a levegőbe, de hogy milyen összetételű és mekkora mértékű volt a szennyezettség, nem tudták megállapítani. Személyi sérülés a baleset során nem történt. Magyar gyerekek világtalálkozója • Csáfordjánosfa (MTI) Végetért a magyar gyerekek Csáfordjánosfán rendezett millecentenáriumi világtalálkozója; a fiatalok sátrat bontottak, s kedden elcsendesedett a Répce patak környéke. A Sopron közeli község és a Forráshely Alapítvány támogatása révén ezúttal negyedik alkalommal töltöttek itt hosszabb-rövidebb időt az itthon és a világ más tájain élő magyar gyerekek, érkeztek a világtalálkozóra az egész Kárpát-medencéből, Nyugat-Európából, az észak-amerikai kontinensről, sőt még Ausztráliából is. Az idén nyáron öt turnusban összesen hatszázan ismerkedtek a magyarság történetével, kultúrájával, s részesültek a táborozás kínálta örömökben. Az idei programokat a honfoglalás 1100 éves jubileuma jegyében tervezték, a millecentenáriumot irodalmi összeállításokkal, történelmi vetélkedőkkel ünnepelték meg. A Kator család csáfordjánosfai kúriáját ajánlotta fel arra a célra, hogy az itthon és az anyaországtól távol élő magyar gyermekek találkozhassanak, barátságokat köthessenek. A világtalálkozó fóvédnökségét a Belügyminisztérium vállalta, a táborozás feltételeinek megteremtését a határőrség, a rendőrség és más szponzorok segítették. Halálos baleset • Munkatársunktól Bordányból Szegedre tartottak a fiatalok kedden hajnalban: a gépkocsit ittasan vezető 22 éves szegedi férfi Bordány és Kiskundorozsma között egy balívű kanyarban elvesztette uralmát az autó fölött. A fiatalember meghalt, utasa megsérült - tudtuk meg a rendőrségi ügyeletről. Megették rekordgulyást Végre nagykanállal eszünk. (Fotó: Tésik Attila) Végy fél mázsa marhahúst, kétszáz kiló zöldséget, 180 kiló krumplit, tiz kiló pirospaprikát, öntsd be egy bográcsba, s gyújt alá! Máris kész a világ legnagyobb gulyása. Ahogy a világrekorder bográcsosának receptjét Vásárhelyen kitalálták. A gulyást ennek alapján főzték meg. Úgy kezdődött az egész, mint valami álom. A vásárhelyi Ifjúsági Kamara kiötölte, hogy emlékezetessé teszi Szent István napját, ha mással nem, de azzal, hogy beírja valahogy a rekordok könyvébe Vásárhely nevét. Ha már így volt, akkor valami olyan rekordot szerettek volna felállítani, amit más országban még meg sem próbáltak. így jött az ötlet, hogy készítsék el a világ legnagyobb bográcsgulyását. De úgy, mint a szegény embernek, nekik sem volt hozzá semmijük. Ezért nekiláttak támogatókat szerezni. A Hódmas vállalta, hogy „összehozza" a 2600 literes bográcsot, s külön szabásminta alapján sikerült is előbb részekben legyártaniuk, majd összehegeszteniük és a helyére emelniük. Csakhogy akkor már olyan kifutó is kellett hozzá, amiről a szakácsok és a kukták meg is tudják kavarni az impozáns mennyiségű gulyást. A tisztiorvosi szolgálat pedig csak úgy adta az áldását a kísérletre, ha ezt a bográcsot be is fedik, nehogy belehulljék valami nem oda való. A gulyáshoz való is összegyűlt, sikerült alágyújtani a bográcsnak, s tegnap dél körül már meg is kóstolhatták a legbátrabbak az ételt. A körülbelül 2300 liternyi, 40004500 adag jól fogyott. Aki megkóstolta, biztosan nem maradt éhen. A szervezők a gulyás eladásából származó összeget a kútvölgyi szociális otthonnak ajánlották fel, s most azt várják, hogy tettük belekerüljön a Guiness-féle rekordok könyvébe. Ha minden igaz, a rekorder bográcsot jövőre országos turnéra is elviszik. B. K. A. A 12 TÖRPE RACR A részletekről augusztus 22-tol! fül —