Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-16 / 192. szám

PÉNTEK, 1996. AUG. 16. A VÁROS 5 Próba Fölháborodott hangú levél jött a szekesztőségbe „Dr. Simor Ferenc Szeged megyei jogú város polgára" aláírássaL Az idei szabadiéri szuperprodukció, az Elisabeth című musical szerda esti próbájáról Kerényi Miklós Gábor „ordítva" küldette ki azokat a színházkedvelőket (is), akik az idei 1200 forintos próbabérletet megvásárolták. Köztük a levélírót, aki nem nyugodott bele sem abba, hogy - szerinte - a rendező önkényesen ,Jelbontotta" a szabadtéri igazgatóság és bérletvásárlók közötti „szerződést", sem abba, hogy sorstársaival együtt „nyilvánosan lehülyézzék". „Teljes értékű bocsánatkérést" követel A helyzet: eddig volt a Hont Ferencről elnevezett bérlet, amellyel a főpróbákra lehetett beülni. Csakhogy az operák főpróbái kevéssé élvezhetők, mert a művészek többsége másnapra óvja a hangját, nem énekel, csak markíroz. A bérletesek ezt panaszolták, a szabadtéri igazgatósága orvosolni akart, ezért az idén olyan bérletet bocsátottak ki, amelyikkel az egész próbafolyamatot végigkísérhetik a színházrajongók (egyesek szerint: mazochisták). Az Elisabeth próbáit is. Más kérdés, hogy a keddi próbanap - eső miatt - kiesett, a rendező pedig ideges lett. Aki rendszeresen jár színházi próbákra, tudja, hogy van ilyen, s ez teljesen normális. Azt is lehet tudni, hogy kérhet üres nézőteret a rendező, ha - bármi miatt - zavarják a nézők. A hangnem - mindig egyéni. De mi van e speciális helyzetben, amikor két jogos igény ütközik? Az lett, hogy mihelyst megnyugodott a rendező - háromnegyed óra múlva - visszamehettek a bérletesek. Kivéve a levélírót, mert 6 rögtön hazament. A szabadtéri igazgátósága ezúton kér bocsánatot valamennyi érintett nézőtől S. E. • A Elisabeth rendezője: Kerényi Miklós Gábor Apokalipszis és romantika Történelmi kiállítás a dómban A tárlat mindenkinek szolgál történelmi érdekességekkel. (Fotó: Somogyi Károlyné) Gazdag és jól dokumentált történeti kiállítást láthatnak magyar-lengyel, illetve a magyar-vatikáni kapcsolatok történelme felől érdeklődők a dómban. A tárlat angol és magyar nyelven, tömören és érdekesen tekinti át a középkortól napjainkig Magyarország és a magyar katolikus egyház viszonyát a pápai állammal, mégpedig az évszázadok során egymást követő egyházfők személyén keresztül. A kiállítást a bőséges fotó- és reprodukcióanyag illusztratívvá is teszi (pápák, magyar királyok arcképei, történelmi események képei), aki tehát igényes (és pontos) kivitelben kíváncsi a pápaság és a magyarság közös történelmére, a tárlaton kíváncsiságát kielégítheti. Ugyancsak helyet kapnak az események egymásutániságában a magyar-lengyel barátság emlékei is, II Rákóczi Ferenctől Báthory Zsigmondig, a török háborúktól a magyar szabadságharcig történelmünk Lengyelországéval közös mederben folyt. A millecentenáriumi alkalomból született kiállítás a tegnap délelőtti Nagyboldogasszony-napi misével nyílt meg a dómban. P. J. „Szegedi" Forrás-szám • Munkatársunktól „Szegedi" anyaggal a kínálatában jelent meg a szépirodalommal, szociográfiával és művészettel foglalkozó Forrás folyóirat augusztusi száma. Zelei Miklós Vajk Pis című elbeszélése kimondatlanul egy városunkban megtörtént esettel foglalkozik, és az igazi pamfletek gyilkos humorában meséli el a nagyérdeműnek, hogy az íróféle ember legjobb témáiban ma is a kisember szenvedi el a legnagyobbat. Egy szó sem esik Szegedről, ám a mobilszobrászat koncepciójából ki ne ismerne rá a Szent István és Gizella hányatott eredetére, valamint mindarra, ami a szobor kapcsán idáig a városban elrendeltetett, nem feledve azt a (virtuális) folyamatot sem, amely a (pamfletbéli) közhatalmat egy nemzeti ünnep közeledtével oly ripacsszerűvé változtatja. Zelei Miklós humorától még az sem érezheti biztonságban magát, aki Szent Istvánról és Gizelláról csak a gondolatait fogalmazta meg önnönmagÁpak: az irónia éles fegyver, amelyik nem a szobor-ügyek szereplőinek kímélésére való, még kevésbé akkor, ha abba önkéntesen keveredtek bele, avagy balga módon hagyták magukat (meg)vezetni odáig. Az elbeszélés mellett a Forrásban írást találunk Tandori Dezső, Méhes Károly és Visky András tollából, verset pedig Kovács András Ferenc, Bogdán László, Szügyi Zoltán és Varga Imre közöl. A Miss Saigon után most újabb közös szuperprodukciót hozott létre a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Fővárosi Operett Színház, Lévay Szilveszter és Michael Kunze Elisabeth című musicaljét is Kerényi Miklós Gábor, az Operaház rendezője állította színpadra. A darab ősbemutatója 1992 őszén Bécsben, a Theater an der Wienben volt, az előadást - amely azóta is telt házzal megy - a világhírű rendező, Harry Kupfer jegyezte. 0 Mennyiben más Elisabeth, mint az a Sissi, akit a filmből ismerhetünk? - Sokkal élőbb, sokkal harcosabb nó, sokkal több fájdalommal és drámával rendelkezik - mondja Kerényi Miklós Gábor. - Ez a musical nem annyira egy édes-kedves, kicsit szoborszerű, festményszerű királynét mutat, hanem egy érző asszonyt, aki szabadságáért harcol, és nagyon megszenvedi, hogy körülötte egy apokaliptikus világ van: a széteső Habsburg Birodalom. Reményeink szerint az Elisabeth látványos előadás lesz, hiszen nagy tömegeket mozgat, rengeteg jelenetet láthat majd a közönség: Elisabeth az esküvőtől a koronázásig, hatalmas tüntetésektől álomképeken keresztül az udvari kihallgatásokig, sokféle európai helyszínt bejár. • Akadt, aki nem értette, miért épp ezt a darabot vette fel millecentenáriumi programjába a Szegedi Szabadtéri Játékok. Mit gondol erről? - Ez nagyon is magyar téma! A kiegyezés előkészítésében Erzsébetnek döntő szerepe volt, és a magyarok iránti szimpátiájáról volt híres a Habsburg-udvarban. Másrészt pedig azt gondoKerényi Miklós Gábor és a Halált alakító Mester Tamás a próbán (Fotó: Miskolcxi Róbert) lom, az az apokalipszis, amely az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséhez és az I. világháborúhoz vezetett, a mi történelmünk része is. Rendkívül aktuális téma, mindazok a problémák, amelyek ma is nemzetiségi feszültségeket okoznak a térségben, összefüggnek ezzel a korszakkal. • Úgy tűnik, ütőképes társulat lép színre... - A szereplők többségét próbaénekléssel választottunk ki. A szerzők is meglepődtek, hogyan tudunk Magyarországon ilyen könnyedén, ennyire jó énekesekből és színészekből álló, ilyen erős gárdát kiállítani. A címszerepet Sáfár Mónika és Janza Kata alakítja, a darab narrátorát, Luigi Luchenit (Elisabeth gyilkosát) Földes Tamás és Forgács Péter játssza. Az előadás különleges látványvilágáról Szegő György díszlettervező és Velich Rita jelmeztervező gondoskodott. A Fővárosi Operett Színházzal koprodukcióban készült a premier, ezért októbertől Budapesten is játsszuk. A szerzők egy japán előadást kivéve még egyszer sem adták oda külföldi színháznak a darabot. Japán nagyon igyekszik, hogy kulturális hiányait eltüntesse, az Elisabethet ott egy tradicionális női színház mutatta be, tehát az összes szerepet nők játszották, információim szerint óriási sikerrel. Oszakában volt a premier, később a fővárosban is bemutatták. A japán lapok hosszasan értekeztek a műről, elsősorban a magyar vonatkozásairól, arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában Erzsébet királyné milyen szerepet játszott. 0 Mii érdemes még tudni a produkcióról? - A magyar szöveget Müller Péter Sziámi készítette, a szerzők nagyon meg voltak elégedve a munkájával. Az előadás egyik különlegessége a Halál figurája, akire - mint ez Elisabeth figyelemreméltó költői teljesítményéről tanúskodó verseskötetéből kiderül - a császárné mindig vágyott, és akivel kisgyermekkora óta kacérkodott. A darabban úgy jelenik meg a Halál, mint Sissi szerelmese, aki állandóan hívja és várja. Ez egy különlegesen érdekes, izgalmas szerep; kicsit szürreális, összefügg a XIX. század romantikájával, az apokaliptikussá váló világgal, és azzal a halálvággyal, ami annak idején nagyon sok uralkodót és főhercegi családtagot rabságban tartott. A premieren egy ifjú rocksztár, Mester Tamás, a Mester és tanítványai nevű együttes frontembere énekli. 0 Mindebből kitűnik, az Elisabeth nem egy rózsaszín romanlikájú előadás... - Messze áll tőle a rózsaszín romantika! Ez egy csodálatos zenével körített expresszív előadás, ami arról szól, hogyan harcol egy Ízigvérig mai nő a fizikai és lelki szabadságáért. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek az előadásban szép pillanatok, nincsenek benne lírai dalok, vagy nem lehet elérzékenyülni tőle, de semmiképp se várjon a néző egy Kék Duna keringős elringató produkciót. Mindazoknak ajánlom, akik szeretik úgy nézni a történelmet, hogy közben saját korukra és saját problémáikra ismernek. Hollósi Zsolt • Háromszáz éves gálya a hullámsírban Sírkövek kerestetnek Szegeden Tegnap búvárokkal találkoztunk Szegeden, a Tisza úszóháznál. Kincset keresnek a folyóban. A 18. században római kori sírkövekkel megrakott gálya süllyedt Szegednél a Tiszába. A szakemberek - három éves kutatómunka eredményeként - nagyjából sejtik, hol lehet a roncs. A búvárok most próbálják megkeresni a köveket és felszínre hozni azokat, de sajnos a hajót már nem tudják megmenti, mert a farészek teljesen elkorhadtak. A török utáni időkben 1723-ban - Erdélyben, Gyulafehérvár környéki végvárak átépítéséhez fogtak. A munkálatok során egy római kori temető maradványaira bukkantak. Az átépítéssel megbízott építészmester értesítette az egyik itáliai régész barátját, akin keresztül a bécsi udvar is tudomást szerzett a műkincsekről. Az osztrákok azonnal lecsaptak a kövekre és megkezdték a kiásásukat és Bécsbe szállításukat. A „sógorok" precizitásának köszönhetően minden egyes darabról külön Vajon valóban kincseket rejt a Tisza? (Fotó: Miskolcxi Róbert) dokumentáció készült, feljegyezték a sírkövek méreteit, súlyát és a feliratikat is átmásolták papírra. így összesen 64 darab kőről van tudomásunk, a legkisebb 130, a legnagyobb 300 kilogramm súlyú. Császári parancsra indult útnak az a három sóhordó gálya Erdélyből a bécsi Burgba, amelyek a sírköveket szállították. Azért esett a választás a viziűtra, mert abban az időben ez volt a leggyorsabb, valamint a kor rossz úthálózata miatt károsodtak volna a leletek. A Maroson keresztül jutottak a hajók a Tiszába és Szegednél megpihentek. Kettő zavartalanul folytatta az útját tovább, de a harmadik elsüllyedt. Az még máig sem derült ki, hogy történt a tragédia. A régi okiratok erről nem írnak, csak találgatások vannak. Az egyik szerint a kikötési manőver során futott zátonyra, a másik variáció pedig az, hogy az átrakodás során csak az egyik oldalról szedték le a köveket és ezért felborult. A hazai és nándorfehérvári szakemberek gyorsan hozzákezdtek a bajba jutott hajó és rakománya mentéséhez, de nem koronázta siker az akciójukat. A hajótestet körbecövekelték és így próbáltak a kiemelni daruval, de ez a nagy súly miatt nem ment. Mikor a vízszintet elérte a gálya, a hajótest összeroppant és visszazuhant a mélybe. Hosszú idő telt el az első mentési kísérlet óta és teljesen a feledés homályába merült a sóhordó a műkincseivel együtt. A régészeket és a búvárklubot már három éve foglalkoztatja ez a páratlan római kori lelet. Most kerültek a legközelebb a célhoz, mert hozzávetőlegesen be tudják határolni a roncs helyét. A Tisza úszóháznál a búvárok megkezdték a lemerüléseket, a maradványok után kutatva. A szerencsésen Bécsbe ért másik két hajó feliratos sírkövei még ma is láthatóak az osztrák nemzeti könyvtár falába építve. Ha sikerül a kilenc méteres vízből felszínre hozni a leleteket, akkor a 17 sírkő a szegedi Móra Ferenc Múzeumba kerül. Kormos Tamás Cigányzene a Széchenyi téren • Munkatársunktól Nem mindennapi élményben lesz részük a magyar cigányzene kedvelőinek, ha vasárnap este 6 órakor kilátogatnak a Széchenyi térre. Ekkor kezdődik ugyanis a szegcdi Dankó Pista Cigányzenekar szabadtéri fellépése a millecentenáriumi évforduló tiszteletére. A többek között Németországban és Svájcban nagy sikerrel szereplő Nagy Imre és ifj. Rácz Lajos vezetésével vasárnap a teljes zenekart hallhatjuk majd a téren. A rendezvényt dr. Szilvásy László, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke nyitja meg, valamint Dankó Pistáról dr. Csongor Győző Jávorka-díjas Dankó Pista-kutató, ny. muzeológus mond emlékbeszédet. Barokk zenei hangverseny • DM információ A brüsszeli zeneakadémia végzett hallgatója, a tehetséges szegedi énekes. Nagy Gabriella barokk zenei hangversenyén új oldaláról mutatkozik be. • A fiatal muzsikus zenei életrajzával a közelmúlban, a Közéleti kávéházban ismerkedhettünk meg, ahol romantikus dalokat adott elő. Augusztus 17-én, szombaton 19 órakor a felsővárosi tempolomban Nagy Gabriella és kísérete segítségével a barokk zene világában kalandozhatunk. A különleges hagterjedelmű és hangszínű énekesnő A. Vivaldi, J. S. Bach, J. A. Hasse, H. Purcell, J. Haydn és Ludwig van Beethoven műveiből ad elő. Csete Ildikó kiállítása • Tudósítónktól István király „intelmei" rovásírással címmel Csete Ildikó textiltervező iparművész kiállítása látható ma délután fél 5-től a Móra Ferenc Múzeum második emeleti kiállítótermében. A tárlatot Pap Gábor művészettörténész nyitja meg Ünnepi nyitva tartás • Munkatársunktól A Dél-Tisza menti Afész élelmiszerboltjai az augusztus 20-ai ünnepek alatt az alábbiak szerint tartanak nyitva, augusztus 17-én (szombaton) és augusztus 18-án (vasárnap) szombati nyitvatartás lesz. A nagyáruházi szupermarket augusztus 18-án 7-13 óráig várja a vásárlókat. A Csemege Julius Meinl Rt. üzletei augusztus 17-én 7-13 óráig lesznek nyitva. Vasárnap zárva tartanak a boltok. Azt-Éliker boltjaiban az ünnepek alatt augusztus 17én szombati nyitva tartás lesz, vasárnap - a zárva tartó Sárosi utcai Express ABC kivételével - az üzletek 711.30 óráig fogadják a vásárlókat. Mindhárom bolthálózat összes üzlete hétfőn és kedden zárva lesz.