Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-09 / 159. szám

6 HANGSÚLY KEDD, 1996. JÚL. 9. Idejönne-e nyaralni? Sipos László (környezet­védelmi mérnök): - Szeged szép és nagy város, nekem a klímájával van egy kis gon­dom. Idegenforgalmi szem­pontból viszont vonzó, nyá­ron nagyon sok látnivaló van itt. Ha eljön valaki Szegedre, megnézheti a szabadtéri játé­kok valamelyik előadását, vagy a Feszty-körképet ­ezek érdekes, látványos dol­gok. Ambrus Sándorné (nyugdíjba készül): - Én itt születtem, itt éltem le eddigi életem, és szerintem nagyon jó dolog lehet Szegeden nya­ralni. Az egész város gyö­nyörű, nagyon szép a Tisza­partunk, a múzeumaink, de ezen kívül is élmény itt len­ni. Mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el Szegedre. Schindler Mátyás (római katolikus pap): - Az a szép Szegedben, hogy zöld, ren­dezett, kulturált és a Tisza is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egy egyedi színfolt' le­gyen Magyarországon. Kü­lönösen tetszenek a műemlé­kek és a műemlék jellegű épületek. Mindenképpen jó itt időt eltölteni, különösen nyáron. Kiss Ferencné (nyugal­mazott MAV-ügyintéző): ­Kicsit mozgalmasabb várost szeretnék. Én már idős va­gyok, így tudom, hogy ko­rábban milyen lehetőségek voltak itt. Nincsenek Szege­den olyan zenés-táncos he­lyek, ahol kulturáltan szóra­kozhatnának a korombeliek. Régen ilyen volt a Szeged Étterem terasza, vagy a Vi­gadó. Ezek el vannak hanya­golva, sőt, már a Vidám­parkból is elviszik a játéko­kat. • Ébredező idegenforgalom Az egyéjszakás város Szegedről az a hír járta az országban, hogy itt egész évben nagy a nyüzsgés. Szeptembertől, júniusig a diákság gon­doskodik az élet lüktetésé­ről, nyáron pedig a turis­ták szállják meg a várost. Ez a „megszállás" azon­ban az utúbbi években el­maradozik. A szabadtéri bemutatóira ugyan sokan érkeznek, de ök az elő­adás után fordulnak is vissza. Az idegenforgalmi szakemberek szerint alig érzékelhető, hogy itt az üdülési szezon. Akinek sok pénze van, az nem biztos, hogy Szegedet pé­cézi ki magának az utazási ka­talógusból. Akinek kevés, az meg marad otthon a fenekén. Összeállításunkban a szegedi „hivatásos" vendéglátók-ven­dégvárók, utazási irodák veze­tői beszélnek arról, milyen is a szegedi nyár az ő szemszö­gükből, mit várnak tőle. Ványai Éva alpolgármes­ter: - Kétségtelenül a leg­vonzóbb nyári esemény a szabadtéri játékok. Az egyéb programok közül vendégcsa­logató lehet a Nyári tárlat, a Muzsikáló udvar és augusz­tusban a Szent István-szobor avatása. A jugoszláviai há­ború előtt fél millióan for­dultak meg a nyári hónapok­ban Szegeden, ez az idén még biztos nem lesz így. Úgy gondolom, ha az M5-ös autópálya eléri majd a vá­rost, akkor az idegenforga­lom is erőteljesen fellendül. A Napfény Szálloda és Kemping vezetője, Bíró György arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben, az iskolai tanév befejezése előtt főként diákcsoportokat fo­gadtak, amelyek Szegeden is szétnéztek és Ópusztaszerre is kirándultak. Általában a Tisza partjáról startolnak a kirándulók, hogy felfedezzék a várost. (Fotó: Gyenes Kálmán) - Csökkent a fizetőképes­ség, ezt az is mutatja, hogy sok az egyéjszakás vendég, de maximum 2-3-at töltenek itt - magyarázta. - Nyáron a szállodán!^ és a nyaralóházak 60 százalékos kihasználtsá­gúak, a 600 személyes kem­pingben pedig bőven van szabad helyünk. • Hogyan lehetne a sze­gedi idegenforgalmat fel­lendíteni? - Az eddiginél erőtelje­sebb városmarketinggel - vá­laszolta Bíró György. - Már vannak biztató jelek, ilyen volt például a nemrég lezaj­lott sörfesztivál. Olyan prog­ramokat kell szervezni, ame­lyek idecsalogatják a vendé­get, viszik a város hírét. A Hunguest Travel szege­di irodavezetője, Rucz Tibor szerint is a városvezetésnek jobban kellene „eladnia" Szegedet. - Lehet, hogy furcsán hangzik, de jelenleg fél nap alatt megnézik a vendégek, amire kíváncsiak - vélekedett. - Utána pedig olyan progra­mokra vágynak, amelyek tényleg kikapcsolják őket. Nos, ezekből kellene több és a hozzávaló propaganda. Be kell látni, önmagáért a váro­sért nem jönnek ide egy hétre. A Hunguest Rt. Forrás szálló­jának forgalmán sem igazán érződik, hogy megkezdődött az idegenforgalmi szezon. A gyógykezelés miatt érkeznek a vendégek, illetve a különféle konferenciákra. - Sajnos nagyon kevesen akadnak, akik rászánják ma­gukat és egy hetet Szegeden töltenek - jelentette ki Roc­kov György, az Alföld Tours vezetője. - Inkább csak az idősebbek, azok közül is az a réteg, amelyik megenged­heti magának. Ügyfeleink­nek mintegy 5 százalékát te­szik ki, akik kimondottan nyaralni jönnek a városba. Az illetékes hivatalok, szö­vetségek, a kamara, az ön­kormányzat vajmi keveset tesz meg a propagálás érde­kében. És a megfelelő prog­ramok is hiányoznak. így az­tán nem lehet csodálkozni azon, hogy Szegedet a tran­zit idegenforgalom jellemzi. A Hungária Szállodában megtudtuk, hogy nyári forgal­muk főként a hotelban tartan­dó kongresszusoknak köszön­hető, de számítanak olyan vendégekre is, akik az ipari vásár miatt töltenek hosszabb időt a városban. Külföldi cso­portok is jelezték érkezésüket - tudtuk meg az igazgatónőtől. A Szeged Tourist helyettes vezetője, Juhász Katalin meg­erősítette, a turisták számára egynapos program a város. A városnéző autóbusz csak júli­ustól közlekedik, hiányoznak az utcai koncertek, „mutatvá­nyok", amelyek igazi hangu­latot tudnak varázsolni. A Família Panzió alkal­mazottja, dr. Csatári Lajos elmondta, mintegy 5 száza­lékra tehető azoknak az ará­nya, akik a város kedvéért jönnek. Ennek okát a prog­ramtalanság mellett abban is látta, hogy közbiztonsági szempontból rossz híre van Szegednek, amely a jelenle­gi parkolási rendszerrel sem lopja be magát a vendégek szívébe. V. Fekete Sándor Mi vonzza a turistát? Mit kínál az utazónak Csongrád megye, s mit Szeged városa? Mi az, amiért érdemes ide jön­ni, amivel vonzóvá lehet tenni ezt a vidéket az idegen számára? Fölké­szülten várjuk-e a turis­tákat? Akad-e számuk­ra megfelelő szállás, ét­terem, program? A kér­désekre dr. Lénárt Béla, az Express Utazási és Szálloda Rt. vezetője, a Magyar Turisztikai Egye­sület Csongrád megyei elnöke válaszolt. Lássuk először Szegedet! Dr. Lénárt Béla szerint érde­mes néha úgy körülnéznünk a városban, mintha először lát­nánk: s akkor rádöbbenünk, hogy a város gyönyörű! Az évszázados belvárosi épületek ugyan alapos fölújftásra vár­nak, de közülük több is sze­rencsésnek mondhatja magát, mert - elsősorban a betelepülő pénzintézeteknek köszönhető­en - szépen rendbehoztak jó néhány régi palotát. Az árvíz után egységes stílusban fölé­pített Belváros olyan kincs, amelyet meg kell becsülni. Dr. Lénárt Béla elmondta, hogy bár minden egyre drá­gább, az utóbbi időben mégis nőtt a diákturizmus - s ennek kapcsán örömmel üdvözölte az Alsó-rakpart buszparkoló­jának „fölszabadítását", vala­mint azt, hogy a turistabuszok ezután ismét behajthatnak a Széchenyi térre, s az utasok vethetnek egy pillantást a vá­rosházára, és a szomszédos épületekre is. A gyors intézke­désekért a polgármesteri hiva­talt illeti dicséret. A város és a megye vezetői egyébként is a korábbinál nagyobb érzékeny­séget mutatnak az idegenfor­galom iránt, a hivatalok segí­tőkészsége érezhető. Szálláshelyek: jó, hogy a Royal mindenféle átalakulás dacára, folyamatosan műkö­dött; ugyancsak dicséretes, hogy a Hungária és a Forrás Szálló rugalmas árpolitikát folytat (pl. ifjúsági csopor­toknak kedvezményt adnak); annak is örülhetünk, hogy a Napfény Szálló és a kem­ping viszonylag olcsó szál­láslehetőséget kínál. Szomorú viszont, hogy a ' nagy múltú Tisza Szálló szin­te teljesen elvesztette eredeti funkcióit, s az is baj, hogy az érettségi és a tavaszi szünetek idején - amikor a legtöbb di­ák útra kel - nem lehet Szege­den kollégiumi szállást találni. A szállásárak országos összehasonlítást tekintve jók, a vendégek zsebéhez mérve viszont többnyire elég drá­gák... Kollégiumban már 500-600 forintért is lehet aludni, egy átlagos szállodai apartmantért pedig kb. 800 forintot kell fizetni fejenként. Szintén üdvözlendő, hogy már nemcsak a nyári szabad­téri játékok idején érezhető „fesztiválhangulat" a város-. ban. A sokféle rendezvényből egész nyáron lehet válogatni. Az éttermek többsége ugyancsak jó színvonalon dol­gozik, s a szakember szerint az is idegenforgalmi vonzerővel bír, hogy az éttermek, sörözők és cukrászdák egyre több he­lyen rakják ki asztalaikat-szé­keiket a ház elé, a teraszra. A vadaspark és a füvész­kert is városunk büszkeségei közé tartozik, megérdemel­nék, hogy a jelenleginél több támogatást kapjanak ­mondta dr. Lénárt Béla. Azért persze nem egészen hibátlan az összhatás... Baj van például a köztisztasággal, a parkok is sokkal több törődést (és persze több pénzt) igényel­nének. Továbbra is hiányoz­nak a kulturált éjszakai szóra­kozóhelyek, s a szúnyoginvá­zióra is panaszkodtak már a Szegedre látogató turisták. A szakember úgy véli, a városnak föl kellene készül­nie arra, hogy a veit Jugoszlá­viát sújtó embargó föloldásá­val megnövekvő tranzitfor­galmat megállítsuk Szegeden, legalább egy éjszakára - s ha kedvező tapasztalatokkal tá­vozik tőlünk a vendég, akkor jó hírünket messzire elviszi... Egyre többen jönnek el megnézni a Feszty-körképet, s minthogy Opusztaszeren és környékén kevés a szállás­hely, a vendégek Szegeden hajtják álomra a fejüket. Az idegenforgalmi szakember itt jegyezte meg, hogy kívá­natos lenne egy olyan lepo­relló megjelentetése, ame­lyen együtt szerepel Szeged és Ópusztaszer, aztán a Kö­rös-torok, a pusztamérgesi borvidék, Mártély, Kiszom­bor és környéke - vagyis mindaz, ami az ide látogató számára vonzó lehet. S ha már úgyis kiléptünk Szegedről, nézzük, mit kínál Csongrád megye a turisták­nak! Pusztamérges a falusi tu­rizmus kedvelt célpontja, már visszatérő nyugat-európai vendégekkel is büszkélked­hetnek. A vadászokat Rúzsa, Öttömös, Makó és környéke vátja csábító programokkal, s az sem marad hoppon, aki lo­vagolni vágyik: a megyében már több lehetőségből is vá­laszthat. Szépen rendbehoz­ták a csongrádi Körös-torko­latot, s Mártély is vonzóbb, mint tavaly. A pusztamérgesi és csongrádi falunapokra is sok vendég érkezik. Ópuszta­szer, a körkép és a szabadtéri néprajzi múzeum ugyancsak népszerű. Az mindenesetre elgondol­kodtató, hogy Szegeden 31, a megyében még 16 utazási iro­da működik - s ebből mind­össze nyolc iroda foglalkozik „beutaztatással", vagyis me­gyénkbe, Szegedre utazó ven­dégek számára program-, va­lamint kongresszusszervezés­sel - mondta dr. Lénárt Béla. Ny. P. Kitört A statisztikák azt mutatják, hogy a családoknak csupán töredéke engedheti meg magának a nyaralást, az utazást. A szabadságot inkább otthon töltik az em­berek, legfeljebb rövidebb kirándulást, strandolási en­gedhetnek meg maguknak. Vajon Szeged van-e olyan vonzó, kínál-e olyan programokat, hogy az ország másik végéből, avagy külföldről ideutazzanak a vendégek? Mivel lehet eltöl­teni az időt a Tisza partján? Azt senki nem vitatja, hogy szép ez a város, érdemes megismerkedni vele. Ez azonban önmagában édeske­vés. Ami a nyári programkínálatot, a „mediterrán nyüzsgést" illeti - lehetne mit tüzesíteni rajta. A szál­lodák, utazási irodák és az éttermek forgalmán alig érződik, hogy már kitört a Szegedi nyár '96. Egy várost idegenforgalmi szempontból is tudni kell eladni. Szép magyar szóval: menedzselni. V. F. S. Nézőből most sincs hiány A hatvanötödik olyan nyár az idei, amikor a Dóm téren igazi feszti­válhangulat uralkodik július közepétől. A min­dig is sokakat vonzó szabadtéri játékok hely­színe nemcsak esténként csalogatja Európa egyik legszebb terére a láto­gatót, hanem napköz­ben is sorjáznak itt a vendégeket szállító bu­szok, hiszen vannak, akik - színházjegy vagy pénz hiján - beérik az­zal is, hogy legalább a díszleteket, a híres játé­kok színpadát, netán a délutáni próbákat lát­hatjuk. A nyári Szeged elképzel­hetetlen a „Szabadtéri" nél­kül, s noha évekkel ezelőtt többen engedhették meg ma­guknak a szegedi kirándu­lást, úgy tűnik, az idén sem lesz hiány nézőből. Június közepéig a szabad­téri előadásaira - elővétel­ben - már a jegyek 70 szá­zaléka elkelt - tudtuk meg Nikolényi Isvántól, a Szege­di Nemzeti Színház és a sza­badtéri játékok igazgatójától, aki azt reméli, hogy a tava­lyihoz hasonlóan az idei nyári szezonban is 91 száza­lékos lesz a helykihasznált­ság a Játékok négyezer főt befogadó nézőterén. Monda­ni sem kell talán, hogy a leg­több jegyet a két slágerda­rabra adták el: a tavalyról visszatérő Valahol Európá­ban című musicalre és a va­donatúj Elisabeth-re. Ez utóbbi előadási jogát Japán mellett Magyarország kapta meg, amiben nem kevés sze­repe volt a tavaly, tavaly előtt óriási sikert aratott Miss Saigonnak. A Saigon volt a referenciadarab, ami­vel Kerényi Gábor Miklós megkapta a bizalmat az Eli­zabeth megrendezésére. S hogy a szabadtéri még a mai utazási kedv „csökkené­se" ellenére is vonz ide ide­geneket, mutatja, hogy az eddig eladott jegyek kéthar­madát nem helybeliek, ha­nem „idegenek" vásárolták meg. Nikolényi István a kül­földi propagandával koránt­sem elégedett, mert mint mondja: a hazai utazási iro­dáknak kellene idecsalogatnia a külföldi vendégeket, de a közönségszervezés e módja sajnos nem működik. A Játé­kok külföldi hírverése, rek­lámja ad hoc jellegű, de már nyomokban fellelhető Né­metországban, Ausztriában, Svédországban, noha ezek a hírverések inkább a Szege­den jó tapasztalatot szerzett külföldiek magánakciói. K. K. Őket már nem kell csalogatni

Next

/
Thumbnails
Contents