Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-03 / 154. szám

6 L/NIVERSITAS SZERDA, 1996. JÚL. 3. Internettoböngészö • Munkatársunktól Híreinket a kizárólag a Hálózaton megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk. Az Internetto címe: http.//www.idg.hu/inlernetto. Az Apple az első A Dutaquest felmérése szerint még mindig a nehézségekkei küzdő Apple a világ első számú multimédia PC gyártója. A cég 1995-ben 18,8 százalék piaci részesedést ért el a 20,9 millió darab eladott multimédia PC-ből. A felmérés szerint leginkább Ázsiában növekszik a kereslet a CD-meghajtóval és hangkártyával felszerelt gépek iránt, de 1994-ről 1995re világszerte megduplázódott az eladott gépek száma. A vezető gyártók listája az Apple után így alakult: Packard-Bell (14,4 %), Compaq (9,3%) és IBM (7,4%). Szabályozás A dél-koreai hatóságok a nemzetbiztonságra hivatkozva letiltatták az észak-koreai web-területeket, hogy „megvédjék a népet a sztálinista propagandától". A dubai sejkség rendőrfőnöke pedig nyilvános vitába keveredett az Egyesült Arab Emirátus telefontársaságával, mert regisztráltatni akarja az Internet-felhasználókat, biztonsági okokból. A kubai hatóságok közölték, hogy engedélyezik az országban az Internet-hozzáférést, de csak a nemzeti érdekek szem előtt tartásával. A rendelet értelmében olyan személyek és intézmények juthatnak hálózati hozzáféréshez, amelyek az ország élete és fejlődése szempontjából kulcsfontosságúak. Az átlagember számára nem engedélyezik a hozzáférést, bár elméletileg külföldi szolgáltatókkal bárki köthet szerződést, azonban Kubában igen nehéz a szükséges valutához hozzájutni, s igen kevés a magánhasználatban lévő számítógép is. További nehézség, hogy külföldi telefonszámot kell tárcsázni, ami általában csak operátoron keresztük érhető el, azaz modemmel nem lehet felvenni a kapcsolatot Szerencsejáték A Global Network Navigator több szponzorral összefogva szerencsejátékot hirdetett meg a World Wide Weben. A sorsolásban - tétje egymillió dollár - mindenki résztvesz, aki regisztrálja magát a GNN web-területen és végiglátogatja a szponzorok kiadványait. További információk: http://million.dollar.gnn.com. Kamionos találkozó A Szegeden július 12-14. között megrendezendő VI. nemzetközi kamionos country találkozó programja megtalálható az Internetto oldalain a http://www.idg.hu/internetto/ads/kamion.html címen. További információk e-mailben: tviktor@mail.datanet.hu. • Kevés forrás - sok elmélet Sztyeppe! sorsfordulatok A finnugor őshazától a honfoglalás nyomán megőrzött hazáig vezető úton legalább tucatnyi altáji származású sztyeppe! nép keresztezte a magyarok útját. A kölcsönhatás e népekkel az idők folyamán megváltoztatta életmódjukat, nyelvüket, vallásukat, és a magyarok, miközben számtalan sztyeppei nép eltúnt körülöttük, magyarokként érkeztek meg a Kárpátmedencébe. A kérdésre, hogy egy nép milyen változásokon át képes ugyanaz a nép maradni, számunkra az altajisztika, a török, mongol és tunguz népeket kutató tudomány segíthet választ keresni. Az alábbi beszélgetés Róna-Tas András professzorral, a szegedi altajisztika tanszék alapítójával, a JATE volt rektorával készült. # Professzor úr, szeretném, ha ez az interjú a magyarság korai történetének arról a részéről szólna, amelyben a magyarok a finnugor környezetből kiszakadva, török népekkel kerültek kapcsolatba. Mikor kezdődött ez a kapcsolat? - Az adatok arra utalnak, hogy a török-magyar kapcsolat valamikor a Kr. u. III-IV. században kezdődött. Az Ural nyugati oldalán élő magyarság ekkor lehúzódott a hegység déli részére, ahol éppen bekövetkezett egy történeti változás: az eltűnő hunok nyomában megérkeztek a török törzsek. Vitatott és érdekes kérdés, hogy a hunok milyen nyelven beszéltek. Bizonyos, hogy Attila hunjainak birodalmát vegyes népességű, döntő többségében germán származású gótok lakták, a vezető réteg azonban nem gót - noha Attila neve erre utalna -, hanem egyes kutatók szerint török származású volt. Nos, a török népekkel való első együttélés körülbelül kétszáz évig tartott. Török hatásra a magyarság egy része ezalatt áttért a nomád életformára. Egyes csoportok azonban megmaradtak a földműves életforma mellett, s a sztyeppe és az erdőzóna határának kettőssége még sokáig megőrződött a magyar életformában. • Mennyire változott meg ekkor a magyar nyelv finnugor szókészlete, illetve nyelvtani elemei? Mit gondol, a törökök előtti magyarok megértették volna a török hatás utáni magyarokat? - Valószínűleg nem. A nomád életformára való áttérés idején jelentős mennyiségű török szó került a nyelvbe. A magyar nyelv alapszavai között ma is több mint 400 török jövevényszót ismerünk, s feltehetőleg az idők folyamán elveszett szavaink között is voltak ilyenek. Emellett török hatásra megváltozott a kiejtés is. A nyelvtani elemek között viszont alig találunk idegen eredetűeket: ezek finnugorok; a használatuk azonban már mutat török hatást. Mindent egybevetve, ha összehasonlítjuk a vogul és osztják nyelvből rekonstruálható korai obi ugor nyelvet azzal, ami a magyarok nyelvévé vált a török érintkezés után, a különbséget jelentősnek találjuk. Dr. Róna-Tas András: „Tévedésnek bizonyult az a feltételezés, hogy Etelközben szakrális királyság volt." (Fotó: Gyenes Kálmán) • A magyarok 600 körül délebbre költözve a kazár birodalom közelébe kerültek. Az erős birodalom közelsége nem okozott asszimilációt? - A kazár birodalom sok népből állt, s a magyarok jelentős szerepet játszottak benne. Itt egyébként nem csak a kazárokkal, hanem a jászok őseivel, az iráni származású alánokkal is szoros kapcsolatuk volt. Ezt elsősorban nyelvészeti oldalról lehet bizonyítani; a magyarban jól megmaradtak a kazár és az alán jövevényszavak. Ilyen például az alán eredetű asszony szavunk, amelynek eredeti jelentése fejedelemasszony volt, s ez a jelentés még a honfoglalás után is megmaradt: amit asszonyföldének hívtak, az a fejedelemasszony birtoka volt. Sőt, a szónak máig is maradt bizonyos tiszteletteljes tartalma. Ez azt mutatja, hogy a magyaroknak az alánokkal házassági kapcsolatuk volt. E kapcsolatoktól eltekintve a magyarok a kazárok oldalán önállóan harcoltak. Többek között részt vettek a kazároknak a bolgárok elleni háborújában, amely később sorsdöntő lett a nyugatra költözésben. • László Gyula kettős honfoglalás elmélete szerint ebben az időszakban játszódott le az első honfoglalás... - 670 körül a Dnyeper partján lakó bolgárok nagy része, a magyar és kazár seregtől elszenvedett vereség miatt nyugatra menekült. Ezek a mai Bulgária területén megalapították a bolgár birodalmat, ám egy csoportjuk beköltözött a Kárpát-medencében fennálló avar birodalomba. E csoport leleteit tartja Lászó Gyula magyarnak. A nemzetközi tudomány azonban nagyjából egyetért abban, hogy a beköltözők török nyelvet beszélő bolgár csoportok voltak, akkor is, ha közöttük lehetett néhány magyar család. • Mi a véleménye a Volga menti Magna Hungaria magyarjainak származásáról? - A bolgárok veresége után egy harmadik jelentős bolgár csoport a kazárok hatalma alatt maradt és egy magyar csoporttal együtt lassan elkezdett a Volga vidéke felé északra húzódni. Ez az a magyar csoport, amely a Magna Hungariában felbukkant, amelyet Ibn Fadhlan 920 körül meglátogatott, s amelyet Julianus 1235-ben, szétszóródásuk előtt egy évvel megtalált. Julianus látogatása után ugyanis csak egy év telt el és a betörő mongolok megsemmisítették a volgai magyarok hazáját. Tudjuk azonban róluk, hogy magyarnak nevez-' ték magukat; feliratot találtak, amelyen szerepel a madzsar népnév. Ez egyébként a környék földrajzi neveiben is kimutatható, éppen úgy, ahogyan Magyarországon is megtaláljuk a különböző népek neveit. • A bolgárok nyugatra vonulása után a magyarok elfoglalták Etelköz területét. Hogyan szakadtak ki a kazár birodalomból? - A kiszakadás lassan történt; 700-tól kezdve a magyarok fokozatosan foglalták el a területet. Az új kutatások fényében Etelköz földrajzi meghatározása ma már világosabb: az Al-Dunától a Dnyeperig terjedt, de nem ért el a Donig. Ami a kiszakadást illeti, a magyarok között Levedi - akinek még kazár felesége volt - képviselhette keleten a kazár „pártot", míg Álmos és Árpád nemzetsége, a hadvezér, a gyula szerepet töltötte be, s inkább a nyugati végek fölött gyakorolta a tényleges hatalmat. Ez a hadvezéri hatalom egyre növekedett. Tévedésnek bizonyult az a feltételezés, hogy Etelközben szakrális királyság volt. Ahogy a történelemben sok esetben, az etelközi magyaroknál is kettős hatalom létezett: egy uralkodóé, akit szorítottak vissza a hatalomból, s egy hadvezéré, aki hatalomra tört. Nos, ez a hadvezéri nemzetség Árpád vezetésével már 860 körül elkezdte sikeres, hadizsákmánnyal járó nyugati hadjáratait. Árpád helyzete egyre inkább .erősödött, a kazár párti Levedié pedig gyengült. • Milyen lehetett a török-magyar arány a honfoglalás előtti magyarság soraiban? - A nevek alapján nehéz ezt megmondani: Álmos neve török, Levedié magyar származású. Árpád neve is magyar; noha az árpa szó török eredetű, a név a „d" képző miatt magyarnak számít. Ezek azonban nem engednek arra következtetni, hogy a népesség többségének milyen nyelve volt. A magyarok finnugor nyelvet beszéltek, de nagyszámú török csoportok csatlakoztak hozzájuk. A honfoglaló magyar törzsszövetségnek egy negyede lehetett török; három kabar törzsről tudunk. A vezetők jól tudtak törökül, hiszen sokuknak török asszonya volt, s a kazár birodalom ügyeit is törökül intézték. Azt azonban nem hiszem, hogy a vezető réteg török lett volna. G Professzor úr, mit tart a korai magyar történetkutatás legproblematikusabb oldalának? - Azt, hogy az írott források feldolgozása még nem történt meg teljesen; ugyanazt a két-három forrást idézgetik. A baj az, hogy viszonylag kevés forrás és viszonylag sok elmélet van. Ezt meg kellene fordítani: sokkal több forráskutatás és kevesebb teória kellene. A másik probléma, az hogy míg a kalandozások korát eléggé jól ismerjük, a kazár birodalom felbomlásától a honfoglalásig, illetve a honfoglalástól az államalapításig terjedd időszakról kevesebb biztosat tudunk; ezeket tehát többet kellene kutatni, s én itt látok komoly tennivalót. Panelt Sándor Strasbourg, 960 Y/rilencszázhatvan felé lehetett (ezer nélkül), amiM\ kor a magyarok először tették tiszteletüket az Európa Tanács székhelyén. Tanúsítja ezt az a honfoglaláskori fotó és dokumentumkiállítás, amelyet az elmúlt héten nyitottak meg a strasbourgi központ egyik „városházi dlszteremnyi" lépcsőfordulóján. Igaz, 960-ban még némileg mások voltak a körülmények. Strasbourg már bőven létezett, sőt talán már lenyűgöző katedrálisának terve is megszületett valamelyik püspök fejében, mindenesetre az építtető Werther püspöke állítólag úgy fogadtatta el a hatalmas épület tervét, hogy lesz ahová behúzódni a támadások elől Nem nehéz kitalálni, a derék Werther lelki szemei előtt kik jelentek meg, amikor behúzódni készült. A katedrális azóta (is) áll, ám Strasbourg másik „életműve" (a gutenbergi könyvnyomtatás és a Marseillaise mellett), az Európa Tanács 1949-ben nélkülünk szülelett. Önhibánkon kívül, hiszen ugyanúgy jelen voltunk, mint „érkezéskor", több mint ezer éven keresztül megmaradni is sikerült, csak épp akkor Strasbourgba eljutni nem. A már említett kiállítás egyébként hamar része lett az Európa Tanács mindennapos életének. Nem azért, mintha a megnyitón kívül a legkülönbözőbb nációk tagjai azonnal rávetették volna magukat a megnézésére (két máltai küldöttet és egy portugál takarítónőt láttam a magyar őshazából elindulás stációit betűzgetni). A tárlat inkább jólesően európai közegben állt, vagyis jóleső érzés volt arra gondolni, hogy egyáltalán ott lehet. M

agyar szemszögből amúgy sem mindegy, hogy ott vagyunk-e vagy sem. A futballcsalódástól (ott sem voltunk jelen) deprimált franciák és angolok (a tanács két hivatalos nyelve) előtt csak csekély csúsztatásba került volna azt állítani, hogy a cseh nemzet tagja az ember: olyannyira ismerik a magyar beszédet, hogy készséggel elhitték volna a dolgot. Ilyen hálátlan a világ: mit sem számít, hogy mi már 960-ben jártunk Strasbourgban, Európában most kell jelen lenni Panok József Oktatás határon innen és túl Hátrányos helyzetben A magyar oktatás nincs könnyű helyzetben - sem határon innen, sem a határokon túl. Ez a summázata a magyarok világtalálkozója kapcsán rendezett tudóskonferencián elhangzott előadásoknak. Mint Bauer Győző, egy szlovákiai gyógyszerkutató intézet igazgatója elmondta, Szlovákiában 435 magyar többségű település van, ezzel szemben csak 292 magyar általános iskola működik. Nem véletlen, hogy az egyetemet végzettek aránya a magyar lakosság körében még a felét sem éri el a szlovákok rátájának. Az egyetemet végzetteknek viszont több mint kilencven százaléka magyar nyelvű általános iskolába járt - ez a bizonyítéka annak, mennyire fontos az alapfokú anyanyelvi oktatás. Sajnálatos, hogy a 600 ezer kisebbségi polgárnak egyetlen magyar felsőoktatási intézménye sincsen, így a magyar általános iskolák pedagógusutánpótlása nincs biztosítva. Ennek a helyzetnek az anyanyelvre gyakorolt hatása is igen kedvezőtlen: mivel a felsőfokú képzés, a kutatás csak szlovák intézményekben folyik, a tudományos kommunikáció nyelve is szlovák. A magyar nyelv így másodlagos „házi" nyelvvé szorul vissza, és szép lassan elsorvad. Solymosi Frigyes szegedi akadémikus helyzetelemzése szerint Magyarországon nem a kisebbségi lét, hanem a kormányzati politika miatt került hátrányos helyzetbe az oktatás. A rendszerváltás idején a felsőoktatásban és a kutatásban űj lehetőségek nyíltak, a közalkalmazotti bérskála bevezetésével pedig rendeződni látszottak a szféra dolgozóinak pénzügyi juttatásai. A kedvező tendenciák azonban átmenetinek bizonyultak, az utóbbi időben a felsőoktatás és a kutatás anyagi és társadalmi elismerése rohamosan csökken. A kormányzat rendre a rossz gazdasági helyzetre hivatkozik, ám nem lehet egy ország olyan nehéz gazdasági helyzetben, hogy a műszaki fejlődést elsorvassza. Az akadémikus szerint feltétlenül szükség van a jelenlegi bérstruktúra megváltoztatására, mert tarthatatlan, hogy a magasan kvalifikált oktatói-kutatói réteg a legalacsonyabban fizetett társadalmi csoportok között legyen. A tehetséges fiatalokat és az elismert tudósokat egyre nehezebb az országban és a felsőoktatásban tartani, és ha a jelenlegi értékrend nem változik, az egyetemeken és a kutatóintézetekben csak a harmad-negyedrangű szakemberek maradnak. Elengedhetetlen az egyetemek pénzügyi támogatásának növelése, az alapkutatások és a műszaki fejlesztés pályázati kereteinek növelése. A támogatás növelését természetesen differenciáltan, a minőségi munkát elismerve kell megvalósítani. Fontos a tudományos fokozatok színvonalának és rangjának megtartása, a külföldön dolgozó magyar tudósok hazatérésének elősegítése. Mindezek megvalósításához államtitkári posztot kellene létesíteni, hogy legyen a kormányzaton belül egy olyan személy, aki a szféra érdekeit képviseli, ügyeit összefogja. Ellenkező esetben valóban a „burundi modell" valósul meg nálunk, mely a kormányzat bizonyos tagjai számára vonzónak tűnik ugyan, ám - figyelmeztetett az akadémikus - abban az országban néha még a minisztereket is megeszik. K»u*r Gabriella