Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-22 / 170. szám

HÉTFŐ, 1996. JÚL. 22. BELFÖLD 3 • Magányos kombájnok Nadrágszíj-menetelés Szentmihályon Szalma János: gyenge a búza, sok szem besült. (Fotó: Gyenes Kálmán) A kenyér ára jegyzet Változó graffítik \jem is olyan sok évvel ezelőtt utasította ki kis ha­1 i zánkból a szovjet csapatokat Orbán Viktor. A szó­kimondó ifjú egy nemzet óhaját fogalmazta meg ak­kor, amikor a sok-sok évig ideiglenesen nálunk tar­tozkódó idegen seregeket távozásra szólította fel. Nyo­mában aztán rögvest megjelentek a falakon a graffi­tik, már kevésbé finom stílusban előadva egy ország vágyát, miszerint: „Ruszkik haza!" Az idő tájt kevesen hihették, hogy nem kell sokat várni arra, hogy a televízió híradója az utolsó szovjet kiskatona integetéséről tudósítson, s még kevesebben gondolták, hogy alig fél évtized után NATO-gépek röpködnek a Szolnok közeli reptérre, s hogy kicsiny hazánkban rendeznek NATO hadgyakorlatot. Az akkor elképzelhetetlen, mára valóság, immáron a sokáig ellenfélnek mondott katonai szövetségnek adunk ideiglenes otthont. Tesszük ezt nyilván annak reményében, ha netán valódi veszélybe kerülünk, em­lékeznek erre a nemes és korántsem olcsó gesztusunk­ra a most itt gyakorlatozók. A NATO-sokból nem jutott (még) huszonvalahány év nekünk, de már vannak, akik aggódnak, s ko­rántsem ifjúi hévvel azt mondják: „Uraim, menjenek haza!" Hogy megjelennek-e majd a graffitik is a fala­kon, kevésbé udvarias stílusban, miszerint: ,Amcsik haza!", ma még nem lehet tudni. Csak azt, hogy mi sohesem leszünk-lehetünk semlegesek. AKCIÓ1 JÚLIUS 1 5-20-ig Makói km tégla 14,53 Ft/db ^^^^^^ Szemapor 36 tégla 116,67 Ft/db Kurca falazóblokk 55,41 Ft/db tZ^^^y 7 raklaptól ingyenes házhoz szállítás! MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 • 25 ország, 50-nél több repülő Szolnokon a NATO Hátizsákos professzorok • Jákotpuszta (MTI) Nemzetközi etológiai ifjú­sági találkozó kezdődik ma a Nógrád megyei Bercel hatá­rában lévő Jákotpusztán. Az augusztus l-ig tartó tudomá­nyos rendezvényt Keszthelyi Tibor egyetemi tanár szerve­zi. A konferenciára 22 or­szág tudósai, egyetemi hall­gatói érkeznek, valamennyi­en az etológiával, a termé­szetes állattartással, állatte­nyésztéssel, az állatvédelem­mel, illetve a környezet és a természet megóvásával fog­lalkoznak. A jákoti völgy hajdani uradalmi birtokán Keszthelyi Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára privát vállalkozásban állította helyre a vidéken egykor gyakorolt állattartást, gazdálkodást, s Dél-cserháti Ökológiai Tájközpont ETO­Farm néven egy letűnő kul­túrát keltett új életre. Székely Mihály emlékezete • Esztergom (MTI) Repüléstörténeti emlék­ünnepséget rendeztek Esz­tergom-Kertvárosban. Szé­kely Mihály ugyanis 1911. júliusában elsőként tette meg az Osztrák-Magyar Monar­chia két fővárosa, Bécs és Budapest közötti, akkor még nagyon hosszúnak és vesz­élyesnek tekinthető utat re­pülőgéppel. A biztonság kedvéért a bátor pilóta Győr­ben és Komáromban pihent egy kicsit, s ezek után érke­zett 1911. július 19-én Esz­tergomba. E nevezetes ese­ményre emlékezve avattak fel emlékkövet a repülőgép földet érésének közelében. Az avatás után Székely Mi­hály életútját és az esztergo­mi repülőtér történetét be­mutató kiállítás nytlt a Féja Géza Művelődési Házban. A miniszter az első kaszás • Orci (MTI) A földművelésügyi mi­niszter is részt vett azon a kézi aratóversenyen, amelyet a Somogy megyei Orciban tartottak. Lakos László ké­sőbb egy fórumon válaszolt a gazdák kérdéseire, ahol a többi között kijelentette: a tavalyi és az idei első félévi adatok alapján nyugodtan ál­Htható, hogy „megállt a me­zőgazdaság hanyatlása". Eb­ben az évben már 50 száza­lékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportál az ország, mint a legutóbbi választást megelő­ző évben. Az Orciban meg­tartott kézi arató versenyen, ahol Lakos László, mint első kaszás is bemutatkozott, hat megye 20 - 3-3 fős - csapa­ta vett részt. Szeged Körút '96 • Munkatársunktól A szegedi VTV műsorá­nak ma este 8 órakor kezdő­dő programja: beszélgetés az amerikai Mayo Klinika pro­fesszorával, aki vendége volt a június szegedi sebész kongresszusnak; beszámoló a VI. Országos Táblakép­festészeti Biennáléról és egjt színészi vállalkozásról; be­pillantás az operabál ku­lisszái mögé. Az adás szer­kesztő-műsorvezetője: Csala Gabriella. Magányos a kombáj­nosok élete, legalábbis Szentmihálytelken. A he­lyi szövetkezet, az Új Élet is új életet él: ma már nemcsak hatalmas táblákat járnak „falká­ban" a kombájnok, ha­nem szólóban, egy-egy kistermelő földjéről is begyűjtik az árpát, a búzát. Lassan vége felé közeledik az aratás, amikor reggel kilenckor a kombájnok nyomába szegődünk. - Harmatos a gabona, nem lehet korábban kezdeni az aratást - mondja kalau­zunk, a Terramechanika Kft. ügyvezetője, Szalma János, majd hozzáteszi, az öreg gépeken is akad min­den reggel igazítani való, mielőtt neki indulnának a tábláknak. Hol vannak már a régi szép idők, amikor még ara­tópálinkát és ebédet is osz­Régi Szeged környéki hagyományt elevenített föl az FM Csongrád me­gyei hivatala azzal, hogy szombaton határ­szemlét szervezett az agrárszakemberek, ér­dekképviseletek, vala­mint a sajtó számára. A Szentesen, az Árpád Szövetkezet székházá­ban kezdődött progra­mon többek között részt vett Benedek Fülöp, az FM közigazgatási állam­titkára, Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke, valamint a me­gye négy országgyűlési képviselője. Az Illés napi határSZem­• Budapest (MTI) A tavalyi személyi jöve­delemadófizetésről készített előzetes adóhivatali értéke­lés szerint a munkáltató köz­beiktatásával elszámoló adó­alanyok számának rovására növekszik a kisebb fizetési készséget mutató önbevallók aránya. Az APEH adatai szerint tavalyi adóbevallásu­kat már alig több mint fele­tottak a munkásoknak. Ma már marokszedő lányok sem színesítik a határt. Ül a kombájnos a hatalmas gép kabinjában, s izzad reggel­től estig, hiszen a munkát legtöbbször akkor fejezik be, amikor az öreg este rá­borul a búzatáblákra. - Vállalkozásban ara­tunk! - mondja Szalma úr. ­A káefté bérli a tésztől a gé­peket, az épületeket, azután megrendelésre házhoz, pon­tosabban táblához megyünk. A Bodom-oldalban kifelé haladva arról beszélgetünk, igen csak gyönge az idei bú­zatermés. A mihálytelki ha­tárban három és fél tonnánál nem ad többet egy hektár, szemben a jobb évek négy és fél-öt tonnás hozamával. Az ok? Későn vetettek, hosszú volt a tél és hirtelen a júniusi szárazság. - A minősége sem a leg­jobb a búzának, legfeljebb közepes. A kalászokba sok szem belesült, nem pörög lén az érdeklődők a Szentes­Magyartés-Nagytőke-Csere­bökény-Újváros-Nagymá­gocs-Derekegyház útvonalat járták be. Eközben megte­kintették a magyartési törzs­libatelepet, az Ecser-Donát Szövetkezet területét, elláto­gattak a Termál Tejszövet­kezetbe, a Pankotai Agrár Rt., a Terra-Coop Kft. és Horváth Gyula magángaz­dálkodó búzatábláira. A határszemle tapasztala­tairól Tasnádi Gábort, az FM Csongrád Megyei Föld­művelésügyi Hivatalának vezetőjét faggattuk: • Milyen lesz az idei ter­més? - Jóval gyengébb, mint az elmúlt években. Míg 1986­annyian készítették a mun­káltatón keresztül, mint egy évvel korábban. Az önbeval­lók száma viszont már az összes bevallás 75 százalé­kának összeszámlásakor megközelítette a tavalyi, 2,276 milliós szintet. A hivatal a 4,3 millió adóbevallás közül az előze­tes értékelésig közel 3,3 milliót dolgozott fel. Ezek­ki. A legtöbb szövetkezet és magángazda spórolt a trá­gyázással, a gyomirtózással, s fémzárolt vetőmag is csak kevés helyen került a talaj­ba. A termelési költségek ugyanis így is magasak. A Terramechanika Kft. 240 hektár árpát és búzát aratott már le az Új Elet Tsz tábláiról. Most a magángaz­dák kisebb parcellái vannak soron. Közel 200 hektár ga­bonát kell learatniuk a ki­sebb tulajdonosok földjeiről is. A szétdarabolt parcellá­kon azonban nehezebben mozog a hatalmas kombájn, sok az üresjárat. Egyelőre még nem tudni, milyen áron kel majd a ga­bona. Most, hírlik, 2 ezer 800 forintot kérnek egy má­zsa árpáért, de egyelőre nem túl kelendő. A búza árát saccolni is nehéz: a gyenge termés és a kiviteli stop ala­posan megzavarhatja majd az árakat. Rafai Gábor 90 között a megyei átlag bú­zából közel 5 tonna volt hek­táronként, majd 1995-ben már csak 4,1, addig idén 3,5­3,6 tonnás megyei átlagter­més várható. A homoki terü­leteken a legrosszabb a hely­zet: ott egy hektáron 2 tonna kenyérgabona termett. Van­nak kiemelkedően jó ered­mények, főleg a „nagyok­nál" - Árpád Szövetkezet, Pankotai Agrár Rt., Terra­Coop Kft. -, de a többség termése kritikán aluli. Az ok főleg a csapadékos időjárás­ban kereshető, ám sok múlt azon is, kinek mennyire fu­totta műtrágyára, s hogy tö­rődött-e a talajelőkészítéssel. • Mikor fejeződik be az aratás? ben összesen 1423,9 milli­árd forint jövedelmet vallot­tak be. Ennek alapján az APEH-ban úgy kalkulálnak, hogy az összes bevallott jö­vedelem 16-18 százalékkal haladja majd meg az 1994­est. Az előzetes értékelésből - amelyet Pitti Zoltán, a hi­vatal elnöke készített - az is kiderül, hogy a foglalkozta­tási tendenciákkal ellentét­• Szeged (MTI) A kenyérár körül ki­alakült anomália válto­zatlanul foglalkoztatja a fogyasztót és a szakma­belit. Nehezen tolerálják, hogy ez az ár széles ská­lán mozog, helyenként a reális szinten maradt, másutt indokolatlanul magasra kúszott. Több pék azt állítja, hogy az emelésre azért volt szük­ség, mert növekedtek költségeik. (Persze nem mindegy, hogy mennyi­ről emelnek.) Sérelmezik, hogy miközben az alap­anyag, illetve az összes többi költségük világpia­ci árakat tükröz, ezeket a végtermékben, a ke­nyérben eddig nem érvé­nyesíthették. Szegeden a sütödék nem terveznek a közeljövőben ár­emelést, s a pékek nem is ér­tik, miért kellene 100 forint fölé emelni a kenyér árát. (Amint azt legelőbb So­mogyban jelentették be a mi­nap.) A Tisza-parti városban éles a verseny, túlkínálat van kenyérből. A bolti árak ter­mészetesen üzletenként elté­rőek, de jellemzően 85-95 fo­rint körül mozognak, kenyér­fajtától függően. Ónozó Géza sütödéi vezető elmondta, hogy a haszon nem a pékség kasszáját gyarapítja igazán, hanem a kereskedelemét, ők száz darab kenyéren mind­össze 500 forintot keresnek. Ekkora mennyiséghez a liszt 2700, az élesztő, só, egyéb adalék 300, az energia 2300, a dolgozók bére 600, a szállí­tás pedig 300 forintba kerül. Bagi Ádám, a Tisza Kenyér Sütőipari Rt. vezérigazgatója szerint sem indokolt száz fo­rint fölé emelni az árat. A vezérigazgató annyit elárult, hogy 60-70 forint között ad­ják a kenyeret a boltoknak. Nem terveznek áremelést. - A kenyérgabona 80 százalékát már learatták, s amennyiben hagyja az idő­járás, a jövő hét végére be­fejeződhetnek a betakarítá­sok. G A határszemle során tejszövetkezetnél is jár­tak. Milyen tapasztalato­kat szereztek? - A Termál Tejszövetke­zet két nagy állattartó telep­pel rendelkezik, de nincs földje. Ezért vásárolnia kell a méregdrága takarmányt, aminek következtében ne­hezen tud eredményt fölmu­tatni. Látnivaló, hogy a ter­melőket szinte „megeszi" a takarmány ára. F. K. ben tavaly a munkajövede­lemben részesülők száma nem csökkent számottevő­en. Az egy főre jutó munka­jövedelem átlaga évi 395 ezer forintra becsülhető, szemben az egy évvel ko­rábbi 354 ezer forinttal. Az egyéni vállalkozók bevallott éves átlagjövedelme a ko­rábbi 118 ezer forintról 150 ezer forintra nőtt. • Szolnok (MTI) Cooperative Chance '96 (Esély az együttmű­ködésre) elnevezéssel NATO vezetésű, több nemzetiségű légierő­gyakorlat kezdődött Szolnokon. Ez az első békepartnerségi légi­gyakorlat, amelyet nem az észak-atlanti katonai szövetséghez tartozó ál­lam területén tartanak. Az erőpróbán nyolc NA­TO-beli ország - az Amerikai Egyesült Álla­mok, Belgium, Francia­ország, Hollandia, Ka­nada, Nagy-Britannia, Németország, és Spa­nyolország - és ugyan­csak nyolc békepartner­ségi tagország - Auszt­ria, Bulgária, Csehor­szág, Lengyelország, Magyarország, Romá­nia, Szlovákia és Szlové­nia - vesz részt. A vendéglátó ország ne­vében Végh Ferenc altábor­nagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari fő­nök köszöntötte a résztvevő­ket. A mostani gyakorlat nem hagyományos katonai harci tevékenységet feltéte­lez, mert nincs támadás és védelem. A legfontosabb célja, hogy bemutassa a hadsere­gek légierőinek képességét a katasztrófa okozta károk helyreállításában, az élet- és vagyonmentésben, a sebe­sültek felkutatásában, vala­mint a humanitárius segít­ségnyújtásban. Dieter Stöck­mann vezérezredes, a NATO Közép-Európai Szövetséges Erők főparancsnoka azzal kezdte mondanivalóját, hogy a Partnerség a békéért gya­korlatok lehetőséget nyújta­nak a széles körű és nyílt ta­pasztalatcserére, amely fel­használható a jó ötletek kö­zös koncepciókká és doktrí­nává alakítására. A gyakor­laton számos résztvevő el­őször van jelen, így közöttük az ENSZ, az "Orvosok hat­árok nélkül" szervezet és a vöröskereszt. Beleértve a megfigyelőket is, a gyakor­laton mintegy 25 ország képviselteti magát 1100 fős személyi állománnyal, vala­mint 50-nél több, különböző típusú repülőgéppel. A NA­TO főparancsnoka köszöne­tét fejezte ki a vendéglátó országnak a kiváló támoga­tásért, a munkához biztosí­tott infrastruktúráért. Ezt követően sajtótájé­koztatón Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára ki­emelte: ezen a katonai erőp­róbán nemcsak Magyaror­szág és a partnerországok ta­nulhatnak, hanem a NATO tagországok is, hiszen a ka­tasztrófát szenvedett terüle­tek megsegítése a szervezet új feladatai közé tartozik. Stöckmann vezérezredes azt fejtegette: tapasztalható, hogy az utóbbi időben egyre többen szimpatizálnak Nyu­gat-Európában is azzal a NATO-val, amely ellen ko­rábban oly sokszor és sokan tüntettek. A változás oka valószínű­leg az, hogy mind többen el­ismerik, hogy a boszniai ren­dezésben az Egyesült Álla­mok mellett a NATO-é a másik hatékony szerep. • Tüntetést rendezett a Szolnokon kezdődött NA­TO-légierőgyakorlat ellen a Munkáspárt. • Illés napi határszemle Gyenge a búzatermés Lanyhul az adófizetői készség?

Next

/
Thumbnails
Contents