Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-24 / 172. szám

SZERDA, 1996. JÚL. 24. 1 A HELYZET 7 Terhelő iratok orvos lakásán? • Szo/- es körömfájás járvány Védekezés minden fronton - Tessék a konténerbe dobni! - int a szigorú állatorvos hölgy a röszkei határon. (Fotó: Miskolczi Róbert) • A Czeizel-ügy A rendőrség feltétele­zése szerint dr. Czeizel Endre, orvos-genetikus a „családi állás megváltoz­tatását" követte el több esetben, mikor elősegí­tette három magyar cse­csemő gyermektelen amerikai házaspárhoz kerülését. A neves orvos lakásán, valamint volt munkahelyén, az Orszá­gos Közegészségügyi In­tézetben is találtak ter­helő dokumentumokat a házkutatást végző nyo­mozók. Czeizel családsegítő szer­vezete közvetítésével három cigány származású nő Ame­rikában szülte meg gyerme­két és a babákat ottani jómó­dú családok fogadták örökbe. Az amerikai törvények sze­rint az Egyesült Államokban születő gyermek automatiku­san megkapja az állampol­gárságot. A mi törvényeink szerint pedig a magyar szü­lőktől származó gyermek magyar. így a tengeren túlon születendő gyermek azonnal kettős állampolgárrá válik. Ebben az esetben viszont a magyar állam nem szerzett tudomást az új állampolgá­rairól, ezt igazgatási sérelem­Magyarok a világtu­dományban és a világ művészeti életében; ez volt a téma az Értelmiség '96 nyári egyetemen teg­nap. A honfoglalás év­fordulója jegyében szer­vezett előadás-sorozat címe (Történelmi kihívá­sok - magyar arculat) is jelzi a törekvést: a jeles évben a meghívott tudós előadók azt vállalták, hogy hozzájárulnak az átfogó kérdésekre adha­tó válaszokhoz: Kik va­gyunk, hol a helyünk a világban? Feltűnően egybehangzó a modern tudományokat műve­lő szakemberek vélekedése Szent Istvánéval: „Az egy­nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő". A tegnapi előadók - Újfalussy József, Horváth György, Vámos Ti­bor (Szabó István filmet for­gat, ezért nem tudott eleget tenni a meghívásnak) akik a magyar zenei, a képzőmű­vészeti és a tudományos tel­jesítmények nemzetközi sze­repét elemezték, mindannyi­an a királyi intelmekben is megfogalmazott nyitottságra utaltak. Többféle kultúra ta­lálkozása, az egykori sok­nemzetiségű ország - ez az a televény, amelyből a világ számára is érdekes alkotások születtek. Vámos Tibor meg­fogalmazása szerint ma sem lehetetlen - a szellemi élet­ben, tudományokban és a művészetekben - olyasmi ér­tékeket létrehozni a magya­roknak, amelyek érdeklik az egész világot. Csak megfele­lő nyelven kell közvetíteni. Ez nem szűken azt jelenti, hogy - az egykori latin he­lyett - a világ legelterjedtebb nyelvén (angolul); hanem azt, hogy meg kell tanulnunk, mi az a stílus és nézőpont, amitói az egész világon érde­kessé válhatnak Közép-Euró­nek tekinthetjük. A másik cselekmény, amivel gyanú­sítják Czeizelt, hogy a ma­gyar gyámhatóságtól elvon­ták az esetleges intézkedési és felügyeleti jogkört. A doktor szerint a külföldi örökbefogadás jogszerű volt és a közvetftésért egy fillért sem kapott, valamint az eljá­rás nem ütközött a New Yor­ki-i egyezménnyel, amiben az aláíró államok kikötötték, hogy gyámügyi szerveik nem hagynak jóvá olyan adoptáci­ót. amelyben a közreműködő anyagi haszonhoz jut. A há­rom örökbefogadott csecse­mő cigány származású volt, így nagyon kicsi lett volna annak az esélye, hogy valaki Magyarországon adoptálná őket, az amerikai családoknál pedig megfelelő körülmé­nyek között élhetnek. Dr. Bárándy Péter, a ge­netikus ügyvédje a gyanúsí­tás és a házkutatás ténye el­len panaszt emelt, amit a Fő­városi Főügyészség nyomo­zásfelügyeleti osztálya eluta­sított. A védő szerint az inté­zetben tartott házkutatás ép­pen rendelési időben, a bete­gek előtt zajlott, aminek az volt a célja, hogy lejárássák a védencét. K. T. pa országainak, sőt régióinak sajátos, sokféleképpen ele­mezhető jelenségei. Egy példa, amelyre Pomo­gáts Béla irodalomtudós hív­ta fel a figyelmet: az emberi­ség nagyobbik hányada ki­sebbségi sorban él; Közép­Európa országaiban szinte kí­nálja magát a társadalomtu­dósoknak a feladat: kisebb­ségkutatás. Egy nagyszabású interdiszciplináris kutatás eredményei iránt a világ tu­dományossága bizonyosan erősen érdeklődne. Mintha csak ennek a gon­dolatnak a jegyében szervez­ték volna a nyári egyetem egyik szekcióját, amelynek ülései pénteken lesznek az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Ki­sebbségek a városban, a régi­óban, az országban, a határo­kon túl - így tágítják a körö­ket az előadók. Foglalkoz­nak az etnikai identitás ala­kulásának és őrzésének té­máival is. Az előadók között lesz Bodó Barna, a Temes megyei közgyűlés alelnöke, az RMDSZ politikai alelnö­ke, Molnár Géza nagyenyedi orvos, a Harmónia Egyesület képviselője, Kozma Mihály, a JGYTF Román Nyelv és Irodalom Tanszékének taná­ra. Ma, szerdán Ópusztaszer­re látogatnak a nyári egyetem résztvevői, s a Körkép meg­tekintése után a határainkon túl élő magyarok képviselői tartanak megbeszélést: mit kell tenni a szomszédos or­szágokban élő magyar ki­'sebbségek identitásának megőrzéséért. Csütörtökön az aulában folytatódnak az előadások: Lengyel László, Agh Attila, Hankiss Elemér más-más nézőpontból, de egyként arról a stratégiáról beszél majd, amelyet szerin­tük követni kellene az or­szágnak - itt és most. S. E. Röszkén csendesen telt a tegnapi nap, még­sem unalmasan. Az uta­soknak és a vámosok­nak is egy új feladattal kellett megbirkózniuk: az állati eredetű élelmi­szerek kiszűrésével. Oka mindennek a bal­káni államokban „ki­tört", s az állatállo­mányt sújtó köröm- és szájfájás, mely az em­berre is veszélyes. Rösz­kén eddig 350 esetben szólították fel arra az utasokat, hogy ne hoz­zák be Magyarországra ezeket a termékeket. Halasyné Bacsa Ildikó fő­hadnagy, a röszkei vámhiva­tal parancsnokhelyettese el­mondta, eddig nem okozott fennakadást a rendelkezés betartatása. Hozzátette, hogy nem mindenki örül túlzottan, amikor kiderül: a nála lévő élelmiszer nem kívánatos Magyarországon. Ez csak akkor és azoknak különösen kellemetlen, akik vinnék a „hazait" nyugatra, lévén ott dolgoznak, ott töltik az év nagy részét. Az átkelő uta­sok figyelmét először a vá­mos hívja fel: mutassa meg csomagjait, majd ő maga is ellenőrzi az elmondottakat. A biztonság kedvéért szerbre is lefordították a fontosabb tudnivalókat, így nem hivat­kozhat senki sem nyelvi aka­dályokra. Lehetőség van arra is, hogy visszavigyék a szál­lítmányt, ezt azonban a ma­gas határilletékek miatt álta­lában nem választják. Arra is van lehetőség, hogy a hatá­ron elfogyasszák a terméket: erre volt is már példa, de ter­mészetesen csak kisebb menniységek és nem nyers hús esetében. A határátkelőhely szom­szédságában elhelyezett konténer is árulkodó: egész Nem sokan lehetnek a lelkileg tökéletesen egészségesek. Ha csak arra gondolunk, hogy a valamennyiünket érö mindennapos stressz egy idö után állandó feszült­séget eredményez, s ez az állandó feszültség ki­billenti az embert lelki egyensúlyából, akkor jó­szerével egy ország ki­álthatna pszichiáterért. Mégiscsak azokat az em­bereket méregetjük gyanús szemmel, akiket orvosilag minősítettek pszichés betegnek, azo­kat, akik megjárták a pszichiátriai gondozókat, klinikákat. Ilyen megvi­lágításban megkérdője­lezhető a pszichés beteg státusz, s kérdés, valójá­ban csak azok sérültek-e lelkileg, akiknek erről papírjuk van. A Szegedi és Szeged Kör­nyéki Lelkibetegek Érdekvé­delmi Szervezetének elnöke, Withmann Sándor azon keve­sek egyike, aki nyíltan vállal­ja pszichés betegségét, s ez a vállalás történik sortásai ér­dekében is. Withmann úr ala­pító tagja és elnöke a lelki betegek helyi érdekvédelmi szervezetének.. A vele ké­szült interjú bizonyság arra is, hogy lassan eljutunk oda. csirkék, kolbászok, rengeteg sajt, sőt, felbontatlan hűtő­táska is erre a sorsra jutott. A környéken ténykedő egyetlen guberáló a szom­szédos két fémkonténert vizsgálta. Neki idejében fel­hívták a figyelmét: ne nyúl­jon az új konténerhez, bár­milyen csábító is a tartalma. Nemcsak a fertőzés miatt ja­vasolták azt, hanem mert a szabály szerint ezeket a ter­mékeket formalinnal le kell permetezni. A csütörtöki nap óta mintegy 350 esetben in­tézkedtek a vámosok, akik­nek folyamatos segítséget nyújt az állategészségügyi szolgálat egy munkatársa. A konténert egyszer kellett ed­dig üríteni, most a másodikat „töltik" fel. Dr. Szűcs László, az Ál­lategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy a Balkán irányából láb­ra kapott száj- és körömfá­jásjárvány továbbterjedésé­hogy emberek nem szégyel­lik a nyilvánosság előtt el­mondani, hogy lelki betegek. - Fóbiás-neurózisban szenvedek - kezdte With­mann Sándor. A tömeget, a bezártságot, a számomra is­meretlen mélységű vizet és a sötétséget nem bírom elvisel­ni. Az ilyen közegben fizikai rosszullét jön rám. A tünetek húsz évvel ezelőtt kezdődtek, egy konkrét sztituációhoz tu­dom kötni a pillanatot, ami­kor kitört rajtam a fóbia, ami­ről akkor még sem én, sem az orvosok nem tudták, hogy fóbia. Pontosan ugyanazokat a testi tüneteket „produkál­tam", mint amilyenek a pajzsmirigy túltengésben szenvedőket jellemzik. A belgyógyászati kivizsgálás után megműtöttek, de a pajzsmirigyoperáció után sem javult az állapotom. A tünetek jelentkeztek tovább, míg végre, egy hosszantartó pszichiátriai vizsgálat után kimondták a diagnózist: fóbi­ás neurózis. • Milyen tünetei voltak? - Ha ki kellett lépnem az utcára, vagy fel kellett száll­nom egy villamosra, akkor úgy éreztem, tőből levállnak a lábaim, izzadtam, s olyan érzésem volt, hogy azonnal elvesztem az eszméletem. Évekig nem mentem ki ­mert nem bírtam - a laká­ról néhány napja nincsenek új adatok. A hasított körmű állatokra (szarvasmarha, ser­tés, juh, kecske) veszélyes kórt eddig Albánia, Macedó­nia, Jugoszlávia, Szer­bia-Montenegro, Görögor­szág és Törökország bizo­nyos területein észlelték. A járvány hírére a Földműve­lésügyi Minisztérium azon­nal meghozta közismert szi­gorító intézkedéseit. Ennek értelmében élő ál­lat, vagy állati eredetű, de nem hőkezelt termék nem lépheti át a határt. Az orszá­gon kívül rekedt állat- és élelmiszerszállító járműve­ket pedig csak fertőtlenítve (az erről tanúskodó szakha­tósági bizonyítvánnyal együtt) szabad ismét haza­hozni. Ezen felül itthon is meg­tesznek minden óvintézke­dést a járvány betörésének elkerülésére. így például minden betegségtünetet mu­tató állatot fertőzöttnek te­somból. Később is csak kísé­rővel voltam képes közleked­ni az utcán. Elmondthatatla­nul sokat szenvedtem, szinte életképtelenné lettem, hiszen nem voltam képes „közle­kedni" a társadalomban. Idő­közben leszázalékoltak. Évekbe tellett, amíg pszicho­terápiával eljutottunk az or­vosommal odáig, hogy most egyedül bejöttem önhöz a szerkesztőségbe. • Ezek szerint teljesen meggyógyult? - Eló-elő jönnek még a fó­biás időszakok. Ilyenkor folytatni kell a pszichoterápi­át ismét egy ideig, s aztán újra helyrebillenek. 0 Gondolom a saját meg­próbáltatásai ösztönözték arra, hogy megszervezze a lelki betegek érdekvédel­mi szervezetét. - Valóban, a magam ke­serves tapasztalatából tudom, hogy a lelki betegek - legye­nek azok fóbiások, pánikbe­tegek, neurotikusok, dep­ressziósok - mi mindenben várnának segítséget, támoga­tást, s tudom, hogy mennyire szükségük van az odafordu­lásra. A Konkrétan milyen se­gítségre vagy érdekvéde­lemre gondol? - Vannak orvosok, akik úgy kezelnek bennünket, mint a társadalom alját, s kintenek (leszámítva termé­szetesen azokat az eseteket, amikor egyértelműen más­fajta megbetegedésre utaló jelekről van szó). Az állattartóknál az eddi­gieknél is szigorúbban el­lenőrzik a járványvédelmi intézkedések betartását - az állatforgalomra, takarmányo­zásra, stb. kiterjedő, fokozott ellenőrzés már folyik. Most még inkább érvényes az ál­lattartók egyébként is fönnál­ló kötelezettsége, amely sze­rint minden megbetegedést azonnal jelenteni kell. Dr. Szűcs László emlé­keztetett, hogy utoljára hu­szonhat évvel ezelőtt volt száj- és körömfájásjárvány Magyarországon. A kór gyógyítható ugyan, de a ké­sőbb jelentkező gazdasági károk (export-visszaesés, stb.) miatt a leghatékonyabb védekezés mégis az, ha le­vágják az elsőként megbete­gedett állatokat. A. L. - Ny. P. nem úgy, mint beteget. A le­zászalékolásnál például nem egyszer megalázó helyzetek­be kerülnek a lelki betegek, s úgy gondolom, a szervezet ilyen esetekben is fel tudna lépni betegtársai érdekében. Vagy egy másik példát emlí­tek: nemrégiben a Pósz Jenő utcában lakók megakadá­lyozták, hogy a környékükre telepítsék át a pillanatnyilag is rossz körülmények között működő városi pszichiátriai gondozót. Ha mi már akkor létezünk, vélhetően fel tud­tunk volna lépni a gondozó mellett, s az önkormányzat nem hátrált volna meg oly könnyen a lakók fenyegető­zése miatt. • Mikor alakult a szerve­zetük? - Az elmúlt év decembe­rében kezdtük el a szervezést Ónody Sarolta főorvosnő se­gítségével, s 15 alapítótaggal. Ennek az évnek az elején, a cégbírósági bejegyzést köve­tően kedtük el az érdemi munkát. A jelenlegi taglét­szám 50 körül van, ami kevés ahhoz képest, hogy Szegeden és környékén nagyon sok pszichés beteg él. Hozzájuk szeretnénk eljutni, s őket vár­juk minden hónap utolsó péntekjén. Újszegeden, a Székelysor 21. alatti Feren­czi-klubban. K. K. Marton Évát operálták • Szeged (MTI) A világhírű operaénekes­nő, Marton Éva betegsége miatt nem tudott fellépni a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadját nyitó Interopera gálán, július 12-én. Nikolé­nyi István, a szabadtéri játé­kok igazgatója arról tájékoz­tatta a sajtót, hogy Marton Éva Hamburgban - férje volt klinikáján - epeműtéten esett át a minap; egyelőre fellépést nem vállal, jelenleg már monte-carlói házukban pihen. A sztárvendég sajnálja, hogy le kellett mondania a Dóm téri szereplést, és sze­retné kárpótolni Szegedet, s már megkezdték az egyezte­tést egy jövőbeni fellépésről - mondta el Nikolényi Ist­ván. Szeged fölött az ég Alci látta, tudja, ho­gyan kezdődött Wim Wenders Berlin fölött az ég című filmje. A kezdő képsorokon gyermekek és angyalok láthatók, mely alatt a narrátor mondja gyönyörű szöve­gét. Hasonló módon kezdődött a Crossroads együttes és a Hóra Szín­ház hétfő esti, „Tündér­mesék" címú közös pro­dukciója is a városháza udvarán. Az előadás elején Marik István és Bicskey Lukács a fiatal lányokból és fiúkból álló együttes muzsikájára mitológiai mélységekbe szállt. A régi időkben semmi sem volt, mondták. Nem volt sem homok, sem tenger, sem sós habok. Nem volt lenn föld, nem volt fenn ég, nem zöldült a fű még, ásított a semmi. Ebben a határtalan semmiben élt a titokzatos vi­lágszellem, akit soha élő em­ber szeme meg nem pillan­tott. Ő teremtette messze északon a Ködök Birodalmát és délen a Muspellt, a Tűz Országát. Az est folyamán ebből a misztikus mélység­ből emelkedtünk szépen las­san, de egyenes vonalban fölfelé a zene szárnyán és a vers, illetve mese sorain. A tradicionális ír zenét játszó Crossroads - melynek tagjai: Pusztai Anikó, Szirtes Edina, ifj. Lang János, Somogyi Ta­más és Varga Kornél - vé­gig rendkívül tisztán és pon­tosan muzsikált. Zenéjük ha­tása alatt néha úgy éreztem, mintha egy ír kocsma sarká­ból figyelném őket, máskor meg hűvös zöld erdőben ta­láltam magam, ahol a zene adta a meleget. Az együttes a dinamikusabb számokat is visszafogottan játszotta; nem vitte el őket a ritmus, pedig tehette volna... Lassabb da­laik pedig a szív legbelső húrját pendítették meg. Az ifjabb Lang János virtuóz hegedűjátéka, valamint So­mogyi Tamás meleg ének­hangja komoly zenei érett­ségről tanúskodott. A Cross­roads muzsikája egyszerre fakasztott könnyet, nevette­tett meg és hozott vidámsá­got - főleg a két utolsó blue grass -, valamint ringatott álomba. A tündérek muzsi­káját hallhatta ezen az estén a szépszámú publikum. Sz. C. Sz. • Ahogyan az értelmiség látja Magyarok a nagyvilágban • Lelkibetegek érdekvédelmi szervezete Egy tabutémáról nyíltan

Next

/
Thumbnails
Contents