Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

i&fv\'n8M JaSID^ggftwrtO xA s vl ói öt i Q ^f.vfj gíhoI 1A 2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1996. JÚL. 11. kommentár Terrorkor rilöljáróban annyit, hogy nem hiszek el mindent a Uj nem hivatalos angol katonai köröknek. Nevezete­sen azzal az aggodalommal van gondom, mely szerint túlzottan leterheltté vállak a legütőképesebb brit fegy­veres erők. S ez akkor jut eszükbe, amikor plusz ezer katonái vezényelnek Észak-Írországba. Szóval, ekkora bajban mégsem lehet a királyi haderő. Az már inkább aggasztó, hogy szinte polgárháborús állapotok alakulhatnak ki Európa egyik fejlettnek mondott részén. Amióta Anglia megvetette lábát Íror­szág északi részén folyamatosan történik valamilyen terrorcselekmény, polgári áldozatokkal. S amikor az angol haderő elkezd kivonulni, akkor újult erővel rob­bannak a pokolgépek, s dördülnek el orvlövések. A modern világ egyik legnagyobb veszélye a terro­rizmus, annak minden formájával együtt. A terror ­még ha nemzeti hadseregnek is nevezik - kiszámítha­tatlan és kíméletlen. Fegyvere az elrettentés, a megfé­lemlítés. legkevésbé a „sportszerű" hadviselés jellem­ző rá, hanem a válogatás nélküli gyilkolás, polgári célpontok elleni támadás. Anglia úgy dönt - ismét -, ha nem jött be a békiilés, jobb az erőszak. A haderő visszamastrozik, s ahogy lehet, felszámolják a szaka­dármozgalmat. Ez eddig még egyszer sem sikerüli a történelemben, s tudjuk azt is, hogy a vallási színezetű háborúkat csak borzalmas áldozatok árán lehet ren­dezni, megbékíteni. A dolog nem is volna furcsa, ha mindezekről törté­nelemkönyvekből szereznénk értesülést, s nem tegnapi fotókkal illusztrált napilapokból # Észak-írországi helyzet Húsz éve a legsúlyosabb ## ff Ilyenkor már nincs mit tenni. (MTI Telefotó) Bekérették. • Pozsony (MTI) Szerdán a szlovák külügy­minisztérium konzultációra bekérette Boros Jenő pozso­nyi magyar nagykövetet. Jozef Sesták szlovák kül­ügyi államtitkár a magyar diplomatával ismertette a „magyar-magyar csúcstalál­kozón" született közös nyi­latkozattal kapcsolatos szlo­vák álláspontot. Jozef Sesták magyarázatot kért a magyar nagykövettől a budapesti konferencia indíté­kaira és a közös nyilatkozat­ban foglaltakra vonatkozóan. A szlovák államtitkár felkér­te a magyar nagykövetet, hogy országa politikai veze­tése felé tolmácsolja Pozsony kérdését: vajon „milyenek a Magyar Köztársaság további elképzelései a magyar-szlo­vák kapcsolatok kétoldalú fejlődéséről annak fényében, hogy a magyar fél az alap­szerződés szellemével és be­tűjével ellenkező lépést tett?" - áll a közleményben. Ismeretes, hogy szlovák részről nagy felháborodást, nyugtalanságot, és valóságos nyilatkozatkampányt váltott ki, hogy a magyar politikai vezetők a múlt héten, Buda­pesten asztalhoz ültek a hatá­ron túli magyarok képviselői­vel és a konferencia résztve­vőinek közös nyilatkozatában a határon túli magyarok gondjaival, (gy az autonó­mia-kérdéssel kapcsolatosan is állást foglaltak. • London (MTI) Húsz éve nem volt olyan súlyos a helyzet Észak-Írországban, mint ezekben a napokban ­közölte szerdán a helyi karhatalom (RUC) egyik képviselője, miután az egész tartomány immár a harmadik éjszakát töltötte polgárháborús körülmények közepette. A London-párti protes­táns tüntetők több városban ismét gyújtogattak és rom­boltak, s újabb katolikus családoknak kellett mene­külniük a feldühödött tö­megtől fenyegetett házaik­ból. A Londonban kedd este bejelentett döntés nyomán ­• Moszkva (MTI) Az orosz tüzérség és légierő lőni, illetve bom­bázni kezdte szerdán Csecsenföld déli részén Mahketi települést, mi­közben folytatódott a Groznijtól délnyugatra fekvő Gehi ostroma is. Az orosz támadás cse­csen források szerint több tucat halálos és se­besült polgári áldozatot követelt eddig. A csecsen szeparatisták Gehiben tanúsított állítóla­gos ellenállása után szerdán a csecsen fővárostól 35 kilo­méterre délre fekvő Mahke­tit kezdték bombázni az orosz erők. A vegyenói já­• Bécs (MTI) Javier Solana NATO­főtitkár nem kívánta megnevezni azokat az országokat, amelyek az első körben bekerülhet­nek az észak-atlanti szervezetbe, mert - mint mondta - ez nem lenne tisztességes. A főtitkár a Die Presse cí­mű osztrák konzervatív lap szerdai számában megjelent interjúban arra a kérdésre válaszolt így, hogy megerő­síti-e Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter Washingtonban kapott infor­mációit. Mint ismeretes, az osztrák politikust nemrégi­ben - ahogy azt egy szintén a Die Pressében megjelent nyilatkozatában elmondta ­William Perry amerikai vé­delmi miniszter és több ma­gas rangú amerikai politikus arról tájékoztatta, hogy az első körben valószínűleg Lengyelországot, Csehorszá­got, Magyarországot és Szlovéniát veszik fel a NA­TO-ba. miszerint a hadsereg még a hét vége előtt két gyalogos zászlóaljat, vagyis mintegy ezer katonát küld a RUC megerősítésére - 1982 óta a legmagasabb szintre, 18,5 ezer főre emelkedik a kirá­lyi haderő ulsteri állomá­nya. A hadsereg az év elején, az akkor még tartósnak vélt IRA-tűzszünet hatására már elkezdte az észak-írországi kontingens leépítését, s Bel­fastban be is szüntette a ka­tonai járőrözést, a katolikus terrorcsoport tűzszünetének februári felrúgása után azon­ban a csapatkivonás leállt, s ismét megjelentek a katonák a tartományi főváros utcáin. Az északír helyzet hatást rásban lévő település elöljá­rója telefonon közölte az ITAR-TASZSZ hírügynök­séggel, hogy eddig a falu 20 lakosa vesztette életét és sok a sebesült is. Orosz hivatalos források nem erősítették meg a támadás hírét és nem ismert annak előzménye sem. Szerdán az ostrom Gehi ellen, amelyet az orosz tü­zérség éjszaka is lőtt. Az In­terfax jelentése szerint a kü­lönböző források 15-30 közé tették a halálos áldozatok számát. Urusz-martan kórházá­ban 42 embert kezelnek kü­lönböző sebesülésekkel. Az orosz csapatok azután vették ostrom alá a falut, hogy az Solana nem akart vála­szolni arra a kérdésre sem, hogy milyenek Szlovákia belépési esélyei. Azt azon­ban hangsúlyozta: a NATO olyan intézmény, amelynek az értékek védelme a fő fel­adata. Hozzátette: nehezen elképzelhető, hogy olyan or­szágokat hívnak meg a NA­TO-ba, amelyek a gyakorlat­ban nem ugyanazokat az ér­tékeket követik: a demokrá­ciát, a kisebbségek tisztele­tét, a jószomszédi kapcsola­tokat, a politikai szempontok elsőbbségét a katonaiakkal szemben. A NATO főtitkára szerint nem lenne helyénvaló, ha már most bárki megnevezné a NATO bővítésének pontos időpontját, és a felveendő országokat. Idén a szervezet párbeszédet folytat az egyes gyakorol London Bosznia­politikájára is: a hadsereg vezetése nem hivatalos érte­sülések szerint aggódik ami­att, hogy a legnagyobb euró­pai IFOR-kontingenst felvo­nultató Nagy-Britannia tar­tós, egyidejű katonai jelenlé­te a két válságövezetben veszélyes mértékben leköti a fegyveres erők legütőképe­sebb alakulatainak kapacitá­sát. A brit biztonsági szervek szerint azonban elengedhe­tetlen az észek-írországi csa­paterősítés, mert fennáll an­nak a veszélye, hogy a kato­likus kisebbség radikális szakadár gerillamozgalma, az IRA a protestánsok táma­dásainak hatására az Észak­ott ellenőrzést végrehajtó csecsen és orosz egységek állítólag fegyveres ellenál­lásba ütköztek. Gehit kedden elhagyták a nők, a gyerme­kek és az idősek, és csak a fiatalabb férfiak maradtak ott. Az orosz csapatok egye­lőre nem vonultak be a tele­pülésre, de azt teljesen kö­rülzárták. Közben Moszkvában az Alekszandr Lebegy vezette nemzetbiztonsági tanács Ze­limhan Jandarbijev szepara­tista vezérre hárította a fele­lősséget a helyzet kiéleződé­se miatt. Lebegy szóvivője, Jurij Urszov szerint a nem­zetbiztonsági tanács vezetői készek mindazokkal tárgyal­ni, akik békét akarnak. Ur­országokkal, majd decem­berben a tagállamok minisz­terei áttekintik a helyzetet és „nem sokkal az idei év vége után" döntenek a bővítés dá­tumáról. Solana úgy véli: a jelölte­ket tájékoztatni kell arról, hogy milyen katonai és poli­tikai következményekkel jár a NATO-tagság, de a szerve­zetnek is fel kell mérnie a bővítés következményeit, azt, hogy hogyan kell átala­kulnia annak érdekében, hogy a bővülés után is haté­kony maradjon. A balti államok és Len­gyelország belépési törekvé­seivel kapcsolatban is azt hangsúlyozta a főtitkár, hogy a NATO mindenki szá­mára nyitott szervezet. Hoz­zátette: elképzelhetőnek tart­ja, hogy Lengyelország jó Írországban hivatalosan még háborítatlan fegyvernyug­vást is felrúgja, s a tarto­mányban kiújul a totális há­borúskodás. Az egész mostani válság abban a rendeletben gyöke­rezik, amellyel az RUC megtiltotta a protestánsok egyik mozgalmának, az Orá­niai Rendnek, hogy vasárna­pi felvonulása katolikus ne­gyedeken is áthaladjon. A hatóságok számítottak ugyan ellenkezésre, de arra nem, hogy az IRA legutóbbi nagy-britanniai és németor­szági merényletei miatt „fel­paprikázott" protestáns tö­meg indulatai ilyen erővel törnek felszínre az intézke­dés nyomán. szov szerint legitim vezetés van Csecsenföldön és folyik a törvényes hatalmi szervek megerősítése. Elmondta: Lebegy válto­zatlanul a Doku Zavgajev ál­tal megtestesített csecsen ve­zetéssel számol. Elvben nem zárta ki viszont a szóvivő az ellenzékkel való tárgyaláso­kat sem. Feltételként a béke garantálásának képességét említette. A harcok azután újultak ki Csecsenföldön, hogy Vja­cseszlav Tyihomirov tábor­nok, a szövetségi erők pa­rancsnoka ultimátumot inté­zett hétfőn a szeparatisták­hoz, egyebek közt a hadifog­lyok haladéktalan szabadon engedését követelve. jelölt lenne, de a a 16 NA­TO-tagország a földrész más biztonsági szempontjait is fi­gyelembe veszi. „Senkinek sincs azonban vétójoga; az orosz vezetés egyébként már világosan megmondta, hogy nem nyújt be senki ellen vé­tót." Ugyanakkor Solana kö­zölte: „Senkit sem akarunk elszigetelni, különösen nem Oroszországot, s reméljük, hogy Oroszország sem szi­geteli el önmagát." A NATO Moszkvával egy charta vagy szerződés formájában akarja elmélyíteni kétoldalú kap­csolatait. - Elképzelhetőnek tart-e olyan engedményt, hogy a NATO ne állomásoztasson atomfegyvereket vagy állan­dó csapatokat lengyel terüle­ten? - hangzott a következő kérdés. Solana határozottan kijelentette: „Elvben azok az új országok, amelyek jelen­leg a NATO-val tárgyalnak, azért folytatnak párbeszédet, hogy olyan teljes jogú tagok legyenek, amelyekre vonat­kozik az összes jog és köte­lesség.,. Horogra akadtak • Palermo (MTI) Az olasz rendőrség szer­dán bejelentette, hogy őri­zetbe vette a szicíliai maffia 41 feltételezett tagját. A nyomozóhatóság szerint mindnyájan Raffaele Ganci zsarolóbandájához tartoz­nak, amely Palermo köz­pontját uralta és tartotta ret­tegésben. A nagy fogást az tette lehetővé, hogy két ko­rábban lebukott maffiózó feladta társait. Merénylet az ellenzék ellen • Szarajevó (MTI) Merénylet célpontjává vált a boszniai szerb köztár­saságban a legnagyobb el­lenzéki párt egyik vezetőjé­nek lakása. A támadás szer­dán történt a Teslic mellett lévő Banja Vrucicában. Is­meretlen tettesek a reggeli órákban rakétákat lőttek ki az ellenzéki szocialista párt egyik vezetőjének nyaralójá­ra. Sérülés nem történt. Gázálarcot osztogatnak • Moszkva (MTI) Az oroszországi Volgog­radban a helyi hatóságok 60 ezer gázálarcot szándékoz­nak szétosztani a lakosok között, hogy megvédjék őket a helyi vegyipari üzemekben bekövetkező esetleges bal­esetektől. A tervek szerint gázálarcot azok a kapnak, akik 2,5 kilométernél köze­lebb laknak azokhoz a szó­ban forgó vállalatokhoz, ahol sokszor mérges anya­gok szivároknak a környe­zetbe, és tűzesetek is előfor­dulnak. A hírforrás nem em­líti a vállalatok nevét. Béremelés Amerikában • Washington (MTI) Közel tízmillió kiskerese­tű amerikai, főleg nők üdvö­zölhetik a szenátus keddi szavazási eredményét, mely­nek értelmében a törvényes minimális órabért 4,25 dol­lárról 5,15 dollárra kell emelni az Egyesült Álla­mokban. A több mint 20 százalékos emelést két év alatt kell bevezetni. Nöi diplomata a Szentszéknél • MTI-Panoráma A Fülöp-szigeteket kedd óta a hatgyermekes család­anya, Henrietta Tambunting de Villa képviseli nagyköve­ti minőségben a Szentszék­nél. A manilai születésű 57 éves Tambunting de Villa asszony gazdaságpolitikából szerzett diplomát és hazájá­nak első női nagykövete a Szentszéknél. Az Alpok rabjai • Grenoble (MTI) Szerdán mentőalakulatok indultak annak a hat bar­langkutatónak a keresésére, akik a francia Alpok lábánál 1000 méter mélyen egy bar­langban rekedtek. Előzőleg egy helyi mentőosztag ked­den éjjel hiába kereste a két brit és négy magyar amatőr barlangászt. A szerencsétle­nül járt emberek Európa egyik legmélyebb üregében, a Berger barlangban végez­tek kutatómunkát. Valószí­nűleg a súlyos esőzések kö­vetkeztében fellépő föld alatti áradás lepte meg őket. EZT MEG KELL MÉM Szegedi Nemielkő/I Vásár l'ROtíRAMJA Július 11. (csütörtök) Country- és gospel-nap Vásárszínpadi programok: 11.00 Divatbemutató, Szilas Stúdió 14.50 Gumimacik R'n'r láncbeinutató 15.00 Sportbemutató az amerikai futball szabályairól 15.30 Reklámmúsor 15.40 Táncbemutató; Tömörkény gimnázium 15.50 Talk show az amerikai egyházakról 16.30 Vásári komédia 17.00 Europrofil reklámmúsor 17.50 Reklámmúsor 18.00 Gospel countrykoncert (New Riverside) 20.30-23.00 Gospel és egyházzenei koncert, közreműködnek: River együttes. Baptista egyház, Mormon egyház. Katolikus kórus Július 12. (péntek) Dixieland-nap Vásárszlnpadi programok: , 11.10 Gyermekműsor a New Riverside együttessel 11.50 Reklámműsor 12.00 Táncbemutató; Tömörkény gimnázium 15.00 Sportbemutató a Street ball szabályairól 15.30 Táncbemutató; Tömörkény gimnázium 15.50 Europrofil reklámmúsor 16.00 Vásári komédia 16.50 Europrofil reklámmúsor 17.00 City Filncss Aerobic bemutató 18.00 Stefánia Dixieland 20.30-23.00 Dixi-koncert a Stefánia Dixieland közreműködésével VI. Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Széchenyi lér: 16.00 Kamionos Western esküvő Tisza-part: 17.30 Kamionkonvoj a kamionparkolóból indul 18.00 Ünnepélyes megnyitó NYITVA: JÜLIIJS 5-14-IG. NAPONTA 10-19 ÓRÁIG. BELÉPŐ: FELNŐTTEKNEK 120 Ft, GYERMEKEKNEK 80 Ft Bombáznak az oroszok • A NATO-főtitkár szerint Nincs senkinek vétójoga

Next

/
Thumbnails
Contents