Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-12 / 162. szám

PÉNTEK, 1996. JÚL. 12. BELFÖLD 3 Szegedi vendégmütét ­szentesi vészhelyzetben Az aneurizma az idős emberek egyik réme. Legtöbbször érelmesze­sedés következtében el­vékonyodhat a veröér egyik oldala, kiöblösö­dik, zsákocskát képez­het, akár futball-labda nagyságúra is terebélye­sedhet. Ha időben észre­veszik, nagy gondot nem jelent, sikerrel operálják a beteget, de ha megre­ped, a kiömlő vér súlyos komplikációkat okoz. Vészhelyzet áll elő, azonnali műtétre van szükség. A szentesi kórházból tele­fonáltak a minap a szegedi sebészeti klinikára, hogy út­baindtanának egy 86 éves be­teget, akinek megrepedt ane­urizmája van a hasüregben, készüljenek föl a műtétre. Balogh professzor vette az üzenetet, ám kockázatosnak ítélte meg a szállítást. Ha vi­szont nem szállítják, elvileg kész halál. Tudta ugyan, hogy van érsebészi szakvizs­gával rendelkező orvos a szentesi kórházban: dr. Papp Zoltán kitűnő ígéret, de ha­sonló bajban szenvedőt még az egész megye egyetlen kór­házában se operált senki, te­hát ő se. Mondhatnám, föltalálták Szegeden a spanyolviaszt, annyira egyszerű a dolog, de a körülmények miatt mégse egyszerű ennyire. Beülhetne az itteni orvos egy mentőau­tóba, és elmehetne az egyéb­Dr. Balogh Ádám és dr. Ménesi Rudolf. (Fotó: Gyenes Kálmán) ként jól fölszerelt szentesi műtőbe, de a mentőnél mind­járt elakad a dolog. A társa­dalombiztosítás a betegszállí­tást fizeti csak, az orvos uta­zását akkor se, ha életet ment vele. Műtétről hívták ki azon­nal Ménesi Rudolfot, taxiba ült, és elviharzott Szentesre. Délelőtt 11-kor szólt a tele­fon a klinikán, 12-kor már megkezdődött a műtét. Ménesi doktor nem győzi hangoztatni, nem ő operált, hanem Papp Zoltán, helyis­merettel rendelkezve, kiváló munkát végezve. Ő csupán jelen volt a műtéten. Vele hangoztatjuk mi is, nagysze­rű tartalékok vannak me­gyénk egészségügyi ellátásá­ban, és nagy örömmel nyug­tázzuk ezt a tényt, de az is tény, tapasztalat hiányában hozzá se mertek volna fogni. Ha a vészhelyzetben kötelező reflexek nem a lehető legjobb megoldást diktálták volna, föltehetően szegény beteg el­vérzett volna. A műtéthez szükséges speciális pótléko­kat is Szegedről vitte magá­val az orvos. Közeli országból jár át a hír hozzánk, hogy ott a hat­van évnél idősebb embereket már be se viszik a kórházba, és ez rémmeseként begyűrű­zik a mi öregeinkbe is: indo­kolatlanul félnek a késtől. íme a példa, a szentesi idős ember megmenekült. Másnap reggel jó hírt kap-, tak Szentesről a szegediek: a beteget lekapcsolhatták a lé­legeztető gépről, és a vese működése is helyreállt. A ha­talmas vérveszteség miatt be­állott alacsony vérnyomás se tett kárt a szervezetben. A közel négyórás műtét után mind jó hír a sebész számára. Országos viszonylatban se tudnak példát hasonló ven­dégműtétre. Az még csak megesik, hogy egyik pesti kórház másiktól kér segítsé­get, de vidéken mostanáig maradt a legkockázatosabb megoldás: a beteget vitték a szakember keze alá. Vagy ki­bírta, vagy nem. Azt hisszük, frontáttörés történt ezen a té­ren, és bízunk benne, a társa­dalombiztosítás pénzes em­berei is rájönnek, mindnyá­junknak egy érdeke lehet csak: hogy a beteg megma­radjon, és meggyógyuljon. Akkor is, ha idős. Horváth Dezső • A Kopint-Datorg jelentése Nagymértékben lanyhul a termelés jegyzet . Kényes egyensúly / ó hírnek tűnhet, hogy a Kopint-Datorg legutóbbi jelentése szerint csökken a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyhiánya. Am kevésbé rózsás a kép, ha azt is hozzátesszük, hogy az ország gazdaságát ala­csony szintű, sőt, csökkenő gazdasági aktivitás jellem­zi. A stabilitást fenyegető két legnagyobb veszély, a fi­zetőképtelenség és az elszabaduló infláció kétségkívül elhárult a fejünk felől. De a jelenlegi egyensúly csak szigorú megszorítások árán, a reálbérek vártnál na­gyobb csökkenése, a lakossági fogyasztás folyamatos visszaesése árán tartható. A gazdasági szakértők közül a növekedés hívei régóta mondják: a belföldi kereslet további csökkenése, a piac szűkülése hosszú távon oly mértékben vet gátat a fejlődésnek, hogy az könnyen az oly nehezen elért egyensúly újbóli megbomlásához ve­zethet. A közgazdászok e csoportja csak a beruházások ösztönzésében, az ipari termelés növekedésében látja a gazdasági kiugrás lehetőségét. Hiszen az egyensúly szép dolog, de korántsem mindegy, hogy növekvő vagy csökkenő belső fogyasztás mellett valósul meg. A kormányzat ezzel szemben hosszú ideje következe­tesen kitart a megszorításokon alapuló, a fizetési mérleg egyensúlyát kényesen őrző gazdaságpolitika mellett. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén néhány nap­pal ezelőtt kiderült, a pénzügyi vezetők jövőre sem szá­mítanak a reálbérek növekedésére, sőt, a következő év­ben is a jövedelmek értékvesztése várható. A belső piac tehát tovább szűkül, a termelők pedig továbbra is úgy gondolkodnak majd, mint az előző években: ha nincs kereslet, nem érdemes növelni a kapacitást, kockázatos lenne beruházni. Jól tudják ezt a pénzügypolitika irá­nyítói is; nem véletlen, hogy minden évben eggyel odébb tolják a gazdasági fellendülés várható időpont­ját. Most éppen 1997-nél tartunk. Vagy '98-nál? UjlcTJ^ ^aÁrvitlU^ JAMINA MODUL BAU 10% árengedmény a csabai, holland, csornai ALAPCSEREPEKRE, Körös falazétéglákra, födémbéléstestekre. 8 raklaptél ingyenes házhoz szállítás. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 Kenyérárral küzdő kormány Művészeti nyári egyetem • Esztergom (MTI) Harminckettedszer nyitja meg kapuját zenetanárok és zenészjelöltek előtt július 15-én a Dunakanyar Művé­szeti Nyári Egyetem Eszter­gomban. A TIT Komárom­Esztergom Megyei Szerve­zete idei kurzusának csak­nem másfélszáz résztvevője lesz a világ 12 országából. A kéthetes tanfolyam prog­ramjában változatlanul a Kodály Zoltán tanítási mód­szereit ismertető és népsze­rűsítő bemutatók, közös éneklés, a dallamkészség­fejlesztés szerepel. A kép­zés öt nyelvű lesz, a magya­ron kívül angolul, franciául, németül és olaszul oktatnak majd. A helyszín immár ha­gyományosan a Vitéz János Katolikus Tanítóképző Fő­iskola. Kalácstolvajok • Tatabánya (MTI) Az úgyn^ezett „megél­hetési bűnözés" (?) különös esete történt Tatabányán. A Sütőipari Kft. egyik üzemé­ben ládákban kalácsokat ra­kott járművére két gépko­csivezető, amikor öt férfi rá­juk támadt és el akarták vin­ni a ládákat. A gépkocsive­zetők ezt igyekeztek meg­akadályozni, de a túlerővel szemben nem sikerült, mert mindkettőjüket súlyosan bántalmazták, s egy láda ka­lácsot magukkal vittek a támadók. Az elkövetőket a rendőrség rövid idő alatt el­fogta, s ellenük csoportos garázdaság és súlyos testi sértés bűntettében vizsgála­tot indított. Gyógyfürdő világkonferencia • Bükfürdő (MTI) A Vas megyei Bükfürdőn rendezik meg október 27. és 29. között a Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség, a FITEC szokásos éves kon­ferenciáját. Ezt csütörtökön jelentették be az idén száza­dik évfordulóját ünneplő Magyar Balneológiai Egye­sület, a Büki Gyógyfürdő Részvénytársaság és a Smed-erg Bt. közös sajtótá­jékoztatóján Bükfürdőn. Román-magyar ősbemutató • Zsámbék (MTI) A Zsámbéki Nyári Szín­ház színészei a Bukaresti Nemzeti Színház művészei­vel közösen új bemutatóra készülnek. Az Antik tragédia című előadást Szophoklész: Oreszteia és Euripidész: Trójai nők című drámái alapján Beatrice Bleont ren­dezi. Az előadások július 26­27-28-án lesznek Zsámbé­kon a romtemplomnál. A rendezőnő tavaly Bulgakov A Mester és Margarita című regényét vitte színre magyar és román művészek közre­működésével. (E darabot egyébként július 12-én, s az azt követő két napon felújít­va ugyancsak bemutatják. A két nyelvet tudatosan fel­használó előadás nagy si­kerrel ment az elmúlt évad­ban - hangzott el a Zsámbé­ki Szombatok program igaz­gatója és a művészek közös sajtótájékoztatóján Buda­pesten, a Román Kultúra Házában.) — — — ­• Budapest (MTI) A magyar gazdaságot az év első harmadában a külső és a belső egyensúlyhiány folytató­dó mérséklődése, egy­szersmind az elmúlt évi­hez képest lassuló és igen alacsony szintű gaz­dasági aktivitás jellemzi - szögezi le a Kopint-Da­torg most közzétett kon­junktúra-jelentése. A részletekről elmondták: az egyensúlyi mutatók a prognózis szerint az év egé­szében az eddigi várakozá­soknak megfelelően alakul­hatnak. A folyó fizetési mér­leg hiánya 2-2,5 milliárd dollár körül lehet, ami a GDP 4 százalékának felel meg, az államháztartás hiá­nya a privatizációs bevételek nélkül a GDP 4,5-5 százalé­kát teheti ki. A reálfolyama­tokra vonatkozó tavaszi elő­rejelzését azonban módosí­totta a Kopint-Datorg. Úgy ítéli meg, hogy a reáljöve­delmek vártnál nagyobb visszaesése miatt idén a la­• Budapest (MTI) Százötven évvel ezelőtt ­1846. július 15-én - nyitot­ták meg az első magyaror­szági gőzüzemű vasútvona­lat Pest és Vác között. A vaspálya lovagjai egy óra alatt küzdötték le a mintegy 34 kilométeres távolságot. A hazai közlekedést forradal­masító tüzes masinákf„beve­tésének" évfordulója alkal­mából pénteken kiállítás nyí­lik a budapesti Közlekedési Múzeumban. • — — kosság fogyasztása 2,5-3 százalékkal csökkenhet, a beruházások pedig a korábbi előrejelzéssel szemben csak 4-5 százalékkal bővülnek. A kivitel 8 százalékos és a be­hozatal 1-2 százalékos növe­kedése mellett az előrejelzés szerint a GDP csak 1-1,5 százalékkal fog nőni 1996­ban. A munkanélküliség rá­tája az elmúlt évi szinten ­10,4 százalékon - marad, a fogyasztói árak pedig az ed­dig prognosztizáltnál na­gyobb mértékben, 24-25 százalékkal növekednek. A kutatók a fő veszélyt abban látják, hogy a belföldi keres­let várhatóan szűkül, s ez a termelés olyan mértékű lany­hulásához vezethet, amely az eddigi egyensúlyjavulást visszájára fordíthatja. A tájékoztatón szó volt a nemzetközi gazdasági ten­denciákról is. A konjunktú­ra-jelentés megállapítja, hogy az úgynevezett rend­szerváltó-térségben a FÁK­országokat továbbra is a visszaesés, ezen belül Oroszországot a választások A Magyar Közlekedési Múzeum 2300 négyzetméter alapterületű hosszcsarnoká­ban helyet kapott bemutató eredeti vasút- és ipartörténeti műtárgyai között látható pél­dául az egykori Déli Vasút mozdonya, illetőleg a Mo­hács-Pécs Vasút személyko­után nagyfokú gazdasági bi­zonytalanság, Kelet-Közép­Európát pedig a tavalyi 5,2 százalék helyett az idén csak 4,5 százalékos gazdasági növekedés jellemzi. Az év eddig eltelt időszakában a térség csaknem valamennyi országában jelentős külke­reskedelmi egyensúlyhiány alakult ki. Ma a növekedés tekintetében Szlovákia áll az élen, s bár kevés az egy­bevethető adat, valószínűleg Lengyelországé a második hely. Közép-Kelet-Európa valamennyi országában kedvezőtlenül alakul a kül­kereskedelem. Lengyelor­szágban, Csehországban, Szlovákiában, Magyaror­szágon, Horvátországban és Jugoszláviában egyaránt je­lentős a deficit. A fejlett ipari országok összesííett gazdasági növekedése a je­lentés szerint az elmúlt év­ben valamivel meghaldta a 2 százalékot. Nyugat-Euró­pában 2,5 százalékkal, az Egyesült Államokban 2 szá­zalékkal, Japánban 0,9 szá­zalékkal nőtt az GDP. Való­csija, s a látogatók a városli­geti gyűjtemény teraszán megszemlélhetnek egy, a közelmúltban felújított erdei vasúti személykocsit. A Földművelésügyi Minisztéri­um Erdészeti Hivatalának anyagi támogatásával meg­szépült keskenynyomtávol­színűsíthető, hogy 1996-ban az OECD-országok együttes növekedése ismét 2 száza­lék körül alakul, éves szin­ten az USA-ban változatlan lesz, Nyugat-Európában romlik. Japánban javulnak a gazdasági mutatók. A növe­kedési ütem lassulása az OECD-országokban hosszú távú, az 1970-es évek óta tartó folyamat. A háttérben a gazdaságpolitika hang­súlyváltása van: prioritássá emelkedett a pénzügyi sta­bilizáció a gazdasági növe­kedés lassulása árán. Egy­idejűleg az infláció az utób­bi években megszelídült, idén az USA-ban és az Eu­rópai Unió országainak átla­gában 3 százalék alatt ma­radt, Japánban pedig egyál­talán nincs áremelkedés. A gazdaság fejlődésének rövid távú kilátásai az OECD-országokban eltérő­ek, előre jelezhető azonban, hogy mérséklődnek a gazda­ság lanyhulásának jelenségei és a javulás előjelei mutat­koznak - állítja a Kopint­Datorg tanulmánya. ságú kisvonat munkásokat szállított a nagybörzsönyi er­dőkben. Az intézmény maga is ün­nepel, hiszen a gyűjtemény az 1896. évi ezredéves kiál­lítás közlekedési anyagából létesült. Erről emlékezik meg egy másik, a Száz éve és ma című kiállítás. A mil­lenniumi születésnapot, idé­zik fel az egykori bemutató anyagából származó model­lek, eredeti tárgyak és hiva­talos iratok. • Budapest (MTI) Ebben az évben nem várható, hogy a félbarna kenyér ára kilogrammon­ként 75, a fehérkenyéré pedig 95 forint fölé emel­kedjen - jelentette be Kiss Elemér miniszterel­nökségi államtitkár az­után, hogy a kormány csütörtöki ülésén foglal­kozott a kenyérárakkal. Az államtitkár a kabinet tanácskozását követő sajtóértekezleten azt is közölte, hogy a földmű­velési tárca a jövőben sem ad ki exportenge­délyt étkezési búzára és lisztre. A takarmánybúza esetében pedig az eddi­ginél szélesebb körben kötik engedélyhez a kivi­telt. Kiss Elemér emlékeztetett arra, hogy a kormány a múlt héten utasította a földműve­lésügyi, valamint az ifiari és kereskedelmi minisztert: folytassanak tárgyalásokat az e szektorban érintett szerve­zetek képviselőivel. A sütő­ipari területen jelentős ki­használatlan kapacitások vannak. Kitűnt, hogy a költ­ségek nem indokolnak olyan mértékű áremelést, mint amilyet többen kívánatosnak tartottak. A tanácskozások másfelől azt is megmutatták, hogy a hasonló megbeszélé­seknek nagy szerepük van a kölcsönös információcseré­ben és a téves következteté­sek elkerülésében. Ezért a földművelésügyi tárca a jö­vőben egyfajta speciális ter­méktanács formájában foly­tatja az ilyen típusú konzul­tációkat. A június 21-én viharkáro­kat szenvedettek megsegíté­séről szintén tárgyalt a kabi­net. Úgy döntött, hogy - a már kifizetett 27,5 millió fo­rintos gyorssegély mellett ­további 25 millió forintos tá­mogatást ad négy település önkormányzatának. Az ösz­szegből 500 ezer forintot kap Lulla, ugyanennyit Eszter­gályhorváti és 12-12 millió forintot Sérsekszőllős, vala­mint Torvaj. Az államtitkár aláhúzta, hogy a pénzt mint­egy szociális segélyként csak a lakosság között lehet szét­osztani. A kártalanítás a biz­tosítók feladata. Kiss Elemér azt is tudatta, hogy napiren­den van a költségvetési tör­vény módosítása. Ennek so­rán a kormány' meg kívánja emelni az úgynevezett vis maior keretet, amelyből az elemi károsultakat segítheti. A jövőre nézve egyébként a Belügyminisztérium és a földművelési tárca hatáskö­rébe utalták a hasonló segé­lyek elbírálását és szétosztá­sát. Ezentúl az Országos Me­teorológiai Intézet szakvéle­ményéhez kötik annak meg­határozását: mi minősül ele­mi kárt okozó természeti je­lenségnek. 1 50 éves a magyar vasút

Next

/
Thumbnails
Contents