Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-13 / 163. szám

SZOMBAT, 1996. JÚL. 13. BELFÖLD 11 • Száz év olimpia 23. Los Angeles, 1984 A kaliforniai nagyváros Párizs és London után a harmadik olyan település, amely másodszor is megrendezheti az ötkarikás játékokat. Rögtön a Hollywood-i színekben tündöklő megnyitón rekord születik: száznegyven ország küldi el sportolóit. És néhány nem küldi el - megint bojkott tehát, mint négy esztendeje, Moszkvában, igaz, ellenkező előjjelel. A szocialista országok adják vissza a kölcsönt, Románia és Kína kivételével nem jönnek el az Egyesült Államokba. S bár a szervezők számítottak arra, hogy a politika megint átszövi a sportot, igyekeznek alaposan előkészíteni a versenyeket. Abból indulnak ki, hogy az olimpia veszteséges vállalkozás, anyagi szempontból legalábbis, vétek volna viszont túlzottan belenyúlni az amerikai adófizetők zsebébe. így pattan ki a zseniális ötlet: privát cégre kell bízni a rendezést. Találtak is egy pályázót, aki ezt írja: „Minél nagyobb a csőd, annál inkább vonz a feladat." Ez a megfelelő ember, Peter Ueberroth, egy utazási iroda vezetője. Néhány ötletét közreadjuk. Eladta az olimpiai fáklyafutást, ezer yardonként háromezer dollárért. Az érdeklődésre jellemző, hogy az utat mesterségesen kellett meghosszabbítani, végül harminchárom államon keresztül tizenötezer kilométert futnak a jelentkezők. Ueberroth harmincban állapította meg a főszponzorok számát, évenként egymillió dollárt kér egy-egy támogatótól. Tülekednek a cégek, fejenként harmincöt-negyven millió dollárt ígérve rá, hogy bekerülhessenek a bűvös körbe. (A nevek nálunk is ismertek, reklám volna, ha felsorolnánk őket.) A tévétársaságoktól a magánrendező közel egymilliárd dollárt kap. Leleményességére vall, hogy még a csaknem hatmillió eladott jegy hátoldalát is kiárusítja, reklám céljára. Kiváló olimpiát finanszírozott úgy, hogy marad 225 millió dollár a számláján. Nem csoda, hogy 1984 végén az év emberének választják Amerikában. Sportolók is akadtak, persze, Los Angeles-ben, a versenysorozat szupersztárja kétségkívül Carl Lewis. Jó előre kijelentette, hogy megismétli a „nagy Owens" 1936-os teljesítményét, négy aranyra tesz szert. A szemtelen magabiztosság zavarja a közönséget, a nézők gyakran Lewis ellen szurkolnak. Mindazonáltal Big Carl betartja az ígéretét, első lesz száz és kétszáz méteren, a távolugrásban és a négyszer százas váltót is győzelemre segíti. Minden elismerést megszerez, kivéve a közönséget. Kifülyülik. Elődje, Owens egyebek között azzal vívta ki a rokonszenvet, hogy a másként gondolkodó atlétákkal is képes volt barátkozni. Lewisnek csak egy barátja van: önmaga. Csupán felsorolásszerűen a magyar csapat nélkül lezajlott olimpiáról. Úszásban tarolnak az amerikaiak. Kajak-kenuban Új-Zéland négy aranyat nyer, kihasználva, hogy a sportág nagyjai hiányoznak. Tornában a kínaiak és a romániai Szabó a sztár. Birkózás: szabadfogásban tíz súlycsoportból hetet az amerikaiak uralnak (ötven év alatt összesen nem szereztek ennyi aranyat). Dzsúdóban Japán négy arannyal visszhódítja ősi sportágát. Súlyemelésben kínai győzelmek az alsóbb súlycsportokban. A rendezők feljebb már ki se merik írni a világcsúcsot, mert a közönség még észreveszi, hogy alacsony a színvonal. Vívásban - nélkülünk - az olaszok és a franciák „leszúrnak" mindenkit. Öttusában is az olaszok veszik át a főszerepet, hiszen a magyar esélyesek hiányoznak. Kerékpározásban a kerék helyett győz a tárcsa, a nagy technikai felhajtásban az amerikaiak űrkutatóktól kérnek tanácsot. Az eredmény: négy arany. Labdarúgásban először indulhatnak olyan játékosok az olimpián, akik profik. Csak az a feltétel, hogy azok lépjenek pályára, akik még nem szerepeltek világbajnokságon. Kézilabdában a jugoszlávok megnyerik mindkét bajnokságot, hja, a távollévő esélyesek híján könnyű. Záróünnepély. Los Angeles légterében ufó tűnik fel, majd leszáll a stadionban. Egy éteri lény lép ki belőle és így szól: „Hosszú utat tettem meg, hogy láthassam az emberi teljesítmények legjavát." Aztán tűzijáték és Hollywood-i ihletésű showműsorral fejeződik be a legek csonka olimpiája. Viszontlátásra Szöulban, 1988-ban. Dr. Takács Ferenc Szurkolók a ringben ökölvívás e New York (MTI) Botrányos jelenetekkel zárult egy profi ökölvívómérkőzés. A New Yorkban megrendezett összecsapáson, amelyen az egykori amerikai nehézsúlyú világbajnok Riddick Bowe a lengyel Andrzej Golotával mérkőzött, akkor szabadultak el az indulatok, amikor Wayne Kelly vezetőbíró a hetedik menetben másodszori mélyütés miatt leléptette a lengyel öklözőt. Ekkor Bowe „hívei" beugráltak a ringbe, többször megrugdosták, és megütötték az időközben a földre került Golotát. A lengyel bokszoló 73 esztendős mesterét, Lou Dinát - akit már többször kezeltek szívpanaszokkal oxigénmaszkban szállították el egy kórházba. Később a két ökölvívó rajongói is összecsaptak, s végül rohamrendőrök fékezték meg a tömeget. » Fodor álmai Atlantáról Két hegyei - egy aranyért vízilabda Szűk három héttel ezelőtt beszélgettem utoljára a szegedi OsztrákMagyar Étterem (Sóhordó u.) vezetősége által támogatott Fodor Rajmunddal, a Szegedi VE olimpiára készülő pólósával. Akkor elég fásultnak tűnt, a rengeteg edzés és a különböző felkészülési tornákra való „járkálás" megtette a magáét. Csütörtökön, két nappal az atlantai indulás előtt, már nyoma sem volt a fáradt külsőnek, mondhatni, Rajmi kivirult... - A kapitány visszavett a tempóból - magyarázta a különbség okát a kiváló vízilabdás. - Az edzések száma ugyan nem csökkent, de a fizikai állóképesség fejlesztése helyett a technikai finomítások kerültek előtérbe. • A „kis-világbajnokságnak" is titulált Unicum-kupán mindenki győzelmet várt tőletek... - Most „csak" másodikok lettünk... Ennek ellenére a játék már kezdett az „igazihoz" hasonlítani, az olimpián, az olaszok elleni játékot kell megismételni, egy kicsike javítással. Tulajdonképpen a horvátok és a spanyolok ellen sem voltunk gyengék, de az ellenfélnek nagyobb szerencséje volt. • Számodra nem a legszerencsésebben indult a torna... - Hát, tényleg nem... ElHa ez a jobb kéz egyszer meglendül... (Fotó: Gyenes Kálmán) kapott egy vírusos hasmenés, teljesen elgyengültem, lázas voltam, csak teán és krumplin éltem. Az első két partin nem is játszottam, a harmadikon is csak a saját felelőségemre vállaltam a mérkőzést. Az „azzurik" ellen már rendbe jöttem, de ez már a teljesítményemen is látszott. # Az Unicum-kupa után jelölte ki dr. Horkai György szövetségi kapitány az ötkarikás játékokra utazó keretet. Volte ebben számodra meglepetés? - Nem. A felkészülés alatt végig azt éreztem, a kapitány azoknak szavaz majd bizalmat, akik megnyerték tavaly a Világkupát. Sajnáltam Steinmetz Barnát, de az biztos: a jövő feltétlen az övé. • A „Nagy utazás" lázában égsz már? - Mi az, hogy! Egyre sűrűbbem álmodom az olimpiáról, mindenfélét, jót is, rosszat is. Ahogy közeledik az indulás időpontja, úgy nő bennem a feszültség. Már alig várom az oroszok elleni rajtot. • Az olimpiai aranyért rengeteget megtenne az ember... - Négy évvel ezelőtt a spanyol világklasszis pólós, Manuel Estiarte egy hasonló kérdésre a következőt válaszolta: „Ha megnyerjük az ötkarikás játékokat, egy hegyet fogok elhordani". Mondta mindezt a negyedik olimpiája előtt... Én csak az elsőre készülök, így minimum két hegynek veselkednék neki. Persze, alföldi gyerek lévén, könnyen ígérgetek... Már azt óriási dolognak tartom, hogy tagja lehetek az éremesélyes válogatottnak. Azt, hogy eddig eljutottam, elsősorban szüleimnek, barátnőmnek, edzőimnek köszönhetem. Nem lehetek elég hálás nekik. • Kint, Atlantában milyen körülmények között laktok majd? - A vízilabda-torna helyszínétől, az Aquatic Center at Georgia Techtől mindössze 200 méterre kezdődik az olimpiai falu. Itt nyolcszemélyes, négyszobás apartmanokban leszünk elszállásolva. Régi, megszokott „hálótársammal", Vincze Balázzsal jól elvagyunk egymással. A Világkupán is bevált ez a felállás... • Kitől kapod a búcsúzkodás puszikat a szombati indulásnál? - Természetesen anyutól, aputól, Ádám öcsémtől és a barátnőmtől. Kilenc órakor a Körcsarnoktól, rendőri felvezetéssel gurulunk ki a reptérre, ahonnan 13 órakor száll fel a gép. Augusztus fián, a reggeli órákban érkezünk haza. A remélhetőleg ünneplő tömeggel a Körcsarnok előtt találkozhatunk... Szólpál László A Fradi-szív nem lesz elég labdarágás Köztudomású, hogy a magyar bajnok Ferencváros augusztusban két mérkőzést is játszik a svéd Göteborggal a Bajnokok Ligájába való kerülésért. Az Anderlecht ellen tavaly sikeresen vette ezt az akadály a zöld-fehér gárda. Vajon így lesz ez az idén is? - kérdeztük Havasi Mihálytól, az FTC szakosztálymenedzserétől. - Ha egy éve, nem kis szerencsével, túljutottunk a belga bajnokon, akkor az idén ez már nem lesz könnyű feladat a svéd bajnok ellenében. Mondom ezt azért, mert ismerem a két ország jelenlegi labdarúgása közötti színvonalkülönbséget. A svédek ma sokkal jobbak, mint mi vagyunk. % De a híres Frdi-szlv most is segíthet... - Csupán erre nem alapozhatunk. Jelenlegi csapatunkból sokan eltávoztak, s eddig még nem sikerült úgy igazolnunk helyettük, ahogy szerettük volna. # Kik távoztak? - Kuntics, Kopunovics, Vincze O., Albert, Fatusi, s minden valószínűség szerint Nyilas is rövidesen új csapatában kergeti a labdát. • Kik jöttek? - Aranyos a BVSC-től, Horváth Ferenc a Székesfehérvártól már aláírt hozzánk. Most tárgyalok itt, Akasztón (beszélgetésünk a Stadlerstadionban történt) Stadler úrral Jeremejev megvásárlásáról. # Miért ragaszkodnak Jeremejevhez? • - Az a véleményem, hogy kitűnő csatárpárost alkotnak majd Nicsenkóval. Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, hogy Limperger is a mi játékosunk lesz. Rajta kívül hozzánk került a román Miriuta, a szerb Radovics és várunk próbajátékra újabb három szerb és egy albán labdarúgót. • Nem késtek el a felkészüléssel? - Az igazolások miatt sajnos egy kicsit kifutottunk az időből, de csütörtöktől már teljes gőzzel folyik a munka. • Mennyi esélyt ad csapatának a Göteborg ellen? - Nagyon minimálisát... Egyedül abban bízom, hogy legalább olyan szerencsések leszünk most is, mint voltunk tavaly az Anderlecht ellen. P. Sándor József • Atlantáról őszintén - labdarúgószemmel Nem álmodozni, focizni kell Tapasz volt a labdarúgó-szurkolók sebeire a siker: kiharcolta a 16-ba jutást, azaz az atlantai részvétel jogát a magyar olimpiai, labdarúgó-válogatott. A sorsolás is megtörtént. Brazília, Japán és Nigéria a csoportbeli ellenfelek. Lehet örvendezni, vagy jajveszékelni. A döntőbe jutás azonban a magyar foci utóbbi évekbeli szereplését vizsgálva, feltétlenül siker. Ami valamikor a világ legtermészetesebb dolga volt, a részvétel, az ma már eredménynek számít. Vajon mekkorát tud „harapni" Dunai Antal legénysége az olimpián? - Semmit sem lehet jósolni - mondja az olimpiai csapat vezetője. - A brazilok például két éve tudatosan építik az olimpiai csapatot. Olyannyira, hogy az utóbbi időben ez az együttes szerepel nagyválogatottként is. A brazilok megmondták: nyerni mennek Atlantába. S hogy biztosra akarnak menni, azt igazolja, hogy- a hírek szerint hazahívták a válogatottba Romariót és Bebetót is... • Elvileg mindenki nyerni megy az olimpiára. Mit vár Dunai Antal a csapattól? - Ha a nyolcba jutunk, azt én már sikerként könyvelem el. Ott aztán minden lehet. • Milyen csoport lett volna a számunkra a legkedvezőbb? - Azt hiszem, ma már nincs ilyen, hogy kedvező, vagy kedvezőtlen ellenfél. Az egykor gyenge afrikai foci most már világsztárokat ad, feljött Ázsia labdarúgása is. Szóljak Dél-Amerikáról? Európát is ismerjük. Én úgy gondolom, hogy az olimpia felér egy kis világbajnoksággal. Ezért mondom: a feladatok az olimpián mindig a következő meccsre szólnak. Nem álmodozni, focizni kell. • Mi döntött a keret kijelölésénél? - A felkészültség, a fizikai és lelki állapot, a forma, s persze az egészség. Nézze, ennek a csapatnak az ereje elsősorban a csapategységben van. Ezek a fiúk valóban szinte egymásért küzdöttek. S nemcsak a pályán levők, hanem még a kispadon levők is. A selejtezők során elképesztő volt, hogyan próbálták segíteni a csapatot, még azok is, akik tartalékként ugyan, de nem a kispadon - ott korlátozott a létszám, - hanem a nézők között „küzdötték" végig a kilencven percet. Hogy ha ezt a csapatszellemet „hozzák magukkal" a fiúk, s persze a tehetségüket, akkor én bizakodó vagyok. S. Boda András reflektor Szegedi érmek • Munkatársunktól A közelmúltban Hódmezővásárhelyen rangos nemzetközi úszóversenyt rendeztek, melyen a megye klubjai mellett dán, jugoszláv, román, szlovák sportolók is indultak: A szegedi úszók eredményei. 100 m férfi gyors: .... 3. Molnár János 56.24. 100 m női mell: ... 2. Nagy Olga 1:25,72. 100 m női hát: 1. Pataki Ágnes 1:15,81, ... 3. Várkonyi Ágnes 1:17, 62. 100 m férfi pille: 1. Molnár János 1:01,00. 100 m női pille: 1. Pataki Ágnes 1:09,97, 2. Nagy Olga 1:13,18. 4x50 m férfi gyorsváltó: ... 3. Szegedi UE (Kiss B., Popovics G., Várkonyi Cs., Molnár J.) 1:57,67. 4x50 m női gyorsváltó: ... 2. SZUE (Várkonyi A., Nagy O., Pataki Á., Molnár K.) 2:17,16. Vitorlázóbajnokság á Tudósítónktál A szerdán megkezdődött vitorlázórepülő-bajnokság a hét végén is folytatódik a szegedi repülőtéren. S ezzel még korántsem ér véget, hisz a 41. nemzeti bajnokságon 51 pilóta két héten keresztül küzd az érmekért és az értékes helyezésekért. A magyar mezőnyt Szlovéniából és Németországból érkezett vendégpilóták egészítik ki. A felhőlovagok kecsesen szárnyaló gépeikkel együtt várják a sportág iránt érdeklődőket. A versenyek ma, vasárnap és hétfőn is 11 órakor kezdődnek. Boszorkánygála '96 • Munkatársunktól A ma kezdődő Boszorkánygála a foci szerelmeseinek egésznapos remek szórakozást ígér a szegedi Felső Tisza-parti stadionban. A program: ifi Szuper Kupa 10 óra, kajakosok a kenusok ellen 12, pénzdíjas tizenegyesrúgó verseny 13, old lady meccs 14, Tisza Volán SC-Csongrád serdülő mérkőzés 15, Boszorkányok FC-Martinique válogotott női találkozó 16.45, Magyar öregfiúk válogatott-Szegedi öregfiúk válogatott 18. Oláh-pech á Tudósítónktól Oláh Katalin, a GaranciaSZVSE sportolója, kétszeres tájékozódási futó világbajnok kénytelen kihagyni a hét végi atlétikai országos bajnokságot, pedig hosszú távon szeretett volna bizonyítani. Néhány nappal ezelőtt ugyanis megműtötték a térdét a Sportkórházban. Brazil varázslat á Budapest (MTI) Az olimpiára készülő brazil labdarúgó-válogatott, mellyel a mieink egy selejtező-csoportban vannak, előkészületi meccset játszott a dánokkal. A selecao varászlatos játékkal szórakoztatta közönségét és 5-1-re verte a labdával csak igen ritkán találkozó viking utódokat. A látottak alapján nem lehetnek illúzióink, Bebetoék csak a kosaras Dream Team Ill-hoz hasonlíthatók.