Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-05 / 156. szám

/ 6 HANGSÚLY PÉNTEK, 1996. JÚL. 5. Állománygondok Mi a helyzet a megye nagyobb városaiban? Mármint az állomány létszámát illetően. Erre igyekeztünk választ keresni, és kapni, az alábbiakban. Ebből egyébként kiderül, hogy csak Csongrádon elfogadható a helyzet, míg a többi városban feszítő gondok vannak a létszámhiány miatt. Mínusz 120 Nagyon sok minden kellett ahhoz, hogy a rendőrségnél állandósult létszámhiány alakuljon ki. Először is a Jizetések megrekedtek valahol az alsó fertályban, s bár volt idén tavasszal egy korrekció, ezzel még mindig nem sokat lehet kezdeni, lévén az alapfizetés volt a kevés, amihez viszonyították az emelést. Addig azonban már nagyon sokan kiléptek az állományból. Sokan vállaltak munkát biztonsági szolgálatoknál, testőr kft-knél, nyilván nem harminc nettóért. Az is gond volt, hogy a rendőrképzés szinte egyik napról a másikra váltott az európai modellre. Ugyan nagyon jó dolog a kétéves szakiskola, de ezen két év alatt szinte alig végez rendőr, közben folyamatosan csökken az állomány. Azután az is kelleti a feltűnő hiányhoz, hogy a bűnözés szokatlan tempóban növekedett. Több és látványosabb bűncselekmény történik, egyrészt a megélhetési bűnözés elterjedésével, másrészt pedig a szankciórendszer sem ijeszti meg az elkövetőket. Összeállításunkban megszólalnak pályaelhagyó és pályakezdő rendőrök, s kiderül az is, hogy tevődik össze a jelenlegi közel 120 fős létszámhiány. Arató László Vásárhely Nem küszködik létszámgondokkal a Csongrádi Rendőrkapitányság. A várhatóan novemberben átadásra kerülő rendőrpalotába eddig hatvanan jelentkeztek munkára, ám elsősorban egyenruhás rendőrökre, illetve fogdaórökre számítanak. Van, aki még jól emlékszik, hogy régebben párosával jártak a Tisza-parti kisvárosban is a rendőrök. Ma? Legfeljebb a járőrkocsiból veszik szemügyre az alulfizetett zsaruk a települést. Makó A hagymavárosban tizenhét betöltetlen rendőri Státuszt tartanak nyilván; mivel azonban hivatalosan a tanulók is a kapitányság állományába tartoznak, mégsem vethetők be, holott a szolg ál atba-vezényelhetők száma nemcsak a tízenhéttel kevesebb. Á makói kapitányság egyébként a létszámgondok hosszú távú megoldásának érdekében 'ősszel rendőrosztályt indít a Juhász Gyula szakközépiskolában. •pl Szántás Hasonló a helyzet Szentésen is. Az ottani kapitányság állományából jelenleg 18 rendőr hiányzik. Ez a rendszeresített létszám közel húsz százalékát jelenti. A kapitányság így csak belső átcsoportosításokkal és többletszolgálatokkal tudja feladatát ellátni. A katonaviselt szentesiek körében nem a legnépszerűbb a rendőri hivatás. Megnyugtatólag -hat azonban, hogy a mostani középiskolások közül szép számmal jelentkeznek erre a pályára. Csongrád A pénz beszél... Hiánygazdálkodás a rendörségen A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság létszámhiánya voltaképp matematikai egyenlet. Számos együttható felhasználásával kell kiszámolni azt, hogy hány rendőr-jelöltet kell most felvenni ahhoz, hogy két év múlva közelítően teljes legyen a keret. Bár a rendöröknél a létszámhiány örökös probléma. Ebben az évben mintegy háromszázan jelentkeztek megyénkből rendőrnek, közülük 122-en bizonyultak alkalmasnak, de hátra van még az orvosi vizsgálat, ami várhatóan újabb csökkenést eredményez. A korábbi évektől eltérően azonban idén remény van arra, hogy valamennyi hallgató megkezdhesse a tanulmányait eddig csak korlátozott létszámban történhetett mindez. A gyakorlat szerint ugyanis a rendőroktatás a miskolci iskolában zajlik, illetve néhány hallgató ennek szegedi tagozatán végezhette el a kétéves (ki)képzést. Szeptembertől azonban 99 százalékos valószínűséggel valamennyi, a megyéből jelentkezett, s alkalmas fiatal Szegeden tanulhat. Az előbb említett 122 jelentkező között 18 lány van, s ez bizony sok. Az ideális ugyanis a szakemberek szerint 10 százalék. Ami az utánpótlást illeti később szólunk a hiányról -, augusztustól 22 tanuló gazdagttja a rendőrséget, bár ók már állományban vannak, így nem jelentenek „plusz" rendőröket. Keresztévfolyamban végez és áll munkába jövő év februárban 11 rendőr, akik közül csak ketten tagjai az állománynak, kilencen már a hiányt pótolják. S teljes egészében az utóbbi célt szolgálja az egy év múlva végző harminchat rendőr. Most pedig ejtsünk néhány szót a hiányról. Tavaly június l-jén az össz-hivatásos létszámból 65-en hiányoztak. A drasztikus emelkedés a következő évben történt, hiszen idén június 1 jén már 121 rendőr volt „mínuszban". Kell-e mondani, elsősorban a rendőrszakma megbecsültsége, s az alacsony fizetések miatt mentek el az emberek, de természetesen folyamatosan számolni kell a nyugdíjazásokkal is. A hiányzóknak körülbelül háromnegyede egyenruhás, azaz utcán szolgálatot teljesítő rendőr. Az ütemterv szerint az 1998-as létszámhiányt 125 főre tervezték. Ha az előbbi bekezdés adatait figyelembe vesszük, s összeadjuk az ottani adatokat, akkor látható, hogy két év múlva szűnik meg a rendőr-hiány. Úgy tűnik a mélyponton már túl vagyunk, hiszen tavaly 80-an mentek el, idén pedig „csak" 41-en. Némi segítséget ad a nyári „szabadságos" és egyébként is létszámhiányos időszakra, hogy összesen 56 rendőriskolás segíti a munkát, lévén ide vezényelték őket nyári gyakorlatra. Szólni kell még kétféle képzésről. Az egyik a nyomozókat érinti. Ide diplomás, büntetlen előéletű és katonaviselt jelentkezőket várnak, akik kétszer öt hónapos szaktanfolyam alatt sajátítják el a szükséges ismereteket. Ugyanennyi időben okítják azokat, akik már régóta rendőrök, vagy a honvédségtől kerültek rendőri állományba, s nincs rendőri végzettségük. Összességében azt lehet mondani, hogy a kritikus időszakon túl vagyunk. A következő években pedig képzett, szakértő rendőrök veszik fel a szolgálatot, jobb közbiztonságunk érdekében. A. L. Az ügyfelek kalauzolása is a rendőri munkához tartozik. (Fotó: Miskolezi Róbert) Rendőrnek lenni nem leányálom, még akkor sem, ha ezt a munkát nem az jellemzi, mint amit az amerikai filmekben látunk. Persze kemény munka ez is, ráadásul igencsak érzékenyek a rendőri intézkedésekre a polgárok. Azok is, akik segítségért fordulnak hozzájuk és azok is, akik előlük futnak. Az elvárásokat és a kötöttségeket a rendőröknek birniuk kell fizikailag és idegileg is. És nagy pénz nincs benne. Nem is lehet csodálkozni, ha ez a pálya nem a legvonzóbbak közé tartozik. • Mennyire jellemző a vásárhelyi kapitányságra a munkaerővándorlás? kérdeztem dr. Bende István vásárhelyi rendőrkapitánytól. Ha teljes létszámú lenne az állományunk, akkor is 5-7 százalékos, egészséges „amortizációval" számolhatnánk. Egy 100 fős kapitányságnál még elfogadhatónak tartom, hogy évente 5-7 embernek itt kell hagynia a pályát, különböző okok miatt. Mert kevés a pénz, vagy mert nyugdíjba, esetleg rokkantnyugdíjba megy. Csakhogy a vásárhelyi kapitányság létszáma nincs föltöltve. Eléggé megnehezült a rendőrök felvétele és szolgálatba állítása az új rendőrségi törvény megjelenése óta, hiszen az egyértelműen kimondja: csak olyanok küldhetők az utcára, akik már elvégezték a rendőr-szakközépiskolát. • Mi volt a helyzet kor rábban? - Felvettük az utcáról a jelentkezőt, beosztottuk egy gyakorlottabb, idősebb rendőr mellé, s menet közben tanulta meg a szakmát, jól, vagy rosszul. Aki nem találta meg a számítását, az gyorsan elment. • Hány emberre lenne szükség a városban? - Vásárhelyen 10 egyenruhás hiányzik, egy egyenruhás és egy nyomozó is kellene a mindszenti rendőrörsre. S egy nyomozóra szükség lenne még Vásárhelyen is. Nyomozói státust könnyebb betölteni, hiszen egyetemet vagy főiskolát végzettek egy év polgári alkalmazotti munka és különbözeti vizsga után megkaphatják a honvédségnél elért rendfokozatot. Mindszentre azért keresünk nyomozót, mert az elődje elment biztosítási üzletkötőnek. • Mi a legfőbb oka a pályaelhagyásnak ? - Kilencven százalékban az, hogy máshol jobban keresnek. A többiek betegség miatt hagyják el a pályát. A kötött munka nem nagyon tántorítja el a jelentkezőket. Véleményem szerint jó lenne, ha felvehetnénk a rendőröket a kapitányságra, mint iskolai csoportot, s akit alakalmasnak találunk, azok mennének el az iskolába. Aki nem alkalmas, abba pedig ne öljük bele a sok pénzt. Ezt a véleményemet nem mindenki osztja. A létszámhiány mellett az is nagy baj, hogy háromnegyed éve van folyamatosan betegállományban egy rendőr, aki július elsején megy az egészségügyi felülvizsgálati bizottság elé, vagyis rövidesen leszerelik. Ketten pedig arra várnak, hogy elmenjenek tőlünk... • Mennyire nehéz nem egészségügyi ok miatt leszerelni a rendőrségtől? - Akik egyszer eldöntötték, hogy el akarnak menni, s hozzám beadják a kérelmüket, akkor 99 százalékukat gond nélkül elengedem. Ha más kapitányságokra szeretne átmenni az illető, s úgy érzem, hogy nem fog ott előrébb lépni, akkor fél évig visszatartom, de végül elengedem. Kiváncsi voltam, hogy aki leszerelt, az miért tette? Nos egy kis szerencsével találtam is exrendőröket, akik egymástól függetlenül is azt említették, hogy új munkahelyükön anyagilag sokkal jobban jártak. Alig egy éve szolgál a vásárhelyi kapitányságon Tomasev Marin zászlós, akit arról kérdeztem: • Hogyan talált erre a pályára? - A vásárhelyi főiskolán szereztem állattenyésztő diplomát. Nyolc évig dolgoztam a szakmámban. Majd amikor új állást kerestem, a rendőrség tűnt hosszútávon a legbiztosabbnak. Tavaly májusban jöttem ide, s az új rendőrségi törvény szerint két félévet kellett járnom a budapesti rendőrtiszti főiskolán. A napokban végeztem, s hamarosan tiszt, hadnagy leszek. • Mennyire tetszik ez a munka? - Ez teljesen más, mint az eredeti szakmám. Amit a munkáról és a fizetésről mondtak, az mind bejött... A régi helyemen ugyanis többet kerestem, mint itt, s a civil szférában általában jobban fizetnek. De mindannyian reménykedünk, hogy a rendőrök anyagi helyzete is rendeződik egyszer. Korom András Érzi-e a rendörök hiányát? Lantos Ilona, titkárságvezető a SZOTE-n: - Főként az utakon érezni a szegedi rendőrök hiányát. Rengeteg a szabálytalanul közlekedő autós. őket jobban fülön kellene csípni. A másik: külföldi hallgatókkal foglalkozom, gyakran van intéznivalónk a rendőrséggel. A külföldiek nem érzik magukat kellő biztonságban a városban. Akik már 4-5 éve itt tanulnak, azt állítják: romlott a közbiztonság Szegeden. Magam is így gondolom, sorra törik fel az autókat a Belvárosban. Ábrahám Ferenc, nyugdíjas anyagbeszerző: - Engem még semmi olyan kellemetlenség nem ért, ami miatt úgy kellene gondolnom, hogy kevés a rendőr a városban. Nyugodtan megyek végig az utcán késő este is. Kissé felfújják a dolgot azok, akik azt terjesztik, hogy rossz a közbiztonság Szegeden. Nem hinném, hogy másutt különb lenne. A közlekedésről túl sok tapasztalatom nincs. Közel lakom a belvároshoz, így leginkább gyalog közlekedek. Kiss János, középiskolás diák: - Kevés a rendőr Szegeden. Nagyon sok kellene ahhoz, hogy a bűnözést meg tudják fékezni. Hiszen rengeteg a lopás és az erőszakos cselekmény is. A bűnözés sokkal nagyobb bajt jelent egy város számára, mint a közlekedési kihágások. Az előbbire kellene jobban koncentrálni. Ezt támasztják alá a bűncselekmények tetteseinek felderítési mutatói. Ha többet kapnának el, az is visszatartó erő lenne. A vásárhelyi kapitányságról jelenleg 10 egyenruhás rendőr és egy nyomozó hiányzik, egy egyenruhás rendőr és egy nyomozó kellene a mindszenti rendőrörsre. A kapitányságon megtudtuk, hogy a nyomozói státus betöltése könnyebbnek tűnik, mint az egyenruhásoké. A bűnügyi osztályra hamarosan jön egy olyan diplomás, aki katonai főiskolát végzett, s alakulata megszűnését követően jelentkezett rendőrnek. SZEGED, STEFÁNIA ÍO., SAJTÓHÁZ ITT FELADHAT]A HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TöL ESTE 7-IG! _ délmaoyarorszAq kft. w Vereczkei Ernőné, nyugdíjas védőnő: - Jobban kellene mutatkozniuk a rendőröknek az utcán. Unokákkal sétáltunk a Széchenyi téren egyik délelőtt. Nem akartam hinni a szememnek, amikor azt láttam, hogy egy autó vágtázik végig a téren a Kárász utca felől. Közben tele a tér totyogó apróságokkal. Aznáp délután a Kálvária sugárúton láttam egy piroson átsuhanó kocsit. Csoda, hogy nem történt tragédia. Hol vannak ilyenkor a rendőrök?