Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

horoszkóp 0 Jogok és tanácsok Közös költségek r. J.-né szegedi olvasónk társasházi közös képviselő. Levele szedni a társasházi lakások tulajdonosai nem hajlandók megfizetni a közüzemi díjakat, azzal at indokkal, hogy az még az előző tulajdonos idején keletkezett tartozás. Olvasónk a tulajdonosváltozásokról sokszor csak utólag értesül, a korábbi tulajdonost az új lakcím hiányában nem tudja megkeresni. Társasház-tulajdon esetében a lakók önálló tulajdonában lévő helyiségek költségeit a tulajdonos kizárólagosan, mlg a közös tulajdonban lévő ingatlanrészek közös költségeit a tulajdoni hányad szerint viseli a tulajdonos. A társasház adminisztratív vagy egyéb - például közös mérőóra esetén felmerült közüzemi díjak - költségeit ugyancsak a tulajdoni hányad alapján viselik a tulajdonosok. Ezen kiadványok fedezetére szolgál az úgynevezett közös költség. Ennek mértékét a tulajdonosoknak kell közösen megállapítani. Ha a fizetési kötelezettségének valamely tulajdonos nem tesz eleget, akkor behajtására végső esetben bírósági út is igénybevehető. Olvasónk említi levelében, hogy a tulajdonváltozásokról nem értesül megfelelő időben, a vevő pedig nem hajlandó az előző tulajdonos tartozását megfizetni. A tulajdonos a költségek viselésére azon időponttól kötelezhető, amikor az ingatlan tulajdonába lépett, a korábbi időnek tartozásaiért a a régi tulajdonos felel. Az ingatlan-adásvételi szerződésben szerepelni kell a felek személyi adatainak. A szerződését az új tulajdonostól el lehet kérni, és a születési adatok ismeretében a helyi önkormányzatok népességnyilvántartó szervei vagy az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (Budapest kérelemre - díjfizetés mellett - a bejelentem lakcímet a felhasználás céljának és jogalapjának igazoltása estetén közli.) A lakók állandó cserélődése azért is gondot okoz olvasónknak, mert a közüzemi számlák általában 2-3 hónap késéssel érkeznek, így elköltözés esetén ezért sem tudja a volt tulajdonostól behajtani a közös költséget. Ennek megakadályozására célszerű a közös költséget előre, a tárgyhónap elején beszedni, így nem fordulhat elő, hogy valaki adósa maradna a társasháznak. Jogi rovatunkhoz a következő címen fordulhatnak: Délmagyarország Kft., 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: Jogok és tanácsok. Könyvespolc Rejtekutak Frankói se Sagant jól ismeri már a magyar olvasó korábbi regényeiből, kisregényeiből (Jó reggelt búbánat...), bár innen nehéz elképzelni, mekkora sikereket ért el Franciaországban a kissé hányatott életű írónő. Volt, hogy a kritika istenítette, a csúcsra emelte, és azt állította róla, hogy a háború utáni, moralizálásba hajló francia irodalmat az ő regényei mentették meg a teljes érdektelenségtől. Emellett viszont Sagan többször volt letartóztatva kábítószerfogyasztásért és birtoklásért: rosszhiszemű kritikusai úgy is osztályozzák a regényeit, mint amelyek kábítószeres korszakában, vagy „tiszta" korszakában születtek. Ha lehetünk mi is kissé rosszmájúak, a Rejtekutak cfmű regénye, melyet frissen adott ki a Magvető Kiadó, a kábítószeres korszakhoz tartozhat. Talán soha senki nem viseltetett ennyi türelmetlen iróniával a párizsi nagypolgárok és sznobok életmódjával szemben. Sagan céltáblái ezúttal a német megszállás alatt sínylődő Franciaország és a Vichy kormány minisztériumi tisztségviselői. Sagan regénybeli erkölcsei szinte olyanok, amilyennek a botcsinálta francia regényolvasó a francia viszonyokat elképzeli, ám a sagani erkölcstelenségek mindegyike az irónia szolgálatában áll. Ha valaki a Jó reggel búbánat után veszi kézbe ezt a regényt egy egész más Sagannal találkozhat. (Frangoise Sagan: Rejtekutak, Magvető Kiadó, 1996, fordította: Bognár Róbert és Bognár Zsuzsa, 207 old.) A francia hagyaték A magyar olvasó számára különös regény Andrei Makine A francia hagyaték cfmű könyve. „Mentségünkre" szolgáljon, hogy különös volt a franciák számára is, hiszen az Oroszországban született Makine francia nyelven publikál, ez a regénye pedig igen nagy meglepetést keltett a francia könyvpiacon. Mindenesetre miután a Mercure de Francé 1995-ben publikálta (Guillome Appollinaire, Paul Eluard, és az egykori nagyok kiadója), még a tavalyi esztendőben megkapta a francia nyelven született irodalmi alkotások legrangosabb kitüntetését, a Goncourt-díjat. A hatalmas sikerre a kritikusok is egyetlen magyarázatot találtak: Makine franciább könyvet írt a franciáknál. Talán úgy voltak vele az olvasók is, mint a firenzeiek: a sok műemlék megszokottá válik és alig veszik észre. Makin regényét pedig lehetetlen nem észrevenni. Ahogyan ő maga fogalmazza: egy végzetes szerelem leírása, a Bovaryné megértése teremtette újra benne Franciaországot. Makin könyvében valóban megtaláljuk, hogyan éli meg a francia viszonyok legértőbb értékelője azt, amihez Párizsban talán régen hozzá vannak szokva. Olyan mű ez, amelyet nehéz letenni. (Andrei Makine: A francia hagyaték, Ab Ovo Kiadó, fordította: Szoboszlay Margit, 1996, 215 öld.) (To Ihicii gühttjttefíjtt! Szeged, Kossuth L. sgt. 1. » 312-457 • Ez megtermelte> az eladta, amaz elszívta Tápén termett vadkender Nagy utazás... - szabadlevegőn szippantanak jót a marihuanás cigiből. (Felvételünk illusztráció) Az utóbbi esztendőkben a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás ellen harcoló, fellépő rendörök szájából egyre gyakrabban hangzik el - hozzávetőleges adatokkal megspékelve hogy Magyarország tranzitországból egyre inkább célországgá, „fogyasztóvá" válik. Ez a keményebb drogokra is vonatkozik. Ugyanakkor a szakemberek szerint, aki az enyhébb bódítószerekre rákap, az előbb-utóbb egy osztállyal feljebb lép, a komolyabbak felé fordul. Ezért veszélyes játék akár a máktea kortyolgatása, avagy a gyógyszerre ivás. Megoszlanak a vélemények arról, hogy magánügye, avagy büntetendő cselekmény az enyhe kábítószer fogyasztása. Az előbbi mellett érvelők szerint - gyakran hivatkoznak arra, hogy a holland szórakozóhelyeken legálisan lehet gyenge droghoz jutni -, egy marihuanás cigaretta elszívása semmivel nem tesz nagyobb kárt a szervezetben, mint két üveg sör lenyelése, sőt, akkor pedig akár a sörözést is szankciókhoz lehetne kötni. Az érveléssel lehet egyetérteni, vitatkozni vele, mindenesetre a hazai játékszabályok nem díjazzák még a cinkelt cigarettát sem. Az itt következő történetnek tizenhárom szereplője van. Ami közös bennük: huszonévesek és vadkenderből készttett, marihuanás cigarettával dobták fel magukat, kerültek vele ilyen-olyan kapcsolatba. Akadnak közöttük Jugoszláviából áttelepült fiatalemberek és a fiúk mellett lányok is. Foglalkozásukat tekintve színes a kép: egyéni vállalkozó, fotóriporter, könyvelő, műsorszervező, szakács, autókárpitos, taxis és munkanélküli. Nem utaztak nagyban, csupán kicsiben. Inkább csak kacérkodtak a dologgal. Kóstolgatták a tilos izgalmát. De közülük néhányan már arra is rájöttek, hogy ebből pénzt is lehet csinálni. Kis buli, kis pénz. De pénz! B. Zoltán úgy gondolta, hogy szülei kertjében nem muskátlit, hanem vadkendert termel. Az ültetéshez a magot „úgy" kapta valakitől. A kiskerti munkához a vele közös albérletben lakó barátai, D. Dénes és K. Károly is segítséget nyújtott. Amikor a termés beérett, akkor B. leszedte, szárította, őrölte, majd pedig a szárltmányból cigarettákat készített. A rudacskákat aztán barátaival együtt elpöfékelték. Előfordult, hogy ingyen osztogatta ezeket szórakozóhelyeken, avagy 2-300 forintért kínálta. Albérlettársainak grátisz juttatott belőlük. Aztán, mint a piramisjátékban lenni szokott, a megajándékozottak egy-egy slukkal lepték meg ismerőseiket, majd egy-egy szállal, később pedig már pénzért passzolták nekik a marihuanás cigarettát. A szoros baráti kör bővült. Később már olyanok is szívták az egykor Tápén termett vadkenderből készített „spanglit", akik csak látásból ismerték a fiúkat. Az árusításból befolyt pénzt nem volt nehéz elkölteni, hiszen a közös lakás rezsije, a szórakozás könnyedén elnyelte. D. Dénes és K. Károly úgy gondolta, érdemes lenne Budapesten is körülnézni, van-e ott keletje a filter nélküli Tápéi Vadkenderes márkának. Egy ismerősüknek elpasszoltak néhány szálat. Az ügyben nyolcadrendű vádlottként szerepelt fiatalembert megbízták, hogy 40 dekagramm anyagot szállítson a fővárosba adott személyhez. A bolt azonban füstbe ment, így a fű visszakerült Szegedre. Kudarccal végződött - legalábbis bizonyítani nem lehetett az ellenkezőjét - az a kirándulás is, amikor D. és K. maguk próháltak diszkókban eladni cigarettát másoknak. A szenvedélyes dohányosok diskurálás közben arra a megállapításra jutottak, bizony meg kellene kóstolni, nyalni néhány LSD-s bélyeget is. Ezt az óhajt fülébe juttatták egy budapesti fiatalembernek, aki kapcsolataira hivatkozva Ígéretet tett rá, hogy beszerez néhány „postatisztát". Szavát be is tartotta. Pesten vásárolt 16 darabot. Sokáig nem melengette magánál ezeket, néhány nap múlva Szegedre szállította. Természetesen ilyesmit nem szokás csak úgy, barátságból cselekedni. Anyagot anyagért jelszóval, indiai vadkendertörmeléket kapott cserébe. Azt azonban nem állt módjában kipróbálni, mivel a rendőrség ekkorra már figyelte a társaságot és elfogta őt is. A nyalogatós bélyegek ára egyébként 1000 forint körül alakult akkoriban. A fiataloknak módjukban állt összevetni azt is, hogy Tápén, avagy Deszken kedvezőbbek az éghajlati viszonyok a vadkender termesztésére, mivel az utóbbi faluban egy fiatalember ilyen vállalkozásba fogott. A gépgyár mögötti területről mintegy 30 dekagramm termést szüretelt, amit két bicikliért adott át D. Dénesnek. A nyomozás során a rendőrök nem csupán vadkendert, marihuanás cigarettákat foglaltak le, hanem különféle növényi eredetű anyagokat, LSD-s bélyegeket és hasisgyantát. A szakértői vélemény szerint a lefoglalt anyagok kábítószer-tartalma csupán B. Zoltánnál haladta meg a csekély mennyiség határát. A bíróság B. Zoltánt 1 év 8 hónapi börtönre, közvetlen társait pedig 8 hónapi börtönre ítélte, az ügyben szereplő többi vádlottat pénzbüntetésre Ítélte, illetve próbára bocsátotta. Volt, aki megrovásban részesült. A szabadságvesztés végrehajtását valamennyi vádlott esetében próbaidőre felfüggesztették. V. Falcot* Sándor 'y KOS: Gondosan kitervelt minden apró részletet. A hét vége mégsem úgy sikerül, ahogy elvárható egy ilyen pontos előkészület után. BIKA: Ne késlekedjék, indulás a vízpartra! Nem szabad elfeledkeznie ígéretéről, hogy részt vesz egy esti partin is! Időben induljon haza. JJ" IKREK: A hoszszú, méltánytalannak érzett szenvedések után, szívesen felejtene. Keressen egy partnert, hogy tudja a különbséget. [RÁK: Kellemes ' hangulatban ébred, rögtön eszébe jut, hogy vendégségbe várják. így más dolga nincs, minthogy készülődjék. OROSZLÁN: Barátai hosszú és Sl tartalmas összejövetelt szerveznek. Szerette volna magányosan eltölteni ezt a hétvégét, még bármit dönthet. SZŰZ: Szeretne valami különlenp ges dolgot csinálni, de egyedül kevésnek bizonyul. Gyorsan kerítsen egy vállalkozó szellemű társat! MÉRLEG: Végre derűs reggelre ébredt, érdemes az eseményeket is ehhez igazítani. Csak kellemes dolgokkal foglalkozzék, és ne feledje el a macskákat! SKORPIÓ: Itt a nyár, a szerelem, a strandolás, a napozás, a fürdőzés, a kirándulás ideje. Vegye ki a részét minden, ide illő programból! ~7r\ NYILAS: Ha ——még nincs lehetősége, hogy egy-két hétre elutazzék, legalább a hétvégét töltse munka nélkül. Menjen színházba is! BAK: Minden rendben van ön körül, mégsem elégedett. Szeretne több mindent megadni családjának, nem veszi észre a túlzásokat. VÍZÖNTŐ: Hiába próbálja összeszedni magát, nem sikerül, és ettől egész nap nyűgös, ideges és haszontalan lesz. Estére javul a helyzete. HALAK: Most talán megengedheti magának, hogy kedvteléseinek hódoljon. Igazán pihentető hét végéje lesz, ha békén hagyják. STEFÁNIA LAPUNK HÉTVÉGI SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETE