Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-19 / 168. szám

ibtvyfio/i ie»iuyogb\'ít.j s.a ÜVI^ÖI iáriüv'nimr.ilf:­2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1996. JÚL. 19. kommentár A schizma szelleme A Z orosz pátriárka, II. Alekszij, 1994 tavaszán már meglátogatta Pannonhalmát és elfogadta Vár­szegi Asztrik főapát meghívását az apátság fennállá­sának ezer éves évfordulójára. Arra azonban, hogy az újabb látogatás egyben jelentős egyháztörténeti találkozó alkalma is legyen II. János Pál pápával, az orosz ortodox egyház elutasító választ adott. Moszk­vai ortodox körökből származó értesülések szerint II. Alekszij elvben egyetért a pannonhalmi találkozóval. Korábban az ortodox egyház már meghívta II. János Pált a Moszkvában rendezett pánortodox zsinatra, ez a meghívás azonban protokolárisan csak a nyugati ­a sorban az utolsó - pátriárkának szólt. A protokoll és a megfelelő biztonsági intézkedések hiánya meghi­úsította a pápa moszkvai útját, aki pedig régóta vá­gyik az ortodox egyházfővel való találkozásra. Egyes értékelések szerint II. Alekszij pátriárka azért mond­ta le a pannonhalmi látogatást, mert nem szívesen hagyja el a kényes politikai helyzetben lévő Oroszor­szágot. Más magyarázat szerint a pátriárka és a pápa találkozását az ortodox szinóduson belül több kon­zervatív egyházfő ellenzi, többek között felróva II. János Pál lengyel származását. II. János Pál és II. Alekszij találkozása új lendületet adhatna a katoli­kus és ortodox egyház közötti közeledésnek. VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka jeruzsálemi találko­zása nyomán a II. Vatikáni Zsinat ugyan hivatalosan is megsemmisítette a két egyház kölcsönös kiátkozá­sát, majd egyre gyakoribbak lettek a katolikus-orto­dox találkozók. r egterhelte a szerbiai háború azonban ismét e vi­szonyt, lévén, hogy a pánortodox szélsőségesek rossz néven vették II. János Pál kiállását a boszniai muzulmánok mellett. A pannonhalmi főapátság, amelyet még a szaka­dás előtt alapítottak, ideális helyszíne volna a talál­kozásnak, hiszen egykor éppen a bencések feladata volt a keleti egyházzal és liturgiájával való kapcsolat­tartás. 7IajL^Í JQ'R Me A pápa és a pátriárka nem találkozik? • Kohl érzi a történelem leheletét Szögesdrót - ajándékba A vasfüggöny egy darabkája díszítheti Kohl kancellár falát. Közelmúlt...? (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Az orosz ortodox egyház álláspontja vál­tozatlanul az, hogy II. Alekszij pátriárka és II. János Pál pápa nem ta­lálkozik Magyarorszá­gon. Elképzelhető ellen­ben, hogy az orosz or­todox egyház vezetője ellátogat Magyaror­szágra a honfoglalás 1100 éves évfordulója, illetve a pannonhalmi apátság alapításának milleneuma alkalmából folyó ünnepségsorozat­ra. Ezt az orosz ortodox egyház külkapcsolatok osztályának szóvivője közölte az MTI moszk­vai tudósítójával a szent szinódus ülése után. A testület Szergijev Po­szadban tartott ülésén nem döntött a pátriárka magyar­országi jubileumi ünnepség­sorozatra való utazásáról. II. Alekszijt két éve Várszegi Asztrik főapát hfvta meg az idén márciustól novemberig tartó pannonhalmi ünnep­ségsorozatra. Az ortodox egyház külügyi hivatalának illetékese a pátriárka kör­nyezetére hivatkozva lehet­ségesnek mondta II. Alek­szij magyarországi útját, de közölte: nincs még végleges döntés sem a látogatásról, sem időpontjáról, és egye­lőre nem szerepel a vizit II. Alekszijnek a jövő hónap elejéig terjedő utazási ter­véhen. Az ortodox egyház álláspontja szerint semmi­képpen sem kerül sor a pápa és az orosz ortodox egyház­fő találkozójára, még akkor sem, ha II. Alekszij Ma­gyarországrajön. Az egyháztörténeti jelen­tőségű találkozó lehetősége annak kapcsán merült fel, hogy az egyházszakadás előtt alapított pannonhalmi apátság milleneumi ünnep­ségsorozata alkalmat adott volna a találkozóra. II. Alekszij 1994 szeptemberé­ben ugyanis elfogadta Vár­szegi Asztrik pannonhalmi főapát meghívását a jubileu­mi ünnepségsorozatra, és II. János Pál is ellátogat Ma­gyarországra. A találkozó azonban az orosz ortodox főpapok kö­rében nem talált egyöntetű támogatásra, és tavasszal a moszkvai patriarkátus a fel­vetésre elutasftó választ kül­dött a Vatikánnak. Az MTI értesülései szerint számos konzervatív metropolita el­lenzi, illetve korainak tartja a találkozót, noha II. Alek­szij hajlott volna arra. A Vatikán mindamellett nyit­va hagyta a lehetőséget, és Joaquin Navarro Valis pá­pai szóvivő a közelmúltban is még úgy nyilatkozott, hogy az egyháztörténeti je­lentőségű találkozó szem­pontjából Pannonhalma a „szóba jöhetó lehetőségek egyike". • Bécs (MTI) Helmut Kohl német kancellár csütörtökön ausztriai hivatalos láto­gatása második, befe­jező napján Burgen­landban felkereste azt a Szentmargitbánya (St. Margarethen) és Fertó­meggyes (Mörbisch), valamint a magyar ol­dalon Fertőrákos között található határsza­kaszt, amelyen 1989. augusztus 19-én a pá­neurópai piknik részve­vőiként körülbelül 600 Magyarországon vára­kozó volt NDK-s polgár átmenekült Ausztriába. A kancellár a határ ma­gyar oldalán felállított kop­jafánál az újságíróknak ki­• Washington (MTI) Az amerikai képvise­lőház szerdán 333:87 arányban megszavazta a legnagyobb kereske­delmi kedvezmény (MFN) folyamatos megadását Románia számára. A legnagyobb kedvez­mény elvét a román-ameri­kai forgalomban eddig is al­kalmazták, az amerikai tör­vényhozásnak azonban az MFN-státust évente meg kellett hosszabbítania Romá­nia számára. A javaslat amerikai támo­gatói azzal érveltek, hogy a kommunista diktatúra 1989­es megdöntése óta eltelt idő­szak gazdasági változásai r idjuk, a címben szerep­lő szófordulattal kezdő­dő kérdéseknek nem sok ér­telme van, inkább játék a gondolatokkal. Mostani já­tékunk azonban ennél ko­molyabb, hiszen azt a kér­dést feszegetjük, hogy mi történne Oroszországban, ha Jelcin elnök nem tudná ellátni feladatát. A kérdés felvetésének némi aktuali­tást ad, hogy sűrűn érkez­nek az elnök egészségi áll­apotáról aggasztó hírek. Másrészt az is érdekes jogi probléma, hogy milyen megoldást talál erre egy olyan jogrendszer, ahol közvetlenül választják az el­nököt. Hiszen például az Egyesült Államokban úgy hidalják át ezt a helyzetet, hogy az alelnök veszi kézbe jelentette: érzi a történelem leheletét, s reméli, hogy a magyarok is az európai úton járnak, és hamarosan Európához tartoznak majd. A kopjafán egyébként, amelyet 1991-ben állítottak fel a piknik magyar szerve­zői, ez olvasható: „A határ­nyitással itt kezdődött Eu­rópa újraegyesülése ". Kohl kancellár, akit a ha­tárra elkísért Franz Vra­nitzky osztrák kancellár és Kari Stix burgenlandi tarto­mányi főnök, megállt a ha­tárnyitás alkalmából a szá­szországi miniszterelnök ál­tal felállított emlékkőnél is. Ezt megelőzően pedig át­vette Kari Stixtől az Auszt­ria és Magyarország között lebontott szögesdrót egy darabját, és egy egykori né­nyomán Romániában immár a magánszektor termeli a bruttó nemzeti termék (GNP) 80 százalékát. A jó­váhagyott dokumentum leg­főbb érve az, hogy Románia .jelentős gazdasági reformo­kat" hajtott végre, felszaba­dította az árakat, eltörölte az ártámogatásokat és felgyor­sította a magánosítást. A Reuter brit hírügynök­ség utal ugyanakkor arra, hogy a végleges MFN-státus megadásával kapcsolatban kételyeit hangoztatta több te­kintélyes képviselő is. Hatá­az irányítást, s ez logikus is: a választásokon az alelnök­re is szavaznak az USA­ban. Az orosz alkotmányban való eligazodáshoz dr. Kiss Barnabás ajdunktus, a JA­TE Állam- és Jogtudomá­nyi Kara Alkotmányjogi Tanszékének munkatársa volt segítségünkre. Az orosz alaptörvény az elnöki pozí­ció megszűnésének négy esetét ismeri: lemondás, ha egészségügy állapota miatt tartósan nem képes gyako­rolni funkcióit, felmentés és - bár a törvény ezt nem ne­vesíti, de értelemszerű - há­mét nyelvű szórólapot, amelyben mindenkit meg­hívtak a piknikre, s amelyet a Magyarországon látszólag nyaraló volt NDK-sok hívó jelnek tekintettek arra, hogy talán végre megnyílik előt­tük a nyugati határ. Kohl is erről beszélt a köré gyűlt újságíróknak. El­mondta: 1959-ben turista­ként járt jövendő feleségé­vel a Fertő-tó osztrák olda­lán, s mindkettőjükre na­gyon rossz hatással volt az őrtornyok látványa a ma­gyar-osztrák határon. Kohl szólt arról is, hogy a volt NDK-soknak milyen nehéz sors jutott, amikor otthagy­tak addigi lakóhelyükön mindenüket, s a Stasi gya­nakvását leküzdendő el kel­lett játszaniuk a nyaralót. rozottan ellenezte a terveze­tet Dávid Funderburk észak­karolinai republikánus tör­vényhozó, aki a Ceaucescu­rendszer éveiben az Egyesült Államok romániai nagykö­vete volt. Funderburk szerint „Kelet-Európában Románia az egyetlen ország, amely nem a durva kommunista re­zsimtói teljesen elhatárolódó demokratikus kormányt vá­lasztott." A képviselő utalt arra is, hogy az országban továbbra is komoly emberi jogi problémák vannak. Vé­leménye szerint a legna­lál esetén. (Csak az érde­kesség kedvéért: az elnök funcióját az eskütételtől kezdve gyakorolja, de Jel­cin még nem tett új esküt, így a régi ciklusa tart még. Egyébként összesen két négy éves cikluson keresz­tül lehet valaki Oroszor­szágban államfő.) Abban az esetben, ha a korábban említett négy fel­tétel valamelyike megvaló­sulna, az elnök tisztségét a kormányfő venné át. (Je­lenleg ez a tisztség Cserno­mirgyin miniszterelnököt il­leti.) Az átmeneti időszak maximum három hónapig aki a Balatonra készül, majd pedig a határon egy szál ruhában, esetleg egy kis szatyorral mentek át Ausztriába. ,,Megértem, hogy ezek az emberek lebo­rultak, és megcsókolták a földet" - mondta a német kancellár. Hozzátette: soha nem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan végbemegy Németország újraegyesülé­se. Kohl a határon és Ruszt­ban (Rust), a városházi ün­nepélyes fogadtatásán is külön köszönetet mondott a burgenlandiaknak és a Fer­tőmeggyes környékén la­kóknak, hogy segítettek a menekülteknek. A burgen­landi látogatás után a kan­cellár Stájerországot keres­te fel. gyobb kedvezmény végleges magadása megfosztja az Egyesült Államokat attól a lehetőségtől, hogy befolyá­solhassa az emberi jogok helyzetét, illetve a demokra­tizálási folyamatot Romániá­ban. Benjámin Gilman, a kép­viselőház külügyi bizottsá­gának republikánus elnö­ke kijelentette: támogatja ugyan a legnagyobb kedvez­mény végleges megadását Románia számára, de szük­ségesnek tartja, hogy az or­szág továbblépjen a refor­mok útján, és mihamarabb rendezze nézeteltéréseit szomszédaival, egyebek kö­zött Magyarországgal és Ukrajnával. tarthat, ez időn belül kell új választást kiírni és lebonyo­lítani. Az ideiglenesen el­nöklő kormányfő azonban korlátozott hatáskörrel ren­delkezik: nem oszlathatja fel a Dumát, nem írhat ki népszavazást és nem módo­síthat alkotmányt. Ami a dolog politikai ré­szét illeti: látható, hogy gondosan körülbástyázták a jelcini hatalmat, esetleges akadályoztatása esetén sincs törvényes lehetőség a hatalomátvételre. Lebegy javaslata pedig, miszerint válasszanak alelnököt, al­kotmánymódosítást igényel. Arra is figyelni kell azon­ban, hogy ha nem jön köz­be semmi, Jelcinnek men­nie kell négy év múlva. Arató László Visszafogott esessenek • Moszkva (MTI) A csecsen lázadók veze­tése úgy döntött, hogy a legutóbbi orosz katonai tá­madások ellenére sem vála­szol kiterjedt háború meg­indításával. A csecsen ál­lamvédelmi bizottság hatá­rozata, amely a'csecsenföl­di békefolyamat folytatása mellett foglal állást, mind­amellett fenntartja a jogot arra, hogy a csecsenek ki­sebb, védelmi jellegű ak­ciókat hajtsanak végre az orosz megszálló erők sem­legesítésére. A katonák kedvelik az ápolónőket • Montreal (MTI) A kanadai fegyveres erők egyik parancsnoka kijelentette: bizonyossá vált, hogy a boszniai Bako­viciben állomásozó kana­dai békefenntartók soroza­tosan bántalmazták egy pszichiátriai klinika bete­geit, szexuális viszonyt folytattak az ott dolgozó ápolónőkkel és mértéken felül fogyasztottak alko­holt. Maurice Baril tábor­nok, a kanadai hadsereg szárazföldi erőinek pa­rancsnoka elmondta, hogy vizsgálatot indítanak a 2. zászlóalj katonái ellen a Bakoviciben 1993. októbe­re és 1994. áprilisa között történtek kiderítésére. Vegyes félelem • Pozsony (MTI) A Szlovák Statisztikai Hivatal április felmérése szerint a vegyesen lakott dél-szlovákiai területeken a lakosság egyharmada a nemzetiségi konfliktusok kialakulásától fél. A 630 szlovák és 634 magyar nemzetiségű állampolgár szolgáltatta válaszokból kitűnik, hogy saját lakóhe­lyén a szlovákok 89, a magyarok 91 százaléka ítéli meg jónak, vagy inkább jó­nak az egymás mellett élő szlovákok és magyarok kapcsolatát, de e kapcsolat országos méretekben már szerintük sokkal kedve­zőtlenebb: csupán 39 szá­zalék szlovák és 40 száza­lék magyar tartja jónak a két nép viszonyát. A ma­gyar-szlovák alapszerző­dés megkötését a megkér­dezettek négyötöde helye­selte. „Válasz­lépések" • Bukarest (MTI) A Román Nemzeti Egy­ségpárt (RNEP) „nem ma­rad tétlen" augusztus elején a Magyar Reformátusok Világtalálkozója több erdé­lyi városban is tervbe vett rendezvényeivel kapcsola­tosan - jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Valér Sui­an szenátor, a párt ügyve­zető titkára. A bukaresti Mediafax hírügynökség szerint a Funar-féle párt ve­zetője egyelőre nem volt hajlandó feltárni, milyen ellenlépéseket mérlegelnek, de annyit megjegyzett, hogy „nem utcai megmoz­dulásokról lesz szó." • „Legnagyobb kedvezmény" Románia megkapta • Oroszország Mi lenne, ha...?

Next

/
Thumbnails
Contents