Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-24 / 172. szám

SZERDA, 1996. JÚL. 24. EGY SZÁZALÉK II • Kézművesek tanfolyamai Költségként elszámolhatók Bankház a Klauzál téren A palotát a Kereskedelmi és Iparbank építette. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az iparosok kötelező mestervizsgáiról írtunk három héttel ezelőtt. Az Egy százalékot Moldován Judit, a Csongrád Megyei Kézműves Kamara oktatási referense tájékoztatta a tudnivalókról. A cikkben szó esett arról, hogy a mestervizsgákat megelőző tanfolyamok díja költségként elszámolható. Szó szerint a következőket írtuk: „Kedvezményt jelent, hogy a személyi jövedelemadóból évi 30 ezer forint továbbképzés címén költségként elszámolható." Hogy a nyilatkozat ne adjon félreértére okot, a Szegedi Ipartestület, mint az iparosok érdekképviseleti szerve, frásban kért állásfoglalást az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságától. Levelükre válaszolva az adóhatóság nevében dr. Az elmúlt tőzsdehéten, kiemelkedő forgalom mellett folyamatos áremelkedés mutatkozott meg a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. A hét első tőzsdenapján, kedden egyirányú ármozgás jellemezte a kereskedési napot. Szinte kivétel nélkül minden termény ára a megengedett limiteket is kimerítve változott felfelé, köszönhetően a szűnni nem akaró vásárlási láznak. A takarmánykukorica kereskedési időszakában, a legnagyobb volumenben az októberi terminre köttettek üzletek 23 400 forintos árszinten. A malmi búza piacán az ez év augusztusától jövó év augusztusáig teijedő minden határidőre limit-mértékű áremelkedés volt a jellemző. A következő napon, szerdán a trend szinte változatlan maradt, azzal a különbPapp István igazgatóhelyettes a következőket válaszolta: az önálló tevékenységet folytató magánszemély a bevételével szemben számlával igazoltan maximum évi 30 ezer forint összegben elszámolhatja a belföldi és külföldi tanulmányút, szakmai konferencia, kongresszus kiadásait. Költségelszámolásról van tehát szó, nem adókedvezményről - (rja az igazgatóhelyettes válaszlevele utolsó sorában. Megkeresésünkre a Csongrád Megyei Kézműves Kamaránál elmondták, nyilatkozatukban - mint ahogy azt az idézett mondat szerintük egyértelműen bizonyítja - költségelszámolásról volt szó. De köszönik a Szegedi Ipartestületnek, hogy az APEH-tól hivatalos állásfoglalást kért, ezzel is segítve az érdekképviseletek közös munkáját. séggel, hogy a napi árváltozási limiteket a malmi búza piacán 300 forintról megemelték 400 forintra. Az emelt limit sem riasztotta vissza a vásárlókat, így minden határidőre a vásárlási ajánlat „limit up" volt, ami a megengedett legmagasabb áron történő vásárást jelentette. A takarmánybúza, árpa és napraforgó piacán nem jelentek meg az eladó ajánlatokkal, és tgy az árak üzlet nélkül emelkedtek a felső szintig. Rendkívül hektikus kereskedelem jellemezte a csütörtöki tőzsdenapot, melynek folyamán kereskedelmi rekordok dőltek meg - mintegy a chicagói tőzsdehangulatot idézve -, azonban az áremelkedés lassulásának jelei már megmutatkoztak parketten. A heti mérleget tekintve 2065 kontraktus (41 300 tonna) cserélt gazdát 1.1271 milliárd forint öszszértékben. Nexon 1870 októberében bocsátották árverésre a Széchenyi és Klauzál teret elválasztó két telektömböt. Ekkor a házhelyekből csak kettő talált gazdára, mindkettőt Kiss Dávid vásárolta meg palotája számára. A másik telektömbre az új Zsótér-ház, az Aigner-ház és a Kereskedelmi és Iparbank háza épült. Az 1867 őszén alakult Szegedi Kereskedelmi és Iparbank bérelt helyiségben kezdte meg működését, majd megvásárolta a telektömb Klauzál tér és Kárász utca sarkán lévő telkét. A részvénytársaság nevében Gál Ferenc elnök 1873. április 26-án nyújtott be kérelmet kétemeletes bérház építésére. A beadványhoz mellékelt tervrajzok a Levéltár tervtárában aláírás nélkül maradtak fönn. Az épület tervezőjeként Bálint Sándor Weber Antalt és Ney Bélát tartotta. A bizottság a terveket május 20-án véleményezte, amit a június 3-i tanácsülés jóváhagyott. A Szegedi Híradó már április 20-án arról számolt be, hogy megkezdték az épület alapjának ásását. Októberben már az ácsmunkáknál tartottak, novemberben pedig az igazgatóság pályázatot írt ki az asztalos- és lakatosmunkák elkészítésére. 1874 tavaszára olyan jól haladt az építkezés, hogy a lépcsőház festéséről adhattak htrt. Augusztusban befejezéshez közeledett az egész háztömb, először az Aignerház került lakható állapotba. 1874. augusztus 26-án a Híradó újdonságok rovata beszámolt a Kereskedelmi és Iparbank épületében megindult üzleti életről. Akkoriban természetes volt, hogy már az épület teljes befejezése előtt hasznosították a bolthelyiségeket. A tér felőli sarokrészre Steiner és Reichmann vászonáru- és fehérnemű-kereskedést, az utca felől Grasselly és Ottovay vasárukereskedést nyitott. A bank csak szeptember második felében költözött, a tér túlsó oldaláról, saját épülete első emeletére. A Grasselly és Ottovay cég októberben már egész oldalas hirdetést tett közzé, és üzletét a Lakatos inashoz címezte. Árult vas-, érc- és lakatosárut. Házi konyhaeszközök, takaréktűzhelyek, kandallók, építészeti cikkek nagy raktárát tartotta fönn. Ekkor költözött a házba a Nálunk szinte még ismeretlen, Németországban viszont már gyakorlat az árvadászat, vagy kicsit szakszerűbben az árügynökség. Az ügyfelek megbíznak egy céget, hogy az kutassa fel nekik a legkedvezőbb árat. Miután az árügynökség nagy tételben vásárol, engedményeket kap, amin előre meghatározott arányban osztozik a megbízóval. Németh István, a szegedi P. A. árügynökség cégvezetője szerint a rendszer sokban különbözik a széltébenhosszában kínált, változó megbízhatóságú adatbakoktól. Az adatbázis természetesen itt is elengedhetetlen, hiDuna biztosító társaság főügynöksége. A bérlők a Klauzál tér felől novemberben megszaporodtak, Papány Heléna fűszer- és déligyümölcs kereskedését helyezte át ide, Schatz pedig férfiszabó üzletét az Oskola utcáról. A bankházat elsőként az 1876-i Letzter-sorozat fényképe örökítette meg az utókor számára. Itt kapott helyet a Victoria biztosító irodája. A cégtáblákon leolvasható a júniusi cégváltozás, amikor is a sarokhelyiségbe a Grossmann testvérek díszműáru raktára költözött. Ők 1878 áprilisában csődöt kértek és kereskedésüket bezárták. 1879 januárjában a Pagány-féle cég Papány H. utódaira változott. Ekkor itt volt az Azienda biztosító társaság irodája is. A Vízkor károsultak: Grasselly és Ottovay vaskereskedők, Papány János csemegekereskedő, és Gácser József bankszolga. Az árvízi katasztrófa alkalmából a Lauscher Lipót készített fölvételeket. Az ő árvízi fényképei között kettő is van, melyen a vízben álló bankház cégtáblái jól olvashatók. A szen minden az információkon múlik. A módszer Németországban öt éve indult, Magyarországon tavasszal kezdődött - megvásárolták a franchise-t -, Szegeden pedig ősszel indul önálló cégként a P. A. A licencjogot kifizették, emellett havi díjjal tartoznak a befolyt összegből. A szegedi cég most tart ott, hogy építik a kapcsolatokat, gyűjtik a cikklistákat, s az információkat eljuttatják az országos adatbankba. Fontos, hogy itt a potenciális eladó nem fizet az adatbankba kerülésért, ennek azonban mindenképpen élő árajánlatnak kell lennie. A dolog gyakorlati része úgy történik, hogy a megbízó jelzi, hogy vásárolna például egy nyomtatót, s ismeretei négyoszlopos kapuzat fölső szegélyén, teljes szélességben: Szegedi kereskedelmi és iparbank, a cégtáblákon az ismert nevek: Grossmann, Schatz, Pagány kereskedőké, a Triesti, az Azienda biztosító irodáké. A kitűnő minőségű képeken látható a kirakatok fölirata és a bőséges árukínálat. 1881 nyarán a bank épületében Pick Dezső nyitotta meg ügyvédi irodáját. 1882 őszén a Pagány-féle üzletet Felmayer Antal vette át, csemegekereskedést nyitott benne. Szeged újjáépítése kapcsán Letzter és társa fényképészek 1883 tavaszán sorozatot készítettek az épülő városról. Ezek egyikén a banképület cégtáblái jól olvashatók, a nevek változatlanok. 1884 tavaszán a jóhírű Grossmann cég önkéntes árverést hirdetett, üzletét iparág változtatás miatt oszlatta föl. Helyén az 1897-ben készült Keglovich fényképen a Menyecskéhez című üzletet találjuk, és a bank fölirata a főhomlokzat tetején is olvasható. A bankház tér felőli homlokzatán a századfordulón terebélyesednek a föliratok szerint ezt 100 ezer forint alatt nem lehet megkapni. Erre az árügynökség produkálja a nyomtatót 80 ezerért, s a különbség kétharmada a megbízó nyeresége. Ha nem talál olcsóbbat, akkor a dolog az ügyfélnek nem kerül semmibe. A lényeg, hogy az árügynökség nagy tételben, sokszor és sok mindent vásárol ugyanattól a cégtől, s így igen kedvező árat tud elérni. Jellemzően először a privát vevők, a végfelhasználók fordulnak az árügynökséghez, később már a cégek is rajtuk keresztül vásárolnak. Itt jó példa a fénymásoló papír, aminek igényét akár több tucat megbízótól is összegyűjtheti az árügynökség, s úgy kezdhet alkuba a papírgyártóval. Ha pedig és cégtáblák. Keglovich Emil két fényképén az épület erkélykorlátját betakarta az Adriai biztosító társulat táblája. Megváltoztak, nagyobbak lettek a bankot hirdető betűk. A kaputól jobbra újabb kereskedések nyíltak, női és gyermekruha raktár, a Bruckner-féle nyomda papírboltja. A bankház Weber és Ney tervezte homlokzatát a fényképek tanúsága alapján a 19. század tiszteletben tartotta, belső átalakításokról sem tudunk. A 20. század már nem volt ilyen kegyes, az épület sarkát megbontották, a falstkot fehér műkő lapokkal borították. Az épület tíz évvel ezelőtti fölújítása már történelem, ezt az udvari vízcsap hátlapjának fölirata őrzi: „Helyreállíttatta az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1985." 1996 kora tavaszán az épületnek látványosan is megkezdődött újabb fölújítása befejezéséhez közeledik. Az 1873-ban épült Szegedi Kereskedelmi és Iparbank háza, ismét pénzintézet, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. székháza. T. Knotik Márta rendszeresen visszatérő vevő lesz, még kedvezőbb pozíciót harcolhat ki. Tulajdonképpen valamiféle közvetítő nagykereskedelemről van szó, miközben mindenki tudja, hogy a multikat nem lehet legyőzni. Az árügynökségnek ott lehet előnye, hogy információja van arról, mikor, ki és milyen áruval akciózik. És persze visszafelé is működik a rendszer, ha jó ajánlattal találkoznak, akkor jelzik a megbízónak. Ha pedig egy cég nagy megbízóvá lép eló az árügynökségnél, az sem kizárt, hogy a már említett egyharmad-kétharmad aránynál kedvezőbb feltételű legyen a hasznon történő osztozkodás. K. A. Lengyelmagyar üzletek • Munkatársunktál A Lengyel Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezésében, a varsói Magyar Kereskedelmi Kirendeltség közreműködésével szemináriummal egybekötött üzletembertalálkozóra kerül sor Poznanban 1996 okóberében. A rendezvény keretében rövid előadások hangzanak el a magyar-lengyel gazdaságról, a magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatokról, a kamarák tevékenységéről, szerepéről. Ezt követően üzleti tárgyalásokra kerül sor, melyre a potenciális lengyel partnerek beszervezését a lengyel kamara vállalta. Bővebb információ és jelentkezés: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Ferencz Csaba Zsolt. Tel.: 62/321-512. EU-program • Munkatársunktól Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége EU és közép-európai vállalatok üzleti kapcsolatainak fejlesztésére és erősítésére Ipari Továbbképzési Programot (ITA) dolgozott ki PHARE támogatással, melynek során 35 magyar ipari közép- és felső vezetőnek nyílik lehetőség arra, hogy egyéni management továbbképzésen vegyen részt egy, a tevékenységi körébe eső EU vállalatnál. A program négyhetes, melynek során három hétig a résztvevó egyéni és vállalati igényeinek megfelelően kialakított tréning kurzus keretén belül végigkísérheti a fogadó EU vállalat napi ügyintézését. A vállalatlátogatást egy konferencia előzi meg, mely megismerteti a résztvevőket a nyugat-európai management eddigi eredményeivel. Porsche • Bonn (MTI) A stuttgart-zuffenhauseni Porsche-műveknél az elmúlt héten elkészült az egymilliomodik Porsche-sportautó. Az ünnepségen a cég főnökén, Wendelin Wiedekingen kívül ott volt Erwin Teufel, Baden-Württenberg szövetségi tartomány miniszterelnöke, valamint a cég alapítója, a 86 éves Ferdinánd „Ferry" Porsche is. A 91 l-es Carrerával bizonyára gyorshajtókat üldöznek majd, mivel a jubileumi Porschét a német autópályarendőrség kapta ajándéka. Ferdinánd „Ferry" Porsche 1948-ban Ausztriában, a karintiai Gmündben készttette el első gépkocsiját és a 356-os típusból 50 darab látott napvilágot. A sorozatgyártás 1950-ben kezdődött meg Stuttgart-Zuffenhausenben. Az egymillió Porschéből 419 ezret az 1963 óta gyártott és folyamatosan továbbfejlesztett 91 l-es sorozat teszi ki. Az 1995/96-os (július 30-én záruló) üzleti évben 18 500 készül el ebből a kulcstermékből, a német autóipar különösen külföldön riagy tisztelettel övezett büszkeségéből. Csak a darabszámot nézve a termelés szerénynek mondható, a Volkswagennél mintegy háromhavonta készül egymillió autó. MAGYAR NEMZETI BANK ~ Valutaárfolyamok pénznem véleli közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 233,87 236,09 23831 Ausztrál dollár 120,06 121,16 122,26 Belga frank (100) 491,88 496,67 501,46 Oán korona 26,28 26,54 26,80 Finn márka 3337 33,69 34,01 Francia frank 29,93 30,22 30,51 Görög drachma (100) 64,05 64,65 65,25 Holland forint 90,37 91,25 92,13 ír font 243,02 245,30 247,58 Japán yen (100) 140,15 141,53 142,91 Kanadai dollár 110,86 111,91 112,96 Kuvaiti dinár 505,91 510,75 515,59 Német márka 101,36 102,34 103,32 Norvég korona 23,60 23,83 24,06 Olasz líra (1000) 99,91 100,84 101,77 Osztrák schilling 14,40 14,54 14,68 Portugál escudo (100) 99,01 99,96 100,91 Spanyol peseta (100) 120,20 121,37 122,54 Svájci frank 124,01 125,22 126,43 Svéd korona 22,84 23,06 23,28 USA dollár 151,47 152,92 154,37 ECU (Közös Piac) 191,24 193,06 194,88 Osztozkodó árvadászat • Nexon Bróker az Árutőzsdéről Emelkedőben a gabonaár