Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 1996. JÚL. 8. MA A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR július 20-áig zárva lesz. KIS KÉZMŰVESEK NAPJA 9-12 óráig a Száz­szorszép Gyermekházban: viaszos, kötözős batik készí­tése. AGYAGISTENEK - a Tantusz Ház udvarán koron­gozás, formázás, mintázás gyerekeknek és felnőtteknek 9-12 és 14-17 óráig. PATAY LÁSZLÓ festő­művész kiállítását dr. Dömö­tör János művészettörténész nyitja meg délután 5 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban. A tárlat július 19-ig, szombat és vasárnap kivétel 10-18 óráig tekinthe­tő meg. HOLNAP A LISZT FERENC ZE­NEMŰVÉSZETI FŐISKO­LA Konzervatóriuma Lauda Leány Karának Kamarakó­rusa hangversenyt ad délután 2 órakor a Honvéd téri refor­mátus templomban. Vezé­nyel: Rozgonyi Éva kar­nagy. AZ ODESSZAI FIÓK­KÖNYVTÁRBAN (Székely sor 11.) 10 órától Vidám cimborák címmel mesedél­előtt lesz. BOOGIE-SZANATÓRI­UM 18 órától a Virág Cuk­rászda Zöld szalonjában. Lauda­koncert • Munkatársunktól A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola Konzerva­tóriuma Lauda leánykarának kamarakórusa hangverseny körútra indul Normandiába, Rozgonyi Éva karnagy veze­tésével. Műsorukat, indulás előtt, a Honvéd téri református templomban 9-én, kedden délután 2 órakor mutatják be. SZEDED. STEFÁNIA 10.. SflJTOHftZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TOl ESTE 7-IG! ^ délmaqyarorszAq ktt. ® ÜDÜLÉS SZLOVÁKIÁBAN, AZ. ALACSONY-TÁTRÁBAN 1996. július 13-19. július 20-26, július 29-augusztus 4. 7 nap teljes ellátással, utazással Részvételi dlj: 12 000 Ft Kirándulás költs.: 1800 Ft * Felvilágosítás: Káezné 62492-501. (ÍISSAINI/AURI NI Laura Pa rfií m éri a ajánlata: l Kiegészítők nagy választékban - nyakkendők - napszemüvegek - övek, táskák - bizsuk a nyár jegyében Laura Parfüméria Szeged, Fekete sas u. 25. (Steilmann Áruház) Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! }VISVMNI/AU^NI A mundér becsülete Csinnadratta bumml Csinnadratta bumm, bumm... Játszik a fú­vószenekar a téren. Az egyenruhák méltóságtel­jesen sötétlenek, a fé­nyesre szidolozott hang­szereken elcsusszan a napsugár. A boldog bé­keidőket idéző hangulat. E képet a mai fúvószene­karok csak nagy erőfeszítés árán képesek felidézni. A magyarázatként elsorolható okok közül az első: nehezen teremthető elő a létezéshez szükséges pénz. Az Önkéntes Tűzoltók Egyesületének zenekara leg­utóbb Szeged napján, a vá­rosháza előtt adott műsort. Az ünnepség fényét emelte, a múltat idézte a magyar törté­nelmi indulókból összeállított zenei csokor. A mintegy 30 zenészt a jó egyórás fellépé­sért jutalmul tapssal köszön­tötték a polgárok. Mint az egyesület titkárától. Gyémánt Jánostól megtudtuk: többnyi­re a „köszönöm" a fizetség. Két fellépés között hogyan él a tűzoltózenekar? Erről is kérdeztük a fúvószenekar művészeti vezetőjét. Kovács Attilát. „Jómagam öt esztendeje állok a zenekar élén. A Ki­rály-Kőnig Péter Zeneiskola tanárai segítenek. Az iskola növendékei közül kikerülő 36 fiatal zenész szívesen jár a A dorozsmai tűzoltózenekar „egyfolytában" gyakorol. (Fotó: Somogyi Károlyné) próbákra, a fellépésekre. Ne­vünk: ragadványnév. Próbáinkat a kiskundo­rozsmai tűzoltószertárban tarthatjuk, meglehetősen rossz körülmények között: málladozik a vakolat, rosszak a székek, mindenki a saját hangszerét használja. Nincs állandó anyagi támogatónk. Nekünk kell kilincselni pén­zért. Hogy mást ne említsek: magunk vesszük meg a gye­rekek egyenruháját. A tűzol­tóságtól technikai segítséget kapunk. Például ahhoz, hogy az évente „szokásos" 22-26 vidéki fellépés helyszínére eljussunk. Felkészültségün­ket mutatja, hogy a tűzoltóze­nekarok országos, Gyulán rendezett találkozóján a fesz­tivál nagydíját két éve mi hoztuk el. A 25 tűzoltózene­kar közül műsorpolitikánkkal győztünk. Akkor négy olyan számot mutattunk be, amit korábban Magyarországon még senki nem adott elő. Idén augusztusban is elme­gyünk Gyulára. Keményen készülünk! Például Mozart Török indulóját tanuljuk, amit fúvószenekar eddig még nem játszott. Repertoárunk: körülbelül 60 zenedarab. A heti két próba a fiatalok számára hasznos elfoglaltság. A fiúk fele szegedi. De négy lány is látogatja a próbákat. A kezdő zenészek értékelik a gyakorlási és fellépési lehe­tőségeket. A hangulat jó. Be­szélgetünk arról a zenéről, amit tanulunk, amit játszunk. A hangulatot nem mérgezi a pénz, mivel többnyire nincs. A mi zenekarunk tagjai nem is álmodnak arról, hogy „pró­bapénzt", netán „fellépti tisz­teletdíjat" kapnának. Min­dent önként és ingyen, a zene szeretetéért csinálunk." A dorozsmai tűzoltózene­kar kedvét nem szegik a ne­hézségek sem. Dörmög a tu­ba, harsog a trombita, susog a fuvola, csendül a cintá­nyér, pereg a dob... Éjjeli menedékhely Ünnepélyes keretek között szombaton dr. Szalay István, Szeged polgármestere, átadta az Indóház téri hajlékta­lanokat ellátó intéz­ményt. Ez a kezdemé­nyezés talán enyhíti a városban szép számmal lévő hajléktalanok nyo­morúságos helyzetét. Az avatási lázban égő vá­rosban egymást érik az új lé­tesítmények. Gondoljunk csak az új medencékre, a hfdra vagy a Csillag téri kör­forgalomra. Az Indóház té­ren is egy bizonyos körfor­gás figyelhető majd meg, ugyanis az itt elszállásoltak maximum csak egy évig ve­hetik igénybe az épületet. A szalag átvágása után Papp Istvánné, a Területi Gondozás Intézményének igazgatónője és Majláthné Lippai Éva, a menhely veze­tője vették át a házat. Ma­A polgármester köszönti az első lakót. (Fotó: Miskolczi Róbert) gyar viszonylatban igen fur­csa, hogy határidő előtt két héttel, valamint költségtöbb­let nélkül történt a megnyi­tás. A ráfordított összeg (27,5 millió) majdnem egé­sze az önkormányzattól, a töredéke pedig adományok­ból (100 ezer) folyt be. A városban kb. 300 fó re­gisztrált hajléktalant tartanak számon, ebből pedig 30-at tudnak elhelyezni az öt lakó­szobával, fürdővel, étkező­vel és konyhával felszerelt épületben. A magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Népjó­léti Minisztérium közbenjá­rásával orvosi rendelő és fo­gászat is működik. A ttz női és a húsz férfi lakó az első hónapban ingyen lakhat, majd később a fizetésük sze­rint minimális költséggel já­rulnak hozzá a szállásukhoz és az ellátásukhoz. Ez az in­tézmény nem éjjeli mene­dékhelyként működik, ha­nem hajléktalan gondozási központként, ahol a lakók a szociális munkások segítsé­gével ismét megpróbálnak a saját lábukon megállni és munkalehetőség után nézni. K. T. A százötven éves szö­vetkezeti mozgalmat ün­nepelték a hét végén Szegeden, a megyeháza nagytermében. Ez alka­lommal azonban duplán is ünnepelhettek a részt­vevők, hiszen a Dél-Ti­sza Menti ÁFÉSZ is jubi­leumát üli ez évben: öt­ven éves a szegedi, Sze­ged környéki szövetke­zetek újkori mozgalma. A 74. Szövetkezi Nap és a jubileum alkalmából zsú­folásig megtelt nagyterem­ben az alapftó tagok mellett az áfész küldötteit, alkalma­zottait, képviselőket és a partnercégek vezetőit látták vendégül. Az ünnepi hangu­latú találkozón felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök szövetkezeti napra írott üzenetét, amelyben ki­fejti, hogy a hatezer hazai szövetkezet a szolidaritás, a méltányosság és a demokrá­Áfész-ünnep(elc) cia őrzője volt az elmúlt év­tizedekben. Kelemen János, a Dél-Ti­sza Menti ÁFÉSZ elnöke emlékezett az elmúlt fél év­századra. Visszaidézte, hogy ,a magyar szövetkezeti moz­galom nagy hagyományokra épült, hiszen egy évvel az el­ső angol szövetkezet meg­alapítása után, 1845 február­jában már az első hazai szö­vetkezés is létrejött. 1945 és 1949 között ala­kultak meg a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ elődei, többek között a Szegedi Földműves Szövetkezet is. A háború után csak sok nehézség árán sikerült elindítani a szövet­kezeti mozgalmat többek kö­zött Algyőn, Tiszaszigeten, Tápén és Röszkén. - Az induláshoz sok bá­torság és áldozatvállalás kel­lett - hangsúlyozta Kelemen János. - A hatvanas-hetve­nes években látványos fejlő­désen mentek keresztül a szövetkezetek. Az 1977-es egyesülés után még dinamikusabban fejlődött a szövetkezeti ke­reskedelem és a vendéglátás. Ma már milliárdot meghala­dó éves forgalmat bonyolíta­nak le a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ tagjai, alkalmazot­tai. A kilencvenes években, a piacgazdaság viszonyai között ismét sok nehézség­gel kellett szembenézniük: vállalkozniuk kellett, de a feltételek nem mindig voltak azonosak. Ma már nem az a kérdés, hogy talpon kell ma­radni, hanem hogyan tudnak fejlődni. A Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ jelenléte ma már nem elhanyagolható Szege­den és környékén. Az elmúlt években kialakított „zöld­üzletláncukat" mindenki is­meri. Több mint 5 ezer szö­vetkezeti tag és félezer al­kalmazott kötődik ma az áfészhez. Az ország kétszáz-' ötven áfésze közül ma is az elsők között van a Dél-Tisza mentiek „csapata". Szombaton délelőtt kitün­tetések átadására is sor ke­rült a Megyeházán. Bartus Pál, az Áfészek Országos Szövetségének elnöke a Szö­vetkezetért Életút kitüntetést adta át Gyuris Vince gépko­csivezetőnek. A Szövetkeze­tért Érdemrendet vehette át Baráth Józsefné előadó. Szövetkezeti Érdemérem ki­tüntetésben részesültek: Ha­lász Ferencné, Nagy Jenőné, Balogh Györgyné és Katona Jánosné. Kilenc egykori ala­pttótag emléklapot, negyven szövetkezeti tag és alkalma­zott pedig a „Szövetkeze­tért" kitüntetést vehette át. R. G. miről írt a DM? • 75 éve Újságíró-szerencse A szegedi sztnház ügye, mióta az államosí­tás gondolata felvetődött és amióta a kultuszmi­niszter Palágyitól meg­vonta a koncessziót, annyiféle változaton ment keresztül, hogy szinte csodálatos, ha egy nap el­múlik anélkül, hogy a la­• 50 éve pok, úgy a szegediek, mint a pestiek, ne írnának róla. Áz újságíróknak egyenesen szerencséjük van, hogy a közönség és az újságpapír annyira tü­relmes és még nem unja a színház körül felvetődő furcsaságok ismertetését. (1921) Visszakapjuk... A külföldre hurcolt magyar nemezeti javak visszaszerzésére irányuló magyar törekvésekkel szemben a győztes nagy­hatalmak eddig arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy csak azokat a ma­gyar javakat szolgálnák vissza, amelyeket a néme­tek illetve a nyilasok 1945 január 20-tól, tehát a fegyverszüneti egyez­• 25 éve mény megkötésétől a há­ború befejezéséig hurcol­tak ki az ország területé­ről. Az Egyesült Államok és Franciaország kormá­nya most hivatalos jegy­zékben értesítette a ma­gyar kormányt, hogy visszaszolgáltatja azokat is, amelyeket a Szálasi-ál­lamcstny után hurcoltak ki az országból. (1946) Rengéshullámok Dr. Bisztricsány Ede a földrengést kísérő rengés­hullámok egyik különle­ges fajtáját, a felületi hul­lámokat kezdte tanulmá­nyozni, s eközben olyan jellegzetességeiket állapí­totta meg, amelyeket a geo­fizika előnyösen használ­hat fel további kutatásai­ban. A magyar kutatónak sikerült bebizonyítani, hogy ezeknek a hullámok­nak jellemző tulajdonságai szorosan összefüggnek az­zal a réteggel, illetve a ré­teg vastagságával, amely­ben haladnak. (1971) napló MA JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Észperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanél­küliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A SZOCIALISTA PART irodáján (Tisza L. krt. 2^4., I em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanács­adást tart az érdeklődőknek 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LAT az SZDSZ Földváry ut­ca 3. szám alatti irodájában, 17-18 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat az elmúlt héten ügyeletes újságírónkkal, V. Fekete Sándorral oszthatták meg, ezen a héten Keczer Gabriellát hívhatják. Munkanapokon 8 és 10 óra, vasár­nap pedig 14 és 15 óra között vár­juk hívásaikat a 06-20-432-663-as telefonszámon. Felhívjuk figyelmü­ket arra, hogy a Szegedről telefo­nálóknak is valamennyi számot tárcsázniuk kell. Elveszett tárgya­kat kereső olvasóink olcsó hirdetés­ben tehetik közzé mondandójukat. Kutyák. Újszegeden találtak egy foxterriert, a Kulipintyó csárdánál pe­dig egy fiatal vizslát. A kutyusokról a 485-632-es telefonszámon lehet ér­deklődni. Focistop A 492-703­ról telefonált egy sportot kedvelő apuka. Elmondta, hogy a rókusiak közül több szülő is bejárt a gye­rekekkel együtt focizni az Arany János iskola pályá­jára. Sajnos erről a lehető­ségről le kellett mondani­uk, mivel újabban az in­tézménybe nem engedik be őket, pedig ők csak ját­szani szerettek volna... Híd. Olvasónk, Dancs András szerint nem kelle­ne annyit vacakolniuk a városatyáknak és különfé­le megoldásokon törni a fejüket, hogy miként sza­bályozzák a Belvárosi híd forgalmát. A híd azért van, hogy bárki, bármivel közlekedjen rajta. Már így is a feje tetejére állították a szegedi közlekedést, kár lenne tovább rontani azt ­vélekedett a telefonáló.

Next

/
Thumbnails
Contents