Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

HÉTFŐ, 1996. JÚL. 15. SPORTHÉTVÉGE 7 • Száz év olimpia 24. Szöul, 1988 Amikor a világ megneszelte, hogy esetleg Dél-Korea rendezi a kővetkező olimpiát, némi aggodalom fogta el: bojkottok után és bojkott előtt az ötkarikás játékok? Aztán évekig folyt a vita: a békesség kedvéért melyik sportágat engedi át Szöul az észak-koreai fővárosnak, Phenjannak? Megint minden bizonytalan, elhangzanak az újabb és újabb bojkottfenyegetések, ennek ellenére végül senki sem hiányzik a „táncból". Ha egy mondatba kéne sűríteni az atlétikában történteket, akkor az nyilván ez volna: Ben Johnson tündöklése és bukása. Sajnos, annyit nem vitatkoztak a száz méteres futódöntőről, mint az 1988-asról. Láttam egy fényképet szemből, közvetlenül a rajt után. Hátborzongató. A nyolc fekete sprinter izmai kidagadnak, szinte felrobbannak az „erőtől". Vajon mit szednek? Ott rajtol köztük a négy évvel korábbi szupersztár, Carl Lewis is. Már nem bántja a közönség, hanem szurkol érte. Pontosabban: Big Ben, a „lumpoló, nagyképű kanadai" ellen drukkol. Johnson azonban, mit sem törődve a hangulattal, ötven méternél már egy egész méterrel van a mezőny előtt, fölényét a célig még fokozza is. Ideje fantasztikus: 9,79 másodperc. És három nap múlva robban a hírbomba: pozitív a doppingtesztje! Megfosztják az aranyérmétől, világcsúcsa semmis, titokban távozik a versenyek színhelyéről. Még egy darabig nyilatkozgat, még egy ideig témát ad az újságíróknak, aztán jiz lesz belőle, ami volt: egy Jamaikából bevándorolt csóró. A magyar küldöttség tizenegy aranyra tesz szert, ez tartalmas sportmozgalmat Tel.: 486-611 Játékunk heti nyertese: eeeeeeeee a kék színű 130... eeeeeeeee számú szelvény! feltételez. Ám előbb egy ezüstről. Güttler Károly a száz méteres mellúszásban 0,01 másodperccel marad le, ez tizenhat millimétert (!) jelent. Jól jönne végre egy arany. S jön Darnyi Tamás a négyszáz vegyesen: olyan előnnyel, hogy akár leállhatna pihenni. Világcsúccsal nyer. A második és harmadik arany Martinék Jánosé. „Janika" a legfiatalabb öttusázó, aki valaha is olimpiai bajnok lett. "Győztes társai a csapatban: Fábián László és Mizsér Attila. Az aranyérmet Schmitt Pál, a MOB magyar tagja szeretné átadni, Samaranch elnök azonban kifogásolja a sportos öltözékét. Sebaj, válaszol Schmitt, a kocsiban lapul az ünnepi öltönye. Ő is készült... A negyedik győztes meglepetésember. Sike András. Róla mondja a Nemzetközi Birkózó Szövetség jugoszláv, de magyarul is tudó elnöke, Milán Ercegan: „Az ember kénytelen mélyen fejet hajtani az Önök csapata előtt, hiszen a legesélyesebbek helyett is tudott valaki bajnokságot nyerni." Az ötödik Szabó József, a kétszáz méteres mellúszásban. Ez nem igazán meglepetés, mert Joe két évvel korábban már nyert világbajnokságot. A hatodik aranyérmes Magyar Zoltán jogutódja, a tornász Borkai Zsolt. A talajgyakorlatnál megsérült a lába, még szerencse, hogy a lólengéshez karok kellenek. A hetedik megint Darnyi, ezúttal kétszáz vegyesen. A nyolcadik pedig Egérke, vagyis Egerszegi Krisztina kétszáz háton. Akik csak a mostani, sudár hölgyet ismerik, aligha hiszik, hogy Szöulban a legkisebb úszó lett a legnagyobb. Éppen csak elballagott az általános iskolából, s jellemző, hogy a győzelmi sajtótájékoztatón kedvenc babájáról beszélt... A kilencedik aranyérmes — huszonnyolc év után végre - a férfi kardcsapat (Szabó Bence, Gedővári Imre, Csongrádi László, Bujdosó Imre és Nébald György). A tizedik és a tizenegyedik egyaránt vizes siker, de lapátolni kellett érte. Először Gyulay Zsolt nyeri a kajak ötszázat, majd három társával - Csipes Ferenccel, Hódosi Sándorra! és Ábrahám Attilával - együtt a négyest. A záróünnepélyen egyházi kórusok énekétói kísérve élőképben jelenik meg a Tejút, rajta a porszemnyi Föld. És mi odaképzelhetjük a mákszemnyi Magyarországot is, amelyre megint felfigyelt a világ. Viszontlátásra Barcelonában, 1992-ban. Dr. Takács Ferenc adidas^iy- MftsM? 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 9. Tel.: 342-715 Nagy választékban szabadidőruhák, cipők, pólók, pulóverek, fürdőruhák és egyéb kiegészítők. Folyamatosan falújltott árukészlet Sportszerűség Nem a szombati Tisza-parti focigálán történt, de a martinique-i lányokkal esett meg. Akasztón, ahol a karibtengeri amazonok ellenfele a kiskőrösi NB ll-es női csapat volt, megsérült a hazaiak kapusa és nem tudott játszani. A hazai vezetők kétségbeesetten már egy mezőnyjátékost akartak a kapuba állítani, amikor a vendégek előálltak javaslattal: - Szívesen átengedjük egyik kapusunkat, ha akarják, védhet Önöknél - mondották. A helyiek kapva kaptak a lehetőségen. A „kölcsönkapus" szenzációsan védett, s számos, gólnak látszó lövést tett ártalmatlan. Nem rajta múlott, hogy a hazaiak végül elveszítették a találkozót. A martinique-i vendégek ezen a napon nemcsak fociból, de sportszerűségből is jelesre vizsgáztak... P. S. J. KELLEMES, KULTURÁLT < KÖRNYEZET. SZÉLES ^ANVÍM TKó ÁRUVÁLASZTÉK, -<Crr KEDVEZŐ ÁRAK! Szeged, Kálvária sgt. 9-11 LOVASBOLT l^fíSSi^ Boszorkányszombat a stadionban Jövöre MartiniqueFrédéric Blameble: - A mi kis szigetünk elveszne Magyarországban. (Fotó: Gyenes Kálmán) Martinique szigetén a Hold sarlója fölfelé áll, nem úgy mint nálunk. A labda azonban éppoly gömbölyű és a labdarúgás sem kevésbé népszerű. Ezt tanúsíthatja Frédéric Blameble martinique-i építési vállalkozó is, aki a karibi szigetről érkezett női focicsapat szponzora. • Monsieur Blameble, kíváncsi vagyok, mi motiválja, hogy egy női focicsapatot támogasson, ráadásul a világ másik végére utazni? - Szeretem a női focit; Martinique-on a mi csapatunk úttörőnek számít, az egyik első női focicsapat a szigeten; 23 éve alakult. A mi lányaink örömmel és kedvvel játszanak, hát számomra is öröm segíteni a csapatot. Egyébként nem üzletemberként finanszírozom a klubot, hanem a közönségkapcsolataim révén megpróbálom összefogni mindazokat, akik szívesen segítenek egy ilyen vállalkozást. # Martinique-on sokan járnak a meccsekre? - Igen, a szigeten népszerű a labdarúgás, de ahogy lenni szokott, a hölgyek kevésbé érdeklődnek iránta. A női mezőnyben öt olyan csapat van, amely megfelelő színvonalon játssza a női focit; ezekből áll össze egy bajnokság. • Előfordul, hogy franciaországi játékos igazol egy-egy csapathoz? - Nem, ellenkezőleg. A csapatainkban általában olyan játékosok szerepelnek, akik helyben kezdik a labdarúgást. Közülük néhányan eljutottak a francia ligába, és az ottani klubokban játszanak. Olyan játékosunk azonban nincs, aki a francia nemzeti válogatottba is bekerült volna. • Úgy hallom, a lányok nem franciául beszélnek a pályán. - Egymás között gyakran a kreolt beszéljük, hiszen ez az anyanyelvünk, amelyet Afrikából származó őseinktől örököltünk. A nyelvet sok hatás érte azóta, és sajátosan karibi lett. • Mit tart legérdekesebbnek Magyarországból? on? - A tágasan elterülő mezőgazdasági területeket, például a kukorica- és napraforgóföldeket. Tudom, hogy Magyarország sem nagy ország, de a mi kis szigetünk elveszne benne. Minden tapasztalatomat összevetve úgy érzem, az önök országa fejlődőben, épülőben van. Úgy hiszem, térségével együtt hamarosan jelentős szerepet játszik majd Európában. • Úgy hallom, jövőre ismét a szegediek látogatnak Martinique-ra. - Egy olyan tervet készítünk elő, amelynek keretében a szegedi női labdarúgócsapatot vendégül látnánk, s amely egyben cserekapcsolat is lenne Csongrád megye és Martinique között. A küldöttségünket ugyanis elkísérte Szegedre a martinique-i Franci s város polgármester-helyettese, George Gaval, aki a helyi labdarúgó szövetség alelnöke is egyben, s aki jövőre szeretne magas szintű labdarúgótornát rendezni a szegediek részvételével. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezek a sportkapcsolatok idővel a két város, Szeged és Franfois testvérvárosi kapcsolatához is elvezetnek. Panek Sándor Szombaton nagyszabású gálaműsorral ért véget a martinique-i focista lányok látogatása, amelyet több napon át a Szegedi Boszorkányok FC meghívására tettek Csongrád és Bács-Kiskun megyében. A gálaműsor, amelyet a Felső Tisza-parti stadionban rendeztek, a megyei I. és II. osztály ifjúsági bajnokainak döntő mérkőzésével kezdődött. A fiatalok a Szuperkupa elnyeréséért vívnak minden esztendőben nagy harcot. Ezúttal a Móraváros (I. o. bajnok) és Kiszombor (II. o. első helyezett) mérkőzött egymással. A küzdelemből a móravárosiak kerültek ki győztesen, miután 2-1-re verték riválisukat. Következett a kajakosok találkozója a kenusok ellen, majd a pénzdíjas ll-es párbaj. A délutáni programot az SZVSE és a Csongrád serdülő csapatainak találkozója nyitotta meg. Győztek a vasutasok 1-0-ra. Ezután már forrósodott a hangulat, gyűlt a közönség is, következett a nap attrakciója, a Szegedi Boszorkányok FC-Martinique-i válogatott női labdarúgó-mérkőzés. A csapatok felsorakoztak a lelátó előtt, felhangzott a francia és a magyar himnusz, majd külön bemutatták a nézőknek a két csapat tagjait. Aztán Zsemberi István bíráskodása mellett, akit ez alkalommal búcsúztattak az aktív játékvezetéstől, megkezdődött a mérkőzés. Méghozzá a vendégek góljával. Egy szép támadás után a martiniqueiak középcsatára talált be a szegediek kapujába, ami nagy örömöt váltott ki az egész vendégtáborban. Nem sokáig örülhettek azonban a vezetésnek, mert két perc múlva az ellenállhatatlan Vidicant felvágták a 16-oson belül, s a megítélt 11-est Már eddig is nagy volt a barátság a szegedi és a martinique-i focista lányok között. Ez tovább fokozódott az ébenfekete amazonok viszontlátogatásával. (Fotó: Gyenes Kálmán) Márki biztosan értékesítette. A félidőig már nem is változott az eredmény, igaz, a csapatok sem nagyon strapálták magukat a kánikulai melegben. Fordulás után a Boszorkányok váratlanul vezetést szereztek. A vendégek kapusa elnézett egy gyenge kapuralövést, s a berobbanó Csanádi közelről az üres kapuba küldte a labdát. Sőt, nem sokkal később újabb nagy hibát vétett a martinique-i védelem, s ezt Kovács Szilvia kíméletlenül kihasználta. Nagyobb sebességre kapcsoltak ezután a vendégek is, de csak szépítésre futotta erejükből. - Nem voltunk frissek, kissé fáradtan játszottunk mondotta a küldöttségben lévő George Gaval, Fran90is város alpolgármestere. - Most (is) a szegediek nyertek. Hangsúlyozni szeretném azonban a nagyszerű magyar vendégszeretetet; bárhol jártunk, mindenütt úgy fogadtak bennünket, mint egyetlen országban sem eddig, ahol megfordultunk. Köszönet mindenért. A gálaműsor utolsó eseménye a magyar öregfiúk és a szegedi öregfiúk válogatottjának mérkőzése volt. Az egykor brazilokat is verő válogatott öregfiú csapatban pályára lépett Szendrei József, a a nemrég befejezett bajnokságban még aktív Bognár György, a kapura most is szélvészgyorsán húzó, gólokat szerző Esterházy Márton, a kissé „súlyosabb", de még magabiztos Kardos József, a 82 válogatottságot megért Garaba Imre, a közönség egykori kedvence, Sallai Sándor, valamint Kuti László, Keresztesi József, Cseh András és több olyan labdarúgó, aki egykor kellemes perceket szerzett a közönségnek. De a szegedi csapatban is találhattunk számos olyan labdarúgót, (Szélpál, Móricz, Takács J., dr. Tóth J., Kun, Balogh, Deák, Kántor, Kőhalmi, Bogdán, Gerecz, Szabó Gy., Michna, edző: Szálai István) aki nem is olyan rég dicsőséget szerzett a jelenleg mélyponton lévő Tiszaparti focinak. A meccset a jobb erőkből álló válogatott nyerte 4-1-re. A gólokat Esterházy (2), Bognár (2), illetve Balogh szerezték. A közönség végig jól szórakozott és nem egyszer jutalmazta tapssal az egykori kedvenceket. Végül álljon itt Molnár Ferencnek, a Szegedi Boszorkányok FC elnök-edzőjének véleménye: - Nagyon fáradságosak voltak ezek a napok, de megérte. Mindenütt, ahol felléptek a karib-tengeri focista lányok, nagy szeretettel fogadták őket, ismét bebizonyosodott, hogy a közönség a látványra, a sportcsemegére mindig vevő... A gála támogatói voltak: a Délmagyarerszág Kft., a Szegedi Vízügy Kft., a SADE Magyarország Kft., az Alliance Francjaise kulturális egyesület, a Ferroép, a Medikémia, a Haevytex, a Mobil Gáz Kft., a városi sportigazgatóság, a Szerencsejáték Rt., az Emitel Rt., a Szegedi Nemzetközi Vásárigazgatóság, az Eurocamp Kft., a Csőd-Manager Bt., a Kiskőrösi Halászcsárda, az Ékszergödör, a Tisza Úszóház büfé, Végvári Zoltán vállalkozó, a Polgári Bank és az áfész. P. Sándor Jáxsef