Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

6 UNIVERSITAS SZERDA, 1996. AUG. 14. fókusz Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket a kizárólag a Hálózaton megjelenő Internetto Hírlevélből vá­logattuk. Az Internetto címe:http.//www.idg.hu /internetto. Java a Mac OS-ben A nagy operációs rend­szerek gyártói közül első­ként az Apple bocsátotta ki a rendszerbe épített Java-tá­mogatást: a Mac OS Runti­me for Java bétája már le­tölthető a hálózatról. A kie­gészítés része egy Java vir­tuális gép, szabványos Java osztályok, két különböző applet-megtekintő program, hiányzik belőle azonban a JIT (just-in-time) fordító, mellyel a Java alkalmazások gyors gépi kódú változata lenne előállítható. A fordító a tervek szerint az év végére várható változatban, illetve a Macintosh operációs rend­szer következő, 1997 végére várt frissítésében - amely már beépített támogatást tar­talmaz - található meg. A Microsoft egyelőre nem szállít teljes Java-támogatás­sal rendelkező Windows 95 változatot, de az Internet Explorer 3.0 telepít a rend­szerbe egy - más alkalmazá­sok számára is használható ­JIT fordítót. Gyónás a neten A német katolikus egyház helytelenítését fejezte ki egy olyan programmal kapcso­latban, mellyel számítógép segítségével otthon lehet gyónni. Az egyház szóvivője szerint a módszer nem egyeztethető össze a gyónás katolikus felfogásával: „A bűnök nem nyernek megbo­csátást egy gombnyomás ál­tal". A kölni Lazarus Society kiadásában megjelent Con­fession by Computer szoft­ver segítségével a felhaszná­ló 200 előre definiált bűnből válogathat, de lehetőség van egyéni eltévelyedések felvi­telére is - az ezekre kirótt imákat úgy számolja ki a gép, hogy bekéri, a Tízpa­rancsolat mely pontjaival áll ellentétben az adott bűn. A szoftver a vétek megadása után megjeleníti vagy el­mondja a kirótt Miatyánk vagy más ima szövegét, s ta­nácsot ad, hogyan léphetünk kapcsolatban a Hálózaton papokkal. A Lazarus másik CD-ROM-ja, az Online with Jesus több mint 50 ima szö­vegét tartalmazza különféle katolikus és protestáns szer­tartások pontos leírásával. Az önmagát ökomenikus hu­manitárius szervezetnek tar­tó Lazarus 78 márkáért for­galmazza a szoftvereket, árukból 14 márkát jótékony­sági célokra fordít. Jegyet tessék! Egy floridai marketingi­gazgató, akit egyéves szer­ződés ellenére fél év után el­bocsátottak a Walt Disney World egyik állatfarmjárói, a Hálózaton kívánja értéke­síteni a végkielégítésként ka­pott 40 000 parkbelépőt. A jegyek értéke, mintegy fél­millió dollár, bár Michael Schulman természetesen a valódi árnál valamivel ol­csóbban ktnálja őket. Pünkösti Árpád egy „történelmi olvasókönyvről Rákosi a csúcson Pünkösti Árpád: Én tíz éve együttélek ezzel az „áldott jó emberrel". (Fotó: Miskolczi Róbert.) Pünkösti Árpád há­romkötetesre tervezett Rákosi Mátyásról szóló monográfiájának 1992 után idén megjelent a második darabja is. A Rákosi a csúcson című könyvnek a könyvhéten Szegeden is bemutatója volt: az akkori kínálat­ból kétségtelenül az Eu­rópa Kiadó által kiadott kötet volt az egyik leg­érdekesebb kiadvány. Pünkösti Árpáddal a könyv kapcsán beszél­gettünk. 9 A bevezetőben olvasó­könyvnek nevezi ezt a müvet, amelyik akárhogy is vesszük, közelebb áll a monográfiához... - Aki ismeri az életrajzo­mat, tudja, hogy én botcsi­nálta történész vagyok. Mi­vel az anyag gyűjtésekor az iratokhoz nem lehetett hoz­záférni. nekem azoktól az emberektől kellett szerez­nem az információimat, akik Rákosi közelében éltek, vagy akik kiszolgálták Rá­kosit. Ez természetesen más­fajta szempontokat feltéte­lez, mint a kifejezetten törté­nészi munka. Vagyis én egy olyan forrásanyagot kezdtem felhasználni, amelyet a hiva­tásos történészek általában nem sokra becsülnek: a kis­ember visszaemlékezéseit. • Mennyivel lehet így teljesehh a Rákosi-kép? - Én menekülök az efféle összevetések elől. De az biz­tos, hogy a történelmi mun­kák felől nem érdeklődő ol­vasó számára ez a kép olyan részmomentumokat is mutat, amelyek talán nem lényege­sek, de a lényeget jobban megvilágítják. Másrészt ezeknek a visszaemlékezé­seknek a tekintélyes része pótolhatatlan. A szereplők és a potenciális interjúalanyok többsége már azelőtt meg­halt, mielőtt én elkezdtem volna a gyűjtést. Azt hiszem ennek a fajta képnek is érté­ke van. • Önnek milyen képe alakult ki Rákosi Má­tyásról a könyv írása köz­ben? - Én tíz éve együttélek ezzel az „áldott jó ember­rel", tehát sokkal árnyaltab­ban látom őt, mint mások... • Engedékenyebben? - Nem, inkább a mozga­tórugókat értem jobban. Job­ban érzem azokat a korláto­kat, amelyek őt is terelték. Ugyanakkor könnyebb elkü­lönítenem, hogy mi az. amit az ő túlteljesftési vágya, stré­bersége okozott. Ezt a szót alá is kell húznom, hiszen Babits Mihály, aki tanára volt, amikor meghallja, hogy Rákosi 1940-ben kiszabadult Szegeden, a Beszélőfüzetek­ben ezt jegyzi fel: „Emlék­szem rá, tanítványom volt. Stréber." Azok a rettenetes jelenségek, amelyek Ma­gyarországon megvoltak, az összes többi szocialista or­szágban is jelentkeztek. Hogy mennyi volt ebből Rá­kosi, mennyi Sztálin, mennyi maga a szisztéma, ezeket a szálakat igyekszem én szétválogatni. így lesz teljes a kép a korról, és urambocsá így értjük meg szüleinket, nagyszüleinket is. Hogy miért dőltek be pél­dául? Mert sokan bedőltek. • A mai ember számára hihetetlen az a fajta oda­adás, amellyel akkor so­kan ahhoz a párthoz vi­szonyultak. Mintha a ké­telkedés ösztöne teljesen hiányzott volna. Leg­alábbis a párthoz közeli­ekből... - Igen, a vesztes háború és a szovjet megszállás bizo­nyos fokig visszacsinálhatat­lanná tették a helyzetet. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy az akkori Magyaror­szág az élvonalban volt a talpraállók között. Valami hihetetlen erő mutatkozott meg a lakosságban az új élethez. A könyvben is idé­zem a Szabad Nép kis hírét, mely szerint két kilogram­mos szeretetcsomagokat le­het küldeni Németországba. Gondolom, nem kell bizony­gatnom, mit jelent, hogy tő­lünk megy a segítség Né­metországba. • Ez azt jelentené, hogy Rákosinak „erőszakmen­tes" népszerűsége is volt? Netán szerették? - Itt vigyázni kell az árnyalással. Volt egy idő­szak, amikor a még működő és engedélyezett közvéle­ménykutatásban Rákosi idő­ről időre az első három hely valamelyikét foglalta el. Ez szeretet lenne? Én nem hi­szem, hogy a politikusi nép­szerűségnek ilyen helyzet­ben sok köze lenne a szeret­hez. Avagy szerették Chur­chillt, amikor vért és veríté­ket ígért az angoloknak? Churchill jó realitásérzékkel fogadta a reagálásokat. Az persze más dolog, hogy a rendszer és Rákosi megkö­vetelték, hogy ez a népszerű­ség szeretetté váljon. - Ez a folyamat már a legdurvább diktatúrához visz. Ön szerint melyek a legérdekesebb állomá­sok? - A kitüntetett pontok kö­zött említhetem a kommu­nista-szociáldemokrata egyesítést, a többpártrend­szer „felszeletelését" és a hatalomátvételt, de forduló­pont volt egy későbbi idő­szakban Kádár János letar­tóztatása is. Ekkor mondja nagy nyilvánosság előtt Rá­kosi azt a hfres mondatot, hogy „Rákosi elvtárs sosem téved". így, harmadik szem­élyben. Ezek mind lépcsőfo­kai az ő torzulásának. • Érdekes a jegyző­könyvkivonat, amely Rá­kosi 1962-es meghallga­tásán készült. Mintha fel sem fogta volna, ami tör­tént, és arra számított volna, hogy majd a mun­kásosztály felmenti. Akár Ceausescuék, a 89-es vil­lámperben... - Rákosi 1956-ot a saját javára igyekezett fordítani. Abban a hitben élt, hogy ha ő itthon van, akkor nincs forradalom. Vagyis úgy gon­dolta, egy kicsit őérte keltek fel az emberek. Ennyire fél­reértette az eseményeket. Egyébként az hatalomra ju­tástól kezdve jellemző, hogy a fejük tetejére állítva látja és értékeli a jelenségeket. Jellemző rá, hogy 1962-ben is csak arra kereste a ment­ségeket, hogy Magyarorszá­gon koncepciós perek vol­tak, holott a mélységben sokkal több szenvedés volt annál, hogy megöltek tíz-ti­zenkét kommunista vezetőt. Ezt Rákosiék egyáltalán nem érzékelték. 9 A Rajk-per taglalásá­ból nem úgy tűnik, mint­ha az utólagos mártírrá avatást jogosnak tarta­ná... - Rajk mártír lett, ez tény. De ő sem volt alapvetően más, mint Rákosi. Téved, aki azt hiszi, hogy azért, mert magas, szép szál volt, mert idézőjelben mondva magyar volt, a módszerei és nézetei mások lettek volna. Ő belügyminiszterként ugyanolyan keményen járt el például a német ajkú lakos­sággal szemben; soha egyet­len pillanatig sem kételke­dett a diktatúra fegyveres cselekedeteiben. Nem szere­tem a jelzős megállapításo­kat, de ha valaki Rákosiról elmondja, hogy kegyetlen ember volt, ugyanezt el­mondhatja Rajkról is. Egy­szerűen csak nem élt annyit. hogy a kegyetlensége kibon­takozhasson. • Honnan vették ezek a vezetők ezt a fajta kegyet­lenséget? Hiszen néhány kivételtől eltekintve nem voltak szadisták... A más­ként ismert Kádár János például jelen volt Rajk akasztásánál... - Azt hiszem, nem a ke­gyetlenség volt a mozgatóru­gó, hanem a vakhit. Keres­ték az ellenséget és eltipor­tak mindenkit, aki abba a gyanúba keveredett, hogy az útjukba áll. Rákosiban pél­dául annyi torzulás volt, hogy ő maga előszeretettel közölte az emberekkel a le­tartóztatást. Szakasitsot és Péter Gábort a lakásukban tartóztatta le, Rajkhoz pedig álszakállban akart elmenni a cellába, hogy vallomásra bírja. Majdhogynem abnor­mális gondolatai ezek, és va­lamennyi a vakhitből ered. • Hogyan szigetelhették el magukat ennyire Rá­kosiék? Példa rá ugye, az a bizonyos Kreml-arc­szín... - Amikor az olasz KP ve­zetője, Togliatti ellen me­rényletet követtek el, Sztálin parancsot adott a fokozott biztonságra. Ezután Rákosi már nem engedte meg magá­nak, hogy részt vegyen a május elseji felvonuláson, vagy kimenjen a piacra. Másrészt az, hogy „Rákosi elvtárs sosem téved" olyan­fajta zsinórmértéket adott a jelenségek értékeléséhez, hogy innen kezdve már nem lehet valós megítélésről be­szélni. Ekkor kezdődött az a korszak, amikor azt hitték, hogy a társadalom jólétéhez elég egy-egy jól sikerült párthatározat. Nem volt elég. • Hogyan látták Rákosit azok az emberek, akik a közvetlen környezetében dolgoztak. Tehát a sofőr, a szobalány, a felszolgá­ló, a testőr, vagyis a „megbízható káderek"... - Egy pregnáns véle­ményt idéznék. Az egyik tit­kárnő majdnem egy órás kérdezősködésem után sem mondott semmit. Ekkor ke­ményen rászóltam, mondván képtelenség, hogy éveket el­töltött mellette és nincs véle­ménye. Könnyes lett a sze­me és azt mondta, egy gyil­kosról nem lehet jót monda­ni, ő pedig csak jót tudna mondani. Ez jól mutatja a Rákosit annak idején körül­vevő ambivalens helyzetet is. Panek József Kapaszkodó A jelent megérteni nehéz. Kapaszkodó kell. Ami a társadalomtudomány - lehet. Ez a legkézenfekvőbb oka annak, hogy a felsőoktatási intézmények minden diákja - így a jogász, a matematikus és a medikus is ­hallgat társadalomtudományi ismereteket. Am a jelen értelmezésére is felkészítő ismeretek átadására hiva­tott tanszékek nincsenek a helyükön - a felsőoktatás rendszerében. A társadalomtudományi tanszékek a szegedi tudo­mányegyetemen 1990-ig önálló szervezeti egységet al­kottak. Aztán jött a rendszerváltás és egyéb változások, melyek e tanszékeket különböző karokra lökték. Az általános jogtudományi karra került a politológia és a közgazdaság tanszéke, a bölcsészettudományira a filo­zófia és a szociológia tanszék. E tanszékek oktatógár­dájának közös jellemzője, hogy miközben részt vállal­nak a különböző szakmákra készülő egyetemisták kép­zéséből, önálló szakok születése körül bábáskodnak, így „A " szak a filozófia, hamarosan a szociológia, a politológusok is tervezik, hogy erre az útra lépnek, a közgazdászképzés nagyságrendje önálló, a tanszéknél nagyobb „intézményi egységet" igényel. Ezért izmoso­dik a vélemény: az Universitason belül indokolt lenne megteremteni a társadalomtudományi kart. Úiszászi Ilona Mire való a szociológus? A szociológia még nem jutott túl a válságon - mondják. Ám ná a szo­ciológia, a „jelenkuta­tás" iránt érdeklódó fia­talok száma. Például a József Attila Tudománye­gyetem szociológia sza­kára több mint százan jelentkeztek. A szocioló­gia a kővetkező tanévtől „A" szakká válik, ami kiemeli a kis szakok kö­zül. Hogyan éli meg ezt a változást a dr. Szent­péteri István alapította szegedi Szociológia Tan­szék? Milyen közegben dolgozik a dr. Vágvölgyi András tanszékvezetése idején a szakma orszá­gos és nemzetközi kap­csolatrendszerében meg­merítkezö oktatógárda? Erről is beszélgettünk a JATE Szociológia Tanszé­kének vezetőjével, dr. Feleky Gábor egyetemi docenssel. 9 E társadalomtudo­mány iránti bizalom me­gingott, mivel a rendszer­változás fordulatát nem jelezte eléggé hangosan. Most növekszik a szocio­lógia mint diszciplína népszerűsége. Az okosko­dó kerekasztal-beszélgeté­sekre, a nyilvánosság fó­rumaira jobbára politoló­gusokat és közgazdászo­kat hívnak. A jelen törté­néseinek magyarázatakor azonban egyre többször szólal meg „szakértő­ként" a szociológus. Ho­gyan fogadják a válto­zást? - A 70-es évek népszerű­ségi hulláma után az érdek­lődés visszaesett a szocioló­gia iránt. Ám ez esetben is igaz, hogy ha valaminek a popularitása csökken, akkor nő a szakmai munka minősé­ge. Sokaknak tetszik a szocioló­gia mint tudomány, mint vá­lasztható egyetemi szak ... 9 Mégis nagy az érdeklő­dés. - Ennek oka, hogy az egyszakos hallgatók egy ré­sze rájön, munkaerűpiaci esélyeit javíthatja, ha még egy másik diplomát is magá­énak mondhat. 9 Szociológusként hol le­het elhelyezkedni? - A felsőoktatás és a kuta­tóintézetek jelentette szocio­lógiai munkaerőpiac telített. Annak pedig még nincsenek bevett hagyományai hazánk­ban, hogy a gazdasági szféra hasznosítsa ezt a sajátos tár­sadalomtudományi ismere­tet. Ellentétben például Len­gyelországgal, ahol a szocio­lógus már 15 évvel ezelőtt is szerepelt a foglalkoztatási jegyzékben. 9 A szegedi szociológia akkreditált szak, a jövő év őszétől „A" szakként mű­ködik. Más egyetemekhez képest itt miben és mennyivel kapnak többel vagy mást a hallgatók? - A diák nem azon az ala­pon választ képzőhelyet, hogy milyen értékeket kínál a debreceni, a pécsi a buda­pesti vagy a szegedi szocio­lógia szak. A hallgató dönté­sét meghatározó tényező: a földrajzi elérhetőség. Egyéb­ként a szegedi szak fölépíté­sét, logikáját, filozófiáját te­kintve kompatibilis az ELTE szociológia szakával. Az „A" szakon a hat félév ala­pozás után a diákok négy fél­évig speciális képzésben ré­szesülnek. Ez növeli a fiata­lok elhelyezkedési esélyeit, mert például a NAT előírja a társadalomismeret tanftását, a közvéleménykutatási és pi­ackutatási szakismeretekkel pedig a reál szférában, a vál­lalkozásoknál is alkalmazni fogják a szociológusokat. 9 Az ELTÉ-n közel 100 oktató nagyjából 400-500 szociológiai szakos hall­gatót képez- A JATE Szo­ciológia Tanszékén jelen­leg a öt és (egy) félállá­sú) egyetemi oktató, s számos óraadó tanár ok­tat valamivel több, mint 100 szociológia szakos di­ákot, illetve „alapismere­tekre" az egyetem mind­három karán, a hallgatók többségét. Mi a szegedi tanszék erőssége? - Az elméleti kutatómun­ka, továbbá a szociológia történeti és az ifjúságszocio­lógiai képzés. Például foglal­kozunk a modern francia szociológia elméleti kérdé­seivel, a középosztály prob­lémáival, a társadalmi zárlat kérdéseivel, a román eszme­történettel, a kisebbségek és a zsidóság problémakörével, zeneszociológiával. A közel­jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni a módszertani képzésre, az empirikus kutatás gyakorla­tának bemutatására. Elmond­hatom: az innen kikerülő hallgató elméletileg képzett és a szociológiáról átfogó képpel rendelkezik. Ú. I.

Next

/
Thumbnails
Contents