Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-19 / 168. szám

PÉNTEK, 1996. JÚL. 19. HAZAI TÜKÖR 11 Este a városháza udvarán A görög mitológia szerint a hórák, az év­szakok istennői jelzik, ha eljött az idő arra, hogy valami megtörtén­jék. Nos, a szegedi hó­rák - Bálint Zsolt, Bics­key Lukács, Lang János és Marik István - jelzik: szombattól nyolc estén át valami olyan fog tör­ténni a városban, ami teljes egészében az új­donság erejével hat. El­jött tehát az idő. Ideje van a szórakozásnak. A városháza udvarán mindent láthat a publikum a táncórától kezdve a tündér­mesén át a kávéházi elégiá­ig. A Hóra Színház és az önkormányzat közös rende­zésében szombaton este 9 órakor induló ,. Városházi Esték" elnevezésű szabad­téri előadássorozat könnyed nyári, ugyanakkor minőségi Szórakozást nyújt a publi­kumnak. A tizenöt eszten­deje alakult, zenészekből, színészekből és táncosokból álló művészeti társulat új profilt szeretne adni, terem­teni a meghitt környezetben rendezvényével, ezzel is bővítve a szegedi nyár kul­turális kínálatát. Az ötven­hetven perces intimebb elő­adások és kamaradarabok minden igényt kielégítenek. Szombaton este a PAB Színház a cseh kortárs iro­dalom kiemelkedő írójának, Bohumil Hrabalriak az egyik művét mutatja be. Cí­me: Táncórák idősebbeknek és haladóknak. A Menzel­filmek hangulatát idéző fel­dolgozás Prága egyik sörö­zőjében játszódik. Az értel­miségiekből és mesterem­berekből verbuválódott al­kalmi zenekar próbáján szóba kerülnek az élet nagy és egészen apró kérdései. A bohózat, a zenei paródiák és szövegek segítségével egy nem is olyan régi kort vetít elénk. Az alakok, a jellemek kisszerűsége, és ezzel együtt emberi méltó­sága a nálunk is ismerős közép-európai kisembert rajzolja meg. Július 22-én, hétfőn a Kaláka Fesztivál díjnyertes együttesének, a kelta-viking eredetű dalla­mokat játszó Crossroads­nak, valamint a Hóra Szín­háznak az előadásában is­merkedhet meg a publikum az ír és a skandináv folklór történeteivel és tündérme­séivel. Kedden a szegedi hórák a Magyar Dekame­ront állítják színpadra. A történetek ironikusan szól­nak a ma emberéhez az em­beri kapcsolatokról. A korcsmáros, a szemrevaló feleség és a vándor falstaffi figurájának megjelenítése, valamint a zene és a tánc garantáltan vidám hangula­tot teremt a nézők soraiban. Szerdán a KFT együttes alapító tagja, Bornai Tibor lép önálló estjével a közön­ség elé. A „Fűrelízni ti­los!" című előadásban nemcsak a zenész Bornai, de a sajátosan egyéni hu­morral bíró versíró Bornai is bemutatkozik. Csütörtö­kön a Hóra Színház orfe­umjátékán, a Kávéházi elé­gián (Torpedó bácsi mesé­in) szórakozhatnak az ér­deklődők. A darab Tóth Ár­pádnak 1911 és 1913 kö­zött, a debreceni Nagy Új­ságban publikált verseiből készített összeállítás. Július 26-án, pénteken a Grease és a Hair című musicelből láthatnak keresztmetszetet a Goór Nagy Mária Színita­noda előadásában. A musi­calok fiatal szereplői között olyan ismert színészek ta­lálhatók, mint Ullmann Mó­nika, Kárász Zénó, Márton Csaba vagy Xantus Barba­ra. Július 27-én, szomba­ton a Hóra Színház ősbe­mutatóját láthatják, mely­nek címe: Az eltévedt lovas. A darab a Költő szemével mutatja be a magyar törté­nelmet, benne az önmagát kereső embert. A multimé­dia előadás 1100 esztendőt ölel át - irodalomban, zené­ben, táncban és képekben. Július 28-án, vasárnap Bálint János fuvola-, illetve Paulikovics Pál gitármű­vész „A tangó története" című zenés estjét láthatják. A koncerten a tangó klasszikusainak, Astor Pi­azzola, Heitor Villa Lobos és Joaquin Rodrigo szerze­ményeiből játszanak majd az előadók. A „Városházi Esték" elő­adásai este 9 órakor kez­dődnek. (A Grease és a Ha­ir musicelből este 7-kor is lesz előadás.) Jegyek a Tol­kien Könyvesboltban (Kos­suth L. sgt. 1.), valamint előadás előtt a helyszínen válthatók. Figyelem! Rossz idő esetén a Bartók Béla Művelődési Központban tartják meg az előadásokat. A rendezvény támogatói: Délmagyarország Kft., Sze­gedi Önkormányzat, Partis­cum Kft., Szegedi Extra, Bartók Béla Művelődési Központ, Széchenyi István Gimnázium és Szakközép­iskola, Telin TV, Konvoj Autókereskedés, Algyói Takarékszövetkezet, Nec­kermann Utazási Iroda, Pa­pagáj Markét, Szerencsejá­ték Rt., Dreher Beers, Mini­pack, Károlyi-kert, Mahír Szeged Kft. Sz. C. Sz. ff Máltais gyermektábor Kishomokon Személyre szóló szeretet ## Még a tolókocsival is lehet játszani. (Fotó: Miskolczi Róbert) A polgári védelmi pa­rancsnokság kishomoki bázisán, az elmúlt két hétben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szege­di Csoportja vette át a „parancsnokságot": mozgássérült és fogyaté­kos gyermekek számára szerveztek tábort a gyö­nyörűen parkosított, sza­natóriumnak is beillő te­rületen. Céljuk az, hogy legalább néhány napra kimozdítsák a gyereke­ket abból a zárt világ­ból, amelybe betegsé­gük belekényszeríti őket. Az inkább tavaszvégi időt hozó délutánon, messze túl a városhatáron, kicsit nehezen találjuk meg a polgári védel­mi bázisra vezető bekötő utat; a fák között azonban már csak néhány métert kell megtennünk, s már ott is ál­lunk a rácsos fakapu előtt. Amíg bebocsátásra várunk, elnézegetjük a példásan gon­dozott parkot: a fák mögött sárga raktárépületek sorakoz­nak; ez, valamint a bejárat fölé kifüggesztett kis tábla jelzi, hogy a Csongrád Me­gyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság területére ké­szülünk belépni. Széli Lajosné táborvezető és Dobayné Deák Éva peda­gógus kísér minket beljebb. A gyerekek számára beren­dezett épületekhez betonút visz át a parkon; közben egy kis tó mellett haladunk el, amelynek közepén aprócska szigetre lehet besétálni - a sziget közepére még tűzrakó helyet is építettek. Éppen ebédidőben érke­zünk. A gyerekek nagy izga­lommal fogadnak bennünket, különösen a fényképezőgép, s a nagy, fekete fotóstáska kelti föl érdeklődésüket. „A tévétől jöttek..." - halljuk a hátunk mögött a suttogást, amíg átmegyünk az asztalok között. Az evésnél többen segítségre szorulnak: az ilyen gyerekek mellett ter­mészetesen ott ül valaki: többségükben egészségügyi főiskolás hallgató leányok, akik önként vállalták, hogy ápolási gyakorlatukat a mál­tais gyerektáborban töltik. De akad a segítők között két fiatalember: egy fizikus és egy fogtechnikus hallgató is. Tizenöt gyermek, ugyan­ennyi gondozó, s a szeretet­szolgálat hat munkatársa van itt. A szegedi Agyagos utcai otthonból ide került gondo­zottak közül a legfiatalabb ti­zenegy, a legidősebb huszon­hat éves. Valamennyien be­tegek: mozgássérültek, értel­mi fogyatékosak, ezért igen nagy segítségre szorulnak ­tudjuk meg, amikor az ebéd­lővel szomszédos helyiség­ben leülünk beszélgetni. Széli Lajosné táborvezető elsorolja, kik azok, akiknek a segítsége nélkül most nem lehetnének itt. A Csongrád Megyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság díjtalanul bo­csátotta a szeretetszolgálat rendelkezésére a területet; a tábor működését sokan tá­mogatták: a szegedi önkor­mányzat, a Gyermek- és Ifjú­sági Alap, a Castello Hun Kft., a zsombói népfőiskola - és természetesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Sze­gedi Csoportja is jelentősen hozzájárult az 1994 és 1995 után idén már harmadszor megrendezett tábor költsége­inek fedezéséhez. A táboroztatásra alkalmas gyerekeket az Agyagos utcai otthon vezetője, dr. Szűcs Pé­ter főorvos segítségével vá­lasztották ki. A kétszer egy­hetes turnusokba olyan gye­rekek kerültek, akik elbírják a környezetváltozással együtt járó megterhelést, va­lamint értékelni tudják a személyes kapcsolatterem­tést. Dobayné Deák Éva sze­rint éppen ez a lényeg, mert a gondozottak nagy része so­hasem élt családban, s nem kaphatott olyan szeretetet, mint a szülők gondoskodását élvező gyerekek. A pedagó­gus éppen ezért külön nevet is adott a tábornak: „a sze­mélyre szóló szeretet tábo­ra. " Itt minden gyerekkel külön gondozó foglalkozik ­segít nekik öltözni, mosa­kodni, enni; a foglalkozáso­kon sógyurmát, bőrkarkötőt készíteni, tányért festeni. Szinte le sem írható az a szeretetéhség és hála, amellyel a gyerekek gondo­zóikhoz fordulnak. Apró, maguk készítette ajándékok­kal lepik meg őket, s minden alkalmat megragadnak az érintésre, simogatásra. A nap reggeli tornával kezdődik (természetesen já­tékosan, nagyobb megterhe­lés nélkül), a reggeli után kézműves foglalkozások kö­vetkeznek; lényeges, hogy a gyerekek maguk válaszhat­nak elfoglatságot, kedvük szerint. A kerámiakészítés­hez, festéshez, stb. persze gondozóik segítsége is szük­séges: ha kell, vezetik a gye­rek kezét. Délutánonként játékos ve­télkedőket tartanak, vagy a táborba látogató pedagógu­sokat, művészeket fogadják; valamennyien ellenszolgálta­tás nélkül tartják foglalkozá­saikat, előadásaikat. A fényképezés nagyon fölizgatja a gyerekeket. „Benne leszünk az újság­ban?" - kérdezgetik, s ami­kor a terem sarkában bekap­csolt magnóból fölhangzik a zene, többen táncra is per­dülnek. Szeretik a diszkót... „ Igyekszünk családias lég­kört teremteni" - mondják kísérőink, s hozzáteszik, hogy a gyerekek egészségi állapota is javul a zárt kör­nyezet után fölüdülésként ha­tó táborozás hatására. A szer­vezők azt szeretnék, ha éven­te többször is kimozdíthanák a gyerekeket a megszokott, zárt környezetből. Csakhogy ehhez sok pénz kellene: egyetlen hét költsége ugyanis kb. hétszázezer forint. Nyilas Páter „Importált" gyilkosok • Budapest (MTI) Idén összesen 12 - is­meretlen tettes által elkö­vetett - emberölés történt a fővárosban, ebből a rendőrség 10 ügyet derí­tett fel - hangzott el a Budapesti Rendór-főka­pitányság csütörtöki sa­jótájékoztatóján, ame­lyen elsősorban a külföl­diek által elkövetett em­berölésekről számoltak be. Elmondták: június 10-én budaörsi lakásában agyon­vertek egy 63 éves nyugdí­jast. Bebizonyosodott, hogy az áldozatnál gyakran fordul­tak meg külföldi prostituál­tak, akiknek átmenetileg szál­lást is adott. Romániában si­került megtalálni a férfi utol­só vendégeit, akik terhelő vallomást tettek egy egyipto­mi állampolgárra. A jelenleg Ausztriában tartózkodó gya­núsított ellen nemzetközi el­fogatóparancsot adtak ki. Bár a tettes a gyilkosság után összeszedte az áldozat érté­keit, a bűncselekményt kivál­tó ok féltékenység volt. Rablógyilkosság történt április 19-én a Nagy Lajos király úton, ahol szintén egy idős férfi volt az áldozat. A férfi a Nyugati pályaudvaron ismerkedett külföldi fiatalem­berekkel, s gyilkosai is ebből a körből kerültek ki, a két gyanúsítottat a román hatósá­gok fogták el, a tett elköveté­sét azonban egymásra hárít­ják. Márkus Eduárd ukrán-ma­gyar állampolgárt a X. kerü­leti Mongol utcában lőtték agyon. A körülmények egy­értelműen bérgyilkosságra utaltak, de csak az elkövetőt sikerült megtalálni, a megbí­zót nem. Az ukrán férfi egyébként Németországban már volt büntetve fegyveres rablás miatt. Kihallgatása so­rán szinte semmi információt nem közölt a rendőrökkel. Továbbra is keresik azt a libanoni állampolgárt, aki ­egyelőre ismeretlen társával vagy társaival közösen - áp­rilisban Újpesten meggyil­kolta ugyancsak libanoni munkaadójának feleségét és hétéves kisfiát. A tettes pénz­szerzési szándékkal tört be a lakásba. A gyanúsított a rendőrség információi szerint Magyarországon rejtőzködik. A sajtótájékoztatón beszá­moltak a június 12-i Ferenc­város-BVSC labdarúgó mér­kőzés után történtekkel kap­csolatos vizsgálatról is. Há­rom fiatalember ellen csopor­tosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűn­tette, kettő ellen pedig cso­portosan elkövetett garázda­ság bűntette miatt indítottak eljárást. Sárga hó A második kávénál még csak a szállítókat szidta. A harmadiknál viszont el­kezdett dolgozni a sav. Gyomra, belei visítoztak, szemére pedig véres kis fol­tokat rajzoltak a szétpattogó erek. Mint minden reggel, ötödik éve. Na és, más talán könnyebben boldogul? ­masszírozta a hasát, és újra csörgette a fuvarost, de a mobil hívásra csak mobil üzenetrögzítő válaszolt. - Hogy az a jó édes anyukájuk - vágtatott végig a telepen, és vastag károm­kodásai beborították a ládá­kat. Egy köpcös munkása fél mondatával ugyan elétola­kodott, de elzavarta - majd máskor, talán ebéd után -, s már ugrott is a kocsijába. Előbb a könyvelőhöz, mert baj van az áfával. Aztán a bankba, hiszen a hiteltör­lesztés már a múlt hónap­ban lejárt, de csak jött a fel­szólítás. Délben ebéd a... Hol is? A halászcsárdában, igen - lapozgatta a noteszát -, és ha kettőre végezne, még talákozhat a betonozókkal. - Hülye vagy, öreg, nem látsz a szemedtől? - vágta orrba egy hang, ami egé­szen csalafinta kanyarral bújt be az autó ablakán. - Hülye, persze hogy hü­lye - üvöltött vissza, mert valóban rossz helyre sorolt. Hát hol lehet itt balra ka­nyarodni? - szaladt ki a száján még egy harsogás, s hallotta, hogyan hasít ös­vényt baloldali indexlámpá­ja egy parkoló Lada ajta­ján. - Üzenete van - csipogta a mobil, de azt a rohadt kis jószágot nem bírta előbá­nyászni a táskából. - Talán a szállítók — la­pozott agyában, és két elrej­tett emlék közül kihullt a ké­sedelmi kamat. Megint a nyakába vágták. Rohadt vi­lág ez — csavarta a kor­mányt, maid egy haragos fé­kezéssel állt meg a rendőr előtt. Hát persze. A híd. Már egy éve lezárták, de ezt soha nem szokja meg. - Mikor lesz már kész? ­kiabált a rendőrrel, kiabált a múzeum kert minden fájá­val, és hasította tovább a le­vegőt a rozzant Mercedes. - Ez is csak a benzint za­bálja. Átvertek vele. Mint azok a pofátlan szállítók. De ott pusztuljanak. A jövő hé­ten már csak tenger lesz, Kréta szigete, és jeges uzót iszik. Nem vállalkozó úr lesz, három káeftével, nem ügyvezető, hanem turista, aki öt fényképezőbe zárja majd a látványt, és eszébe sem jut, hogy honnan küldi dörgedelmeit, a társadalom­biztosítás, az adó meg a kö­jál. A jövő héten úr lesz vég­re, öt évi agyszaggató meló után, és reggel narancslevet iszik kávé helyett - mart új­ra a sav a gyomrába. Aztán augusztustól új élet, reggeli futás, esti séták, talán még bodyterem is. Le kell dobni tíz fölösleges kilót, és agyon kell verni a szállítókat. - Hát mi a francot csinál­jak csövek nélkül? - találta meg végre a telefonját. És sikerült felhívni az irodát is. Ebéd lemondva, mert az ipartelepen várják. A felesé­gének pedig mondják meg, hogy este át kell szaladnia Csabára a nyomdába. Vagy dehogy. A nyomda csak hol­nap. Ma azzal a városházi szivarral munkavacsora. Talán kilencig. Utána? Mit tudom én, mi lesz utána? ­acsarkodott a messziről jött kérdésre, és tekintete a szél­védőt kereste. Apró fotót gyömöszölt oda, még tavaly tavasszal. Valami holland festő képéről találta ezt a reprót. A képen meg sárga hó borította a sárga mezőt és sárga fák sárga ágain bukdácsolt a fényt. Hát nem hülyeség? De mégis meg­nyugtatta. Elég egy pillanat, és... Most nem volt elég. Tü­dejében megszorult a leve­gő, gyomorszájához talán egy kő verődött, mellkasára meg ráült egy panelház. Ő meg csak nézte a sárga ha­vat, és a csattanás pillana­tában elaludt. A helyszínelő rendőr csak annyit írt a jegyzőkönyvbe: valószínűsíthető, rosszullét miatt rohant a házba. A mentőorvos pedig valami hátsófali infarktust emlege­tett, ami egy pillanat alatt végzett vele. T jgyhogy az ügy inkább U már a hullaszállítókra tartozik - veregette meg a rendőr vállát. És nézte azt a furcsa kis képet, ami a ha­lott fején pihent. Sárga hó, sárga mezőn és sárga ága­kon. Hát Istenem. Ha ettől lesz rajta könnyebb föld... ? Bátyi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents