Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

HÉTFŐ, 1996. JÚL. 15. HANGSÚLY 5 Honnan nézzük? TAjéhány hete tele van a sajtó a százforintos kenyér1V rel. Az üzeletek közel sincsenek ennyire tele, s talán év végére sem lesznek, tény azonban, hogy van százforintos kilónkénti kenyérár. Nem feltétlenül száz dekagrammos kiszerelésben - mert leleményes fajta a magyar -, hanem inkább kilenven- vagy hetvendekásban. így nem olyan riasztó az árcédula. Van minden, bajor burgonyapelyhes vagy buzsáki bazsalikomos amit a vevő parancsol A valóság ezzel együtt az, hogy szinte mindenütt lehet 69 forintos kenyeret is kapni, mégpedig kilogrammonként és nem kilecven dekánként. Hát ebből az év végére sem lesz száz forint, az szinte bizonyos. Mint ahogy az is bizonyos, hogy már a hetven forint is sok, ha a kevésbé fizetőképes vevőréteget nézzük, s azt, hogy a kenyér még mindig mit jelent a magyar embernek. Tény az is, hogy csaknem két és félszeresére emelkedett a búza ára egyetlen éven belül, ennél valamivel mérsékeltebben drágult a liszt, ám az is kiderült, hogy az utóbbi áralakulása nem befolyásolja olyan mértékben a kenyérét, mint azt első megközelítésben hinnénk. Ha a költségeket nézzük, akkor a liszt negyedrészben, maximum harmadrészben határozza meg a kenyérárat, a többi az egyéb. Ami tovább drágítja a veknit, az leginkább az energia, a világpiaci áron vásárolt benzin, a korántsem olcsó sütőipari gép, berendezés. A bérköltség is nagyon magas, de semmiképpen nem európai. Minden attól függ, honnan nézzük. Tőlünk nyugatabbra két liter benzinért adnak egy kiló kenyeret; akkor olcsó. Ugyanott harmadannyi percet dolgoznak egy vekniért, mint nálunk; akkor nagyon drága. M

ostanára annyira belelendültek az illetékesek, hogy nem piaci eszközökkel szeretnének beleszólni a kenyér piaci árába. A közgazdászok szerint ez bűn, a háziasszony szerint meg éppen ideje. Minden attól függ, honnan nézzük. És talán a kenyér az, amit a legtöbb oldalról vizsgál az ember. Kovács András Súlyfogyatkozás A kenyér az a termék, melyet a vásárló a legnagyobb valószínűséggel megvesz, ha betér egy boltba. A kereskedőnek azonban ez nemcsak örömöt, hanem számtalan gondot is okoz. Hisz ami nekünk, vevőknek talán természetes, amögött sok munka, szervezés, utánjárás van. Egy boltost felkértünk arra, ecsetelje, ó hogyan látja a kenyérpiacot. A válaszadó: Varga Mihály, a József Attila sgt. és a Római krt. sarkán lévő Sport ABC vezetője. - Alapelvünk, hogy nálunk mindig legyen friss kenyér - mondja Varga Mihály. - Ezért aztán gyakran kicsivel többet is rendelünk, nehogy véletlenül elfogyjon. A Sütőipartól, a Kerek-Perec pékségtől, a Cserepes sori pékségtől és a Pille utcából kérünk kenyeret. Ezen túl, július 15-től 31-ig zsombói házi kenyeret is árulunk: 90 dekás kiszerelésben mindössze 69 forintért. Ami az árakat illeti, a kereskedők 15-18 százalékos árréssel dolgoznak. íme a Sport ABC néhány beszerzési és értékesítési ára: a szőregi kilós kenyeret 81,80-ért veszik és 96-ért adják. Szintén ennyiért árulják a KerekPerec és Cserepes sor 90 dekás kenyerét, de 80,60-ért szerzik be. A Sütőipar kilós Sió kenyere 81 forint, amikor az üzletbe érkezik, s 95, mire a vásárló távozik vele. - Naponta többször érkezik szállítmány, csak így lehet mindig friss kenyerünk fűzi tovább a szót Varga úr. - Az első autó nyitásra, reggel ötkor van itt. Utána hatkor és hétkor, majd délután négykor jön még áru, s este 8-9-kor kérünk még a Pille utcából kenyeret, ha szükséges. Azt lehet mondani, hogy szinte mindig elfogy a kenyér. A boltosoknak igen nagy feladat egy-egy ünnepnapra felkészülni. Nem könnyű kitalálni, hogy mennyi rendelést kell leadni. A gyakorlat az, hogy ünnepnapon a hétköznapi mennyiség 2-3-szorosa fogy el. Legutóbb március 15-én volt kenyérhiány a városban: ki tudja, miért, féltek az emberek, s a szokásosnál jóval több kenyeret vásároltak előre. A kereskedő szerint a vásárlók már nem lepődnek meg egy-egy áremelésen, beletörődtek a felfelé kúszó számokba. A további emelést azonban mindenképpen el kell kerülni. Épp azt szolgálja az a rafinéria, hogy bár az ár nem változik, azonban a kenyér súlya csökken. A. L. Tájolás Makó: 100-as ABC, Szegedi utca 5. Legolcsóbb: Kiszombori fehér; 1 kg 88 FL A legdrágább: Szegedi Erzsébet; 1 kg 125.50 Ft. Vásárhely: Az IV Rt. Szántó Kovács János utca 8. alatti Promenád ABC-jében a Tisza Fehér Kenyér 69 Ft/kg. A legdrágább a helyben készftett Flamand kenyér, ez 110 Ft/kg. Szentes: Az ÍV Rt.-hez tartozó Fehérházi ABChen (Kossuth tér 5.) a sima fehér kenyér 69 Ft/kg, az erdélyi margarinos viszont 130 Ft/kg. Csongrád: Az Ifjúság ABC-ben a Szentháromság tér 2-4. alatt a legolcsóbb egyszerű, fehér kenyér kilója 69 Ft, a legdrágább pedig a Mátra kenyér, ez 84 Ft/kg. • Nem eszik forrón a százforintos veknit Kenyérár: távol Eurápátél A Délgabona Rt. egy gazdasági évben azaz aratástól aratásig hatvanezer tonna búzát öröl. Tavaly nyáron csak húszezer tonnát sikerült felvásásrolniuk, egyszerűen nem volt több pénzük. Pedig azt Tráser Ferenc igazgató is tudta, hogy az akkor 12,3 ezer forintos tonnánkénti áron jó üzlet lett volna bespájzolni az egész évre valót. A búza ára meredeken emelkedni kezdett, idén januárban már egy nagyobb tételt, pontosabban nyolcezer tonnát 25,5 ezer forintért tudott csak megvásárolni a Délgabona. Ez persze még messze nem jelentette az árcsúcsot, idén júniusban közel 29 ezer forintot kellett adni egy újabb, nyolcezer tonnás tételért. Az új búzából őrölt lisztárak tavaly szeptemberben a következőképpen alakultak: a kenyérliszt tonnája 21, a finomé 25, a tésztaliszté 27 ezer forint volt. Mindez persze nagy tételre, zsákos kiszerelésre vagy tartályautós szállításra vonatkozik, ez adja ugyanis a Délgabona forgalmának több mint 90 százalékát. Jelenleg a kenyérlisz tonnája 40-41, a finomé 43, a tésztaliszté 50-51 ezer forint. Nettóban, vagyis erre jön még az áfa. Az átlagos liszt a nagykereskedőnél már nettó 48-49 forint, a kiskereskedőnél plusz 10-15 százalék, a boltban pedig további 8-10 százalék az árrés, vagyis augusztusra bizonyára 60-70 Ft között lesz egy kiló új búzából őrölt liszt. Az, hogy pontosan mennyibe kerül a liszt a malom kapujában, nehéz megmondani, hiszen egy „hatszáz" tonnás vevő már könnyen kaphat kilónként ötven fillér, egy forint engedményt. A dolgok jobb megértéséhez nem árt belekóstolni egy kicsit a malomtechnológiába. Egy kilogram búzából 74 dekagramm liszt nyerhető, ebből átlagosan 24 deka a kenyérliszt, 34 a finom- és a többi a tésztaliszt. A liszt mellett 20 dekagramm korpa keletkezik, a fennmaradó 6 Még mindig népélelmezési cikknek számít. (Fotó: Gyertes Kálmán deka a csíra, illetve a malmi takarmányőrlemény. A Délgabona vezérigazgatója szerint 1 kilogramm kenyérből 32 százalék a liszt ára, a többi a bérenergia- és egyéb költség. De ez még csak a gyári nettó ár, amire rámegy a kereskedelmi árrés illetve az áfa is. Az energia ára különben egyre nagyobb hatást gyakorol a kenyér fogyasztói árára, ám a szállításhoz elengedhetetlenül szükséges benzin, gázolaj például igen jelentós fogyasztási adótartalommal bír. Egy liter 120 forintos benzinnek ugyanis közel kétharmada az államkincstár bevételét gyarapító fogyasztási adó, áfa, útalap, meg egyéb, forintos apróság. Ami tény, egy év alatt közel két és félszeresére emelkedett a búza ára. Hasonlóan biztos, hogy az idei búzatermés alacsonyabb, s az aratáskori esők miatt gyengébb minőségű is lesz a vártnál. Négymillió tonnás termést hektáronként negyven mázsás hozamost - sem remélnek országosan a szakemberek, s erre a mennyiségre 1,2 millió tonnányi exportengedélyt már kiadtak. Ezeket az engedélyeket csaknem olyan módon forgatták tulajdonosaik, mintha tőzsdén kívüli kereskedelemben szereplő értékpapírok lettek volna. Akadt olyan megye, ahonnan több exportengedély-kérelem érkezett a főhivatalhoz, mint a vetésterületen megtermelhető búzamennyiség biológiai felső korlátja. A sütőipar, legalábbis a Szegedi Sütödék Kft., jelenleg 39-42 forintért kapja a liszt kilóját. Borka József igazgató szerint a népszerű és nagy mennyiségben fogyó pékkenyér áralakulásán érdemes aprólékosan végigmenni, ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan lesz a 40 forintos lisztből 68, illetve 73 forintos pékkenyér. Az előbbi ár valamelyik törzsvásárló nagykereskedelmi lánc áruházának bejáratáig, az utóbbi az alkalmilag rendelő kiskereskedő boltajtajáig szállítva értendő. A pékkenyér árába 31,8 százalék a liszt, 5,9 százalék az egyéb alapanyag - természetesen az áfás ár százalékában számolva. A kemence folyamatos üzemű, gázzal fűtik, ez az energia 3 százalék, míg a sütés közvetlen az alkalmazottak egyharmadát érintő - költsége 8,1 százalék. (Kitérőként érdemes megemlíteni, hogy a cég összes sütőipari termékére vetítve már 30,5 százalékot ad ki a bérköltség.) Eddig a közvetlen költség 48,8 százalék, s ha ehhez hozzáadjuk a 26,4 százalékos általános költséget - egyéb energia. szállítás, további bérköltség, amortizáció stb. -, valamint az áruterltés 7,1 százalékát, kijön a teljes, vagyis 82,3 százalékos önköltség. A nyereség 7 százalék, az áfa 10,7 százalék, s ha jól számoltunk, meg is van a száz. A cég által kiszállított egyik legolcsóbb kenyér egyébként a Sió, 64,7, a legdrágább a Burgonyás, 82 forintos árával - természetesen a megrendelő boltajtajánál számítva. A kereskedők különböző árrést érvényesítenek a kenyér fogyasztói árában, a multik megelégszenek 7-8 százalékkal, de a belvárosi, igényes, mindig friss kenyeret tartó éjjel-nappali üzlet a 18-20 százaléktól sem riad vissza. Borka igazgató úr szerint „túllihegik" a százforintos kenyérárat, mint ahogy történt ez a benzin árának három számjegyűvé válásakor. Igazodnánk Európához, de ott két liter benzint adnak egy kiló kenyérért. Próbálnánk meg Magyarországon 250 forintért kenyeret eladni. A lisztet, a gépeket, a szállítóautót, a benzint világpiaci áron veszi meg a magyar sütőipar, a kenyeret meg nem azon adja. Ennek magyarázata, hogy nálunk sem a munkabér, sem a nyereség, sem a fejlesztésre költött pénz nem európai. K. A. Melyik szelet mennyit ér? i 2 3 4 5 6 7 8 9 Liszt: Egyéb alapanyagok: A kemence gázfűtése: A sütés bérköltsége: Altalános költség (energia, bér, amortizáció) Áruterítés: Nyereség: Áfa: Kiskereskedelmi árrés: 2,10 Ft 5,80 Ft 18,70 Ft 5,00 Ft 5,00 Ft 7,60 Ft 9,00 Ft Pékkenyér 80 Ft Mit szól az árakhoz? Zsugori Anna, a Körösi szakközépiskola tanulója: - Az infláció már olyan hatalmas mértékű, hogy mindennek emelkedik az ára. Nem értem, miért mindig azoktól veszik el azt a kevéske megtakarított pénzüket, akiknek már most is igen drága a kenyér, amikor egyesek milliárdokat keresnek. Náluk biztosan nem téma, mennyibe kerül egy kiló kenyér, őket kellene jobban megadóztatni. Nosztány Sándor, hivatásos katona: - Rettentően drága, a mai gazdasági helyzetben ezt sokan megfizethetetlennek tartják. A mi családunk is csak igen nehezen tudja megvásárolni a kenyeret, nagyon kell takarékoskodnunk. Szinte mindenkit padlóra kényszerítenek a csillagászati árak. A testvérem a mezőgazdaságban dolgozik, ő a kenyér mai árának a felét tartaná reálisnak. S. F., nyugdíjas technikus: - Nem a kenyér árával van a gond, hanem a magas energiaárak miatt nő mindennek a költsége. A termelőknek is meg kell élniük valamiből. A kormány csökkenthetné az ezekre kivetett adót, valamint nem az exportot kellene korlátozniuk, így a kenyér se kerülne olyan sokba. Tehát nem a kenyér a drága, hanem az előállítása. Sz. Sándorné, nyugdíjas, a szentesi kórház mosodájának volt dolgozója: Hiába háborgunk, ez ellen nem tudunk tenni semmit. Akinek a feladata lenne, az meg nem csinál semmit. A nyugdíjam tizenhatezer, így a 60-70 forintos kenyeret tudnám megvenni. Rengeteg pénz megy el gyógyszere, nem sok marad már másra. Hetente körülbelül két és fél kiló kenyér fogy el a családban, ami nagyon sokba kerül. (Fotó: Somogyi Károlyné)